Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-19 / 90. (3421.) szám
1904 Apríttte 19, ertttöirtok. 5 Szlovenszkói problémák Hetvenhat szlovenszkói epltöszövethezct vár sürgő* állami szanálásra Pozsony város szenzációs építkezési üzletei Otszáznyolcvankét ház kerül dobra Pozsonyban Pozsony, április 18. A pozsonyi Iparpa- lota Árverése ismét ráter©lt© a közfigyelmet az építkezési szövetkezetekre■ Ami már csak azért is feljegyzésre méltó jelen ség. mert Pozsony bán nem kevesebb, mint 31 ilyen építkezési sző vet/kejjet működik, ezer és ezen pozsonyi lakos van érdekelve a krízisben, amely az építkezési szövetkeretek kilencven százalékát elnyeléssel fenyegeti s amelynek nó&dotei többek között azért is érdekesek, mert Sziovenezkó háború utáni gazdaságtörténetéihieB szolgáltatnak igen becses adatokat, Egész Saloveniszkén 76 ilyen építkezési szövetkezet működik és ezeknek ki 'lene venö t s z áza lék a jelentkezett már állami szianáláséfrt. elv, ami azért fontos, mert ekkor siklott le a mozgalom arról a szociális bázisról, amelyre valójában fel kellett volna épülnie. A parlament ezt azzal akarta jóvátenni, hogy 1030-bam ujj építkezési törvényt hozott, amelyben az állam 90 százalékos megterhelés! engedélyez és fizet két és félszázalékos ka maimegtér illést, ami a lakásokat lényegeden olcsóbbá tette, elleniben kikötötte, hogy egy lakás területe nem lehet negyven négyzetméternél nagyobb, Ez a törvény forradalmasította a szövetkezeti mozgalmat s ekkor, de csak ekkor, kezdődik meg a kislakások építése, Az eddig igénybe vett kamatok évi húszon két millió koronát tesznek ki, ez az ösz- szeg azonban nem lépi lul a költség ve tea kérőiéit. Huszonnégy milliójába kéri! Pozsony várisának az Iparpaleta Komplikációk az építkezési térvény körül Néhány adat az építkezési szövetkezetek fejlődéséről sok mindent megmagyaráz. Az 1921-iben hozott építkezési törvény, amely elindította valójában a szövetkezeti építkezést Sriovenszkőu, a tiz évvel előbb kiadott osztrák építkezési törvény alapján készült, s mindössze annyiban különbözött ettől, hioigy míg az osztrák törvény húszmillió aranykoronád szubvenciót vett fel a költségvetésbe, s ezt állandóan érvényben tartotta, addig az 1921-ben hozott osehezlw'ák építkezési tör- vényt, csak tizennyolc hónapos hatályai hozták s azután mindig uj és uij alapokra fektették. Ez már magában véve hiba volt, mert igy nemcsak ráüalkozási bizonytalanság keletkezett, de előállott az a helyzet is, hogy egy szövetkezet például kétféle kedvezményt vett igénybe, mondjuk az 1921-e>s és az 1923-as törvény alapján. Ezáltal a szövetkezet közgyűlésén állandóan két táborra szakadtak a tagok, mert hiszen a tagok együk része állandóan előnyösebb helyzetben volt a másikkal aziemiben, Az 1921-os építkezési törvény igen előnyös volt és fel is keltett© a vállalkozási kedvet; ekkor vette kezdetét Szlovenszkón az építkezési szövetkezeti mozgalom. E törvény ki- lenovenötszázaléíkos szubvenciót biztosított az •építkező szövetkezeteknek, úgy, hogy mindössze öt százalék saját tökére volt szükség. 1923-ban már oda.módositolták a törvényt, hogy többé nem adtak készpénz támogatást a szövetkezeteknek, elleniben hitelgaranciát nyújtottak és engedélyeztek az objektum iki- lencvenké tszázalékig való megterhelését. A hitelt tehát maguknak az építkezőknek kellett felhajtani, ami nagy nehézségekkel járt, úgy hogy az 1923-as törvény alapján építkező szövetkezetek, csak 1925-ben tudtak megalakulni és csak egy vagy másfél év miulva készültek el az épitkezéssel. Itt miég az a komplikáció is beállott, hogy a parlament abban a Mezemben, hogy a magántőke élénken érdeklődik az építkezések iránt, hat hónap múlva megváltoztatta a törvényt és lei jelentette, hogy a kormány most már csak negyvcinötszázalékos garanciát vállal » e törvény érteiméiben már húsz százalék saját tökével kellett rendelkeznie a szövetkezetnek. Ez aztán hosszú időre megakasztotta a szövetkezeti mozgalom fejlődését, úgy, hogy az állam 1927-ben kénytelen volt a törvényt módosítani, még pedig úgy, hogy ismét teljes garanciát vállalt, ellenben nem. fizetett vissza semmit a szövetkezeti kölcsönből. Tekintetbe kell venni, hogy akkor állott delelőjén a konjunktúra nálunk, az