Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-22 / 93. (3424.) szám

AZ EGYSÉGALKOTÁS JEGYÉBEN Irta: JAROSS ANDOR A köztársaság földrajzi fekvése, mely Euró­pa központjába helyezte az államot úgy. hogy nyugati határszéle már majdnem Nyugateuró- pa, keleti része pedig kétségtelenül Keleteuxó- pához tartozik, az állam megalapításánalk kö­rülményei, valamint lakosságának nemzeti megoszlása együtt eredményezik, hogy a kül­politika nálunk fokozottabb jelentőségű, mint más, hasonló nagyságú államiban. A külügyi helyiét sokszor volt közvetlen befolyással bel­politikai viszonyainkra és általában a szom­szédos államokban kifejlődött eszmeárámla.tók ismételten visszatükröződtek nálunk különféle jelenségekben. Nem volt véletlen, hogy 1918-ban a demo­krácia alapeivóre kívánta minden józan cseh­szlovák hazafi felépíteni az állam épületét. Ezt kivanta nemcsak a vezető cseh nép évszázados kispolgári beállítottsága, hanem azok a szabad­ság-elvek is, melyek a háborút; kővető idők uj világának jelszavaiban oly sokszor hangzottak ej és amelyek a többféle nemzetiség által la­kott köztársaság harmonikus kormányzatát egyedül látszottak biztosítani. A háború utáni Európában; a marxi szociáldemokrácia minde­váltakozással. Az újabban felnőtt nemzedék ér­vényesülési lehetősége alig van biztosítva, mert ezek majdnem kivétel nélkül a hatalom bástyáin kívül állnak. Ezek a fiatalok a hafá- rontiuli fiatalok érvényesülési példáján fel­buzdulva, különféle túlzó irányzatokhoz sze­gődnek, vagy ilyeneket maguk alapítanak és feszültséget idéznek elő. ;A kormánypártok igyekeznek ugyan ifjúsági szervezeteik révén ezeket a fiatalokat sáját kereteik közé szori­tand s igy befolyásolni, mivel azonban politikai befolyáshoz jutni nem tudnak, továbbra is elé­gedetlen elemei maradnak a saját pártjuknak. A mai választási törvény mellett nem látszana kizártnak, hogy ezek az elégedetlen csehszlo­vák fiatalok uj pártok alakításával igyekezné­nek érvényesülni és esetleg a régi pártok erő- i viszonyában jelentős eltolódásokat válthatná­nak ki. Az utóbbi időben jelentős a nemzeti demokrata párt fiataljainak, a c-seh néppárt ..harmadik nemzedékének*4 mozgalma, akik al- kotmánymódositó terveket dolgoztak ki. E ter­vezetekben lépt én-nyom on rábukkanunk a kül­földi politikai áramlatok hatására. Határozottan állíthatjuk, hogy a pártok osz­tóéban a külföldre való tekintettel, tehát bizo­nyos külpolitikai szempontok mérlegelésével került előtérbe, de másodiszor és nem utoljára a cél a hatalom megtartása a mai koalíció ke­zében. Hiszen csakis a fiatalság visszaszorítását szolgálhatná például a választók korhatárának fölemelése. . Természetes, hogy a köztársaság belpolitikai életének ez az iránya rendkívül érdekli a nem­zeti kisebbségeket is. A kisebbségek joga nem lehet alku tárgya, mert ezt a békeszerző­dés’és a kisebbségi egyezmény biztosítja. Vi­szont kétségtelen, hogy az egységesítés csak­is a, többségi nagy pártok érdekeit szól­sz evon ásanák és egységesítésének terve első­nőtt sétagaioppban foglalta él az államhatalom bástyáit és uralma szinte megdönthetetlennek tetszett. Ebbe a légkörbe a csehszlovák köz­társaság demokratikus korinányformája, mely­ben a marxizmus csak tekintélyes részese veit a hatalomnak, de nem kizárólagos ura., köny- nyen illeszkedett bele. Közben Európában a szociáldemokrácia, mely egyedül látszott a háborút megnyerni, lassan, de biztosan vesz­tette el a békét és elvei a való élet kereszt­tüzében minden hitelüket elvesztették. Ma a köztársaságot minden oldaláról olyan államok szegélyezik, melyek a marii értelmezésű de­mokráciában megcsalódva és azt szervezett erejében, légyőzve, a nemzeti gondolat állom- épitő tekintélyén nyugvó kormányzati rend- szőrt valósítottak meg. Ebben a környezetben az itteni politikai irányelvek bizonyos mértékben mintha nem tartanának lépést a korral s míg a szomszéd­államokban egy, vagy két nagy párt szilárd úralma testesíti meg a nemzeti eszmét, addig nálunk a kormány hat-bét párt, a parlament- pedig 14—15 párt keretéből áll., Nem volt meglepő, hogy ilyen körülmények között a csehszlovák belpolitikai élet keresni kezdett olyan megoldást, mely bizonyos mér­tékben ki tudná egyenlíteni ezt a különbséget és kifelé meg tudná őrizni a tekintélyt biztosi- táni tudó egységet, vagy annak a látszatát. Ilyen körülmények között születtek meg azok a tervek, melyek a pártok nagyobb egységek­be való tömörítését célozzák egyrészt, más­részt. a választási törvény megváltoztatásával akarják lehetetlenné tenni a kisebb pártok ér­vényesülési lehetőségét. De közrejátszik itt, még néhány érdekes je­lenség. A környező államokban az uj nemzeti kormányrendszert a szociáldemokrácia rom­jain a háborús nemzedék és a hozzája felnőtt fiatalság teremtette meg, nálunk Csehszlová­kiában viszont a háborús nemzedék az állam- alakitás időpontjában egész arcvonalával rög­tön uralomra jutott és ezeket a pozíciókat úgy­szólván . kivétel nélkül tartja is, sőt — mond­hatni — makacsul tartja. Ha végignézünk a kormányzó férfiak névsorán, úgy azonnal lát­ni fogjuk, hogy tizenöt év alatt szinte ugyan­azon nevek szerepelnek, legfeljebb bizonyos •:'C j. . * a .'V, .•••. ’ * k.!\ ■* .• Paris, április 21. Barthou külügyminiszter keleteurópai utazása előtt péntekén este h os szán tar tóan tárgyalt Rosenberggél, a pári­si szovjetkö vétség vezetőjével. A tárgyalások Szovjetoroszország és Lengyelország, vala­mint Szovjetoroszország és a kisantant viszo­nyára vonatkoztak. Áz orosz diplomata be­hatóan érdeklődött a francia külügyminiszter utazásának céljai iránt. Szó volt állítólag Oroszországnak a népszövetségbe váló be­lépéséről is. A francia lapok nagy jelentő­séget tulajdonítanak Barthou és az orosz diplomata tárgyalásának. A francia külügyminiszter egyébként szom­baton este indult el varsói és prágai útjára. Mint ismeretes, vasárnap reggel egy óra hosszat a berlini pályaudvaron fog tartózkod­ni. A külföldi diplomatákat Barthou részle­tesen tájékoztatta utazásának programjáról. Kicsoda Barthou? Louitj Barthou, aki• az első francia külügy mi­niszter. aki hivatalos minőségben • meglátcgiatja Varsót - és Prágáit, 1862 augusztus125-én a Pyre- '•neusoik vidékén. Jogi tanulmányai után 1889-ben hazai kerülete a kamarába küldte és 1922-níg képviselő volt, amikor szenátorrá választották. ÍBarthou a középpártóik tagja és vezetője a jobb- bldali színezetű „demokratikus és. republikánus ■egységnek*. ■ Barthou egyike- azoknak a francia, áliíamfér- 'fiakinak, aki a.-legtöbbször volt 'miniszter. Lég-, először 1894-ben, 32 éves kprában .vállalt .mi- uiS'Zite-ri tárcát Dupuy kabinet tjében, ahol Poin- caré pénzügyminiszter volt, Később többször belügyminiszter, közműnkaügyi miniszter, majd közoktatásügyi miniszter lett. 1913 március 22- *én Poincaré-rábízta a francia kormány megala­kítását, de Barthou kormánya egy belső köl­csön tárgyalásánál hamarosan megbukott. A háború alatt Barthou tagja volt Pa in lévé kor­mányának. majd a háború után 1921-ben Bnind hadügyminiszternek hívta meg a hetedik kafbi- , nettjébe. Később hosszú ideiig igazságügyi mi­niszter volt, jmiajd hadügyniinis'Zter, míg Dou- mergue nemzeti ik öncent rációé kormányában ez é-v februárjában átvette a külügyi tárcát, Paul Boneoúr örökét. Bárthoú, Franciaország' egyik leghíresebb po- titiilkusa és diplomatája, híres történész és író is egyúttal g mint ilyen a francia akadémia tagija. . Számos könyvét irt belgiumi., hollandiad és németországi úti élményeiről], a, francia szak­szervezeti mozgalomról, majd 1913-ban hatal­mas monográfiát adott ki Mirabea.uról, a francia fórradaloaTi nagy alakjáról]. Ez a köinyv .még ma is a Márafoeuu-monográfiáik siandard-imüve.