Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-11 / 83. (3414.) szám
1934 április 11, szerda. T>RXGAiMaG^ARH!KTíAI> 7 Oroszország a második ötéves terv árnyékában Szovjetsazdasás és valódi sazdasás Oroszországban Teljes összeroppanás előtt áll a világtörténelem ieggiganHkusabb gazdasági kísérlete P ír á g ia, április 10. A második ötéves terv nagy eseménye az, hogy az orosz kormány figyelme végre a belföldi piac felé terelődik és kezdi kalkulációba venni gigantikus terveinek megkonstruálása közben az orosz munkás és az oirosz .hivatalnok szükségleteit. Ez döntő fordulatot jelent a szovjet imperialista kereskedelempolitika szempontjából, mert hiszen akármilyen teóriával szépítették is, végeredményben aligha vodt ezekben az években ország, amely az imperialista kereskedelempolitikai elvet, hogy tudniillik egy ország gazdasági erejének fokmérője az export, olyan szélsőségesen alkalmazta volna, mint Oroszország. A piacok azonban lassan bedugulnak Oroszország elől, és kénytelen lesz a szovjet a belső piac felé orientálódni, ez pedig az úgynevezett konszolidációs folyamat végső kifejlődését és ezzel kapcsolatban a pol- gária/s o dás tér hódí tását jelen ti a szovjet határokon belül. Lakás- és közlekedési nyomor A mai helyzet ugyanis az, hogy az orosz munkás és hivatalnok képtelen lépési tartani az orosz indusztriális termeléssel. A lakás és közlekedési nyomor ma is a legnagyobb katasztrófája az orosz életnek. Tehát mégcsak nem is a ruházati és más szük- ségüeti cikkek hiánya teszi elviselhetetlenné az orosz életet, hanem az, hogy nincs lakás, hogy ma is három-négy család van összezsúfolva egy régi kis lakásban s az, hogy az orosz hivatalnoknak és munkásnak egy-két órával élőbb kell munkába indulnia, mert a nagyvárosokiban sokszor órák hosszat kell sorba állni, amíg a villamos felveszi és munkáholyére szállítja. fA közlekedési mizériák ellen van a legtöbb panasz, ugy. hogy most a szovjet kormány megkezdte a moszkvai (földalatti vasút építését. Ennek a gigantikus munkának az októberi ünnepségekig el kell készülnie. Hatvanezer iifjukommunista dolgozik rajta szakadatlanul. Ugyancsak most folyik Moszkvában a Grand Hotel építése is, amely állítólag a világ legnagyobb szállodája tesz, de amely ennek ellenére sem fogja enyhíteni a moszkvai lakásnyomort, mert hiszen a hatalmas ezálodakomplekszum az idegenforgalom céljait szolgálja. A szovjet lakáshivatalokban pedig tovább folyik az elkeseredett véres harc minden négyzetméter fedett területért. Ugyanakkor, amikor az orosz munkás és hivatalnok lakásálban, mint a hadikommunizmus utolsó emlékei ott sorakoznak a közös takaréktiüzJhelyen a petroleumifőzők: ahány család lakik a lakásban, annyi „Primus“ álldogál a takaréktüzhely lapján — a piacokon aranyért és devizáért mindent lehet kapni. A második ötéves terv jelszava: emelni kell az életstandardot. A „Torgszin" boltjaiban mindent kaphat az, aki valóiban alkalmazkodni akar a jelszóhoz és ki emelni akarja éílets'tandiardját. A „Torg- szin“ áruházak a magánüzlet utolsó s egyben első erődítményei Szovjetoiroszországban. Természetesen ezekben a boltokban is bent van a szovjet keze és valójában nem szolgálnak más célt, mint, hogy kicsalogassák a polgárság utolsó tartalékait. Ezekben a boltokban úgynevezett importárut árulnak. A külföldi árunak soha nem volt olyan csábi tóereje az orosz vásárlóra, mint a szovjet-éra alatt. Természetesen az a ruha vagy cipő. amelyet ötszörös, esetleg tízszeres áron lehet kapni a „Torgszin“ boltjaiban, a legflilányabh, Wselejtezett gyári portéka. Akinek van még egy kevés aranya, eldugott ékszere vagy evőeszköze, vagy régi érmei, az vásárolhat ezekből az import cikkekből. Az arany Vadászterületei A helyzet az élelmiszerpiacon hasonló A nyilvános élelmiszerüzletek száma egyre nagyobb tesz, ami ugyancsak a magánkereskedelem előretörését jelenti. Ugyanekkor a különböző elosztóhelyek is üzemben vannak. A kenyér jegyek és a zárt elosz/lókelyek még a radikális osztályhairc éveiből maradtak fenn, de a szovjet polgár egyre jobban eltávolodik ezek tői] az intézményektől s aki csak teheti, nyilvános boltokban vásárol. A nagy ipariizemek az uj rendszer gazdasági erődítményei, amelyek ,,gariuzonjaik“ ellátásáról maguk gondoskodnak. A szovjet államban ezek az erődítmények, komoly politikai hatalmat jelentenek. A moszkvai központ most azon fáradozik, hogy ezeknek a nagyipari üzemeknek a hatalmát megtör je, de ha ez be is következnék, itt vannak a privilegizált elosztó lielyek, amelyek a magas bürokrácia érdekeit szolgálják s ezeknek a megszüntet éise azért is nehéz, mert minden szovjethntalmasság érdekelve van bennük. A nagyüzemek önellátását azért tette lehetővé a szovjetkormány, mert védekezni akartak az inflációs elemek térhódítása ellen. A nyilvános boltok természetesen inflációs elemek kezében vannak s noha ezekben az üzletekben az árak meglehetősen szilárdak, az árak természetesen magas inflációsárak. A zárt elosztó helyek végleges beszüntetésétől azért vonakodik a kormány, mert ez az inflációs elemiek előtt való kapitulációt jelentené és ezek a bérek minden emelkedéséire az árak emelésével válaszolnának. Ezt a problémát Oroszországban csak ugy le * nos. het megoldani, ha az árukészlet olyan nagy lesz a boltokban, hogy az, áru és érték normális nivellálódása, tehát a polgári értetemben vett áralakulás ismét régi szerepéhez jut. Ma az a helyzet, hogy hivatalosan rubel egyenlő rulbel, csakhogy Oroszországban valóban Kőcseréit áruvalutája az uir; hiszen a nagyközönség a rubel értékét a Torgszin áraihoz viszonyítja. Ami pedig az arany közvetett befolyását jelenti a rubelre, irtuk, hogy a „Torgszin“ árait aranyban és devizában számítja. A gyakorlatban igy kikristályosult az arany- -rubel értéke, amel körülbelül harminc-negyven papirrubelnek felel meg. Mindezekből a jelenségekből megállapítható. hogy a szovjet- rendszer felszíne alatt egy másik, valóságos gazdasági rend alakult ki és a saját törvényei szerint él. Ezek a törvények pedig sokszor homlokegyenest ellenkező gazdasági álláspontot fejeznek ki, mint amire a szovjet- rendszer felépült A második ötéves terv első éve ennek a belső ellentétnek a jegyében zárult te, s a jelekből Ítélve a következő évek során a valódi helyzet egvire inkább előtérbe fog nyomulni és a gigantikus, de légüres térben mozgó úgynevezett, kollektív gazdasági 'rendet, száműzi az orosz életből. SzmHÁzKonvvKabTüRA Budapest! színházak GIUDITTA Lehár-bemutató a magyar Operaházban Budapest, április 10. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Abból az európaszerte folyó általános. őszinte ünneplésből, amellyel a magyar Lehár Ferencet körülveszik, valahányszor fiatalos ■alakja megjelenik a hangviereenyemelvényen vagy a színház függönye előtt, most Budapest is kiveheti a részét. A világszerte ismert zeneköltő személyesen vezényli legújabb müvének három első előadását a Magyar Királyi Operaháziban, a pesti Vigadóban pedig szerzői estét rendezett Székelyt) idy Ferenc dr. és Báthy Anna közr emu k ö elésé vei. Feszült várakozás előzte meg már hónapok óta a Giuditta bemutatóját, amely eredetileg még a bécsi premier elé volt kitűzve, de különböző technikai jellegű -akadályok miatt csak most került sorra. Vájjon felveszi-e a versenyt „Giuditta" sikere „A mosoly országáéval, ope- ra-e vagy operett, fontoskodtak a színházi babi- tüék és snoibok. De a művészvilág is fokozott érdeklődéssel várta az eseményt, mely a bucla,- peeti Operaházat minden tekintetben hatalmas erőpróba elé állította, mert nemcsak a zene, ének és tánc területein várt rá virtuóz összmunka, hanem a prózai színjátszást is gördülékeny együttesbe keltett illesztenie. Minden benne van e műben, amit egy hatvan- négyéves einiber az életről tart, — mondotta Lehár egyik interjúban. — Hitem szerint a „Giuditta11 legérettebb müvem, amelyen oly szeretettel dolgoztam, mint talán soha máson. A „Giuditta11 muzsikája nem sárguló pergamenbe van Írva. Vérpiros melódiafolyamok csörgedeznek a vezérkönyvben, amely a rozoga- szerkezetü librettó kezdetlegesen összetákolt deszkabódóija fölé egzotikus színekben úszó, finom érzéki illatokba burkolt lukszuspalotát emelt. Lehár szorosan közeledik a jazzmuzsi'ka, bárromantika fülledt atmoszférájához, de mint egy cercle-t tartó fejedelem, megtartja azt a distanciát is, amelyre előkelő rangja még a vallomások legmeghittebb pillanataiban is kötelezi. Hü marad négyév tizedes tradícióihoz, de tárva- nyitva számára minden ajtó, amely mögött valamilyen újabb szépség titkát, vagy divatos szépség budoárját sejti. Nem cserélte el régi- lantját bendzsóra. de felfrissítette néhány kopott, szakad ozásnak indult húrját. És hü marad önmagához abban a nosztalgiában is, amely első szerzeményei óta mágnesként húzza az opera- szinpad felé. L eh árnál nem póz, nem hiúság kérdése ez a magasabb formáké rétes, hanem szerves életfeltétele alkotása irányának. Az opera és operett közötti szoros válaszfalat egynéhány ottfelejtett repedt tégla, vagy összetört tetőcserép nélkül lebontani neki sem sikerült, de finom, szimíónlkus közzenék andalító mámorával, könnyedén felszálló bűbájos áriák szárnyán átrepülni felette, elfeled tetei, vagy pillanatokra láthatatlanná varázsolni annál inkább. Ezért nem érdemes analizálni, firtatni, hogy , Giudit- ta“ az opera vagy operett annaleseibe sorozandó, fontos, hogy operaezinpadon megállja a helyét és a budapesti operaház színpada méltó helyet biztosított számára. Miként Leli ár legutóbbi müveiben, ugy itt is hiányzik az operettre jellegzetes happy end sablonja. Csak a kezdet, a ,.begmnimg“ happy, mely a kalandokra szomjas, kis kikötő városból kirepülni vágyó forróvérű szépasszony és délceg 'légióskapitány rövid ideig tartó boldog szerelméről szól. hogy aztán imi.ndIkettöjUket elindítsa egy ldssé erőszakos- drámai robbantás következtében csuszami ásnak indult lejtőn, amely véletlen találkozások tarka összevisszaságán keresztül abba a keserű, kiábrándító tanúságba zökken, hogy minden szétválasztó gyűlölet és egy- beforrásra gyújtó vágy folytonos izgalmakat ígérő csábításai, a közös szép emlékek, a közös, szomorú kenyér sem tudja őket összehozni, mert késő... Lehár zenéje a szövegkönyvet, mondhatnánk, csak kiindulópontul veszi fel és a merész start után függetlenül, minden megkötöttség nélkül vág neki álmai és elképzelései birodalmának. A kezdeti bágyadtéig után ezért van fokozás fel- vonáeról-f elvonásra, kópről-képre. mivel a zeneszerző szuverenitása egyre áthatóbb, szuggesz- tivebb lesz. Maga az előadás teljesen megkoronázza & hó- J napok óta tartó sokirányú előkészítő munkát, Fieisoher Antal eléggé nem méltatható, fáradhatatlan ügyhuzgalmának köszönhető, hogy a zenekar minden színkeverést bajszálifinoman tud végrehajtani, e főképpen aláfestésekre felépített muzsikában. Márkus László rendezése brilliáns együttműködést teremt énekesek, táncosok között és egyben maradéktalanul érezteti a kalei- doszkopszerüen változó környezetek színpadi jelentőségét- Dfj. Oláh Gusztáv dús pompájú szin- padi képei és eredeti kosztümkreációi pedig szinte látványos revü érdekességét kölcsönzik a nagyszerű előadásnak. A címszerepben a szerep bécsi kreálóját is túlszárnyalja WalteT Rózsi. Minden jelenése izgalmas, lebilincselő, őszintén megjátszott, énekben átérzett, tánca érzékien szép és gyújtó. Partnere Szűcs László a kezdeti merevséget gyorsan vetkőzte le és hanganyaga elfeledtette játékbeli fogyatékosságát. Szende Ferenc sok élethüséggel alakítja a kiöregedett férjet. A komikus táncospárt Laurisiu Lajos és Orosz Júlia sovány szerepükhöz képest sok kedves ötlettel viszik színpadra. Maleczky Oszkár, Székely Mihály, Fekete Pál epizódszerepekben kitűnőek, a Cieplánski által betanított baltettben Bordy Bella szép mozdulataival. Sza- ilay Karola pajzán humorával és tánc mellett elsőizben beszédszereppel aratott meleg sikert. A párbeszédek szellemes gördülőkenysége Harsány] Zsolt művészi fordításának érdeme. Dr. VÁRADI MIKLÓS. * A vasárnap esti bemutatón igen előkelő, az opera nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség ünnepelte Lehár mestert és — a nagyszerű WalteT Rózsival az élén, — a darab szereplőit és kiváló rendezőjét. Gyönyörű, káprázatos szinházi est volt, amelyet a magyar kormányzó és családjának megjelenése, a sok külföldi e'ökelőség, a diph áci-ai kar és a budapesti társaság legismertebb tagjainak jelenléte valóságos művészi és társadalmi eseménnyé avatott. A Boldogasszony dervise — Orbók Attila és Békeffi László vigjátéka a budapesti Nemzeti Színházban. — Két kitűnő ismerője a színpadnak a finom ízlésű Orbók Attila és az izes humora Békeffy László összeadott és kedves, fordulatos vígjátékot formált Tóth Béla irodalmi remekszámba menő novellájából: A Boldogasszony derviséből. Katolikus fiú és református papleány szerelme témának rendkívül hálás és a mai idők hangulatában egyenesen kívánatos alkalom az iró számára, hogy elősegítse, követelje, hirdesse és hangoztassa a felekezetek közötti békét. Ennek a szép és nemes célnak a szolgálatában Orbók és Békeffi becsületes 'és jó munkát végzett és a Tóth Béla vetette magból lombos, terebélyes, árnyatadó, szivet és lelket derítő fa nőtt a most sikerrel bemutatott vígjáték alakjában. A Magyar Nemzeti Színház előadásának középpontjában Sugár Károly alakítása áll. aki csirkefogó, ravaszkodó, képmutató, de melegszívű Halil dervis alakjából elő és érző embert csinált. Néhol talán eltúlozza kissé a figurát de alakítása egy nagy tehetséggel megáldott színművész alkotása, amely minden elismerésre és dicséretre méltó. A vígjáték alkalom-mai! szolgált arra is, hogy Ignátz Rózsiban, a színház fiatal tagjában, sugárzó intelligenciájú, finom és nemes művészi eszközökkel és Ízléssel féllépő színésznőt ismerjünk meg. Papkisasszoúya bensőséges hangjával. bájos megjelenésével egyik erőssége az előadásnak, amelynek még Burtos, Bodnár. Kürti József kitűnő szereplői. (zd.) é ....................... * BR ISTOL.... I BRISTOL... BRISTOL Szálloda Budapest 1 Dunapart árban és szolgáltatásban vezeti Szoba teijet ellátással I személyenként napi 1 12 pengőért
