Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-14 / 86. (3417.) Második kiadás

1934 Április 14, szombat 3 Benes után Hodza és Cerny látogat el Kárpátaljára Prága, április 13. Annak ideijén közöltük, hogy Benes külügyminiszter raszinszkói kör­útja kapcsán az agrárpárt attól tart, hogy Benes pártja, a cseth nemzeti szocialista párt erősebb szervezkedési akciót fog kifejteni. Különösen megerősítette aggodalmukat az a körülmény, hogy e párt védőszárnyai alatt Csánki titkárságokat szervez. Már akkor je­lentettük, hogy a miniszteri körút hatásának ellensúlyozására az agrárpárt valamelyik ve­zető személyisége szintén körutat tesz Pod- karpatszká Buszban. Föltevésünket most meg­erősítik, mert az agrárlapok közlése szerint Hodza és Cerny agrárpártó miniszterek má­jusban ugyancsak ellátogatnak Kárpátaljára. * len. Insull Smyrnában Panderma, április 13. Insull amerikai ban­kár röviddel Adanába való érkezése után vonaton Szmirnába utazott. Újabb kormánytámogató kakukiiók-párt a láthatáron: „Magyar ludová stranát" akar alapítani a keresztényszocialistáktól félő Hlinka-páit? A kormány német félhivatalos lapja Hllnkáék nagy aggodal­mairól ■ Nem katolikus blokk, hanem csehszlovák centrum Prága, április 13. Éppen tegnapi számunk­ban mutattunk rá arra, hogy a csehszlovák pártok egyik fontos föladatuknak tűzték ki, hogy kísérleteket tegyenek a magyar kisebb­ség zárt és szilárd politikai frontjának meg­bontására és gyengítésére. Erre a célra a cseh nemzeti szocialista párt Gsánki Aladárt moz­gósította, Hodzsa magyar elvbarátai pedig a Csánki által megalapított régi agrárpárti ma­gyar frakció helyébe egy színtelenebb kül­sejű „polgári aktivista párt“ részére végeznek sajtópropagandát. Most egy harmadik kakák* fiók „magyar" párt alapítását jelenti be a kormány németnyelvű félhivatalos lapja, a A „magyar ludová strana“ terve megszüle­tésének körülményeiről a félhivatalos lap a következő jelentésben számol be: — A csehszlovák néppárt és Hlinka szlovák néppártja közti kooperáció kérdése ama inci­densek ellenére, amelyek az ily tárgyalások­nál rendszerint fölmerülnek, továbbra is jó utón van. Szem előtt kell tartani azt, hogy az ily nagy horderejű tárgyalások egész sor sza­kaszon kell hogy keresztülhaladjanak s azt a körülményt sem szabad elfelejteni, hogy Hlinka szlovák néppártját erősen érinti dr. Sziillö Géza és Esterházy János országos keresztényszocialista pártjának álláspontja, mely párt minden elhatározottsággal küzd ez együttműködési közösség létrejötte el­len. Mielőtt tehát a csehszlovák centrum gondolata a megvalósításig juthat, addig az ideig a szlovák néppártnak oly intézke­déseket kell foganatosítania, amelyekkel biztosítja magát a magyar keresztényszocia­listák részéről jövő több oldalról szított rendszeres üzelmek és támadások ellen. Az országos keresztényszocialista pártnak a szlovák katolikus lakosság körében is vannak szervezett tagjai s agitációját főleg arra a tézisre építi föl, hogy Szlovenszkó a maga politikájában autonóm kell hogy ma­radjon s érdekeinek védelme az „őslako- sok“ föladata, amely fogalmat a magyar revizionista körök importálták Szlovenszkóra. (?) Nem szabad lebecsülni ez agitatórikus jelszavak vonzó erejét annál is inkább, mert hiszen a szlovák néppárt autonómista magatartása sem volt velük szemben elutasító. A szlovák néppárt vezető politikusainak