Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-20 / 91. (3422.) szám

1964 Apritts 20, pántok. <PU&GAI -IV VAGYAK.- HIRL AE> A magyar ökölvívók legyőzték a lengyeleket Budapest, április 19. (Szerkesztőségünk jelenté­se.) Tegnap este folyt le Magyarország éa Len. gyelország ökölvívóinak válogatott mérkőzése, amely a Középeurópai Boxserleghez számit. A magyarok erős küzdelem után megérdemelten 5:3 arányú győzelmet arattak. A döntő bírói tisztet a prágai Laube látta el tárgyilagosan. A részletes eredmények voltak: Légsuly: Rőtből* (lengyel) győz 8*Antó (magya/r) ellen. Bantamsuly: Lovasé (magyar) győz Rogalski (lengyel) ellen. Pehelysúly: Frigyes (magyar) győz Forlanskd (Lengyel) ellen. Könnyüsuly: MAndi (Dombóvár) győz Lipin&kii (len,gyei) ellen. Weltersuly: Sevemiak (lengyel) győz Perczel (m-agyaT) ellem. Középauly: Machryczki (lengyel) győz Varga (magyar) ellen. Kisnehézsuly: Szigeti (magyar) győz Ohmeiicki (lengyel) éllen. Nehézsúly: Győrfi (magyar) győz Voeka (lengyel) ellen. Az összes győzelmek pontozással estek, — A Középeurópai Boxserlegbem Magyarország vezet. • Brünn, április 10. Észtország amatőr boxolói Brünnben a Heros tagjait 13:3 arányban győzték le. Az est szenzációja volt, hogy a brünni Navra- til a bantamsulyban az észt Kábít a második me­netben kiütötte. Az észtek viszont három k. o. győzelmet arattak. + Drezda, április 19. Franciaország amatőr boxo­lói a drezdai boxstafétától 4:10 arányban veresé­get szenvedtek. Sziovenszkói érdekeitek a fakiter­melési rendsiet hatálytalanítását követelik Pozsony, április 19. A fapiacokon mutatko­zó lanyha irányzat következtében a kormány tavaly elrendelte, hogy a fakitermelés méretét 40 százalékkal le kéU számtani. A sziovenszkói és ruszinszkói érdekeltek most elhatározták, hogy a fakitermelés redukciójáról szóló 1933. évi 170. és 171 számú kormányrendeletek ha­tálytalanítását kérik a kormánytól. Kérelmü­ket azzal okolják meg, hogy a fa ára az utób­bi időben emelkedett és a készletek jelenté­keny módon megcsappantak. — A rendelet visszavonása esetén a tervbe vett faszindiká­tus hatásköre erősen leszűkülne, mivel több- termelési engedélyt a kormány éppen a faszin­dikátus véleménye alapján kíván adni s az ugyancsak tervezett szindikátusi alapszabá­lyok értelmében a kérvényezők tekintélyes nagyságú szindikátusi illetéket kötelesek ezért lefizetni-------o-----­Mé gegyszer a szölőmunkások betegbiztosítási kötelezettségéről Ungvár, április 19. (Ruszinszkói szerkesztő­ségünktől.) A szellőikben dolgozó napszámos munkások betegbiztosítási kötelezettségéről írott legutóbbi cikkünk élénk érdeklődést, vál­tott ki az érdekeltek köréiben s 'többes? ezzel kapcsolatos kérdésekkel fordultak lapunk szer­kesztőségéhez. Ez teszi szükségessé, hogy a. kérdés meg világítása céljából ismét foglalkoz­zunk a. betegbiztosítás eme ügyével, melyet a szociálisügyi minisztériumnak 46.590-111.