Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-10 / 58. (3389.) szám

I Ma: RADIÖMEUÉKLET i fí/ y%$& lEg&L _^^^pjBör JEtj * ■Hm ^BSi TBi slaB iffilÉk jBBfr iSS^R Mqj Vm ffWgS& w3fln|& MBMfF jflpwflk figB ÖSHBr nNBj v Ejfia őjjjgüL jfegfijtt jKSw^y ahb w^. indnA bn ir^S* m» mne 11 ........................... b-------— ■■■!! i MmmHHni HBMHiHHHHHHH^HHHHHniiffiíSlHüHBi ^— —■»— ■« ■■^^■'■ll ""- I" ■ "———»—————MWI1 »■'■■ M " I|1»t" *£|sj # Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£ H képes melléklettel havonként 2-50 Ké-val több Egyes **ám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké­A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ulice 12. U. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖMYC1M: HÍRLAP, PRRHB A harmadik nagyhatalom Újabb nyilatkozat a Habsburg-fronton Prága azonnal megszakítaná a diplomáciai viszonyt Ausztriával a Habsburgok restaurálása esetén — mondja Benes csehszlovák A Habsburgok középeurópai jelentősége ki^aaitam minden más megoldást sziv es ebiben Iáit. mint a Habsburgok visszatérését, — Ne higyje, mondotta a továbbiak fo­lyamán Restes, — hogy különc vagyok, vagy gyűlölöm a Habsburg családot és ezért fordu= lók a restauráció ellesi. A mi áll ás pontunk r*>- alisztikus és nem érzelmekre^ hamm tényekre támaszkodik. A Habsburgoknak dens * dens bizonyos Jelentőségük van Középeurópában é* senkinek ném áll módjában, még legjobb aka­rata ellenére sem, hogy megváljék sorsától. Semmiféle kötelezettség, semmiféle lemondás, semmiféle eskü nem változtathatja, meg a Habsburgok politikai raison d‘etre-jét. A Habsburgok nem válhatnak meg saját jelentő­ségüktől és nem adhatják föl azt a szándé­kukat. hogy visszaszerezzék régi monarchiáju­kat. összefüggd kirépeuróoai kérdések — Röviden szólva, a Habsburgok semmiről sem mondhatnak le. A Habsburgok bécsi és budapesti restaurálása végtelen intrikáik, bo­nyolult tárgyalások, titkos agitádók kezdetét jelentené és megerősítené az irredentizmust és a revizionizmust. Az arisztokrácia egysége­sen föltámadna, ami még jobban bonyolítaná az ügyet. A jugoszláv egység azonnal veszély­be kerül és az olasz Tirol is erezné a Habs­burgok előretörését. A katolikus gondolat egyes államokban könnyen egyesülne a Babs- burg-gondolattal és azokban az államokban, ahol a katolicizmus most csak vallási kérdés, politikai problémává válna. Eltökélt szándé­kom, hogy mindezeknek a dolgoknak megva­lósítását meggátolom. A Habsburg restauráció nem aktuális Magyarországon Budapest, március 9. (Budapesti szer- kész tőségünk telefon jelentése.) A magyar kor mánykörök véleménye szerint Benes nyilatko­zata semmikép sem irányulhat Magyarország ellen, mert a magyar kormány álláspontja az. hogy a Habsburg-restaurácdó kérdése e pilla­natban egyáltalában nem aktuális. Ifi agrárfrakció alakul a magyar parlamentben Budapest, március 9. (Budapesti szerkesztő- cégünk telefon jelentése.) A . .Magyarországé ér­tesülése szerint a kormánypárton kívül álló képviselőházi pártok között napok óta bizal­mas megbeszélések folynak arról, hogy a me­zőgazda-iker ül etek képviselőit egy csoportba, tömőritsék. A mozgalom vezetőinek vélemé­nye szerint ilyrnódon egyöntetűbben tudnának fellépni a parlamentben a falu népe és a föld* müvesség minden kérdésében, s általában a megzőgazdaságot érintő valamennyi kérdésben. Az uj magyar földmű vespárt alakításának ak­cióját Farkas Géza független kisgazdapárti képviselő kezdeményezte. Hir szerint az uj par­lamenti csoport megalakulására már március folyamán sor kerül és résztvesznek benne a kormánypárton kívül álló valamennyi párt ag­rár-képviselői. Prága, március 9. A sok szenzáció köziben ngylátszik mégiscsak történt, valami Európá­ban. Valami, aminek esetleg nagyobb vissz­hangja lesz a. történelemben, mint a gyászos • végű osztrák forradalomnak, vágy a Habsíburg- ■'kérdésnek, amely most újból napirendre ke­rült. Történt valami, ahogy' mondani szokás. • a kulisszáik, mögött. Míg a színen fantáziát bor­zongató események játszódnak le, addig a szín­falak mögött halkan aláírták a század egyik legfontosabb paktumát, amellyel Európa tör- ténetében esetleg uj kurzus kezdődik. Mint ahogy uj történelmi kurzus kezdődött Európa történetében akkor, amikor VII. Eduárdnak si­került Viktória királynő inkább érzelmi alapo­kon nyugvó németbarát politikáját egész hal­kan és egészen a háttérben megtörni és uj irányt adni az angol külpolitikának. Már ekkor, 1898-ban le voltak rakva, azok az alapok, ame­lyeken nem egészen busz évvel később átrobo- got* a világháború, „VTL Ediuárdról és koráról44 szóló fcönyvé- Üea Maurois egy mellékmondatban le is vonja ; ennek a lépésnek * konzekvenciáit és figyel­mezteti a gyanútlan európai olvasót, hogy ne ragadtassa magát korai ítéletre a francia nép- iwmgulai hatása alatt. Európában már régen nem nyílt színen dőlnek el a játszmáik. Nem azokra kell figyelni, uraim, mondja a szellemes francia író, akik a színen vannak, nem azoik a diplomaták játszanak, akik láthatók, hanem azok, akikről éppen „elterelik a figyelmet'4. Ma például érdekes lenne megtudni, hogy amíg Suvioh túlságosan sokat, utazott a közép­európai útvonalon és túlságosan sokat szere­peié a nyilvánosság előtt, kiket látott vendé­gül! egészen bizalmasan főnöke, aki csak a mellélkicsata.tereket szokta átengedni kiváló munkatársainak. Nyilvánvaló, hogy Ausztria, akármilyen je­lentőségre emelkedett is azáltal, hogy Hitlerek szemet vetettek rá, az olasz politika szem­pontjából csak mellék csatatér, ahol legfeljebb annyit érhet el Mussolini, hogy biztosítja dön­tő, s ma már talán kizárólagos befolyását az osztrák kérdés megoldásában. Ami persze nem­csak az osztrák kérdésé jelenti, hanem, miné- aihogy ezt Benes külügyminiszter a. Knicker- bockérnék adott nyilatkozatában mondotta: francia kérdést, középeurópai kérdést és főleg elsősorban (s nem ugv, ahogy Benes mondta: ötödször és mellékesen) a kisantant-kérdest! Mert, hiszen, ha Musso,Iminek mindaz sike­rül, amit ő az osztrák kérdéssel kapcsolatban él akar érni, Csehszlovákia akkor is bi­zonyos állásfoglalásra kényszerül ebben a kér­désben s ezáltal olyan nézeteltérések támadhat­nak a kisantanton belül, amelyek hosszú időre megbénítják ennek a hatalmi szervezetnek az akció képességét. Szóval, csehszlovák szem­pontból mégsem nevezhető ötödrango kérdés­nek az. osztrák kérdés. Természetesen ezen a mellékes színtéren eldőlhet, hosszú időre egész Európa, sőt esetleg az egész nyugati civilizá­ció sorsa is. A döntő játszma azonban Franciaország és Olaszország között folyik s éhben a játszmá­ban erősítheti meg Mussolini Itália nagyhatal­mi helyzetét, amelyre a félsziget hosszú idő óta hiába vágyakozott. A helyzet ma az, hogy Franciaország és Anglia mellett a harmadik nagyhatalom Európában nem Németország lesz, — hanem egész csodálatosképpen Olasz­ország, ami látszólag nem felel meg az erő­viszonyoknak, s mégis úgy van, hogy a Habs­burgok nagy öröksége néni Potsdamnak. ha­nem Rómának fog jutni. S ezt Olaszország majdnem kizárólag Mussolini zsenialitásának kőssömheti. Ha igaz az, amit egyes angol és Pár is, március 9. Louls Bouhand, a Petit Párisién küllőn munkatársa meginterjúvolta Benes csehszlovák külügyminisztert Közép enrópa aktuális politikai kérdéseiről és külö­nösem a Habsburgok restaurálásáról, Benes béreretésképen elmondotta, hogy 1918 óta most került először újra az európai nyál vám osság elé er a kérdés. A Habsburg- kérdés megvitatását egyébként semmiféle po­zitív esemény nem támasztja alá és nem felel meg sem a politikai lehetőségeknek, sem va­lóságoknak. — Egyetértek Dollinss kancellárral és Fey alkaucellárral abban, — mondotta Benes — hogy a Habsburg kérdés először nemzetközi kérdés, másodszor pedig nem aktuális. Nem ugv foglalkozom vele mint valami vei. ami most vagy később valósággá válik. Mivel azon­ban ön kérdést intézett hozzám ebben a te­kintetben és felsorolta a különböző fantaszti­kus híreket, kategorikusan és végérvényes formában felelni akarok a különböző híreszte­lésekre. „Követünk elhagyná Bécset”... — Tegy ük föl, hogy holnap reggel Becsben valamilyen puccs, vagy más mouarchista ak­ció hatalomra segíti a Habsburgokat. Ebben az esetben a bécsi csehszlovák követ már hol­nap este elhagyná Bécset és visszatérne Prá­gába. Elmondhatom önnek, hogy ugyanezt tenné a román és a jugoszláv követ is. A kir­ántani minden eszközt'megragadna, hogy a Habsburgok visszatérését megakadályozza. A magyar lapok írnak, hogy létrejött a. franeia- olae-z úgynevezett titkos paktum, amelynek kiinduló pontja, az északafrikai gyarmatikérdés- ben való megegyezés, akkor Németországgal másodszor történt meg egy évszázdon (belül, hogy elveszítette természetes hatalmi esélyeit és a második hely után most már a harmadik helyről is kiszorult Európa nagyhatalmai so­rában. A múlt század második feléiben a bismarckl Németország hatalmas léptekkel nyomult Anglia mellé a második helyre, ahonnan Euró­pa és a.z egész müveit világ sorsát irányítják. Az első súlyos csalódás akkor érte a Wilhelm- strassét, amikor kiderült, hogy a köztársasági Franciaország legalább olyan jól tudta meg­szervezni a hazafias erőket, mint a császári Németország. Nem vált be tehát az a feltevés, hogy a köztársasági államforma elsorvasztja egy nemzet nemes energiáit, megbénítja a ka­tonai fejlődést és azt a hatalmi polcot, amelyet évszázadok során kivívott magának, önként ■kényszerül feladni. Téves okoskodás yoltf igazi német hiba. A németek ezúttal megint elfeled­keztek — a franciák fejével gondolkodni. Ang­lia azonban nem felejtett el német fejjel gon­dolkodni. S látta azt a veszélyt, amit számára Németország jelent, ha eléri a második nagy­hatalom magas posztját. VII. Eduárd joviális mosolya mögött pontosan számolta, a német páncélosokat a kiéli öbölben és igen élesen látta az utat, amelyre rálépett Európa. Sür­gős volt a dolog, de ők tudták, hogy ezen az üzleten még egy tétet is lehet nyerni. Meg is nyerték. Tudniillik Franciaországnak még sürgősebb volt. Franciaország és Anglia között látszólag olyan merev ellentétek voltak gyarmati kér­désekben, amelyeket csak egy véres háború hidalhatott volna át. Anglia és Franciaország rivalizálása, a gyarmatokon már vérre ment. A ■híres fasodi eset, amikor a franciáknak egyik legforróbb és legdédelgetettebb álmát döntöt­ték halomra az angolok, a francia népet a vég­sőkig elkeserítette. Annyira azonban mégsem, hogy megfeledkeztek volna a német veszély­ről. A fasodi esetnek határozottan tanulságos módon vonták le konzekvenciáit a franciák: dühöngtek a lapok, a nép tombolt az uocákon, a diplomaták pedig — aláírták Angliával a gyarmati egyezményt, átengedték neki a leg­fájóbb területeket és ezzel az okossággal Ma- rianne ismét kivívta magának Anglia oldalán a második helyet. Most hasonló dolog történik a kulisszák mö­gött. Franciaország az Északafr lkában egyre veszedelmesebbé váló Olaszországgal kezet, szerit. Hogy .milyen áron, ezt csak a jövő fogja nyilvánosságra hozni. Annyi azonban bizonyos, hogy Franciaország a. német veszéllyel szem­ben ismét a. régi, már egyszer bevált módszer­hez fordul. A helyzet az, hogy inkább Olasz­országnak nyújtják a harmadik helyet. S ez lesz az olasz egység megteremtése óta a legnagyobb eredmény, amelyet olasz államférfin hazája ja­vára kivívott. Ami pedig Németországot Életi, tovább fog lázongani. Súlya és nagysága vált tragédiájává. Tulerős ahhoz, hogy bármelyik nagyhatalom szívesei) látná partnernek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom