Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-15 / 87. (3418.) szám
1984 Április 15, yaflAmap. IS SzmHÁz-KonVvKabTLmA Beregszászi beszélgetés Rózsahegyi Kálmánnal, a magyar falu és a magyar színpad nagy szerelmesével „Lelkiismeretes, alapos és lelkes munka folyik a szlovén- szkói és ruszinszkói magyar színházakban“ ■ Néhány nagysikerű darab kellene a budapesti színházi válság leküzdésére Beregszász, április 14. (A P. M. H. munkatársától.) Hétfőn és kedden Beregszászon vendégszerepelt Rózsahegyi Kálmán, a budapesti Nemzeti Szintinagynevű művésze. A páratlanul népszerű művész nagyszerű alakításának (Az öreg tekintetes és a Csoda- doktor címszerepében) két zsúfolt ház volt tanúja. Csodálatos emberábrázoló művészete mind a két szerepben valósággal elbűvölte a megértő és elmélyedő közönséget. Dicséret, elismerés illeti a színházi szövetkezet két exponensét: Szabó Károlyt és Strausz Ferencet Rózsahegyi feledhetetlen ivendégszereplé- sének megvalósításáért. Beregszászi vendégszereplése alkalmával a Prágai Magyar Hírlap beregszászi munkatársa beszélgetést folytatott Rózsahegyi Kálmánnal elsősorban ruszinszkói impressziódról. Keresetlen közvetlenséggel, meggyőző őszinteséggel nyilatkozott az ízes magyar beszéd felülmulhatatlam művésze, akinek kimondott szavai értelmükön túl, akusztikailag is élményt jelentenek. Beszél kedvesen, szélesen, színesen, alig is kell kérdezni. Mindamellett óvatos, kerül minden vonatkozást a politikával, nem foglal állást művészi irányokkal, Írókkal szemben. Szállodai szobájában folyik le a beszélgetés. Még mielőtt bármit is kérdeznék, siet elismeréssel adózni a beregszászi közönség ritka megértéséért. Boldog és hálás a szeretetteljes fogadtatásért. Áradozásálban hirtelen kérdéssel megakasztom: — Járt már valamikor Ruszinszkóhan? — Hogyne. Játszottam Ungváron a Vén gazemberben és a Süt a napban, öt vagy hat éve annak. A Polgár direktor hívott meg. — Szeret vidéken játszani? — Mint mindegyik színész, aki hiú a hírnevére. Igaz, hogy _ bár pályám kezdete óta hiú vagyok — vidékre alig tiz éve járok el. Akkor is csak rábeszélésre mentem el. Azóta azonban gyakran lépek fel vidéki színpadon. Szlovenszkén is többször megfordultam. Elkísértem a Földes társulatát a legkisebb városkába is. Beregszászra is szívesen jöttem, ahol még soha nem jártam, pedig innen származott el Pestre és a világgá Fedák Sári. — Remélem, még látni fogjuk máskor is a beregszászi színpadon? — Jövök én máskor is, ha hívnak és szívesen látnak. Már csak azért is szeretnék legalább még egyszer eljönni ide, hogy kedvemre való darabban játszani, mert — megvallom őszintén — nem tartom legjobb szerepemnek sem az öreg tekintetest, sem a csoda- doktort. Sajnos, a színházi szövetkezetnek nem állt rendelkezésére más darab, amelyben felléphettem volna. — Majd minden szerepében a letűnt vidéki magyar élet típusait viszi színpadra, tudna-e modern szellemű és miliőjü darabban játszani? — Már hogyne tudnék! Játszottam én már a királyén kezdve minden szerepet, de mert úgy látom, hogy a parasztot, a dzsentrit, a falusi élet alakjait én tudom a legjobban alakítani, ezért maradok ebben a szerepkörben és ez kelti azt a látszatot, mintha én más szerepben nem lennék megfelelő. Végigjátszottam én már Moliére vigjátékait és alakítottam Shakespeare összes bolondjait. — Ösmieri az utódállamok kisebbségi magyar színházi életét és kultúráját? — Sajnos, alig. Csak ritkán nyílik alkalmam az utódállamok magyar színpadain játszani s ritkán jutok el az utódállamokban élő kisebbségi magyarsághoz is. Annyit azonban tapasztaltam, hogy lelkiismeretes, alapos és lelkes munka folyik mindenütt. Itt Beregszászon is egészen jó a társulat, Se- reghy igazgató elsőrendű színházi ember, a színházi szövetkezet vezetői pedig áldozatikész férfiak. — Szintiskolájának volt növendékei közül kikkel találkozott Beregszászon? _ Három növendékemet is megismertem, de bizony a nevükre már nem-igen emlékszem. _ Van-e tényleg színházi válság és mi a bajok forrása? — Színházi válság van. Pesten is, Európában is, mindenütt. A művészetek egy élő, Prága, április 14. Jan Ki-epura volt talán az első művész, aJki átalakít otta, a hangosfilmet és arra törekedett, hogy az opera elemeivel uj műfajt teremtsen a slágetfilmiből. Ez a világhírű énekes nemrég nyilatkozott arról, hogy átalakítható-e a fiOm az eddigi értelemben vett operává vagy sem. Az interjúiban azt állítja, hogy nem ő volt az első, akinek eszébe jutott filmből operát csinálni, hanem a filim fejlődése magával hozta ezt az újabb művészeti formát. A {kérdéshez sokan hozzászóltak és az ankét vége az lett, hogy megállapították, hogy fűmből sohasem lehet opera, nemcsak technikai okokból, hanem azért sem, mert az operaénekes minden egyébre való, csak filmre nem. Az operaénekes vagy az operában vagy a hangversenyteremben énekel, tehát megszokta a nagy tereket és azt, hogy öblös hanggal telítse meg őket. Ehhez alkalmazkodnak az az operaénekes gesztusai is és mimikáját is a hanghatásoknak rendeli alá. Ezzel szemben a film még a hanghord ozásban is a legnagyobb egyszerűséget és közvetlenséget követeli meg és a szereplők külső megjelenésében hallatlan igényeket támaszt. Az operaénekes nek a hangja kedvéért gyakran el lehet nézni mozgásának darabos voltát és pátosza a fik mén roppant furcsán hat. A legritkább eset tehát, hogy az operaénekes mint filmművész is megállja helyét. Nem tud olyan lenni, mint a hétköznapi ember, akinek életét mutatja be a jó film. Ha tehát egy operaénekes mégis sikereket ér el filmen, ezt egyrészt annak köszönheti, hogy a közönség néhány koronáért hallja a kiváló énekest, de ez semmi körülmények között nem lenne elegendő és nem lenne csalétek a közönség számára, mert a filmlátogató elsősorban jó filmet követel. így tehát csak az az operaénekes ér el eredményt a filmnél, akinek személyében az énekes kvalitásaival a színészi kvalitások is találkoznak. Meg kel hagyni, hogy Kiepura volt az első, aki a filmben megkedveltette az operaénekest. A filmstúdiók azonban hamar ráeszméltek arra, hogy külső megjelenés és valódi filmszínész! tehetség nélkül az operaénekest általánosítva nem lehet filmben szerepeltetni. Az opera sohasem tesz film Vájjon a film valaha ás opera lehet és elikép- zelhető-e filmopera? Azt hiszem, ennek a kérdésnek a fordítottja válasz a kérdésre, mert így is kérdezhet nők: Vájjon az operából1 lesz-e valaha fűm? Az opera még ma is a felsőbb tízezrek élvezete és igy örvendetes volna., ha az óriási rezsiköltségek mellőzésével az olcsón megközelíthető film szélesebb néprétegekhez juttatná el az énekmüvészetet. Szociális szempontból mindenesetre örvendetes volna. A film- és az opera azonban ez idő szerint mégis csak összeegyeztethetetlen, sőt egy bizonyos művészi értelemben ellentétes műfaj. Az opera egészséges törzs hajtásai. Ma ez a törzs beteg imndeinütt, ezért hervadnak el a zöld hajtások, azért senyved mindenhol a művészet, eaért van szánházi válság is. — A magyar színház és a magyar színészet helyzetét milyennek látja? — A színházigazgatók rendkívüli erőfeszítést tesznek a válság leküzdésére, amihez néhány nagysikerű darab kellene, azonban ez a* elmúlt szezónban nem nagyon akadt. — Feilép 'még a budapesti Nemzeti Színház nyári szünetéig? — Az a műsoron lévő darabok sikerétől függ. Valószínű azonban, hogy még ebben a szezónban bemutatóra kerül László Miklós Legboldogabb ember cimü vigjátéka, amelynek címszerepét én alakítanám. — Hogy a László-darab szerepén kiviül is a legboldogabb embernek mondhassa magát, mit kíván az élettől? — Szerettem volna ivalamikor egy 50 holdas birtokot, csendes kis tanyával, ahol tavasztól kukorica törésig laktam volna, télen pedig a Magyar Nemzeti Színházban játszottam volna — parádés, szép szerepben. Olyanban, mint a Vén gazember volt, vagy amilyen a Szabim nők elrablásában van. — Moziban fellép még? — Hogyne. Szeretem a filmet, éppen úgy, mint a rádiót. — Akkor a legközelebbi viszontlátásra és viszonthallásra a mozivásznon és az éter hullámain. .. „ „ . természeténél fogva természetellenes-. Gondoljunk például arra, hogy Wagner „A Rajna kincse" cimü zenedrámájában a rajnai setilők ide- oda úszkálnak és közben hullámos dalinkat énekelnek, amelyeket az ember a váz mélyéről hall, azaz igy keli, hogy elfogadja Wagner elgondolása alapján. Egy ilyen kis rámutatás bizonyítja az esztétika ama régi tételét, hogy a művészet nem naturalizmus és különösen ■neon az énekművészet, tehát az opera, amely nemcsak természeti adottságokkal, hanem a pezühológia elemi követelményeivel is homlokegyenest szembehelyezkedik. Az operában halálosan megsebesítik a hőst, aki mindaddig énekéi fortisezimós hangon, amig a librettó elő nem írja neki, hogy meghal. Persze, ezek olyan logikai ellenvetések, amelyeknek semmi közűk az esztétika törvényeihez. Sok kísérlet történt már arra nézve, hogy az operát a természetesség felé terjesszék, minden kisérlet azonban sikertelen maradt és kellett, hogy sikertelen maradjon. A zenét nem lehet siettetni, a.z áriáikat ugyan Wagner mintájára fel lehet olvasztani drámai akcentusokká, de amig egy történés keretén belül emberek minden körülmények között énekelnek, addig természetességről nem lehet szó. Ezzel ellentétben a film tiszta naturalizmus, márcsak azért is, hogy technikai előnyeit maradéktalanul kihasználhassa. A film alapfeladatában a tömegéletet juttatja kifejezésre és hétköznapi események fordulatai biztosítják lüktető varázsát. Egy szegény fiú szerelme valami kis varrólány iránt, amiből a végén boldogság fakad, vagy egy szegény lánynak gazdag vőlegénye kerül happyendesen a közönség elé. A tempó gyors és az iram magával hozza, hogy a filmművésznek a legkíméletlenebb egyszerűséggel kell magát az életet megszólaltatni. Bármilyen szép legyen a híres tenor hangja, a filmképek keretéből kiesik, ha taglejtés© és mozgása nem élethü. A film tehát nemcsak tempóban és térbeliségben, hanem életszerűségben is teljesen ellentétes az operával. Mindebből az következik, hogy az opera sohasem lesz a tömegek közkincse, operából nem lesz film és viszont a film nem alakulhat át sohasem operává. Mussolini tilmopera-álma A filmopera álom, amelyet nem lehet megvalósítani. Mussolini a maga nagy tömegelgondolásaiban ugyan arra is gondolt, hogy a film- operát megvalósítja és ez szociális szempontból érthető is, de neki is le kellett mondania erről a szándékáról. A saját filmszakértői 'beszélték le erről a tervéről, ő úgy gondolta el, hogy a legjobb operamüvészeket szerződteti film számára, úgyhogy a tiszta művészetet, a ragyogó énekhangot a film szolgálatába állítja és ezáltal gazdagítja és müvészetileg- tökéletesíti a filmet, viszont az operát mint műfajt. Filmből nem lehet opera — opera nem lehet Hím Egy ankét eredménye « Kiepura nyilatkozata és Mussolini elgondolása „Koniferum" valódi borókabogyó pártat kitűnő házigyógyszer és mint ilyen ne hiányozzék egyetlen háztartásban sem. „Slovlik*4 Trenéin. tökéletesebbé teszi azáltal, hogy rendelkezésére 'bocsátja a fillmábrázoOás hatalmas arányait és megnövekedett formáit. Ez a nagy fejlesztési program nem sikerült és igy marad, az a követelmény, hogy a zene a filmben azt a szerepet töltse 'be, ami a kép val ószerüségéhez hozzájárul, hiszen minden ember még hétköznap is énekel, különösen, ha olyan a hangulata. Aki tehát a filmben a kellő időpontban énekel, annál nagyobb sikert fog elérni, minél inkább közrehat megjelenésének természetessé^ gével. Téves volna tehát azt hinni,, hogy a filmopera megvalósulása útban van. A film és az opera továbbra is különböző művészeti formák és úgy elütnek egymástól, mint a tűz, meg a ví z. (•) Remdíkvül nagy érdeklődés előzi meg a nvit- rai SzMKE május 5.-i Dombay-emlékilnnepélyét. Nyitrai munkatársunk jelenti: A közelmúltban röviden 'hírt adtunk arról, hogy a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet nyitrai csoportja nagyszabású Dombay Hugó-emlékünnepély rendezését tervezi. Az irodalmi est iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. A három évvel ezelőtt elhunyt költő számtalan tisztelőije az első híradásra közölte, hogy résztvesz az emlékünnepélyen. A nagy érdeklődés arra késztette az egyesület vezetőségét, hogy az eredeti tervektől eltérően az Tparosház dísztermében fogja megrendezni az irodalmi estet. A műsor összeállításénál tekintettel volt a rendezőség arra, 'hogy a száraz irodalmi esték a köznöségmél nem találnak kellő megértésre, miért is a lehető legváltozatosabban a műsort a következőképp állította össze: Dr- Gyürky Ákos elnök „Emlékezés Dombay Hugóra" címen tart előadást, majd a férfikar Szőke József karnagy vezetésével két gyönyörű magyar dalt énekel. Dr. Staud Gábor h. elnök „Dombay a költő" címen tart előadást. Paszovszky Kató két Dombay-verset énekel cigányzenekari kísérettel, Nemrava Ferenc nyitrai zeneszerző megzenésítés éhen. Szintay Nándor rendező Dombay egyik humoreszkjét olvassa fel. Szünet utón Stift Jenő „Dombay az ember és kortárs" címen tart előadást, majd a női kar Neanrava által megzenésített Doan- bay-verseket énekel ugyancsak cigányzene kíséret mellett. Ezután Verő Géza Dombay-anekdotókat ismertet és Nemrava Ferenc énekel Dombay-verseket saját megzenésítésében. Ungváry Ferenc Dombay „A mi nyelvünk" cimü mestermiivét szavalja el. A magyar dalköltészet néhány remekének előadásával fog befejeződni a nagysikerűnek ígérkező Dombay- eml ékünnepély. (*) Az „Egy magyar nábob" második pozsonyi előadása. Pozsonyból írják: Sokak kívánságára, akik már nem kaptak jegyet a Toldy Kör szinigár- dájámak „Egy magyar náfbotb" cimü szinielőadására, megismétlik az előadást május 13-án, vasárnap délelőtt fél 10 érakor a pozsonyi városi színházban. Jegyek hétfőtől kezdve már kaphatóik a Seifert- cégnél (Goethe-u. 5., színházzal szemben). o Szimfonikus hangverseny Érsekújváréit. Érsekújvárt tudósítónk jelenti: Az Érsekújvár] filharmonikus társaság jövő szombaton, április 21-én az Arany Oroszlánban szimfónikus hangversenyt rendez. Jaksits József zongoraművész közreműködésével. Jaksits Beethoven Es-dur zongoraversenyét fogja zenekari kísérettel játszani. A műsor másik kiemelkedő száma Körte Ferenc 'bírósági tanácsosnak szimfonikus költeménye lesz. A klasszikus1 műsoron még Haydn D-dur szimfóniája s népszerű zenemüvek szerepelnek. A hangverseny komoly zenei eseménye lesz Délszlovenszkó kulturéletének. (*) Biller Irén művészi terveiről. Budapestről jelentik: Biller Irén most játsza huszonötödször a „Tisztelt ház" női főszerepét. Május elejéin, mihelyt a Hunnia filmgyárban befejezte a felvételeket, Csathó Kálmán filmjének, az „Uj rokoninak nőt főszerepét fogja alakítani. Junius első felében Lukács Pállal játszik egy filmben. Magyarországra egy év múlva tér vissza. Körijén Amerikáiban férjhez megy, mondotta nevetve. (•) Négy kötetért kétmillió korona. Egy newyorki' árverésen e napokban négy kötet kelt el, amelyek annakidején George Washington tulajdonát képezték. A négy kötet Robertson müve és V. Károly császár uralkodásának idejével foglalkozik. A mű 1782-ben jelent meg Londonban és a newyorki árverésen 84 ezer dollárért kelt el. (•) Romáin Rolland nőül veszi titkárnőjét. Luga- nóból jelentik: Romain Rolland, a világhírű francia író házasodni készül. Évek óta él a genfi tó partján és itt diktálja legényeit titkárnőjének, az orosz származású Kudasev kisasszonynak. A menyasszony a titkárnő és az esküvőt imt-g ebiben a hónapiban megtartják.