- 1919- biem könyveit irt La'martine költőről- mint poli­tikai! szónokróil, majd több müve jelent meg Vic- tor Hugóról. A francia foirradalómról irt tanul- rPányait a „Thermidor 9.“ című munkájával! folytatta, Barthon szenvedélyes könyvbarát és kitűnő zenész, akii „Wagner R.ichárd szerelmi .életé** című müvében, zenei problémákkal is fog­lalkozott. Barthou 1920-ban mint Franciaország hávata- 'los delegátusa, a VII. sz-okölikongresszuson egy­szer már Prágában tartózkodott. Érdekes kommentár az úthoz Prága, április 21- A Pragier Tagblatt szombati vezércikke Bairtbou keleteurópai Prága, április 21. A minisztertanács teg­napi ülésén túlnyomórészt gazdasági 'kérdé­sekkel foglalkozott. Egyedüli politikai témája Benes külügyminiszter jelentése volt. A kül­ügyminiszter hosszabb expozéban számolt be a külpolitikai helyzetről s különös részletes­utazásával kapcsolatban megjegyzi, hogy az európai politika aktivitása legújabban telje­sen kelet felé terelődött. Tifulescu Párisbam tárgyai!, Barthou pedig Varsóba utazik. Az eu­rópai politika irányváltozását azok a sikerek okozták, amelyeket Németország könyvelhet el keleten. A birodalom a lengyel korridor kérdésében megváltoztatta politikáját, kibé­kült a lengyelekkel és most Romániában és Bulgáriában tör elő, hogy e hatalmak segít­ségével Szíriáig és Palesztináig hatolhasson. Romániában a német-barát fasiszta eleinek napról-napra erősödnek és Bulgária barátsá­gát most Musanov berlini utazása biztosítja. A Saairterületen megejtett népszámlálásig a birodalom nem fordulhat teljes erővel kelet felé, de ha kilenc hónap múlva a Saar-nép- szavazás megtörténik, akkor egész politikai aktivitását keletire irányítja. A lap szerint céltalan volna tagadni, hogy Keleteurópa mai helyzete Németország sikerének tekinthető, amit a birodalom természetesen nagy áldoza­tokkal vásárolt meg- Németország ellenfelét keleten vereség érte. A birodalom sikere még nagyobb volna, ha a romániai agitáció sike­rülne és Franciaországot kitúrná Romániá­ból. Ilyen, körülmények között Barthou kül- ügymimllsztemek Varsóban nehéz feladatot kell megoldania. séggel bért ki a csehszlovák-lengyel külpoliti­kai viszony alakulására- A minisztertanács a külpolitikai kérdések megvitatását nem fe­jezte be s ezért a vitát a hétfőre összehívott miniszter tan ácson fogja folytatni. A csehszlovák-lengyel kérdés a minisztertanács előtt Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül V/V. HM SZMMNK i KÉPES HÉTTEL 28 OLDAl Ára a korona ^ 93 <2424> SZám * * 1934 áPr'1ÍS22 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, SZÍOVeTlSzkÓi és rUSZlTlSzkÓl /72ÖPÍ/ÖrsdP ulicel2, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ... ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes mellékletfel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • ® TELEFON: 303-11. «* • Egyes szám ára 1,20 Kt, vasárnap 2.— Ki. • SÖRGÖNYC1M: HIRLRP, PRflHfl. AZ ÉV LEGFONTOSABB ÜTAZASA Barthou elindult keleteurépai útjára Elutazása előtt Parisban a szovjetügyvivővel tárgyalt - A francia külügyminiszter pályafutása - Feladatai és céljai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom