Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-20 / 91. (3422.) szám

<PRAGAl*i V IAGVAR-HIRIiA32r 1934 április síO. peatek. —ttiS—ül—H»l.llhgjBBTnB i '»■— A iziovemzkól autonómia elvi alapjait fejtegette Prágában Tiso képviseli A szlovák néppárt ügyvezető elnökének előadása a prágai Pritomnost-klubban Pír ág a, április 19. Szerdán este Tiso kép­viselő, a szlovák néppárt volt minisztere elő­adást tartott a Priitammost prágai klubban „A zslovák néppárt és a csehszlovák köztársa­ságé címen. Az előadásban hangsúlyozta, hogy a szlovák kérdés nem maradhat örök pro­blémának, mert kölcsönös jóakarattal meg­oldható és ezért meg is oldandó. A szlovák probléma abban áll,' hogy a szlovák néppárt, minit a szlovák nemzeti gondolat hordozója és a szervezett szlovák ködös államfő, az egységes pénzügy, honvé­delem, a központi törvényhozás, az egységes állampolgárság stb. Az autonómista mozgalom a szlovák népből magáiból indul ki, tehát de- moCkratiikus mozgalom és így megerősítené az államot. Tekintetbe kell venni azt, mond­ja, hogy a szlovákság tekintélyes része auto­nómiát kíván. A két nemzet összeolvadása szerinte nem valósul meg, mert sem a szlo­vákok, sem a csehek nem kívánnak lemon­dani nemzeti egyéniségükről. Az előadást magas színvonalú, élénk vita követte, melyben a nem néppárti szónokok azt hangsúlyozták, hogy a szlovák néppárt­nak a kormányzatban való részvétel utján kell kísérletet tennie autonomd sztoikus prog­ramijának megvalósítására. Száz százalékos érvényesítésire nem számíthat, mert a koalí­ciós kormányzás demokratikus rendszere ele­ve kompromisszumokra készteti az együtte­sen kormányzó pártokat. Tiso kitűnő előadóként mutatkozott be, de a prágai sajtó egy része tuldogmatikusnak és elméletinek találja előadását. A cseh nép­párt lapja elismeri, hogy diplomatikusan el­került minden kényes pontot, de ezzel kitért minden gyakorlati kérdés elől is s ezzel „csa­lódást keltett". „Dir. Tiso nem az egyenes és nyílt Hílioka" — jegyzi meg a lap. A vita Tiso elutazása miatt nem fejeződhe­tett be s legközelebb a klub még egy estét szentel a szlovák kérdésinek. nemzeti akarat kifejezője olyan áíllaombe- reaidezéist akar, amely megfeleljen a szlo­vák nemzet kívánságának és biztosítja a szlovák nemzeti jelleg szabad kiélését és fejlődését. Ez szerinte az autorno- misztikus berendezés, mely összeegyeztethe­tő az állam egységének és oszthatatlanságá­nak elvével, ahogy azt az alkotmánytörvény a podkarpatszka ruszi autonómia esetén is ki­mondta. Az autonómia kimeríti a szlovák nemzet minden kívánságát. Három és félévi fegyházra Ítélték a kémkedéssel vádolt Voloszinovics görögkatolikus lelkészt Az autonómia a sajátos egyéniséggel és jel­leggel bíró szlovák nemzet gondolatára épül, amely a maga szuverenitását az autonomisz- tikus berendezés formái közt. de egyedül csak a csehszlovák köztársaság keretiében érvé­nyesítheti. Ezzel kapcsolatban az előadó el­utasít minden revizionista gondolatot. Az autonómia kiterjedne a törvényhozás bizonyos területeire, a közigazgatásra, a kulturális önkormányzatra, a szociális és gazdasági problémákra. Ez aiz önkormányzati rendszer az előadó sze­rint nem jelentené az alkotmány megsérté­sét. mert az alkotmány maga nem beszél a csehszlovák nyelvről, hanem a nyelvtörvény- nyel egyetemben csak cseh és szlovák nyelv­ről. Az autonómia nem sértené az állam egy­ségét sem, mert továbbra is megmaradna a Hol van Trockij? ‘Kassa, április 19. (Kassai szerkesztős égünk te­lefon jelenté se.) A kassai kerületi bíróság ma- tár­gyalta. Voloiszinovios Dezső Zvala községbelli (ho­ni ónnal járás) görögkafcoliikne lelkész sikkasztási és kémkedési ügyét. Voloszinovics Dezsőt tavaly nyáron tartóztatták le amiatt, hogy lelkészt hiva­talában állítólag visszaéléseket követett el és hi­vatalos pénzekről nem tudott elszámolni. A vizs­gálat során * Voloszinovics lelkész tisztázta azonban magát eme vádak alól s mindössze egy rendbeli sik­kasztás bűntettének vádját emelték ellene, ellenben a nyomozó hatóság a lelkésznek a ház­kutatáskor lefoglalt levelezéséből azt állapította meg, hogy Magyarország javára kémkedett. A tárgyalás a vádirat fölolvasása után zárt volt s csak az ítéletet hirdették nyilvános ülésben. A bíróság Voloszinovics lelkészt a sikkasztás vádja alól felmentette, ellenben kémkedés bűn­tettében bűnösnek mondotta ki s emiatt Volo- szinovicsot három és félévi fegyházbüntetéssel sújtotta. Az elitéit fellebbezett. „Húsz magyar nem fog jelentkezni Csánki uj pártjába" — jósolja Pridavok Antal, egy centralista szlovák újságíró rintem csak a csehországi csehszlovák vezérekkel lehet a szlovenszkói magyarságnak megegyezni és lényegileg lehetetlen a szlovákokkal való megér­tés". Tudjuk, hogy Csánki bölcsessége nem rengeti meg a világot és hogy politikai pártjába még húsz magyar sem fog je­lentkezni, mert ma már nehéz busz olyan fejet találni, amely engedné magát megszervezni egy ilyen mindenki­nek érthetetlen konifuzus ideológia alapján. Mon­dom, figyelemre se méltatnék, ha néhány szakasszal előibb nem dicsekedne a csehszlovák nemzeti szocia­lista párt elnökéhez, Klofáchoz és legkiválóbb rep­rezentánséhoz, Bnes külügyminiszterhez való kap­csolataival. „Nem paradox állásfoglalás, — mondja dr. Csánki — ha én abban bízom, hogy a Klofác- Benes vezette nemzeti szocialista párttal tudná a legtermészetesebben megtalálni a kapcsolatot a szlovenszkói magyar nép és magyar nemzet is." — Föltételezni kívánjuk, — folytatja tovább fej­tegetéseit Pridavok — hogy Csánki csak . dicsek­szik, amikor Klofáicra és Benesre hivatkozik s hogy ez a két politikus soha komolyan nem beszélt vele. Máskülönben a két egymás mellé állított mondat, amelyet a röpirat galimátiászából idéztünk, furcsa szándékát juttatná kifejezésre némely nemzeti szo­cialista uraknak: a szlovákok háta mögött keresni megegyezést a magyarokkal, esetleg éppen a szlová­kok rovására. Hogy Csánkit Renea Inspirálta volna Így, ezt tel­jesen kizártnak tartjuk s ha Csánki ilyesmit állítana, kénytelenek lennénk kijelenteni róla, hogy nem mond igazat. De nincs annyira kizárva az, hogy esetleg nem konferált-e vele hasonló értelemben a nemzeti szocialista párt valamelyik másodrangu nagysága — esetleg maga Klofác. Hogy tiszta helyzet legyen, kívánjuk, hogy a csehszlovák nemzeti szocialista párt és elnöke, Klofác határozottan kijelentsék, — se tekintetben nem elég a kárpátaljai párt- funkcionárius nyilatkozata — hogy semmi közük nincs ahhoz a konfuzus és egyenesen patologikus magyar pártalakitáshoz, melyen dr. Csánki Ala­dár munkálkodik. , Megengedjük, hogy a mi magyarjaink úgynevezett aktivista politikájában nincs minden a rendjén és hogy főleg az aktivista csoportok sajtója lehetne jobban reprezentálva. De erre más kaliberű és kva­litású emberek kellenek, mint dr. Csánki Aladár. És főleg a cseh politikusok nem szabad hogy oda­adják magúikat obskúrus célok eszközeiül" — szege­zi le végül a cikkíró. Meg kell jegyeznünk, hogy Privadok Antal a Slovemaky Vydhod és a prágai Venkov munkatársa. — Meghalt Simonok József cseh agrárpárti s*e- pátor. Mára virradó éjjel hetvenkét éve* koréiban meghalt Simonok József cseh agrárpárt! taenátor, a Skoda-müvek igazgatóságának ekük*. — Házkutatás volt a mdöa/ArvtíL asociáftfono­Pária, április 19. A Reuterdroda jelen­tése szerint a Trockij-ügyet sürii homály fedi. Néhány lap azt állítja, hogy Trockij már elutazott Franciaországból és Spanyolország­ba költözött. Más lapok viszont azon a véle­ményen vannak, hogy a volt népbiztos még mindig Barbizonban van. Villáját állandóan újságírók és fényképészek veszik körül. A francia kormány állítólag meghosszabbította Trockij Franciaországban való tartózkodásá­nak határidejét. Prága, április 19. A Prágáiban megjelenő szlovák ,,Novy Svet" nevű hetilap legutóbbi számában Pri- davok Antal cikket irt a szlovenszkói magyar ki­sebbségi politikáról s cikkében kemény kritikával sújtja Csánki Aladár legújabb politikai próbálkozá­sát. — Úgy látszik, vannak a köztársaságban olyan emberek, — írja egyebek között — akiknek nincs Ínyükre, hogy a szlovákok utat találtak a magyar kisebbség felé s megmutatták neki a köztársaság felé vezető utat. Ilyen ember dr. Csánki Aladár, a levitézlett kisebbségi vezérjelölt, aki a legutóbb megjelentettet röpirata ezerint valami uj magyar pártot akar alapítani. U.jeágirói méltóságunkon alu­linak tartanók, hogy Csánki stílusgyakorlatával foglalkozzunk, amely a „Bátran a jövő elébe" bom­basztikus címet ve&eli e amelyért a harmadik pol­gáriban ötös osztályzatot kellene kapnia s nem is kellene figyelmet fordítanunk legújabb politikai „gründolására", ha reggeli tomagyakorlatában nem hivatkozna bizonyos politikai komaságra. Csámlki említett alapító iratban ugyanis ezeket írja: „Sze­kratdk kassal központjában. Kassád szerkesztősé- gttnk jelenti telefonon: A kassai iwaáArigazgató- eág bűnügyi oeztálya ma délelőtt házkutatást tar­tott a csehszlovák ezoctáldenoo kra/ta párt kassai központjának irodájában. A házkutatást a párt vezető fűnk c ionáriusainak följelentése alapján tartották állítólag bizonyos szabálytalanságok miatt. Ennek kapcsán a rendőrség igén sok sze­mélyt kihallgatott, többek között Nentwioh szo- ciáMemokraita szenátort is. A nyilvánosság tájé­koztatására a bűnügyi vizsgálatról eddig jelentést nem adtak ki. Htásödik st&ceMMidás Iteqénty Itta: TaJJkU BalcUe/üi — Idióta? — kérdezte a lény. Ejnye, ez a könnyed évődés még veszélyes lehet. De a kérdés majdnem gépiesen szaladt ki a száján. A férfi előrehajoiva ült a heverő sarkán, a fény lelkes, élettel teli arcára esett, kezét a térdei közé szorította­— Persze, hogy nem idióták! Nagyon is bölcs fiatalembereik. De a végén mégis csak kénytelen Leszek bezárni magát abba az üveg­kalitkába, drágám — mondta Lommer és mosolygott hozzá. A lány nem szólt. A szivében zavar iveit és megilletődés. — Nem tudná mégis elhatározni magát? — kérdezte a férfi nagyon szelíden. — Nem va­gyok egészen közömbös magának, ezt biztosan érzem. Néha azt hiszem, hogy kicsit szeret is. Kell, hogy szeressen. Az én nagy szerete- temért jár valami jutalom. És maga valaha szeretett engem. Olyan nehéz most újra kez­deni? ... A lány alig hallhatóan suttogott valamit és felemelte karcsú kezét, fáradtan, szinte va­kon, mintha a sorsot akarná távol tartani ma­giétól. Olyan nagyon szerette ezt az embert. Valahogy úgy érezte, mintha 5 alkotta völna, hiszen visszahozta a sötétségből, melyben hontalanul bolyongott. Nemcsak a szerelmese (55) volt, de a teremtménye is, mintha a gyermeke lenne. Az ő szerelme több volt, mint a testi ivonzás forró hullámverése, amelyik hol sze­líd lés napos, tündöklő és játékos, hol sötéten örvénylik a rejtett szirtek fölött. Gyöngédség vollt benne, bizalom és remény az uj ember uj életében és meleg barátság, amit az együtt töltött hetek növeltek erőssé. Ezekben a he­tekben megismerték egymást, jobban, mé­lyebben, mint ahogy a legtöbb ember meg­ismerheti a barátját, mert ők nem a teljes idegenségből indultak egymás felé, hanem a feltételezett korábbi ismeretség alapjáról. Csak háttér volt, igaz: — de régi hűségből, odaadásból, meghittségből szőtt háttér. — Olyan nehéz? — kérdezte a férfi. Istenem, hiszen nemsokára vége lesz. Mar- garet ma éjjel eldönti a kérdést. Talán már azóta döntött is. De akárhogy szól is a dön­tés, Mary Lounak mennie kell, el kell hagynia a paradicsomot. Nem is tudná tovább játszani a szerepét, halogatni, kikerülni a férfit... Nem is tudná. Körülnézett, vadul, mint aki menekülni alkar. Cserepekben, színes kővá- lyiukban virágok álltaik, a meggyülöH jácin­tok, nárciszok, tulipánok. Szín és illat áradt belőlük A forrás csobogása a lányihoz be- s*zélt, a vérében énekelt... Hirtelen a férfi felé fordult. Talán jobb lesz, ha kimondja az igazság félét. Jobb lesz... ó, nem a férfinek, hiszen ő hamarosan meg­tudja az egész igazságot és akkor mindent ha­zugságnak fog tartani, ami mögötte van. De magának jobb lesz, kicsit megkönnyíti a szi­vét. A férfi később meg fogja érte vetni, azt fogja hinni, hogy minden szava hamisság volt. Hiszen akkor úgyis mindegy, akkor nem szá­mit, ha most, a keserű boldogság egy suga­ráért megmondja neki. •. hogy szereti. — Én szeretem imagát, Lorry — mondta na­gyon tisztán — maga olyan kedves és türel­mes volt és... olyan nagyon jó hozzám. Én szeretem, Lorry ... nagyon. Csak ... ó, az egész olyan furcsa volt, mikor annyi időin át halottnak tartottam magát és aztán újra talál­koztunk. maga egészen más lett és én egészen más. Én... én nem bírtam ott folytatni, ahol abba hagytuk. É's most... nem tudom — folytatta kétségbeesve. Nem tüdőm. Ha ... adna nekem még egy kis időt, egy hetet ta­lán, vagy egy hónapot... Még vannak kérdé­sék, amelyeket nem tisztáztunk, bizonyos dol­gokról még nem beszéltünk. — Rettenetesen boldogtalan volt, mikor befejezte: — Van egy és más, amit nem mondtam meg magának • tudna egy kis időre még bízni bennem? A férfj mélyen lélekzett. Most fordult elő először, hogy a lány egyáltalán bevallotta a szerelmét. Lorrimer érezte, hogy sok min­den van a vallomás mögött, sok minden, amit nem mondott el neki. Az a sejtése tá­madt, hogy valami visszatartja, megfélemlíti a lányt, de ez a valami más, mint az a meg­lehetősen indokolatlan magyarázat, amit a mentségére felhozott. Talán —- egy másik férfi volt az életéiben az elmúlt bosszú évek alatt. Valaki, akiről a lány azt hitte, hogy szereti. Különös, hogy ez a lehetőség a lány visszatérése óta eszébe sem jutott, pedig csak az Isten tudja, hogy azelőtt mennyit kí­nozta ez a gondolat. Most is belefájdult a szive. Pedig milyen természetes lett volna — annyi év alatt!... A lány szép volt és fiatal, minden férfinek bele kellett szeretnie. Bármi legyen is az, amit a lány mondani akar, nem számit, ö változatlanul szereti. Csak az a fontos, hogy a lány is szeresse. — Nem akarom erőltetni magát — mondta halkan — és már igy is nagyon boldoggá tett. Végtelenül hálás vagyok. Bízom magá­ban és várok, ameddig csak akarja. De mé­gis, nem tudom elhinni, hogy ezt a reményt adta volna nekem, ha aztán... a türelme­mért __nem kapnám meg a jutalmat Ol yan régen nem csókoltam meg magát.... — tört ki váratlanul. Közelebb hajolt és gyöngéden átfogta a lány vállát. — Ne... — kérte Mary Lou szánalmasan. — Komolyan ne? Mondja, hogy komolyan gondolja, esküdjék meg rá és rögtön elen­gedem. De Mary Lou nem szólt. Nem tudott szólni. Csendesen pihent a férfi ölelésében. — Csak... ma este — könyörgött Ttra- vers... — Itt van Jenny és Laery és még annyi fiatal ember, boldog szerelemben ... Mary Lou szeme lecsukódott. A férfi meg­csókolta a fehér szemhéjakat és a szelíd haj­tási, ahol az arc rózsásán beleolvad az ajkak sima, piros selymébe, aztán gyöngéden, szen­vedélyesen a remegő, kicsi szájat. Folytatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom