Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-28 / 73. (3404.) szám
I*LÁ£ 1984 március 28 weirtla, mj^pgip£T,WS5'r*J|tf iqpffWi »WMMB<aJL»» Kassán a szisztemizácíás javaslat szerzett jogokat sért és egyes tisztviselőket jogtalanul előnyhöz juttat A magyarság pártjainak tiltakozása a csehszlovák blokk egyoldalú magatartásával szemben - Zárt Qlésen folyt a részletes vita Kassa, március 27. (Kassai szerkesztőségünktől.) Kassa város képviselő téetüle te hétfőn délután öt órakor Maxon Milán polgármester elnökletével rendkívüli ülést tartott, melynek tárgysorozatán egyetlen pont: a városi tisztviselők szieztemizációja s a szisztemizálásra kerülő tisztviselői állások betöltése szerepelt. A sziszte- mizáeió, amely — mint ismeretes, — sok hosszú esztendők vajúdása, után kerül most megvalósításra, éles harcokat idéztek fel a kuliszák mögött az egyes pártok között s ez a harc megmutatkozott a szisztemizációs javaslat általános és részletes vitája során is. Az egyes pártok teljes fegyverzettel vonultak fel jelöltjeik érdekében ^ már előjáróban konstatálnunk kell, hogy a csehszlovák blokk, melyben a túlnyomórészt magyar-őslakos szavazatokra építő kereskedő- és iparospárt, a városi párt és a zsidó párt is helyet foglal, a magyar és a zsidó tisztviselők érdekei ellen foglalt állást, annyira, hogy a zsidó párt bejelentette a legutóbbi tanácsülésen, hogy kilép a csehszlovák blokkból, amennyiben a párt tisztviselő-jelöltjeit nem rendszeresítik állásaikban. A magyarság pártjainak erős. küzdelmet kellett folytatniok, hogy megvédjék a magyar nemzetiségű tisztviselők érdekeit s ha ez nem sikerült nekik minden vonalon, nem az ő hibájuk, hiszen a ezehszlovák blokk pártjai többségben vannak e ott szavazták le pártjaink javaslatait, ahol akarták. Pártjaink álláspontja a szervezett állások közül összesen 34 állás nem lett betöltve. Ezek be nem töltése a város szempontjából bizonyos egészséges megtakarítást jelent. Financiálisán úgy áll a dolog, hogy a szisztemi- zálás céljára a költségvetés 360.000 koronát irányzott elő, azonban a szisztemizálás keresztülvitele a valóságban csak 266.948 korona évi többletkiadást fog jelenteni. A megtakarítás tehát 93.052 koronát jelent. Ez a megtakarítás általában nem kifogásolható. Csak az a hiba, hogy több esetben jogos érdekeket sért. Javasolni fogjuk ennek a hibának a reparálását, egyébként a javaslatot elfogadjuk e elienjavaslatain- kat a részletes vita 6orán terjesztjük elő. Dr. Halmi Béla felszólalása után Magát.h János (Hlinka-párti) beszélt, majd dr. Laczkó Béla a keresztónyszoeialista párt nevében többek között az alábbiakat mondotta: — A mai közgyűlés feladata vizsgálná azt, vájjon a szisztemizációs javaslat tiszteletben tartja-e a szerzett jogokat és nem juttat-e egyeseket másokkal szemben meg nem érdemelt előnyökhöz. Konstatálnom kell. hogy a közgyűlés tárgyi adatok hiányában nincsen abban a helyzetben, hogy elbírálja, vájjon a javaslat a szerzett jogok igazságának elvét tiszteletben tartja-e, vagy sem.. A személyi adatok közlése a közgyűlésben technikai lehetetlenség. Ezeknek az adatoknak a megvizsgálása és a javaslattal való összhangjának a megállapítása a közalkalmazottak bizottságának a feladata lett volna. Az adatok közlését, mint ennek a bizottságnak a tagja, a bizottság ülésén kértem is, de ezt megtagadták, amit jegyzőkönyvibe foglaltattam annak hangsúlyozásával, hogy ttyeu körülmények között nem tehetek eleget törvény es kötelességemnek a a bizottság ülését elhagytam. Ennek ellenére megállapíthatom, hogy a szisztemizációs javaslat szerzett jogokat gélt és egye* tisztviselőket jogtalan előnyökhöz juttat. Ezután a szónok több példával' illusztrálta eteket az igazságtalanságokat s azzal fejezte be & felszólalását, hogy tárgyi kifogásait a részletes vitánál fogja elmondani. zártaiét A további szónokok dr. Oöenáéek (cseh nemzeti szocialista), dr. Farkas Zoltán és Ábrahám Károly (szociáldemokraták), Ménesi István és Farikas János (kommunisták) voltak, majd Maxon polgármester adott kimerítő választ a szónokok által felhozott kifogásokra. Ezután 45 szavazattal 7 kommunista! ellenében, akik a javaslatnak a napirendről való levételét indát-; ványozták, a képviselőtestület általánosságban elfogadta a szisztemizációs javaslatot. A részletes vita tartamára, amely ezután vette kezdetét,, a képviselőtestület a polgármester javaslatára zárt ülést határozott el, amely a késő éjszakai órákig tartott. Elhelyezték a privigyei vezető járásbiró!, aki saját autótaxi vállalatával bonyolította le a bírósági kiszállásokat Az általános vita során a magyarság pártjainak álláspontját dr. Halmi Béla és dr. Laczkó Béla ismertette. Dr. Halmi Béla, mint a vita első szónoka, többek között a következőket gnon- dofcta: .... x. _ . . . _ rí — Egy régen esedékee tartozását rója le a város tisztviselőivel -és alkalmazottaival- szemben a naipirenden lévő szisztemizációs javaslattal, amely a tisztviselők szempontjából jelenti állásuk biztonságát, mert ezentúl fegyelmi eljárás nélkül állásukból el nem mozdíthatók és véglegesnek tekinthetők. Jelenti a múltban szenvedett veszteségük ég káruk pótlását, mert a szisztemi- zál't tisztviselő egy osztállyal föltétlenül, előlép, — de jelenti az igazságos további előrehalad ást. a rendszeres háromévenkénti előléptetést, amely eddig 1926 óta megakadt. — A város szempontjából a gziszitemizáció bizonyos megnyugvást és megszilárdulást jelent, mert ezentúl nem fog megtörténni az, hogy szeszély, illegális protekció, vagy egyéb befolyásolás folytán újabb és újabb tisztviselőket és alkalmazottakat fölös számmal vegyenek fel. A felvétel vágj’’ választás csak a szisztemizált helyekre történhetik meg ezután. — Sajnálattal kell megállapítani azonban, hogy az előterjesztett javaslat ebből a szempontból vizsgálva nem felel meg teljesen, mert egyrészt: legrégibb tisztviselőinkéi mellőzi, másrészt pedig egyeseket velük szemben jogtalan előnyben részesít Ezután több tisztviselő sérelmes rendszeresítését sorolta föl a szónok személy szerint, majd igy folytatta: — Helyesnek találjuk az előterjesztett javaslatból azt, hogy általánosságban a szisztemizált állások 1934 január 1-i hatállyal lesznek betöltve és csak egyes kivételes esetekben (a mi javaslatunk szerint: Vukovich. Loós, Blanár, Barcs, Czigler és Kaiser Sándor esetében) legyen a megválasztás hatálya 1933 január 1-től számítva. Azok a. tisztviselők, akik szisztemizálás folytán kevesebb fizetést kapnának, mint kaptak eddig, — a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődő hatállyal fogják megkapni a kevesebb fizetést. Helyeseljük, hogy a kimutatásban levő sorrend semmiféle hivatali rangsor jellegével nem bir és mint ilyen a további előléptetéseknél nem irányadó és hogy az alkalmazottak megválasztása a megjelölt szolgálati osztály és fizetési fokozat megjelölésével, nem jelenti a szolgálati állásba való beeorozást, mert a munkakört, a szolgálati állásba való beosztást továbbra is a polgármester fogja eszközölni. — Ha nézzük az előterjesztett javaslatot, megállapítást nyer az, hogy Privigye, március 27. (Saját tudósítónktól.) Mint annakidején jelentettük, dr. Sehwarz István privigyei ügyvéd súlyosan támadó cikkeket irt Koula József vezető járásbiró ellen. Az egyik cikk azzal vádolta meg a járásbirót, hogy auíóíaxi-vállalatot létesített Privigyén és hivatali hatalmánál fogva keresztülvitte, hogy a bírósági hivatalos kiszállásoknál az ő taxiját vegyék igénybe. A cikk utalt arra is, hogy Koula járásbiró ádáz harcot indított az ügyvéd ellen, mert éz több ízben tiltakozott a többi taxisok képviseletében a .hivatalos,- hatalom ilynemű fel- használása ellen. Koula a cikk szerint alaptalan feljelentéseket tett az ügyvéd ellen és utasítást adott a csendőrségnek, hogy tartóztassa le az ügyvédet. A letartóztatásra nem került sor, mert a csendőrség megállapította, hogy a felhozott vádak teljesen alaptalanok. A vezető járásbiró sajtópert indított a cikkek miatt. Az ügyvéd kérte a bizonyítás elrendelését és hivatkozott arra, hogy a cikkeket közérdekből irta. Azzal érvelt a bíróság előtt, hogy a privigyei autótaxisok a tönk szélére kerültek a járásbiró vállalaténak meg nem engedett versenye miatt. A kerületi bíróság nemrégiben tárgyalta ezt az ügyet és megállapította, hogy Koula járásbiró nem szerezte be a szükséges felhatalmazást felettes hatóságától és emiatt az ügyvéd ellen inditott eljárást beszüntette. A bíróság döntése teljes elégtételt szolgáltatott az ügyvédnek, noha a bizonyítási eljárást el sem rendelték. Az ügyben most érdekes fordulat történt, ugyanis Koula Józsefet váratlan intézkedéssel elhelyezték a privigyei járásbíróság éléről és a trencséni kerületi bíróságihoz osztották be. Az érdekelt körökben teljes megelégedéssel fogadták ezt az intézkedést. Felrobbantják a „halálhajók" szigetét Egy darab föld — amelyen az egész emberi civilizáció drámája lejátszódott — elmerül a óceánban London, március 27. A kanadai kormány egy talán. fantasztikusanak hangzó, mindenesetre azonban rendkívül érdekes vállakózásról ad hirt hivatalos közlönyében. A kormány ugyanis szakértők javaslatára elhatározta, hogy fel fog robbantani egy szigetet. Egy szigetet egyszerűen kioperálnak a tengerből, mintahogy egy beteg, vagy helyesebben fölösleges teerészt a boncasztalon kivágnak az emberi testből. Az úgynevezett „holt hajók* szigetéről vám szó, amely egy kis homokos, teljesen terméketlen és lakatlan sziget Uj-Skócia partjai közelében s amelynek a kanadai hajó társaságok statisztikája szerint az ujabbi nyolcvan évben 243 hajó esett áldozatul. Eszerint évente három hajót fogyaszt ez a kis alattomos homoksziget, amely magányosan áll az óceánban. A feladat nem könnyű, de a szakértők véleménye szerint megoldható, mert csak egy szakaszt kell szabaddá tenni s ezáltal a hajózás veszélyeit lényegesen csökkenteni lehetne. Komplikációkat okoz, hogy a „Sable Island" valójában egy hegy láncnak legkiemelkedőbb pontja, a hegylánc több százkilométeren húzódik a tenger színe alatt. Emellett ez a tengerszakasz meglehetősen ködőé is, úgy hogy a kis sziget szinte legyőzhetetlen veszélyt jelent a hajósok számára. A hajó utasa vagy személyzete a legritkább esetben tud partot érni, ha azonban mégis sikerül elérniük a szárazföldet ,akkor az éhlhalál veszélye fenyegeti őket. Hiszen a kis homioksziget vegetációja rendkívül sivár. Nagyon kicsi azoknak a hajósoknak a száma, alkot sikerült a „Sable Island“ ho mokpokláiból megmenteni. Egyike volt e keveseknek Tlhomas Homokok dúsgazdag bostoni kereskedő. A kereskedő hálából egy hajórakomány élőállatot szállított a lakatlan szigetre, hogy ások a hajótöröttek, akiket sorsuk itt partra vet, meg tudják menteni paszta életüket. A vállalkozás egy angol hadihajó legénységének életét mentette meg. Nem sokkal ezután ugyanis a sziget közelében zátonyra futott egy angol hadihajó és hetvenkét matróz partra úszott. A szigeten talált állatok húsából hosszú ideig lenn tudták tartani magukat, míg végre is egy amerikai hajó megmentette őket. Bizonyos idő múltán azonban a magányos szige ten kihalltak az állatok e csodálatosképpen csak a lovak maradtak