­4-33. számú leirata körvonalaz, demár hivatkozással a legfelső közigazgatási bíróság 1933 április 21-én hozott 6773/33. ez. végzésére. Ebben a legfelső közigazgatási báró­ság ama jogi nézetét fejezte ki, hogy egy al­kalmazást akkor lehet mellékesnek elismerni, amikor az illetőknek más működésűk és élet- hivatásiuk összehasonlításával gazdasági és szo­ciális ezepontbó azon alkalmazás alárendelt minőségű. Ha tehát az Jfletőknék (szőHőmmkásn ah) sa­ját birtoka van, melyből él és valamelyik szől­őtulajdonosnál mellékfoglalkozásként szőfltlő- munkát végez, ezen foglalkozás alárendelt jel­legű áz ő többi működésével és élethivatásá­val szemben, — mondja a miniszteri leirat, — az ilyen foglalkozás tehát a 22/24. számú tör­vény 2. § 1. bekezdése érteiméiben nem tarto­zik biztosítási kötelezettség alá. Ezzel a mi­niszteri értelmezéssel kapcsolatban az a jogi i vélemény alakult ki a ruszinszkói betegpér.z- táraknál, hogy napszámos munkásait minden szellő tulajdon os bejelenteni tartozik s majd a. pénztár fogja felülvizsgálni, hogy ki tartozik és ki nem betegbiztositási kötelezettség alá. Ezzel szemben a helyes jogi vélemény az, hogy a szőllős- gazda, ha tudja, hogy napszámosa a szőllő- munkát nem mint főfoglalkozást űzi, nem köteles bejelenteni a betegbiztosító hivatal­ba. Ha a betegbiztosító ezzel ellenkező véle­ményen van, neki kell bebizonyítania, hogy a nevezett napszámos munkás biztosítás-kö­teles volt. Viszont ha valaki mégis bejelentette mun­kásait, úgy a 74. törvénycikk értelmében a befizetett biztositási dij visszafizetésére az igényét már a bejelentésnél kösse ki és je­gyeztesse be, mert egyébként a betegbizto­sító intézet nem köteles arra tekintettel lenni. Ezen az alapon tehát a betegbiztosító aligha fogja a múltban már beszedett betegbiztosító dijak át a munkaadóknak visszafizetni, bár le­hetséges, hogy ha a szőllőtulajdonosok egysé­gesen járnának él és összefognának, sikerülne a fent idézett miniszteri rendelet alapján a szöl- lőmunkások betegbiztosításának ügyét egy­ezer s mindenkorra rendeztetni. □ ismét Montague Norman lett az Angol Bánk kormányzója. Londonból jelentik: Az An- goil Bank most tartott közgyűlésén ismét Mon­tague Normant választották a bank kormány­zójává, Norman bankkormányzó tizennégy év j óta áll az Angol Bank élén. í> □ Magyarország gabona- és ipari kivitele már­ciusban. Budapestről jelentik: A gabonatermékek közül a. Hsztfcivitel az előző évvel szemben hatá­rozottan javuló irányzatot mutat, a jelen gazda­sági év folyamán máris 165.000 q-val több a ma­gyar kivitel, mint a/z előző évben volt. Kivitelre került összesen 41.126 q, ebből Ausztrába ment 25368, Olaszországba 10.651, Finnországba 2125, Angliába 1401 és Csehszlovákiába 1020 q. A búza. kivitel márciusban a tavalyi év megfelelő ered­ményének kétszeresére emelkedett, négy évre visszatekintve egyetlenegy hasonló nagyságú havi exportot nem találunk. Március hó folyamán kivitelre került összesen 994.572 q, ebből fekete- tengeri szabadikikötőbe irányult 490.114, Ausz­triába 263.499, Svájcba 160,135. Olaszországba 80.4Ö4 q. A folyó gazdasági évben összesen kivi­telre került eddig 5,712.621 q, míg az előző gazda­sági év első kilenc hónapjában mindössze 1,041.769 q volt az export. Ez a 6 millió q-,t megközelítő mennyiség kimagaslik az utolsó öt év eredményed­ből. Hasonló, bár csekélyebb emelkedést tapasz­talhatunk a rozskivitelnél is, ahol az idői márciusi eredmény a tavalyának több mint háromszorosa. Márciusban kivitelire került 289.2130 q. Ebből Olaszországba 2500 q ment. A gazdasági év eddi­gi hónapjaiban egyszer sem exportált Magyar- ország 1,244.641 q-t, ez az utóbbi öt év rekordered­ménye. Az előző gazdasági év megfelelő eredmé­nye 353.881 q volt. Az árpakivitel a tavalyi ered­ményekkel összehasonlítva hanyatlást mutat. Már­ciusban Olaszország 2012, Ausztria 991 q-t vett ál Bár Magyarország tengerikávitele márciusban alatta maradt a tavalyi március havi eredmény­nek, a gazdasági év eredménye igen kedvező. Március folyamin Ausztria 10.467 q-ft vett át. A fontosabb magyarországi iparcikkek kivitelénél nagyobb emelkedés a tavalyi márciusi exporttal szemben a következő áruknál látható: villamos gépek és készülékek 1054, vasfélgyártimányok 563, vasáruk 285, kikészített bőr 95, gyapot szövet 153, szén 151, cukor 454 ezer pengő. Jelentősebben csökkentek értékben a tavalyi márciussal szem­ben a következő iparcikkek: gépek és készülékek 156, selyem-, félselyem- és müselyemszövet 78, zsineg 64 ezer pengővel. ÉRTÉKTŐZSDE Technikai javulás a prágai értéktőzsdén Prága, április 19. (Pragoradio.) Az érték­tőzsde mai forgalmában javuló irányzat volt észlelhető. Az irányzat javulásának közvetlen oka nem volt, mégis a forgalomba került érté­kek árfolyama mérsékelten megszilárdult. E barátságos hangulat ellenére a forgalom igen szűk keretek között bonyolódott ibe és ennek tulajdonítható, hogy még vezető értékek » akadtak, amelyek nem jutottak záróárfolyam- hoz. Az irányzat javulása összefügg a beeez- epekuláció fedezési vásárlásaival, mivel a spe­kuláció csalatkozott abban a reményében, bogy a közönség a lanyha irányzat következr- léiben piacra dobja értékeit és ezért kénytelen volt magát fedezni. Külső körülmények nem befolyásolták a közönség hangulatát. Nyitás után barátságos irányzat volt észlelhető, de a tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat elvesz­tette egységes jelilegét. Nagyobb árfolyamel1- tolódások nem adódtak. Skoda 7. Kábel 18, Bánya és Kohó 5, Poldi 2, Cseh-Morva Gép­gyár 5, Ringhoffer 5. Königshofi Cement 8, Schönprieseni 5, Sehoeller 10, Rrizsik 8, Prágai Malom 15, Séllier 5, Déli 8 és Auesigi Vegyi 3 koronával javult. Északi Vasút 5, Nyugat- ceeh Szén 2, Rézmüveik 3. Horvát Cukor 2, Kosmanos 8 és Ollesehaui 8 koronával lany­hult. A beruházási értékek piacán forgalomba került állam értékek árfolyama mérsékelten le­morzsolódott. de a piac ennek ellenére ellen t- áülióképesnek bizonyult. A bizakodó hangulat oka abban rejlik, hogy a tőzsdén elterjedt hí­rek szerint a most lejáró kincstári utalványok becserélése gyors ütemben folyik s a régi kincstári utalványok tulajdonosai úgyszólván kivétel nélkül uj kincstári utalványokat kíván­nak a régiek helyébe. A becserélést végző ban­kok túlóráé munkában kénytelenek a becseré­lést lebonyolítani. Az exotapiacon tartott irányzat mellett mérsékelt forgalom bonyoló­dott le. Valuták; Holland 1622.—, jugoszláv 51.30. német 924.50. belga 559.—. magyar 51:2.50, román 17.60. svájci 777.75, dán 538.—, angol 123.75. spanyol 333.50, olasz 207.90, észak amerikai 23.85. norvég 608.—, francia 158.45. bolgár 22.65. svéd 628.—, lengyel 453.50. osztrák 455.50.-f Turnét lanyhult a londoni kifizetés. A mai prágai devizapiacon London 0.15 -koronával lanyhult, amíg a newyorki deviza nem válto­zott. Az északi devizák közül Oslo 0.50 koro­nával megszilárdult és Stukkóira 1 koronával gyöngült. Amszterdam 0.25. Zürich 0.125 és Páris 0.05 'koronával javult. Alexandria 0.125. Berlin 0.25, Helsingsfors 0.075 és Ko-wrio 0.50 koronával gyöngült. 4- Tartott a budapesti értéktőzsde. Buda­pestről jelentik: A kontiremin fedezési vásár­lásai következtében már közvolleniil nvdás után barátságos irányzat volt észlelhető. A KdZ^AZPA^áflT1 Jobb későn, mint sóba Prága, április 19. A csehszlovákiai „európai yámegyesület" tegnap Sdhuster Vencel volt kereskedelmi miniszter elnökléee mellett köz­gyűlést tartott. Dr. Sdhuster elnöki megnyitó­jában ismertette a politikai és a gazdasági hely­zetet. Megállapította, hogy sok minden másképpen alakult volna, ha a békeszerződések alapján magyar-osztráik- csehszlovák gazdasági blokkot létesítettek volna, E három állam gazdasági téren egy­másra volt utalva és kitünően kiegészíthet­te volna egymást. A terv annak idején azon bukott meg, hogy annak ellenzői a Habsburg-monarchia fölujitá- eának veszélyét látták benne. A gazdasági kö­zeledésnek egyre több ellenzője akadt a a terv kútba esett. Az események azóta azokat iga­zolták. akik « három államiból alakítandó na­gyobb gazdasági egység létesitéeére töreked­tek. Schuster volt miniszter végül megállapította, hogy ma már hivatalos helyen is más szem­mel nézik ezt a kérdést, de azóta á helyzet erő­sen megváltozott A volt kereskedelmi mkvfezter érdekes be­szédéből kitűnik, hogy az utódállamok gazda­sági közeledésének tervét politikai okok­ból nem lehetett megvalósítani, noha éppen — nézetünk szerint — magyar és osztrák részről minden megtörtént aziránt, hogy kímélyitsék a kereskedelmi kapcsolatokat. Ismételten rá­mutatott a Prága Magyar Hírlap is arra, hogy az államfordulatot megelőző évtizedek során a cseh ipar és a sziovenszkói fa természetes legfőbb piaca Magyarország volt, mint aho­gyan a magyar gabona, a magyar liszt és a magyar bor Csehországba gravitált. A magyar-csehszlovák kereskedelmi szerző­dést nem magyar részről mondták föl, hiszen köztudomású, hogy éppen a csehszlovák ag­rárpárt nyomására történt a szerződés föilmon- dása és őket terheli az immár évek óta tartó szerződésen kívüli állapot álital előidézett hely­zet felelőssége. A magyar, de az osztrák -reláció elhanyago­lásával is, inkább a kisan tant-állam ok felé orientálódott a hivatalos csehszlovák keres­kedelempolitika, A magyar piacot jórésaben el­vesztettük és újabban erősen visszament az osztrák-csehszlovák árucseréi OTgalom is. Nem kifogásolnék a mai helyzetet, ha lkárpótolna bennünket, az- a tudat, hogy legalább jugo­szláv és román viszonylatban megélénkült a □ Módosítják az autótörvényt. Az autótőr- vény módosítása érdekében folyó tárgyalások konkrét stádiumba jutották. Egy miniszterik özi bizottság törvény javaslat-tervezetet készített, amely rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül és állítólag még tavasszal törvényerőre emelke­dik. A javaslat értelmében az autótörvényt olyképpen módosítják, hogy a gépkocsiadó és a teherszállítási kocsik szállítási adóját a jö­vőben nem közvetlenül rój jak ki, hanem áthá­rítják a hajtóanyagra. Hir szerint a hajtóanyag árát 30—50 fillérrel fölemelik literenként. A ben zinkevérék ára a jövőben nem lesz egysé­ges. hanem a fölhasznált mennyiségtől füg­gően változik. A kincstár gépkocsiadó és szál­lítási adó címén az elmúlt esztendőben mint­egy 100 millió koronát bevételezett. Tavaly 2.7 millió hektoliter hajtóanyag fogyott Cseh­szlovákiában, ami annyit jelent, hogy az útadó áthárítása után a hajtóanyag ára átlagosan 35 fillérrel drágulna literedként. kereskedelmi forgalom és amit elvesztettünk a réven, behoztuk a vámon. Sajnos, ezt. sem tudjuk megállapítani, mert úgy jugoszláv, mint román viszonylatban is a forgalom állandóan visszamenő irányzatát kell észlelnük s minden tanácskozás, konfe- renciázás és kölcsönös jóakarat ellenére a helyzet nem javul. Május elején ismét összeül a kisálltánt gaz­dasági tanácsa, Dr. Niederle követségi taná­csos a csehszlovák külügyminisztérium meg­bízásából Belgrádiban járt, hogy résztvegyen a bukaresti konferencia előkészületeiben. Ta­pasztalatairól ugyancsak az európai vám egye­sület tegnapi közgyűlésén számolt be. Konkré­tumot. nem tudott mondani és a „Kisantant- államofc gazdasági együttműködésének eszmé­je" című előadásában az idei munkaprogramot abban fejezte ki, hogy a három állam közötti kereskedelmi forga­lom lanyhulásának gátat kell vetni és az egyensúly elvének figyelembevételével meg keh szervezni az árucsereforgalmat és nö­velni kell a kölcsönös forgalom méreteit Pozitívum helyett tehát jámbor óhaj e attól tartunk, hogy konkrét alakot ez a terv mind­addig nem1 is ölthet, amíg óhaj és szándék he­lyett realizálható programot nem kapunk. A csehszlovák-jugoszláv és a csehszlovák- román kereskedelmi forgalom kiépítését a cseh­szlovák-magyar forgalmat akadályozó azonos gazdasági körülmények akadályozzák. Ebben a kérdésben is a csehszlovák agrárok autarkiás törekvései játszanak nagy szere­pet. Még mindig nem eszméltek rá, hogy az ag­rárválság világválság és lokális intézkedések­kel leküzdeni nem lehet. Ha a mezőgazdaság méltányos igényeinek figyelembevételével éa jogos követeléseinek teljesítésével megtalálják azt az alapot, amely lehetőivé teszi az agrár- szomszédokkal való normális kereskedelmi forgalmat, akkor a gazdasági kisantant esz­méjének konkretizálásán .kívül rájönnek majd arra is, amit éveik óta hasztalanul hangozta­tunk, hogy délen és keleten, Szlovenszkó és Ruszinszkó, de az egész köztársaság szem­pontjából legfontosább mégis csak a magyar piac. Kívánatos, hogy a nagynehezen készülő magyar-oaehszolvák kereskedelmi tárgyalások során a hetek óta Budapestre várt. csehszlovák delegáció étről ne feledkezzék meg. □ A terményüzletek regisztrálása. Tavaly nyáron egyrészt a bőséges termés, másrészt a gabonabehozatali szindikátus által engedélye­zett nagymennyiségű tengerentúli gaibonaim- port következtében a gabona ára erősen esett. A terménytőzsdéken mutatkozó besszt „Miki- ismeretlen üzérek machinációjának" tulajdoní­tották, szigorú intézkedéseket hoztak a zug- börzék „kufárjai" ellen ..és élrendeltélk a ter­ménytőzsdéken, valamint a terménytőzsdéker. kívül kötött terményüzletek regisztrálását. A rendelet kimondott célja az lett volna., hogy szabályozzák az áralakulás folyamatát, és el­lenőrizzék a spekulációt. Később kitűnt, hogy a besszt az erős kínálat és a minimális keres­let idézte elő, a regisztrálási rendeletét azon­ban nem vonták vissza. Egy most kiadott je- .lentés szerint a terményüzletek regisztrálásá­nak immár csupán statisztikai szempontból van jelentősége, mivel a. regisztrálás nem be­folyásolja az áralakulás folyamatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom