Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-22 / 68. (3399.) szám

A római megállapodások belgrádi visszhangja Belgrád, március 21. A szemátue. kedd dél­után tartolt ülésén a költségvetési vita. során felszólalt a jugoszláv pénzügyminiszter is, aM egyebeik -között a római egyezményeikről is megemlékezett. Kétségkívül megállapítható — mondotta a miniszter —* hogy ez a paktum nagy megkönnyebbülést hoz az érdekelt há­rom állaimnak, de a gazdasági válság alatt szenvedő egész Középeurópának is. Jó ered­mények azonban csak akkor várhatók, ha. & paktumokat politikamentesen hajtják végre. A lengyel íö dmüvelésügyí miniszter Budapesten Budapest, március 21. (Budapesti szer­kesztőségünk telefooajelenté-se.) Nakonieczni- kow Elukowicz Bronisriáv lengyel íöldmive- légügyi miniszter holnap Budapestre érkezik a mezőgazdasági kiállítás meglátogatására. A lengyel miniszter látogatásának gazdasági és társadalmi szempontból is nagy jelentőséget tulajdonítanak, amennyiben bizonyos gazda­sági tárgyalásokról is szó van. Véget ért a pozsonyi szabósztrájk Pozsony, március 21. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk teleíonjelenbése.) A pozsonyi szabó- munkások sztrájkja a mai napon befejeződött. A munkaadók és a munkások szakszerveze­teinek tárgyalásait a városi főjegyzői hivatal közvetítette s azokon az álamrendőrség szo­ciális osztálya is részt vett. A sztrájk azzal ért véget, hogy a munkások kénytelenek vol­tak engedni merev magatartásukból Az nj szerződés a munkásokat négy osztály- ba sorozza az eddigi három osztály helyett j Az egyes osztályokban a munkabérkülönb­ség 12.5 százalékot tesz ki. A régi bérekkel j szemben az uj bérek 9—25 százalékkal alacsonyabbak lesznek. A szaíbóiparosok a sztrájkot oly módon tör­ték le, hogy laphirdetések utján kerestek szabömunkásokat, mire a vidékről igen sok munkás jelentkezett. A sztrájkolok ekkor jobbnak látták a békés kiegyezést. Az egyez­ség szerint a szabómesterek a régi első osztályban Egy svéd spiritisztanő hipnotizált és megszöktetett egy budápesti asztalosmestert Nyolc hét után levelei Irt feleségének és a buda­pesti rendőrség segítségét kéri az eltűnt médium Budapest, március 21. Az itteni rendőrsé­get egy egészen rendkívüli eset foglalkoz­tatja. Nyolc héttel ezelőtt Haap Lajosné, egy asztalosmester felesége, feljelentést tett a rendőrségen, hogy férje nyomtalanul eltűnt. Az asztalosmester spiritiszta körökben mint ismert médium szerepelt és mint ilyen, majdnem minden spiritiszta szeánszon résztvett. Egy ilyen ösz- szejöveteLen megjelent egy Erié Heí&berg nevű asszony fej aki svéd írónőnek mondotta magát. A* asszony igye­kezett rávenni az asztalosmestert, hogy menjen vele Svédországba, ahol képességeivel mint médium sok pénzt kereshet. A nős asztalosmester, akinek két gyermeke van, nem fogadta el az ajánlatot. Egy szép napon aztán Haap Lajos nyomtalanul eltűnt lakásából. A felesége most, nyolc hét elteltével, levelet kapott férjétől — Svédországból Azt inja a levélben az asztalosmester, hogy a svéd nő hipnotizálta őt és ilyen állapot­ban kényszeritette, hogy vele együtt Svéd­országba utazzék. Azt írja., hogy még mindig a nő hipnotikus befolyása alatt áll és ezért nem képes visszatérni Budapestre, bármiképpen is győtri a honvágy. Arra kéri feleségét, hogy a rendőrség segítségével sza­badítsa meg fogságából. Megírja, hogy Gotenburgban él, ahol Hebbergné egy villában tartja fogva. A budapesti rendőrség azonnal megtelte a szükséges lépéseket, annál is inkább, mert a múlt évben mór két hasonló szökteti tör­tént. Istenadta szobrásztehetséget dolgozó sztrájkoló munkásokat elbocsát­hatják. A munka nélkül maradt munkások „Urán4* néven szabóipari szövetkezetét létesítettek, amely máris megkezdte a munkát, A szövet­kezet lényegesen, olcsóbb árakért végez szabár szati munkákat, mint az iparosok. A francia baloldal váratlan győzelme egy pötváiasztáson Páris, március 21. Schleiter képviselő halála után V erdunthan pótválasztásra került a sor. Az első választási menet nem hozott ered­ményt, mdg a második menetiben meglepetés­szerűen TMeba.ud képviselőt, a radikális párt tagját választották meg. Az első menet után mindenki azt hitte, hogy a jobboldal győz. mert a jobboldali jelöltek 2000 szavazattal többet kaptak, mint a baloldaliak. Mivel azonban a jobboldal egymás között nem tudott megegyez­ni, a küzdelemből a baloldali jelölt került ki győztesen. Vasvillával a kezében „beszélgetett** a végrehajtó” val — feltételes fogház Nyílra, március 21 (Saját munkatársunktól.) Az itteni kerületi bíróság kedden tárgyalta Pá- pay Ignác vágkirályd földműves bünpörét. Az ügyészség vádja szerint Pápay múlt év októbe­rében vasvillával a kezében fogadta a végrehajtót, amikor az egy bírósági tisztviselő kíséretében megjelent nála. Megfenyegette a végrehajtást vezetni akaró hatósági közegeket és a veszedel­mes helyzetben a végrehajtó esendőn segítséget volt kénytelen igénybe venni. A iő tárgyaláson Pápay kereken tagadta bű­nösségét ég azt mondta, hogy épen a vaeviKával a. kezében dolgozott, amikor az urak megjelen­tek a házában. A vasvillát nem tette le, hanem a szerszámot kezében tartva „beszélgetetíri a végrehajtóval, de egyetlen szóval sem fenyegette meg a ható­sági embereket. A tanuk másképen vallottak. Elmondták, hogy Pápay életveszélyes fenyegetéseket tett a végrehajtó és a. kíséretében lévő bírósági tiszt­viselő ellen. A bíróság megállapította-Pápay bű­nösségét és föltétel esen öt havi .fogházra és. ÍÖO korona pénzbírságra ítélte. Az elitéit'három napi gondolkozó sí időt kért az esetleges fel ebbe Zés beadására. fedezlek fel a kapáskufi számadójuhászban Törölt pengéjű bicskával dolgozott Barna János, a „Kriszhzsfaragé** s Legendák övezték a vén palóc alakját Budapest, március közepe. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Csodálatos értékek rejtőz­nek a magyar népben s ezek a rejtett, ismeretlen értékek, tehetségek. a néprajzi, fo lklori&ztifcue ku­tatás előhaladásával egyrie-másra feltárulnak. A magyar nép művészi hajlamai, tehetsége bon­takozik ki mind ragyogóbb pompában a kutató előtt I a magyar népművészet emlékei mind értékesebb és értékesebb dokumentumokkal gazdagodnak. Művészkedő pásztorok Már régóta ismert dolog, hogy a pásztorok köré­ben különösen kifejlődött a népművészet, a fara­gás művészete. A pásztor magányos életet él, künn van állataival egész -napon Isten szabad ege alatt. Sok a ráérő ideje s mire fordithaná hasznosabbra, mint fúrásira, faragásra? Nincsen semmiféle szob­rász készsége, csak a bicskája, anyaga a fa és a csont, témáját részben a -természet adja, részben művészi fantáziája eugalja. Für, farag, gyakran egész nap g a keze alól nagy bőségben omlanak ki művészi díszítésű használati tárgyakt ostarayelek, baltanyelek, késnyetefc, burkósbotok, fakanalak, guzsalyofc, karoslócák, székek, aszta­lok, fogasok, kanáltartók, sótartók,, gyufatartók, furulyák e dudaalkatrészek, Dunántúl és Palőcság Amíg a tárgyi gyűjtés nem volt él-éggé előreha­ladott, a Palőcság körében összeszedett képzőmű­vészeti tárgyak s a Dunántúl talált faragványök alapján az a felfogás alakult ki, mintha különbség volna a Dunántn! s a Palőcság pász- torkodó embereinek lelkivilága között. Gróh István állapította meg ezt, amikor úgy ta­lálta, hogy a palóc pásztor vallásos, mert Krisztust farag a gyuíatariókna, meg Dánielt az oroszlánok­kal, míg a somogyi pásztor vadásznak, szarvas­nak, pásztornak alakjával díszíti faragványait. Gr óknak ezt a felfogását Malonyay is magáévá tette a magyar népművészetről írott könyvében. Ez a felfogás azonban neon vette figyelembe a faragványök változatos sorozatát, csupán egy-két tárgy alapján ítélt. A beható s rendszeres nép­rajzi gyűjtés alapján kiderült, hogy . a Dunántúl s a Palőcság pásztorkodó népének művészi lelkében nincs semmi különbség, az eltérés csupán kifejezési módban jelentkezik. A palóc népművész naturalista, alakjait úgy faragja, amint azokat á természetben látja, a dunántúli viszont stilizál Ki ez a nagy művész? ' Gróh István már a.. tizes években megtalálta Drégelypalámk környékén azt a néhány gyufa'ar- fcőt, amelynek faragványairól cikket irt a Vasár­napi Újságba. A Nemzett Muzeum néprajzi gyöj- jg faragván;-;k kerültek DrégdypaMnk környékéről. A balassagyarmati Városi Múzeumban ás feltűntek azok a juhászbobok, amelyeket vallásos jellegű díszítmények ékesítet­tek. Aki ezeket a tárgyaikat időrendi sorrendben vizsgáiba meg shasoolit-ötta össze, annak rá keltett jönnie, hogy ‘ . ....... mindezek a faragványök egyetlen Istenáldotta müvésztehetség alkotásai. De ki ez a nagy művész, akit csak alkotásaiból ismerünk és csodálunk? A Vác—rétsági postauton Szerdahely felett ma­gas dombom épült a kapáskutl juhászbamya. Sci- bovszky-birtok. Már messziről feltűnik a tanyaépü- tet piros oserépbetőzete. A domb oldalán juhmyáj legöl. A nyáj mellett még ezelőtt két évvel egy magas, széltesvállu öreg számadó juhász lépkedett. A Scitovszkyak számadójuhásza Különös, érdekes alak volt az öreg számadó- juhász, nagy tiszteletnek örvendett a-z egész kör­nyéken e egész legendák övezték alakját. Aki arrafelé haladt idegen, mind megállóit és megbá­multa. Turisták, kirándulók s festők is, akiknek gyakran szolgált modellül. Bossz-u haja vállát verdeste, hófehér szakálla a mellére omlott, szelíd kék szeme bizakodva, nézett a szembenállóra., A Drégelypalánk—Szécsény—Vác—Aszód négy­szögben élt és faragott egy Istenadta tehetségű magyar népművész, Barna János számadójnüász, a feszületfaragó, 1853-ban született a nógrádmegyei Pusztaberki­ben. Szülei, nagyszülei is pásztoremberek voltak. Ő is páiSztorkodva élte végig életét a nőtincs! ha­tárban. Harminc esztendőn át volt a Scitovszkyak számadó juhásza e egy évre szakítja itt meg a szolgálatot, amikor a birtok bérlő kezére kerül. Ekkor Zsélvre megy a Zichy grófokhoz, de amikor a bérlet megszűnik, újból visszatér előbbi gazdái­hoz. Itt él haláláig, 1931 április 15-ig s a nőtimesi temetőben földelik el Hogy fedezték fel? Madarassy László, a Magyar Néprajzi Muzeum igazgatója., a múlt évben Drégelypalánfcon jártá­ban. egy remekművű fából faragott feszületet lá­tott. Megkérdezte, ,ki készítette a szobrot? Azt mondták, hogy Barna János kapáskiuti juhász. Ki. imént Kapáskutra e ott találta Barna János egyik lányát, Matyik Mátyásné Barna Borbálát. Népművészeit kincsek a juhásztanyán A pásztori-anyán aztán látott egy sereg olyan holmit, amelyek láttára szintén t-átva maradt a szája. Gyufatartók, áüafszobrok, kampók, vagy — sbogy palócé v’n mondják — kamók, botok ga lagonyafából, kökényfából, szilvájából akácfá­ból szilfából, marha-lábszárcsontból és szarvas, agancsból kifaragva, olyan rendkívüli művészettel /mely párját ritkitje- . a magyar népművészet történetében. Játékbárány, mely az oeztyák medvebálványra emlékeztet, akác­fából faragott kos, melynek tökéletes arányai meg. döbben tőek. A gyújtókon díszek: a trónuson ülfi Atyaisten, a szivét mutató Jézus, az öccsét meg­gyilkoló Kain, Mózes a tízparancsolat táblájával. A faanyag kiválasztása, a tárgyak méretezése, a felületek beosztása, a díszítés eleme!, a fara­gás módja egyénivé s teljes értékűvé teszik mfi, végzetét. De a legnagyobbszerüek voltak azok a fesztté letek, amelyeket Barna János galagonyából kö­kény- és szilfából faragott. Ezek tették őt híressé a környéken 6 ezekért kapta ő neve mellé a díszí­tő jelzőt: Barna János, a Krisztusfaragó. A -maguk egyszerűségében is hódító és bámuló, tót keltő szobrocskákat a számadó juhász lánya ke* gyelettel őrizte. Persze, nem tudta, hogy népmüL vészét! ritkaságok, nem is sejtette, hogy a mú­zeumban kellene elhelyezni valamennyit üveg alatt, hogy ország-világ csodájára járhasson, hogy hir­desse a halott magyar juhász kivételes tehetségét.-' Bicska és satu A juhásztanyán nagy volt a meglepetés, amikor Madarassy László sorra terajzolgatta a szobrokat e t'afaragványokat. Közben elbeszélgetett Barna Borbálával hogy mindent megtudjon tőle halott apja felől Elsősorban azt kérdezte, hol vannak a faragó* szerszámok, melyekkel Barna János dolgozott? Az asszony úgy emlékezetű hogy apjának soha­sem volt olyan faragó felszerelése, amilyen a ké* nyes faragójuhászoknak szokott lenni. Egy ütött-kopott, törött pengéjű bicska volt 8. szerszáma, azzal ie leginkább kánt a mezőn, a juhok melltett faragott. Egy zsebbein kis satuval szorította meg faragás közben az apróbb tárgyakat, hogy jobb foá gás essen rajtuk. Legenda születik.,. Egyes juMszcimborák úgy mesélték, hogy Barna János fiatal korában éppolyan dévaj, mulatósfced. vü volt, mint a legtöbb jóvérű juhász a Vác és' Gyarmat közti földön. A műit század hatvanas- hetvenes éveiben még javában virágzott a betyár- romantika. Nagy mulatságok folytak a csárdában e Barna Jánossal ás megesett egy olyan „összetű­zés44, melynek szomorú következményeként több esztendőre kénytelen volt a juhásztanyát föloee- rélni a „gyaumatyi karok44 egyik cellájával Ez a .. pár esztendei raboskodás formálta. át egyéniségét. Istenfélő, jámbor ember lett az egykor szilaj juhász- : ból. A biblia lapjait forgatta. Aztán megnő vess- ' tett hajjal bajusszal, szakálla! és azzal a szent fo_: gadaloímma-l hagyta el Gyarmatot, hogy egész éle­tében büribánátot tárt... A szentképek . és feszf Letek: ennek a bűnbánatn-ak - a. - jelképeií ^ Becsületben, tisztességben. ■M Barna Borbála felvillanó szemmel, haragos ars* cal tiltakozott Madarassy igazgató ellőtt a mende­mondákkal szemben. — Egy árva szó sem igaz! Elmondta, hogy apja jó ember, tiszta ember volt, akit mindenki becsült, szeretett. A Sciibovszky- uraságok sokszor megkeresték apámat és elültek nála! Ha meg ő ment a kastélyba, leültették az ebédlőasztalhoz! Scitovezky kegyelmes ur, a volt miniszter, úgy szerette, hogy még a-z arcképével ás megajándékozta! Ott ie függ a diszmagyaros fénykép a juhász* tanya falán. Más örökség nem is igen maradt as öreg juhász után. Legalább is, amit pénzértéknek lehet venni olyan nem ágon. Madarassy igazgató aztán felvilágosította Barna Borbálát, hogy apja után nagy-nagy örökség ma­radt hátra. Barna János sok szobra, faragása. De nem a család öröksége az, hanem a nemzeté, mely- nek egyszerű pásztor sorban élt fia két esztendővel halála után egyszerre híres ember tett, mert -remek­műveket alkotott... —- Uj hetilap Rozsnyón. Rozsnyóról írják: A rozsnyói Sajó Vidék nyomda vállalat. „A mi újsá­gunk44 címén a napokban uj hetilapot fog kiadni-. A lap politikai társadalmi, irodalmi és gazdasági hetilap lesz, melyet mint országos viszonylatul he­tilapot a szerkesztőség és a kiadóhivatal az egész köztársaság területén be akar vezetni. Egy nagy átfogó erejű hetilap lesz a. „A mi újságunk*4, mely­nek célja, hogy mindazok kiknek nincs módjuk­ban napilapot járatni, hetenkint legalább egyszer pontosan értesüljenek a hét fontosabb politikai, gazdasággá stb. eseményeiről. A lap emellett a. he­lyi aktualitásokat és híreket is közölni fogja, — Morvaországi horogkeresztes diákok parittyaostroma a vonatok ellen. Olmütsáből jelentik: Az olmützi vasutigazgatóságra jelen­tés érkezett, hogy Eszakmorv aországban a vasútvonalak: mentén a német horogkeresztes diákok kézfelemeléssel lidvözlik a vonatot s mikor a vonat, személyzete nem viszonozza az ifjak üdvözlését, parittyával oélfoaveszik a va- sutiszemélyzete-t. nymodon Matys Emil moz­donyvezetőt, Reichela és Maly' vasutialka-Lma- zóttakat megsehesitették. Az eset majdnem minden nap megismétlődik Észak lüorva­országban. Az ügyben a legerélyesebb nyomo­zást vezették be. J 1984 március 21, teütórUSk. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom