Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-15 / 87. (3418.) szám
1934 április 15. vasárnap. TO«<M-Mag4^-HTKL£P 11 ftiépefc iáé vótíudé Az időjárás újra kedvező. A hőmérséklet emelkedett és a hegyekben is enyhe idő lépett fel. — Időprognózis: Jobbára derült, meleg, nyugodt. — Elitélték Szaplonczay Éva csökönyös „szerel mesét“. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Érdekes kihágósi ügyben hozott ítéletet az egyik budapesti rendőrbiiróság. Szaplonczay Éva, a volt Misa Hungária feljelentést tett a rendőrségen Mflhay Károly ellen, mert, mint a feljelentés mondja, a fiatalember egy év éta valósággal üldözi, állandóan a sarkában van és folyton nagy szerelmét hangoztatja. Szaplonczay Éva már több iziben feljelentette kellemetlen lovagját, akit eddig már hat esetben büntettek meg a budapesti rendőnbirósá- gok. A szerelmes fiatalember azonban nem tágított és a legutóbb is egész éjszaka álldogált Szaplon- czayék háza előtt. A rendőrbiróság az erkölcsvédelmi rendeletbe ütköző kihágás miatt ma újból három napi elzárásra Ítélte a kitartó szerelmest. — A vonat elé vetette magát egy szerelmes leány. Lévai tudósítónk jelenti: Skarba Aranka 34 éves leány Dóczifürész községiből Zsarnokára ment, az állomás közeiéiben bevárta a legelső tehervonatot és a mozdony elé a vágányok közé ugrott. A tehervonat csak a ballábát roncsolta szét a lánynak, aki szerelmi bánatában akart elkövetni ön- gyilkosságot. Súlyos sérüléseivel a lévai kórházba szállították. — Likvidálták a pozsonyi ökör-panamát. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: A péntek esti városi tanácsülésen likvidálták az úgynevezett öfcörpana- mát. A jelentés szerint a város 17.000 koronával károsodik. A bevásárló három tagú albizottság tagjait anyagilag teszik felelőssé a kárért, ezenkívül az egyik tag, Csömör vásárcsarnoki hivatalnok ellen fegyelmi vizsgálatot is indítanak. Ha a vizsgálat során terhelő adat merül föl ellene, úgy a bizottság másik két tagja ellen is megindítják a fegyelmi vizsgálatot. — Két évre Ítélték a sógorgyilkos palóci legényt. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Emberölés vádja miatt állott ma a kerületi bíróság előtt Budis János páilóci legény, aki a vádirat szerint tavaly karácsony másodnapján fejszével agyonütötte sógorát, Slekár Józsefet. Budis a. kritikus napon a falu korcsmájában id- dogált, amikor egyik ismerőse lépett be az ivóba és elmondta Budisnak, hogy sógora brutálisan bánik anyjával és feleségével, akiket súlyosan összevert. Budis felhevü’ten rohant haza s amikor sógora késsel támadt rá. ő fejszét fogott s a menekülő Slekár Józsefet a temető közelében oly erővel sújtotta fejbe, hogy az menten meghalt. A holttestet azután egy híd alatt rejtette el Csak később találták meg a holttestet, amikor az már osztásnak indult. A vádlott a mai tárgyaláson beismerte bűnét, csupán azzal védekezett, hogy édesanyjának bántalmazása miatt erősen felindult s iiyen állapotban követte el tettét. A bíróság halált okozó súlyos testi sértés bűntettéiben mondotta ki bűnösnek, s ezért két esztendei börtönbüntetésre ítélte. — Hamis tanuzásta való rábírás vádja miatt letartóztattak egy beregszászi kereskedőt. Tudósítónk jelenti: Kardos István beregszászi szobafestő és felesége, valamint Salamon J. Áron festékkereskedő között polgári per folyt a beregszászi bíróság előtt, amelyet Salamon két tilleti alkalmazottjának vallomása alapján megnyert. Később Salamon elbocsátotta a két alkalmazottat, akik bosszúból közölték Kardossal, hogy volt munkaadójuk pénzigérettel vette rá őket a valóságnak meg nem felelő vallomásuk megtételére. Kardos feljelentést tett az államügyészségen és a kereskedő ellen- > eljárás indult. A vizsgálóbíró szembesítette Salamont kát volt alkalmazottjával és utána elrendelte a kereskedő azonnali őrizetbevételét. A letartóztatás városszerte nagy feltűnést keltett. _ A megvadult bika felöklelt két eperjesi fia talembert. Eperjesről jelentik: Izgalmas kalandban volt része a napokban négy eperjesi fiatalembernek. A Lőcsei-ut 33. számú házban van a Palesztinába készülő zsidó földművesek otthona, melynek kertjében a kaland idején négy fiatalember, név szerint Spitzer Sámuel, Immergut Jafa, Bachner Zwiex és Strassmann Izsák heverésztek. Egyszerre a szomszédból egy megvadult bika rontott a kertbe és a fiatalemberekre támadt. Mind a négyen kétségbeesetten igyekeztek menekülni, a megvadult állat azonban kettőt elkapott közülük és felöklelte őket. A sebesülteket a kórházban vették kezelés alá. — ÖngyilKos gazdálkodó. Lévai tudósítónk jelenti: Vida Lajos 56 éves felsőszecsei gazdálkodó házának istállójában felakasztotta magát és mikor felesége rátalált, már halott volt. Vida betegsége és családi bajai miatt elmenekült a halálba. — Százezer korona értékű árut loptak el Tor- nok vasúti állomás raktárából. Pőstyóni tudósítónk jelenti: A Galánta melletti Tömök vasúti állomás raktárába az elmúlt, éjjel ismeretlen tetteseik betörtek és körülbelül 100.000 korona értékű árat vittek el teherautón. A csendőrség nyomoz a vakmerő betörés tettesei után Brüsszel, április közepe. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Az ausztráliai szigetvilág utolsó tagja Pitcairn szigete. Tovább keleti irányban, nagy messzeségben a Pitcairn szigettől találjuk térképünkön a Husvét- szigetet. Mint magányos remet© mered ki a végtelen óceánból ez a bazalt-sziget. Ha az óceánt kiszárítanák, akkor talán egy óriási hegység meredne a magasba, amelynek vonala borzalmas egyenetlenségeket mutatna, égig nyúló sziklákat, mert hiszen az óceáni mélységek itt a 9000 métert is meghaladják és rettenetes szakadékokat, amelyek 9000 méteres sziklafalak között tátonganának. Akkor a Husvét-sziget is egy ilyen 9000 méteres hegyóriás lenne, magasabb, mint a Mount Everest, földünk legmagasabb pontja. Ha a bennszülöttek legendáinak hitelt adhatunk, úgy sok-sok ezer, talán millió évvel ezelőtt volt idő, amikor ez a hegység kiemelkedett a vízből, aztán darabokra szakadozott. A primitív nép képzelete talán megközelítette a geológiai igazságot és igy maradt itt utolsó sziklafoknak ez a remete-sziget a mérhetetlen óceán hulláintengerében. Közelebb van már Délamerikához, mint Ausztriái iához, de mégis 4000 kilométer választja el a csilei parttól. Persze, csupán a mi térképeinken szerepel Husvét-sziget néven, a bennszülöttek nem igy ismerik, Rapamiinak hívják. Mint minden magányos szigetnek, a Hus- vét-szigetinek története is rejtélyes és izgalmas s már a legelső kérdés is, amely a tudós kutatókat érdekli, megfejjtetleu, csak annyi bizonyos, hogy ez a sziget is az ausztráliai szigetvilágról népesedett be. Ezt 'bizonyítja a lakosság antropológiai jellege és ezt bizonyítják szokásai, életmódja. Vajon micsoda erő, vágy késztette valamelyik polinéziai sziget őslakóit, ezeket a déli égövi vikinget, hogy egyszerű kis ladikjaikon mérhetetlen utat tegyenek meg kelet felé és benépesítsék a magányos szigetet? Legendák beszélnek erről a korszakról. Mit mond a legenda? Az egyik polinéziai szigeten, Marae-toe- haun, a „borzalom helyén*4, éhínség tört ki, mert a fü és a gyümölcsfák elszáradtak. Az emberek legyek módjára hullottak, egymásra támadtak és egymást falták fel. íme, a pápuák kannibalizmusának magyarázata, amely egy ősi éhínség hagyományaként ültetődön át évezredekre! Egy csoport elhagyta a barátságtalan szigetet. Hotu Matua két nagy, kilencven láb- nyi csónakot szerelt fel, 300 törzsbeli férfit és asszonyt ültetett rájuk és egy éjszaka nekivágott a nagy tengernek. Rapanui szigeténél állapodott meg. A hely, ahol partot ért, ma is a megérkezés öble. Hotu Matua berendezkedett a szigeten, a földet felosztotta társai között és szigorú kormányzatot tartott a szigeten, miig késő öregségében, vakon és öregen, lemondott az uralkodásról legidősebb fia javára. A sziget eigy másik csücskét Marae- toe-haun egy később érkezett törzse, Oroi és társai szállották meg. Mig Hotu Matua fiait a legenda rövid íülüeknek nevezi, Oroi utódai a hosszú fülűek. Nem éltek jó viszonyban, kitértek egymás utjából, ha találkoztak. Az ellenségeskedés azonban mégis kirobbant. A hosszú fülü Ko Ita a rövid fülű Ko Pepinek hét fiát kunyhójába hurcolta és lemészárolta. Ko Pepi megőrült, törzstársai fegyvert fogtak és a sziget keleti része ellen indultak, ahol a hosszú fülűek egy nagy és mély árokban sáncolták el magukat. A rövid fülüek azonban fölényben voltak és ellenségeiket az árokban asszonyaikkal és gyermekeikkel együtt megégették ... A béke Oroi utódainak kiirtásával sem állott helyre s csak hosszú testvórharcok után állott helyre a nyugalom. A legendából csupán annyi pozitívumot fogadhatunk el, hogy Rapanui síigetét a melanéziai-polinéziai nagy népvándorlás idején népesítették be egymásután, hosszabb-rövidebb időközben beköltöző törzsek, amelyek véres test várháborúkat vívtak, imig végül egy törzs maradt az ura a szigetnek, a többi kegyetlen kiirtása után. írásos táblák Erről a titokzatos őstörténetről nem a szóbeli hagyományok, hanem a kőbefaragott emlékek beszélhetnének, ha meg tudnának szólalni. A bennszülöttek őstörténetüket kő- táhlába vésték. Sok ilyen kőtábla volt a szigeten. Kultúrtörténeti érdekességü tény, hogy itt, a világ végén élt egy primitív ausztráliai törzs, a mi elképzelésünk szerint vademberek, akik egymást falták fel és ez a primitív nép írni tudott. Érdekes az is, hogy az egész déli tenger szétszórt szigetvilágában, elszórt törzsei között egyedül a Hus- vét-sziget lakói ismerték az írást. Eugéne Eyraud francia missziós atya volt az első, aki ezt felfedezte. Különböző nagyságú táblákat talált toromiro-, banán- és hajtott fából készítetteket, amelyek tele és tele voltak sorba rovott írásjelekkel. Művészies elrendezésükkel és gondos kivitelükkel sajátos bepillantást engednek a primitív nép lelki életébe. Vadak rótták ezeket a jegyeket, akik állandóan harcban állottak, egymást falták fel, de a pihenés óráiban időt találnak arra, hogy gondolataikat fába faragják. Művészi hajlamaik is voltak, emberi, állati alakokat, hajókat és növényeket, csillagokat, lándzsákat és evezőket karcoltak obszidiánhegyekkel vagy cápafogakkal a fatáblákba. Kár, hogy Eyraud testvér, ezeknek a ritka kincseknek megtalálója, a térítés vakbuzgó lázában a táblák nagy részét megsemmisítette. Néhány tábla maradt igy meg csupán. A tudomány felfedezte az asszyr-babilon ékirás titkát, megfejtették a hieroglifákat, de a Husvét-szigeti táblák feljegyzéseit mindezideig nem sikerült megfejteni. Kőszobrok múzeuma Am nemcsak a kőtáblák rejtélye ad a tudománynak megoldásra váró nagy problémákat. A Husvét-sziget valóságos régészeti múzeum, csodálatos, kőből és fából készült szobrok gyűjteménye, amelyeknek jelentése még szintén nincs teljesen felderítve. A tudomány két évszázada sötétben tapogatózik. Két évszázada vár feleletre a kérdés, honnan kerültek ide ennek a szigetnek őslakói, vajon m:i indította őket arra, hogy naposabb ősi lakóhelyüket odahagyják és ezen a kietlen kősivatagom tengessék életüket? Mit jelentenek ezek a kőkolosszusok? Általában hogyan tudták emelőgépek nélkül a mázsányii kőtömböket egymásra rakni? Különös formájú szobrok ezek, egy némelyike 23 méter magas. Egyenként állanak, vagy pedig egymás mellett a kőt erras zokon, amelyek a mázsányi súly alatt összeomlással fenyegetnek. Nemcsak a partvonalon, nemcsak a sziget belsejében, dombokon és medencékben állanak ezek a szobrok, hanem ott vannak a kialudt vulkán kráterének falán is. Csodálatos figurák', fenyegetőek, hatalmas kőifejeket hordanak, amelyeknek homloka alacsony, szeme mélyen ülő, orra hosszú, füle is hosszú, hajlott és az ajkak, mint két egymásra préselt daganat. Ma a sziget a vigasztalanság földje. Amikor ezeket a szobrokat faragták, más volt itt az emberek élete. Valami haj történt velük. Érintkezésbe jutottak a civilizációval. A sziget lakosságának pusztulása 1722 húsvétién Jákob Roggeween holland admirális kikötött Rapanui partján. Husvét- szigetének nevezte a felfedezett földet. Kicsiny, jelentéktelen szigetnek látszott. Csupasz bazaltsziklák földje, az egész nem hosz- szabb húsz-harminc kilométernél. A hollandi leírása, amit a szigetről adott, nagyon szegényes. Európa 50 évig megfeledkezett a Husvét-szigetről, mígnem 1770 novemberében a spanyol Felipe Gonzales két hadihajóval horgonyt vetett előtte és Spanyolország birtokának jelentette ki. Négy év múlva a német Reiníhold Forster, a Gook- expedieió botanikusa, szállt ki kőpartjain. Fiával együtt végigjárta a szigetet, de amit leír róla, nagyon kevés és nagyjában egyezik azzal a leírással, amit a francia La Pérouse ad, aki 1786 április 9-én keresztül-kasul járja a szigetet és lakóinak hasznos növényeket és házi állatokat ajándékoz. Ezekben a leírásokban különösen a női nemről találunk kedvezőtlen dolgokat. Vakmerő tolvajok és az erkölccsel is hadilábon állnak. Forster arról is tudósit, hogy sok kőszobor összeomlott és nem akarják felállítani azokat. 1862 decemberében perui rabszolgakereskedők kötöttek ki Rapanui partján, ötezer szigetlakét mint a barmot összetereltek és a Chincha-sziget guanó-telepeire hurcolták őket. Franciaország tiltakozott és hadihajók kiküldésével fenyegetőzött. Azért mégis hónapok teltek el, mig a kanakokat szabadon bocsátották. Már sokan elpusztultak közülük, a többieket sötét, piszkos hajózugokba préselték. A tuberkulózist és a himlőt vittek magukkal a szigetre, amelyen azelőtt járvány nem pusztított. Ez a katasztrófa megötödölte a lakosságot. Egykor 20.000 lakója is volt a szigetnek, akik alig elképzelhető tömöttségben éltek kő- házaikban egymás mellett, 1886-ban már csak 500 lakója volt a szigetnek. Most nincs több százmái. 1888 óta csilei bünte- tő-gyarmat, 1897-ben a valparaisoi Merlet-cég bérli ki birka- és tehéncsordái számára legeltetőnek. A világháború idején 1914 őszén Spee admirális hajóraja hosszabb időt töltött itt, később a Seeadler német hajó legénységének egy részét internálták ide. 1922-ben a sziget nevét az egész világsajtó emlegette. Akkor rettenetes tengerrengés szaladt végág az óceánon és az a hir kélt szárnyra, hogy a Husvét-sziget elsülyedt. Az újságok hasábos cikkekben foglalkoztak a különös szigettel, tudományos kongreszu- sok foglalkoztak a szerencsétlenséggel, aztán hamarosan kiderült, hogy Rapauninak nem történt semmi baja. Most újból szárnyra kapja a hir. Ez év májusában hatalmas tudományos expedíció indul útra, hogy végre alaposan hozzálásson a felmerült kérdések tisztázásához. Nemzetközi tudományos expedíció lesz ez, amely Rivet, a híres francia Kia- ázsia-kutató, a Trocaredo Muzeum igazgatójának, továbbá Charles Watelin, a csikágöi Field. Muzeum vezetőjének és Henry Lara» cherv, a Cinquantenaire Muzeum világhíres belga tudósának vezetése alatt indul útjára. Az expedíciót a belga kormány is támogatja. Maga III. Lipót, az uj belga király is nagyon érdeklődik az expedíció sorsa iránt. —o— xx Meghűlésnél, nátha láznál, mandola'lob- nál, torokgyulladásnál valamint idegfájdalmaknál és szaggatásnál naponta fél pohár természetes „Ferenc József* keserüvíz rendes gyomor- és bélmüködést biztosit. — Éjszakai verekedés Nagyszombatban katonák és civilek között. Nagyszombatból jelentik: Az elmúlt éjjel Síinek Ferenc tizedes és Paxner Jenő szakaszvezető a kaszárnya felé tartottak, miközben egy nyolc tagból álló civiltársa ság érkezett velük szembe. A láthatóan ittas fiatalemberek belekötöttek a katonákba és csakhamar verekedés kezdődött. A túlerőben levő fiatalemberek kicsavarták a bajoneűteket a katonák kezéből és mindkettőjüket összeszurkálták. A tettesek elmenekültek, a kétaltisztet súlyos sérülésekkel szállították be a kórházba. — Elítéltek egy beregszászi keritőnőb Tudósítónk jelenti: Az éjszakai élet ismert alakját, Pracu Katalint a 'beregszászi kerületi bíróság erkölcstelen üzelmek miatt egyhavi fogházra Ítélte. Az asszony fellebbezett az ítélet ellen azzal a derültséget keltő kijelentéssel: „Mi tea a lányokkal, ha engem becsuknak! “ Hájasban nagyszabású tudományos expedíció indul a flusvet szigetre Amerikai, francia és belga együttes vállalkozás a rejtélyes sziget régészeti titkainak kifür készés éré ■ Kőszobrok és fafaragások egy emberevő törzs szigetén