életben. Később a kanadai kormány pézampatkányokat telepitett le a homokszi geten ,ezek az állatok, — amint ismeretes — nagyon gyorsan szaporodnak. A patkányoknak áldozatul estek a lovak és most jaj annak a hajótöröttnek, akit a borzalmas szigeten vetnek ki a hullámok. A legborzalmasabb vég vár rá: millió és millió éhes patkány végez vele. A patkányok életihalál harcot vívnak megint a keselyük ellen, amelyek a szikláé kanadai partokról éreeznek s időnként megrohanják a szigetet, amelynek hosszufarku, villogó fogú lakói között irtózatos pusztítást rendeznek. A tizenkilencedik század elején aztán partraszált a patkányok és a keselyük legnagyobb és legveszedelmesebb ellenfele a ,3able Island* homokos partjain. Megérkezett — az ember. A sziget egy tengeri rablóbanda székhelye lett. A banda innen indult el tengeri portyázásokra és főleg azokra a hajókra lestek, amelyek a sziget közelében zátonyra futottak. Később a kormány is segédkezet nyújtott a banditának, amennyiben néhány bűnösnek aki a kanadai börtönökben jól viselkedett, főleg azonban akikről már nem volt hajlandó az állam tovább gondoskodni, engedélyt adott, hogy letelepedjenek a szigeten és azzal az indokolással, hogy segédkezet nyújtanak a bajbajutott tengerészeknek. A kormány jól tudta, hogy ei & segítség abban áll, hogy kifosztják és lemészárolják a zátonyra jutott hajó legénységét. Később a kormánynak is kellemetlen lett a ,Jialél- hajófc szigetén** tanyázó gangszterek garázdálkodása, tehát büntetőexpediciót inditott ellenük, amikor azonban partra szállt a büntetöexpedició, a szigeten egy teremtett lelket sem talált. A banditák neszét vették, hogy mi készül ellenük és elszeleltek. A büntetöexpedició nem talált egyebet, mint rengeteg felhalmozott árut, amit összeraboltak a kalózok és néhány legyilkolt matrói hulláját. % darab emberi történelem maradványait. Ez maradt ugyanis a« emberek félszázados uralkodása után a szigeten, amelyet a patkányoktól és i keselyüktől hódítottak el . . . Amikor aztán a kanadai hajóstársaság megalakult, rendes mentőállomást állítottak fel a szigeten és egy világítótornyot. A mentőállomást később be kellett vonni, a világítótorony pedig a háborgó elemek martaléka lett. A sziget évről-évre lemorzsolódik, évről-évre kisebb lesz és ha nemsokára megkezdődnek a munkálatok a szigeten: a dinauiií elfogja távolítani helyéről ezt a föld- darabot, amelyen tömören és drámaian lejátszódott már az egész Föld tragédiája. Nem marad más helyén, mint az örvénylő tenger ée az emlék, hogy a jótékonyság, a patkányok, a keselyük s a civilizáció hazája volt . . . Májusban fii össze a gazdasági kisaufairt Bukarest, március 27. A kisantant gazdasági tanácsa május 20.-án ül össze Bukarestben, hogy megvitassa az aktuális gazdasági kérdéseket. A „Mein Kampf4* francia fordításának ügye bíróság előtt Páris, március 27. Mint ismerete*, a Franz Eher • i müncheni kiadó vállalat, amely Hitler „Miéin j Kaanpf* cáiinü könyvét, adta ki, pert indított az j egyik párisi kiadó ellen, mert jogtalanul fordita-t- i ta le ée adta ki Hitler könyvét. Az ügyiben most i volt az első tárgyalás a. párisi kereskedőimi törvényszéken, amelyen kitűzték az érdemleges tár- '. gyalás napját. A müncheni kiadóvállalat ügyvéd- j je:i soron kívüli terminus kitűzését kérték, mert a birodalmi kancellár a francia rendőrség által lefoglalt példányoknak és a nyomdában álló szedésnek minél előbbi megsemmisítését kívánja A párisi kiadóvállalat ügyvédjeti kijelentették, hogy a maguk részéről nem akarják elhúzni az ügyet, de tiltakoznak az ellen, ho-ffy Hitlernek több joga legyen a francia bíróság előtt, mint bármely francia polgárnak. Az érdemleges tárgyalást juuiua 4-rc tűzték ki. 4