építkezések 1927—28-ban olyan drágák voltak, hogy egy háramszobás lakás építkezési költségei kétszázezer koronára rúgtak. Ezeket a lakásokat természetesen nem lehetett 10 -12 ezer koronán alul bérbe adni, a magas bér pedig homlokegyenest ellenkezik a szövetkezeti elvvel. Itt szenvedeti tehát először vereséget a szövetkezeti A szövetkezeti hazaknál a legfőbb bajt az okozza, hogy a legtöbb ház a konjunktúra határmesgyéjén épült fel. Ezért vannak ka- faszíréfális eltolódások a kalkulációban, s ezért okoz rengeteg zavart az is, hogy a tagok nagyrész© munka nélkül van. házbért nem fizet, évekig eltart, amig a lakásból ki lehet tenni, s akkor se lehet, uj lakót találni a lakásra. Ez az általános helyzet. Egészen speciális helyzete van azonban a pozsonyi Iparpalotának, amely a város közepén óriási területen (fekszik és évekig büszkesége volt a „Neue Sadhlidhkeit“ pozsonyi rajongóinak. Az Ipar- palota minden állami támogatás nélkül épült fel, kizárólag a konjunktúráira. A szövetkezet a város zsírójával a II. jelzálogkölcsönt vette igénybe. A hatalmas komplekszum 9 millió 600 ezer korona költséggé] épült fel 1929-ben, tehát akkor, amikor a krízis első fagyos furalmai már érezhetők voltak. Ez a konjunktúrára épült vállalkozás tehát pontosan a konjunktúra végnapjaira készült el. A kalkuláció, amely- papírom félmillió fölösleget mutatott, már az első évben kínos Makacs székrekedés, vastagbél- katarrus. puffadás, vértolódás, anyagcserezavarok, sárgaság, aranyeres csomók, csipőfájás eseteiben a természetes „Ferenc József" keserüviz — reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve — rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a Ferenc József viz még ingerlékeny belü betegeknél is gyorsan, biztosan és mindig enyhén hat, úgy, hogy spasticus obstipationál is alkalmazható, f\ Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. kétmilliót lesz ki, ebből közteher négymillió, a jelzálogkölcsön 11 millió 400 ezer korona, tehát marad egymillió korona, annit a vételárból a második jelzálogkölcsön törlesztésére lehet fordítani, ebben az esetben a, város további nyolc millióval marad ob- ligóbao, miaut zsiráns, nem beszélve arról, hogy adó és vizűij fejében maga is követel a szövetkezeten 1 millió 300 ezer koronát. Ezek szerint tehát a város huszonnégymillióért vásárolná meg az Iparpalotát, míg ha távol tartja magát ettől az üzlet tői és miiint zsiiráns kifizetné a kilencmillió koronát, akkor ezzel növelné adósságát, amely 260 milliót tesz ki, de amelyet: évi fél millióval amortíiffláílhat. Az érthetetlen az egész ügyben csaik az, hogy önre az egyszerű számításra az illetékesek ne tudtak volna rájönni. Rejtélyes v&FOsreziiiesÉsI ügy a vlrágvMgyi szövettanit palota K8rM Van azonban más „fényes" üzlete Pozsony varosának az építkezési és szövetkezeti dsu.n- gelben. Az Ipar palota melleit büszkeség© az uj Pozsonynak a virágvölgyi hatalmas kom- pldkszum, amelyet, az „Állami alkalmazottak építkezési szövetkezete" emelt s amelynek építkezési, költségei húszonkétmillió koronát tettek ki. A telket annak idején a tulajdonos, Walterskireh felajánlotta a városnak kétmillió 400 ezer koronáért. A város kijelentette, hogy neki ennyit nem ér a telek. Egy év múlva a fent említett szövetkezet hárommillióért vette meg a telket. Ekkor azonban kiderült, hogy a városnak városrendészeti szeimpomítbóil múlhatatlanul szüksége van a telek felére s ezt a telekrészt meg is vásárolta a szövetkezettől 2 millió 800 ezer koronáiért. Az egész telek, amely azelőtt, egy évvel nem ért meg a városnak 2 millió négyszázezer koronát, egy évvel később olyan fontos lett városrendészeti szempontból, hogy a telek feléért négyszázezer koronával többet is adott. Most1, hogy a ház elkészült és rendezték vele meglepetéseket okozott a szövetkezet vezetőségének. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy egy háromszobás lakáéért 16 ezer koronát számítottak, a kávéházért 670 ezer koronát, üzlethelyiségekért egymilliót és a palotában lévő színházért egymillió egyszázezer koronát. Ezzel szemben a tényleges helyzet igy alakult: a lakásokat kilenc -tízezer koronáért kellett kiadni, a kávéházait saját kezelésbe vette a szövetkezet és ráfizet. A színházból néhány kínos kísérlet után mozi lett, aimdit ugyancsak saját rezsiben kezel a szövetkezet, de tekintette! arra, hogy premiereket nem tud adni, érzékenyen ráfizet. Ilyen körülmények között nem csoda, ha Pozsony büszkesége csődbe ment és jlunius IMre árverést tűztek ki a hitelezők. S most jön a rejtély: Pozsony város szerepe- A városi közgyűlés ugyanis elhatározta, hogy a város az árverésen tizenhatmillióig elmegy, ami illán egész természetes, hogy lesznek úgynevezett „st roh mamink", akik tizenhat mii Iliéig felverik a kainptekazum árát, Ezt az összeget a városnak készpénzben le kell tenni a hitelezők részére. Az összadósság huszonaiiii novra Csehszlovák gyártmány. kapcsolatban az összes rendezendőket, örök rejtiélly maradt., miért volt szükség erre az áldozatra, mert mégosak a kórház mellett, húzódó úttestet s© bővítették ki s most vau kétmillió nyolcszázezerért a virágvölgyi munkanélküliek gyere,kelmék játszóterük, ahol azonban nem szabad játszani, mert parkírozni fogják. A szövetkezet azonban határozottan jó üzletet csinált, mert kétszázezerért, megkapta a telket, amelynek értéke ma ás más- félmillió korona. Hogy mikép csinálták ezt a jó üzletet, ne kutassuk, csak emlékezetbe idézünk egy kis epizódot, amely a múlt év sajtó- eseménye volt- Akkoriban több vasutasnál házkutatást tartottak s többek között házkutatás volt dr. Rubinya főtanácsosinál is, aki a szövetkezet elnöke. Rubinjánál nem találtak semmi különöset, csupán egy betétkönyvet kerek nyolcszázezer koronáiról, s mikor kérdést intéztek hozzá, hogyan jutott ilyen hatalmas összeg birtokába, kertelés nélkül kijelentette, hogy a telekvásárlásnál kapta közvetítési jutalék fejében Walterskirchfől. Felmondás politikai okokből Vannak aztán más titkok is ebiben a szövetkezeti őserdőben. Például a „politikai titkok háza" az „Unie" szövetkezetnek a Szőllősi- utom lévő palotája. Ezt a palotát a szociáldemokrata vasutasok és postások szakszervezete építette .és lek intettel arra, hogy egy kétszobás lakás bére évente négyszáz korona, érthető, ha a lakók ragaszkodnak a lakásukhoz. A világnézetükhöz már kevésbé, mert a legtöbb lakó időközben hűtlen lett a szoc- dem. párthoz és vagy cseh .nemzeti szocialista vagy nemzeti demokrata lett. Ekkor azonban kiderült, hogy a szövetkezeit alapszabályaiban bent van, hogy a háznak csak szoc. dem- párttagok lehetnek lakói. Erire aztán 142 lakónak felmondtak. A lakók a népjóléti miniszterhez .fordultak panasszal, a miniszter azonban kijelentette, hogy nem tehet semmit.. Most tehát 142 olcsó lakás megürül Pozsonyban — világnézeti okokbólA pozsonyi épít kéziért frontról még csak ennyit: június hóra nem kevesebb, mint 582 házra van kitűzve árverés. Mahrisch Osírati, április 18, a mahribick- oistraui kerületi bíróság a múlt napokban foglalkozott dr. Kilocke német állampolgár bűnügyével, akit az ügyész a köztársaság védelméről szóló törvény 2. és 6. paragrafusaiba ütköző áüamellenes üzelmek s katonai kémkedés és árulás bűntetteivel vádolt. Dr. Klocke tanár iigyo annakidején, a múlt óv őszién nagy feltűnést keltett .különösen Nyugat- szlovenezkón. A kerületi hiúság dr- Klocke ügyével zárt tá re vív! neon foglalkozott a a \ ád'iiut lohjlmirtienn ■kívül csak az Ítéletet hirdette ki nyilvános ülésen. A bilóság dr. Klcckc tanárt teljes mértékben felmentette, mivel a vádlott igazolta, hogy Szlovenszkón néprajzi tamántányokat végzett; mivel azonban az ügyész Mebbezést jeferutjeitt be s a gziabadlábrahelyezési végzés ellen felfolyamo- dóssal élt, ezért dr. Klocke továbbra te fogva marad. Dr. Klocke közben kaució ellenében kérte fczabadláibrahélyezéeét; a bíróság 100 ezer korona kaució lehelyezését követelte, 6 azt, hogy a fellebbezési tárgyalásig a vádlott maradjon a köztársaság területén. Klocke pnoíesz- szor még ma .is a fogház, lakója. A Kid övé Novimy mai számában ismét visszatér az ügyre annak kapcsán, hogy német országi lapok a zárt tárgyalta* anyagát pertunk falták. A Lap értesülése szerint, a védők az ügyvédi kamara elölt lesznek kötelesek igazolni magukat, mert. az a gyanú áll fenn, hogy a németországi lapoknak ők adták az információi. A bíróság felmentette dr, Kiocke német professzort a kémkedés és államellenes üzelmek vádja alól