nézete szerint az ellen- intézkedés oly értelemben hajtandó végre, hogy Hlinka pártja a magyarlakta vidéken egy testvérpártól hiy életre, egy magyar „Lu­dová stranát" (miagyarische „Ludová strana"), hogy ezzel Szüllő és a Sziillő mö­gött állók ági tárlójának a szlovákok közt elvegye a talaját s oldaltámadás ellen fe­dezze a saját szárnyát. Prager Pr esse. Az nj pártocskáí — a Prager Presse sze­rint — a kormánytöbbség leendő legfris­sebb tagja, a szlovák néppárt fogja ala­pítani. Hogy ennek az pj politikai korcs-szüllöttnek mennyi köze lesz a magyarsághoz, arra nézve a legcsattanósabib megállapítást a német­nyelvű félhivatalos kormánylapban olvas­hatjuk, A Prager Presse ugyanis az uj pártot „ma- gyarische Ludová strana“ névre keresz­teli eL Ez operációk természetesen időt vesznek igénybe s nem valósíthatók meg máról- holnapra. Ez azonban nem jelent szakítást mindkét fél amaz elvi elhatározását illetően, hogy a csehszlovák centrumot megteremtik. Ismeretes az, hogy a csehszlovák püspökök értekezlete teljes elhatározottsággal melléje állt ennek a gondolatnak és hogy a gondolat­nak a magas szlovák klérusban is van meg- győzödéses szószólója. A hónapokkal ezelőtt hozott idevonatkozó határozat úgy hangzott, hogy a katolikus világnézet alapján álló pár­tok konstruktív politikát folytassanak. A cseh­szlovák püspöki kar ezzel a határozatával nem akart és nem kíván a gyakorlati napi- politikába beavatkozni, hanem csak a katoli­kus néppártok magatartásának elvi irány­vonalát akarta kiemelni és lerögzíteni. Ezért a jövőre nézve szükségszerüleg számítani kell arra, hogy a csehszlovák és szlovák néppárt kooperációja létrejön és pedig egy államhű, konstruktív, pozitív politika talaján. Az össze­fogás nem a katolikus blokk elnevezést fogja fölvenni, hanem minden valószinüség szerint mint csehszlovák centrum fog jelentkezni a politikáiban. A keresztényszocialista versenytárs veszedelme Az országos kerosztényszocialis ta párt ve­zető körei nagy köszönettel nyugtázhatják a félhivatalos kormánylap cikkét, mert jelentő­sével mindjárt a kezdet kezdetén leálcázta a szlovenszkói közvélemény előtt, hogy tulaj­donképpen milyen kisded taktikai cél ked­véért akar megszületni a keresztényszocia­lista párt megtámadására életrehivandó „ma­gyar" ludová strana, Egyetlen célja az, hogy némileg veszélyte­lenebbé tegye a szlovák néppárt részére a kormánybalépést. Az lesz a célja, hogy a keresztényszocialista pártnak a szlovák vidéken való terjeszkedé­séit a szlovák néppártnak a magyar vidéken való terjeszkedésével próbálja ellensúlyozni. Ez az egyenlet azonban sánta. Mert mig a szlovák néppárt Nehéz uf... rp­UiiSlMem ***» h:y képzeli el a EaríEátudeta a leszerelési bizottság április 29-én kezdődő konferenciájának 'imm káját. Milyen aggodalmakból született meg a magyar „ludová strana** torzeszméje? kimondottan szlovák nacionalista párt, s ezért magyar szavazatra eleve nem is szák múlhat, addig az országos fcere&ítéuyszocíalista párt ki* mondottad öslakospárt, melyben a nacionalista súrlódásokat kiegyen­lítő világnézeti plafctformon a keresztény gon­dolatban teljesen egyenrangú félként foghat­nak össze Szlovenszkó érdekeinek védelmére magyarok, szlovákok, németek egvaránt. A szlovák nacionalista gondolat a szlovák nép­pártot, valamint leendő magyar „odbocská- ját", a „magyar ludová stranát" a magyar szavazó számára exkluzív szlovákká teszi, ez­zel szemben az őslakos gondolat egyformán gyakorolhat vonzó hatást valamennyi szlo­venszkói nemzetiség tagjaira. Tehát a fenti egyenlet sántít, A bűvös jelszó Azonkívül azt sem szabad elfelejtenie a szlovák néppártnak, hogy eddigi sikereinek legnagyobb titka mégis csak az autonómia követelése volt. Ez volt az a varázsige, mellyel félmillió választót tudott összehozni. Kor* mánybalépésével legföljebb papirigéretet kap, de nem fogja hozhatni az autonómiát, tehát éppen legvarázslatosabb erejű jelszavát fogja elveszteni. S e ponton nem annyira a keresi tény szocialisták agitációja, hanem maga a jelszó elvesztése lesz a főtényező abban, hogy, a néppárt a keresztényszocialista párttal ne" hezebben vívhatja meg majd eszmei harcát. És az agrár vetélytárs! De ezen felül is miég egyéb veszedelmekkel kell számolnia. A szllovák néppártiak, tegyük föl, követni fogják a néppárti vezéreket a kormánybalépés taktikájában. De ha mái* a kormánybalépés megtörtént s az opportuniz­mus erőt vett rajtuk, akkor kísértésbe fognak esni, hogy olyan kormánypártot támogassa- nak-e, amely kétségkívül legföljebb az ötödik kerék szerepét fogja viselni — mint azt már egyszer gyakorlatilag láttuk a néppárt eseté* ben — s ezéirt a párt opportunistái inkább oly kormánypárthoz csatlakoznak, amely leg­nagyobbat markol a kormány gyeplőn: az agrárpárthoz. Ha visszaemlékezik a szlovák néppárt, 1925-ben, amikor ellenzékben volt, egyedül 489.000 szavazatot kapott, mig 1929-ben, a kormányban való vendég­szereplése után már Osurik cseh választóival egyetemben mindössze csak 425.000 szavazatét tudott visszaszerezni. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a néppárt választóinak egy része éppen a kormánybanlétele idején átpártolt az agrár­párthoz és az 1929-es választás idején is ottmaradt. Nem fél a néppárt attól, hogy ugyanez a jövő* ben is ugyanily törvényszerűséggel megismét­lődhetik? Vagy az agrárpárt ellen is fog egy külön házi használatra szolgáló „agrár ludová stranát" életre hívni, mint ahogy a keresz­tényszocialista párt ellen akar operálni? Erre azonban aligha kap a többségtől lehetősége­ket. Viszont jellemző, hogy a kormánytöbbségtől az első támogatást ép­pen a magyar odbocska létesítésére kapja. Ez az első fizetség a kormán ybalépésérl. Megért már a nemzeti szocialisták szőlője! Egyébként a katolikus centrum létrejöttét; továbbra is Benes nemzeti szocialista sajtója várja a legnagyobb türelmetlenséggel. A Cesiké Slovo például elsőnek tudja, hogy a jövő héten a cseh és szlovák néppárt közös nyilatkozatban fogja ismertetni a tárgyalások eddigi állását. Azt is tudja, hogy a blokk ed­digi legfőbb akadályát, a Micsura-párt likvi­dálásának kérdését eliminálták és pedig úgy, hogy e tekintetben a szlovák néppárt kapitu­lált. A német keresztényszocialista párt lapja, a Deutsche Presse ironikusan megjegyzi a szocialista lap lelkendezésére, hogy „a kí­vánt nyilatkozatra egy hétnél többet kell várni. A szöllő — úgymond — még nem any- nyira érett". . Vasúti szerencsétlenség Jugoszláviában: 3 áldozat Szarajevó, április 13. Dolnji Vafcuf állomá­sának közelében az „Ugar" iparvasut lezuhant a töltés mellet húzódó harminc méter mély szakadékba. A mozdonyvezető és három mun­kás halálos sérüléseket szenveditek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom