Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-15 / 87. (3418.) szám
1934 április 15, vasárnap. T>X«GAI-AW^ARHTRLAP Százezer frankos értékek a hatvanezer bélyeg budapesti birodalmában A legújabb kor Magyarországának történelmét tükrözik az 1871 óta kiadott magyar béSyegsorozatok ■ A hibás színezés, fogazás, kettős nyomás s más hasonló furcsaságok fokozzák a bélyeg értékét Látogatás a magyar posta nagyszabású bélyegmúzeumában Budapest, április közepe. (A Prágai Magyar Hirlap munkatársától.) A husvét idegenforgalmában találkoztam egy nyugateurópai barátommal, aki még keddre is ittmaradt. „Budapest sok gyönyörűséges látnivalóíja mellett minket, filatelistákat, a magyar posta bélyegmúzeuma is érdekel. Ezt ma tekinthetem meg és el nem mulasztom, hogy végig ne nézzem a magyar bélyegsorozatokat, amelyeknek itt teljes gyűjteménye van meg," — mondotta barátom és invitálására elkísértem erre az útjára, bár a filatelia iránt különösképpen nem érdeklődöm. Amit azonban itt láttam, még laikus mivoltomban is magával ragadott. Nyolc hatalmas szekrény és huszonnégy vitrin helyezkedik el a bélyegmúzeum termében, amely a magyar posta vezérigazgatóságának Krisztina-köruti palotájában, a nyolcadik emelet eredetileg tanácsteremnek szánt tágas, Ízléses, muzeális célra kiválóan alkalmas terme. Dr. Merza Gyula tanácsos, a muzeum vezetője és Gál Ferenc postatiszt kalauzol három órán keresztül a bélyegek birodalmában. Azt a sok érdekes és értékes tapasztalatot, amit ezalatt a három óra alatt szerzünk, egy rövid hírlapi cikkben összefoglalni alig lehet. Négyéves a muzeum mondja ismertető szavaiban Merza tanácsos. Már négy év alatt is haladás, fejlődés állapítható meg. A bélyegmúzeum anyaga a megnyitás óta körülbelül 18.000 darabbal gyarapodott. ! A muzeum alapját Poppovics Frigyes Mirkó kormányfőtanácsosnak, az 1928-ban elhunyt kiváló magyar filatelistának igen gazdag anyagú, több diját nyert gyűjteménye képezi. A muzeum külföldi anyaga pedig nagyrészt az Egyetemes Postaegylet által beküldött köteles példányokból állott össze, amelyeket a berni nemzetközi iroda utján küldenek szét az egyes igazgatásoknak. A magyar posta aztán még magyar bélyegek cseréje és igen szerény pénzbeli dotációjának felhasználása révén fejlesztette tovább a -múzeumot. A muzeum anyaga kereken 70.000 darabra becsülhető. Ebből Magyarország kereken 11.000 darabbal, a többi európai ország 20.000, Ázsia 10.000, Afrika 12.500, Amerika 14.000, Ausztrália 8000 darabbal van képviselve. rés rajza Haranghy Jenő alkotása, turulmadár, csőrében karddal. Ugyancsak lOME-ban jönnek ki a koronázási bélyegek Károly és Zita fejével, mindkettő Földes Imre rajza. 1917-ben a margitszigeti hadákiállitás alkalmával bocsátanak ki felülbélyegzéses sorozatot. 1918-ban had ifogol ys égéi y ző bélyegek, repülő bélyegek kerülnek ki. Majd elkövetkezik az összeomlás. A zűrzavaros idők története a bélyegekről is leolvasható. A köztársaság lebélyegezteti a régi felírásokat, majd uj sorozatok jelennek meg s a bélyegeken a „magyar kir. posta“ kifejezésből elmarad a „kir." szócska. 1919-ben a kommün tör Magyarországra. A szovjet is felülbélyegeztet: „Magyar Tanácsköztársaság" felirattal látja el a bélyegkészleteket, majd uj sorozatokat bocsát ki Marx, Engels, Petőfi, Dózsa György, Martinovics arcmásával. A magyar bélyeg története hatvanhárom esztendős. Azelőtt, még a kiegyezés utáni első években is, az egész monarchia területére érvényes, egységes bélyegeket adtak ki. 1871-ben bocsátották ki az első magyar bélyegeket. 2, 3, 5, 10, 15, 25 krajcáros bélyegek voltak ezek, valamennyinek egyforma a mintázása, mindegyiken a király jobbra néző profilja, csak a színezés különböző. Látunk itt 5 krajcáros bélyegekben egész sorozatokat kék, lilásbarna, rózsaszínű, csokoládébarna, zöld, lila, sárga színben. Kőnyomással készültek, fogazásuk arányos. Ezek az első magyar bélyegek ma nagy raritások, kitűnő áruk van a bélyegpiacon, itt egész tömbök vannak használt és használatlan állapotban. Az utóbbiak drágábbak, a két krajcáros sárga bélyegnek forgalmi értéke 800 pengő, a három krajcáros zöld bélyeget 400 pengőben becsüli meg a katalógus, a tíz krajcáros zöldeskék bélyeg 1000 pengőt, a 25 krajcáros bélyeg, amely levél- boritékon van, szintén 1000 pengőt ér. Poppovics bélyeggyüjteményének az árából egy négytagú polgári család élete végéig gondtalanul, kényelmesen megélne. Látunk a keretekben kifeszitett levélbori- tékokat, rajtuk a bélyeg és a bélyegző. A címzések és bélyegzők szintén kultúrtörténeti érdekességüek. Ezek a bélyegek abból a korból valók, amikoT Buda és Pest még két külön közigazgatási egység volt. Az egyik Szabadkán feladott levél nagy bélyegzőjén háromnyelvű felírás: Szabadka, Maria Theresianopel-Subotica. Egyetlen levélő oritékon sincs áthúzva az „Ofen“, „Stuhlweissenburg", „Raab" címzés, az ilyen leveleket is kifogástalanul kézbesítette a magyar posta. Érdekes hamisítások is előfordulnak az 1871. évi első bélyeg történetében. A bélyegeknek ekkor nem volt vizjegyük s igy a hamisítás is könnyebb volt, Megvan itt az úgynevezett Czigány-féle hamisítványok egész sorozata, ügyesen sikerült darabok. A szakértő a szinezési árnyalatokból, a fogazásból és a papír más neműségéből veszi észre a csalást. Nem sajnálták a hamisítók a fáradságot arra sem, hogy az olcsóbb levelezőlap-bélyeget vágták ki, megfogazták, megenyvezték és igy ragasztották levélre. Érdekes, hogy valamilyen különös véletlen mennyire fokozza a bélyeg értékét. Ha j)éldául nyomás köziben a bélyeg néhány milliméterre elcsúszott, kettős nyomású bélyeg keletkezett, az ilyen bélyegen kétszer látszik minden. Az ára a rendes bélyegnek ötszörösével ér fel. A nyomási és fogazási különlegességek is mind emelik az értéket. Ilyen nyomási hiba, amikor a papír nyomtatás közben meggy ürődött, úgyhogy a gyűrődés helyén fehér sáv áll elő. Vannak aztán elfogazott példányok, amelyek mind értékesebbek a rendeseknél. Egyes példányokon festési hiba van, valahogy egy kis foltocska került a tiszta színbe és ez újból emeli a forgalmi értéket. Az 1871. évi bélyegek nemcsak kőnyomással, hanem réznyomással is készültek, ezek azonban már nem olyan értékesek, habár itt is a fekete szinü 15 krajcáros bélyeg 600 pengős árral van katalogizálva. Poppovics gyűjteményében 16 rekesz foglalja össze az 1871-es első kiadványokat. A következő rekeszekben már a második magyar bélyeg kiad vány darabjait látjuk. Ezeket a bélyegeket 1874- ben bocsátották ki. 2, 3, 5, 10 és 20 krajcáros bélyegek kerültek forgalomba. Tizenhét féle fogazásuk van és aszerint változik a bélyegek ára, hogy melyik milyen fogazásu. Legolcsóbb, leggyakoribb a 13-as fogazásu, ennek az ára 50 fillértől 6 pengőig terjed. Legdrágább a 9 és feles fogazásu, amely csupán 8 és 5 krajcáros példányoknál fordul elő. Egy-egy ilyen ritkaságnak az ára 1200 pengő. Van olyan is, amelyiknek két-két oldala más fogazásu, vagy pedig mind a négy szélnek fogazása különböző. Vizjeizéses bélyegeket 1881 óta használ a magyar posta. Ennek az évnek kiadványai között az a 20 krajcáros bélyeg a legértékesebb, amelynek fogazása 11 és fél: 13 és fél. A katalógus 1200 pengőt tüntet fel. A bélyegek rajza 1881-től 1900-ig ugyanaz, levélboriték, rajta a korona. Az 1888-as kibocsátás csak abban különbözik az 1881-estől, hegy a számot külön nyomták a bélyegre, tehát nem egyszínű a bélyeg alapjával. Az alacsonyabb kategóriák száma fekete, a forintos bélyegé piros. Ebben a kategóriában három csoport van, még pedig az osztályozás vizjel alapján történik. 1888—1898 között KR betű a vizjel, 1898-ban az oválisba zárt korona, az 1899-iki sorozatban pedig a körbe zárt korona. A vizjel nyomásában mutatkozó különlegességek szintén emelik a bélyeg értékét. így értékesebb az a bélyeg, Budapestre májusban a Nemzetközi Vásár utazzunk. 50%-os utazási kedyezmány április 28-iól május 22-ig Vásárigazolvány kapható a vásár tb. képviseleteinél és a Menet jegyirodáknál. amelyen a rendes vízjelen kívül gyári vizjel, egy csillag, vagy egy IV., VI. stb. római szám látható. A vízjelek vizsgálatára különben villannyal kapcsolt sztereoszkop készülékek vannak a bélyegmúzeumban. A hamisítások felismerése pedig kvarclámpával történik. A század fordulóján 1900-ban uj bélyegeket adott ki a posta. A koronáig terjedő értékek ábrája turulmadár volt, a magasabb értékűek a koronás királyi fő. A vizjel állandóan változik, 1900-ban a köribe foglalt korona, 1904/05-ben a kis korona 11 és fél—12 fogazással, 1905/08-ban ugyancsak a kiis korna 15-ös fogazassak 1908-ban a gömbölyű metszett korona a vizjel, mig 1909- ben a sarkos metszett korona szerepel vízjelként. 1918-ban a kettős kereszt a vizjel. 1008-cal záródik Poppovics nagyszerű gyűjteménye. A magyar bélyeg további sorsáról a magyar posta gyűjteménye értesít. A háború előtti években ritkább volt a kibocsátás. A háborús évek és a háború utáni idők, a sok változás, ami az ország történetében bekövetkezett és az ország sorsát alakította, a bélyegek külsejében is megnyilatkozik. Gyakran van szükség uj bélyegek kibocsátására s a filateliai érdeklődés, meg a közönség lélektana is megkívánta, hogy a posta uj és uj bélyegtipusokkal álljon elő. Különleges alkalmak, mint a háború, a légi postaszolgálat kifejlődése, nagy nemzeti ünnepségek, cen- tennáriumok, nemzetközi jelentőségű események, — mint a jamboree, — teszik szükségessé uj és uij bélyegsorozatok kibocsátását. Különös gondot fordít a postaigazgatás arra, hogy az uj bélyeg a célszerűségi szemponton kívül növelje a közönség Ízlését, fokozza a magyar történelem, a magyar múlt iránti érdeklődést. Pályázatokat hirdet a bélyegek megrajzolására és a legjelesebb magyar iparművészekkel, rajzolókkal készítteti el bélyegeit. A legtöbb magyar bélyeg Helbing Ferenc alkotása, különösen az újabbak legnagyobb részét ő készítette. 1918-ban a nagy árvízkatasztrófák idején adta ki a posta árvizbélyegét, amelynél a 'bélyeg alsó részéhez kis fügigelék veit csatolva és ezen ez állott nyomtatva: Árvízkárosultaknak külön 2 fillér. 1914-ben az első hadi- segélybélyegek következtek. Az árvizbélye- gek függelékét vörössel átnyomtatták s ez a felirat került rájuk; Özvegyeknek és árváknak két fillér. 1915-ben kerültek ki a második hadisegélybétyegek, a bélyeg felületén való felülnyomással. 1916 jelentős év a magyar bélyegkiadásban. Ekkor két uj ábráju bélyeg jelenik meg. Az alacsonyabb értékűek a magyar aratókat mutatják. Ez Túli Ödön alkotása. A magasabb értékiiieken Brandmayer Vilmos rajzát látjuk, a magyar parlament impozáns épületét. — Ugyanebben az évben kerülnek ki a harmadik hadásegélyes bélyegek. A 10 és 15 filléres rajzát Divény József készítette, az előbb in honvédet látunk marokra fogott puskával, a másikon huszárt a lövészárokban. A 40 fillóA megszállott Baranyáiban „Baranya" szóval bélyegzik felül a forgalomba került bélyegeket, ugyancsak felülbélyegeztet a szegedi nemzeti kormány is. Horthy Miklósnak Budapestre való bevonulása alkalmával alkalmi bélyegsorozatok kerülnek kiadásra, 1920- ban pedig a Magyar Tanácsköztársaság feliratú bélyegeket búzakévével ütik át, hogy elfödjék a szomorú múltat. 1920-ban hadifogoly és légi posta bélyegek kerülnek ki, 1921-ben megjelenik a Patrona-sorozat, 1923-ban Pe- tőfi-sorozat kerül ki, 1924-ben a jótékonysági és légiposta bélyegek kiadása következik, 1925-ben a posta is megünnepli a Jókai- centennáriumot a Jókai-bélyegek kiadásával, ugyanebben az éviben jelenik meg az Ízléses sportbélyegsorozat, 1926-ban a koronázási bélyegek sorozata jelenik meg, mely háromszor ér uj kibocsátást. 1927-ben uj légi bélyegek kerülnek ki, 1928-ban Szent István bélyegsorozatot ad a posta, amely a következő évben színváltozással kerül ki. 1930-ban Horthy Miklós kormányzóságának tizedik éves fordulója alkalmával Horthy-emlékbélyeg jelenik meg. Ugyanekkor adják ki a gyönyörű Szent Imre-bélyegeket. 1931-ben a Zeppelin látogatásáról is megemlékezik a posta, 1932- ben pedig Szent Erzsébet-sorozatot ad ki és ugyanekkor jelennek meg a most is érvényben levő bélyegek, amelyek a pengős értékig a magyar történelem és kulturhistória kiemelkedő alakjait, Madáclhot, Aranyt, Sem- melweist, Eötvöst, Széchenyit, Deákot, Lisztet, Kossuthot, Tiszát, Munkácsyt, Körösi Csornát, Bolyai Farkast örökítik meg. A múlt esztendőben uj légipostabélyegek kerültek forgalomba. Bélyegkincsek nagy számban vannak a múzeumban, a magyar gyűjteményben és a külföldiekben egyaránt. A magyar specialitásokon kívül a legértékesebbek közé tartozik az osztrák vörös Merkúr 1850-ből, a szász 3 pfenniges 1850-ből, a toszkánai 3 lírás 1860-ból, a romániai ökörfejesek 1858-ból, a hawai öt centes kék 1851-bői. Piszkos kék szinü bélyeg ez, rajta egy nagy hármas és a bélyegkatalógus, Yvert 1934. évi kiadása kerek 100.000 frankban jelöli meg az értékét. Ez a bélyegmúzeum legértékesebb darabja. Mégsem olyan kincs, mint a híres Mauricius, az 1847-es, amelyből itt csak utánnyomat van. Az eredeti mindössze négy példányban van meg, az egyik az angol király tulajdonában. Ennek az értéke 650.000 frank, a világ legnagyobb bélyegértéke. Amikor a bécsi nemzetközi kiállításon közszemlére tették, külön őrök állottak mellette. A Mauriciusokból is van itt két példány, elfogadnék az árát. Az egy pennys most. 50.000 frankot, a 3 pennys 18.500 frankot ér. Ezek itt megvannak. A 27 párás ökörfejes román bélyeg 30.000 frankot képvisel. Brit-Guyana két kerek vacakját 15.000 és 7500 frankkal mérik. De az 1843-as első svájci bélyeg sem kismiska, az 5 meg 5 centes bélyegcsoda 50.000 frankba kerül. Hogy mennyi érték van itt a budapesti múzeumban felhalmozva Yvert katológusa szerint, azt még hozzávetőleg sem állapították meg. Érdekes volna utána számolni. 9
