Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-21 / 92. (3423.) szám

Igazságos tehermentesítést! (d) A kormánytöbbség legnagyobb tavaszi ígérete az volt, hogy az állam szanálni fogja a rettenetes adósságokban úszó önkormányzati testületeket. Az önkormányzati testületek adóssága, mint azt magának a pénzügyminisz­ternek megállapításából tudjuk, meghaladja a fcizenegymil'liárd koronát. Egyszóval több, mint állam egyévi összes bevételié. A megígért szanálásból azonban az újabb hírek szerint eb­ben az évben csak részleges tehermentesités .lesz, mert csak a járások adósságait fogják konvertálni. A járások adóssága mintegy egy­negyede az össztehernek, mely az összes ön­kormányzati testületek mai gazdálkodását megbénítja. A magunk részéről természetesen örvende- . nőnk kell minden tehermentesítési szándék­nak, akármely oldalról kezdik is a szanálást. Azonban már itt eleve le kell szegeznünk, hogy rossz oldalról kezdik Szlovenszfcó és Podkarpateaká, Busz szempontjából. Mert a két kárpáti országrészben nem a járások el­adósodottsága » legfájdalmasabb teher s nem » járási adósságterhek enyhítése a legsürgő­sebb föladat. Szlovenszkón és Roezinszkón a járások eladósodása alig néhány esztendős múltra tekint vissza. A közigazgatási reform óta úgyszólván alig volt módjuk nagy adós­ságokat fölhalmozni. Sőt az adóreform óta a 'járási pótadóknak az államkasszából való ki­utalása oly nehézkesen ment, hogy a járások rendszerint ki sem meríthették követeléseiket, e ágy kényszerből takarékossági pszichózis alatt gazdálkodtak. Egyébként is régi tulaj­donsága volt a mi járásainknak, hogy mindig irtóztak a maximális pótadókuleB alkalmazá­sától s csak amióta az országos kiegyenlítési alap rendszere áll fenn, azóta kockáztattak a maximális kulcs alkalmazásával a kiegyenlíté­si alap segélyé're spekulálva nagyobb befekte­téseket. Ezért a szlovenszkói járások adóseág- tenhei elenyészően csekélyek azokhoz az adós­ságtömegekhez képest, melyeket a morvántuli régi járások fölhalmoztak, mert ez utóbbiak mindig nagyobb merészséggel úsztak az in­vesztálási iláz hullámaival. A most tervezett szanálásban tehát a szlovenszkói. és ruszinsz- kóá járások csak igen hátrányos arányban ré­szesednének, mert az adósságcsinálás verse­nyében nem tartottak lépést az igényesebb és vállalkozóbb morvántuli. járásokkal. Hogy Szlovenszkó és Podkarpatszká Busz népe igazságosabban részesedést kapjon a ter­vezett tehermentesitésben, az akciót a községi önkormányzat szanálásán kell kezdeni. Itt van­nak ugyanis a legnagyobb megterhelések. Hogy ne menjünk túlságos részletezésbe, mind­össze arra utalunk, hogy Szlovenszkó és Pod- karpatszká Busz városaiban egészségtelen adóseágcsinálási politika folyt egész idő alatt. A kormánypártok prés ztizscél zattal túlzott vár rosfejleeztési tempót inauguráltak, állami szub­venciók Ígéretével kockázatos vállakózások­ra bírták rá a városokat, s ennek eredménye­képpen s nem kis mértékben a szubvenciók elmaradása miatt a városok nagy mérvben el­adósodtak. S ma az a helyzet-, hogy például Komárom a tisztviselőit sem tudja idejére fi­zetni. Ungvár úgyszólván pénzügyi gondnok­ság alatt áll, Léva, Rimaszombat s általában városaink legnagyobb része fuldoklik az adós­ságok árjában, Hasonló viszonyok vannak a kisebb községekben. Ha tehát a koalíció úgy akarja kezdeni az önkormányzati testületek tehermentesitését, hogy azt a gazdasági de>- presszió által legjobban sújtott szlovenszkói. és A párisi lefegyverzési jegyzék hatása A francia biok ismét felvette a diplomáciai küzdelmet európai ellenfeleivel A lefegyverzési konferencia összeomlás előtt ál! * Az utolsó közvetítő kísérletek - A német légügyi program Paris, április 20. A francia fegyverkezési vá­laszjegy zek., amelyet a párisi kormány a hét elején Londonba küldött, s amelyről részlete­sen beszámoltunk az elmúlt napokban, egyre nagyoibb mozgalmasságot idéz elő a nemzet­közi diplomáciában. Az általános vélemény szerint a lefegyverzés kérdése sorsdöntő pilla­natokat él át s az eljövendő napok eseményedtől függ, váj­jon rikcrfitoi fog-© a genfi konvenciót vala­miképpen mégis tető aM hozni, vagy pedig a hátimnak között megindul a versenyfegy­verkezés, Ilyen kő) /mények között nem túlzás, ha szá­mos lap a háború, vagy a béke eldöntését vár­ja a helyzettől. Franciaország s Stavisky-botrány hatása alatt néhány hónapra szinte kikapcsolódott a világpolitikából s ez alatt az idő alatt külön­böző franciaellenes erő kezdett érvényesülni. elvesztette volna európai fölényét és másod­rendű szerepre kényszerült. Barthou külügy­miniszter és az öt volt miniszterelnökből át­ló kormány elérkezettnek látta az időt, hogy erélyes ellenakcióval helyreállítsa a francia diplomácia egyensúlyát és bebizo­nyítsa, hogy még mindig Párig szabja ki a kontinens rendjét. A németek egyenesen próbakőnek nevezték a jegyzéket, amelyből kitűnik, vájjon vannak-e még Franciaországnak szövetségesei Európá­ban. Három nappal a fontos diplomáciai ákta elküldése után már látható a hatás. Francia- ország szövetségesei, igy Belgium, a genfi, nép- szövetség, a kisantant, sőt még Lengyelország is, amelynek magatartásáról az utóbbi napok­ban számos bizonytalan hír szállt világgá, százszázalékosan a francia válaszjegyzék mellé álltak és szembehelyezkedtek Németország f elfogy vérzésével. Azok az elvek, amelyeket a francia váJlaszjegyzék meglepetésszerűen leszögezett, azonosak a kisantant, Belgium, a népszövet­ség és Lengyelország elveivel. Ilyen körülmények között ma három cso­port alakult ki az európai hatalmak között. Az első a francia csoport, amelybe Francia- ország és szövetségesei tartoznak, Ezek a hatalmak Németország egyre növekvő belső fegyverkezésének jegyében hallani sem akarnak a birodalom fölfagyvérzéséről és ál­láspontjuk az, hogy a fegyverkezési kérdésben egyedül Genf dönthet, a német politikai alakulatokat, igy a nemzeti szocialista rohamosztagokat fegyverkezésnek kell minősíteni és mindaddig szó sem lehet bár­miféle lefegyverzési konvenció aláírásáról, amíg a birodalom vissza nem tér a népszövet­ségbe. Lefegyverzési kérdésekben egyedül a lefegyverzési konferencia illetékes és a francia bitzonság problémáját sem közvetlen tárgyalá­sokkal, hanem a genfi talajon kel megoldani. A szigorú fraeia álláspont, amely elutasít min­den közeledést a német felfogáshoz, annál meglepőbb, mert néhány héttel ezelőtt Páris már bizonyos en­gedékenységet mutatott é* az angolok és az olaszok sürgetésére bele­egyezett abba, hogy nem (kifogásolja a német fegyverkezést, ha Anglia hathatósan garantál­ja a francia biztonságot. Időközben nyilvánosságra kerültek a német költségvetés adatai, amelyekből kitűnt, hogy a birodalom óriási összegeket fordít máris a fegyverkezésre. Ezek az adatok villámcsapásként hatottak Franciaországban és megváltoztatták az addigi fölfogást. így keletkezett a híres válasz jegy­zék. A második csoportot a német birodalom és néhány középeurópai állam jelenti, amely föl­tétlenül a fegyverkezés egyenjogúságának azonnali elismerése mellett foglal állást és többizben kijelentett©, hogy minden tárgyalás­tól visszavonul, ba jogait a fegyverzési kor.- ferencia nem ismeri el.. A harmadik csoportot végre Anglia és Olaszország alkotja, amely ha­talmak megkísérlik, hogy közvetítsenek Ber­lin és Páris között. Suvich olasz külügyi államtitkár Londonban van, hogy angol kollégájával megbeszélje a mentőakciót Barthou külügyminiszter teg­nap fogadta a párisi olasz nagykövetet és hosszantartóan tárgyalt vele. Ugye ' ' i Avenol, a népszövetség főtitkára Rómába utazott, hogy rábírja Mussolinit a további munkára. Állítólag az Iniciatívát ezek után Mussolini ragadja meg, hogy a lefegyver­zési konferenciát megmentse. A helyzet csaknem reménytelen, minden 'eddi­gi törekvés és munka összeomlott s ámbár a, nemzetközi diplomácia szinte lázas energiá­val keresi az azonnali kibontakozást, nem 'biz­tos, hogy a holtpontot le lehet győzni. Ku­darc esetén a hatalmak között megindul a leg- brutállsabb arányú versenyfegyverkezés. A jegyzék hatása Páris, április 20. A francia lapok feszülten figyelik a hatást, amelyet a londoni francia válaszjegyzék Európában kiváltott, A sajtó ma elégtétellel állapítja meg, hogy a fontos francia dokumentum Genf ben, Brüsszelben, Varsóban, Prágában, Bukarestben és Belgrádban teljes helyeslésre talált, Az Excelsior utal arra, hogy Göbbels azt mondta, hogy Barthou francia miniszterelnök a jegyzék segítségével meg akarja tudni, vájjon Franciaországnak van- nak-e még szövetségesei. Az Excelsior szerint a válasz kielégítő volt, mert Belgium, Lengyel- ország és a kisantant igenlően felelt a francia jegyzékre. Az őszinte francia diplomáciát a szövetségesek helyesen érték élni tudták, A Journal és az Echo de Paris berlini tudó­sítói élesen szembehelyezkednek Göring po­rosz miniszterelnök és légügyi miniszter uj rendeletéivel, amelyek megorganizálják a biro­dalom Mgi védelmét. A Journal tudósítója ki­jelenti, hogy Göring reformjai nagy szerepet fognak játszani abban a pillanatban, amint Né­metország megkezdheti légi flottájának kiépí­tését. Az Echo de Paris szerint a Göring-féle légügyi reform fontos fejezete a német légha­józás fejlődésének. A harmadik birodalom Né­ruszinszkói adófizető polgárok is érezhessék, ajkkor nem a járások, hárem a községeik sza­nálásáról szóló 'törvényt kell elsőnek tető aJá hozni- Mert ez a két országrész csak itt és csak igy részesedik a tervezett közkedvezményiben igazságos arányban, Ezzel nem kivánunlk elő­jogot, hanem csak igazságot kérünk. Egy igaz­ságtalanság kiküszöbölését. metország védelmének kiépítésében a lehető legnagyobb erőfeszítéseket teszí. A birodalom átszervezi lésügyeit Berlin, április 20. Göring légbaj ázásügyi mi­niszter rendeletet adott ki, amely teljesen át­szervezi a német léghajózást, A német repülő- ügyeket a jövőben külön helyről fogják igaz­gatni és teljesen autonóm szervezetté építik ki. A birodalomban tizenhat légügyi hivatalt létesítenek Berlin, Breslau, Darmstadt, Drezda, Frankfurt, Hannover, Kiél, Köln, Königsberg, Magdebrug, München, Münster, Niimberg, Stet- tin, Stuttgart és Weimar székhellyel. Ezenkí­vül számos uj légi kikötőt építenek még a ha­tár közelében fekvő semleges zónákban és egységesítik az egész légi forgalmat. Mussanov berlini napjai Berlin, április 20. A német sajtóiroda jelenti: Mussanov bolgár miniszterelnök, aki tegnap reg. gél hivatalos látogatásra a német fővárosba érke­zett, meglátogatta Hitler Adolf kancellárt, aki Neurath külügyminiszter társaságában fogadta. Előzőleg Mnsanov beírta nevét a birodalmi elnök vendégkönyvébe. Később a bolgár miniszterelnök hosszantartóan tárgyalt Schmidt birodalmi gazda- sági miniszterrel. Ma: RÁDIÓMELLÉKIET Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 SzloVeJlSzkÓi £S rUSZÍnSzkÓÍ TnCLgUarság nlicel2, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • . 9 Prága II, Panská ulice 12, ül, emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. DöUtikaí napilapja ••TELEFON; 303-11. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— ICf. SÖRGÖlíYCIM: HÍRLAP, PRflHR,

Next

/
Oldalképek
Tartalom