Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-01 / 50. (3381.) szám

6 ■RBSnBBaBnB ,~Hírek __... VÍ ZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyel- országba és Bulgáriába még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hirlap“ pozso­nyi kiadóhivatala, Lőrinckapnucca 17., II. (Central passage) Ilyen útlevelek raegbosz- szabbitását is vállaljuk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki- adóhivatal: Prága, Panská uí. 12., III. em. NEM TÖRTÉNT SEMMI, csupán egy csalót Ítéltek ej héíhónapi fogházra. A csaló régi módszer szerint követte el csalásait. A módszert nem ő találta fel, csupán a betörésel- báritó készüléket, amelynek alapján „vállalatát" megindította és áldozatait behálózta. Pénzestársat talált, kauciós alkalmazottakat vett föl, ahogy ilyenkor szokásos, találmány nélküli esetekben is. A prágai elitéit óvadéksikkasztó, Sobotik Cirill, mégis jelentősebb feltaláló, mint csaló. A talál­mány is, amelyre üzletét építette, kitűnő dolog volt. Csengőszerkezet, amely azonnal megszólal, ha a zárba hamis kulcsot tesznek be. A feltaláló tévedése csupán abban nyilvánult meg, hogy a csengő minden esetben megszólalt, akikor is, ha a rendes ku'csot tették be a zárba. Lehet, hogy csu­pán ez az elhanyagolandó körülmény juttatta a börtönbe a feltalálót, aki már korábban is kísérle­tezett hasonló érdekes do’gokkal. Régebben egy zsebtolvaj-csapdát talált fel, amelyet a zsebben kell elhelyezni és megfogja a zsebtolvaj kezét. Sajnos, ezt a találmányt kilopták a zsebéből az első kísérletnél. Ennél sokkal jelentősebb találmánya volt Sobo­tik Cirillnek a „családi világszövetség". A talál­mányával akkor lépett a világ családjai elé, mi­kor a „Hogyan leszek milliomos?" cimü könyv kiadásán minden vagyonát elvesztette. A világ családi szövetsége valóban remek dolog és alig érhető, hogy nem araiott világsikert. A szövetség tagjai lehettek a világ összes családjai, faji és vallási különbség nélkül és a tervezet szerint világ­hatalommá kellett volna kinőnie magát, amely aka­ratát rákényszeríti a kormányokra. A későbbi időkre külön világszövetségi család-nyelvet is ígért Sobotik. Ennyire azonban még sem került a do og. Kezdetben a feltaláló csupán albumokat küldött szét a szövetség tagcsaládjai számára, amelyben a csalágtagok születési adatait, rövid életrajzát és fényképeit kellett volna elhelyezni, ezenkívül rovatok voltak benne a valódi, céltuda­tos és eredményes élet receptjei számára, például: miképen kell benzinnel kesztyűt tisztítani, vágj7 hogy kell hagymát tisztítani anélkül, hogy köny- nyezzák az ember. Pontosan kiviláglik ebből, hogy Sobotik a jövendő boldogulás számára dolgozott az egyedül lehetséges reális alapon. A nagy felta­láló elgondolása bizonyára az volt, hogy az embe­riségnek gondokat kell nyújtani, mert különben az emberiség maga találja ki a gondjait. Mennyi­vel kevesebb baj volna a világon, ha az emberek csak azon törnék a fejüket, miképen kell hagymát aprítani ahelyett, hogy folyton csak azon töpren­genének, miképen kell megszerezni a hagymát. Biztosan igaza van Sobotiknak abban, hogy egy­séges kesztyütiszíiíási eljárással lehet összefogni legkönnyebben az emberiséget, csapán fel kell ta­lálni az eljárást, amelyet mindenki elfogad. Sajnos, az ember viszálykodást szító, egymással összefér­hetetlen teremtmény és akadnak pártoskodók, akik egyáltalán nem tisztítják kesztyűjüket. Az embe­riség eme ellenségeit akarta leküzdeni világmoz- ga’.mával a feltaláló. Kora nem értette meg és a börtönbe dugta. Hiába, Sobotik peches ember. A legnemesebb szándékai visszájára fordulnak. El­veszti a vagyonát mikor épen azzal foglalkozik, hogy miként lesz belőle milliomos és a zsebtolvaj épen a zsebtolvajcsapdát lopja ki a zsebéből. So­botik urat vigasztalja meg szomorú fogságában az a tudat, hogy a jelen és a közeljövő mégis az övé. Lélekben és gondolkozásban rokontársai még mindig sikereket aratnak és talán fognak is aratni az ő eszméivel, (re) —- Herr Henrik pozsonyi felsöbirósági ta­nácséinak betegszabadságon. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti: Értesülésünk szerint Herr Henrik a pozsonyi felsőbíróság büntető- tanácsának elnöke március 1-től háromhavi be­tegszabadságra megy. A felsőbírósághoz áthe­lyezték a kerületi bíróságtól dr. Adámek ta­nácselnököt. Hamák biintetöjárásbiró vi­szont a kerületi bírósághoz ikerül március 1-ével tanácsbirónak. — Magyarországon osztatlan örömöt beit Sir Clerk párisi nagykövetté való kinevezése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar politikai életben osztatlan örömöt keltett az a hír, hogy Anglia uj párisi nagy­követévé Sir George Ibissel Clerk et nevezték ki. Anglia uj párisi ragykövete fontos szere­pet játszott Magyarországon 1919 októberében, amikor Budapesten, mint az angol kormány ki­küldöttje szerepelt, hogy Magyarország belső konszolidálását elősegítse. Clerk hozta létre a Huszár-féle koncentrációs kormányt is. Ma­gyarországi missziójának befejezése után Prá­gában lett Anglia követe. Clerk egyik leg­kitűnőbb ismerője a közéipeurópai helyzetnek és mindig szimpátiával viselkedett a magyarok iránt. • - 1 • - — Hűvé lett a samedétyl Ida: ScUöpftöt Áladat Igaza van Mussolininak: bizony jó volna, ha az árok nem pepecselnének mindig apró emberek apró érzéskéiivel, mindennapi hely­zeteikkel, kicsinyes komplikációival, hanem ráfordítanák figyelmüket az ember nagy dol­gaira, a nagy szenvedélyre, a nagy akarat konfliktusaira és csipp-csepp polgári ember­kék helyett újra felfedeznék az életnagyságon felüli embert. Kétségkívül igaza van s bizo­nyára egyetért vele az olvasó is, aki már kezdi érezni, hogy mindig csak magához ha­sonló emberekkel találkozik, könyveiben. Mióta a realista regény kiszorította a roman­tikát és elpolgáriasitotta a drámát és regényt egyaránt, azóta eltűnt az irodalomból a nagy méret, a világokat romboló és világokat építő szenvedély, a nagy dolgokat mozgató hős. Az irodalom demokratizálódott, de ezzel meg­fosztotta magát a legnagyobb vonzó erőtől, mert hiába, az emberek mindig szeretnek és szeretni is fognak önmaguknál különb embe­rek a mindennapin túli sorsáról olvasni, az irodalomban emberi ideálokat találni. Minden emberben megvan a vágy, hogy kiemelkedjék önmagából, valami magasabbra törjön és in- tenziv, száz százalékos életet éljen. Az élet ezt csak a legritkább embernek adja meg, te­hát legalább olvasmányainkban szeretnék hiányérzésünket kielégíteni. A realisztikus irodalom, amely Balzac és még inkább Zola óta csaknem teljesen a kö­zéposztály, a proletariátus és a parasztság ré­tegeiből bányászta témáit, szintén ismer nagy szenvedélyeket, de csak kettőt: az érzéki szerelem és a pénz szenvedélyét. Balzac, aki féllábbal még benne volt a romantikában, még meglátott a kisemberben más nagy szen­vedélyt is: a Goriot apóban az apai szeretet mániákus nagyságát, — de az utána követ­kező tiszta realizmus már csak Rovaryné ábrándját ismerte: az érzékek heves deliriu- mát, amelyet Zola a Nanában már szinte a mintamániáig nagyított fel. Az életnek kevés > szempontból nézett képét adja ezzel, mert a két alapszenvedélyen túl még sok olyan érzés van, amely szenvedéllyé fokozható. Shakes­peare jobban tudta: ő megcsinálta a félté­kenység, a nagyravágyó®, a kapzsiság, a poli­tikai gyűlölet és más nagy szenvedélyek tra­gédiáit is. Az ő zsenije megérezte, hogy ab­ban a magas temperaturában, amit a szenve­dély jelent, felfokozódik, a saját méretei fölé emelkedik az ember s nagy tragikum csak nagy érzésekből fakad. Lehet, hogy a mindennapi rutinból kiáb­rándult emberiségben most erősebben feltá­madt a vágy a nagy ember, a Vezér után, aki akaratának szenvedélyes mértékével ki tudna vezetni abból a szellemi, erkölcsi és anyagi zűrzavarból, amelyben élünk és már-már ful- doklunk. A diplomaták kicsinyes trükkjei, miniszterek foltozgatásai, szakemberek okos­kodásai után, amelyek mind hasznavehetetle­neknek bizonyulnak, vágyva-vágynak a nagy eszmére és a nagy tettre, amely nem fakad­hat másból, mint nagy akaratból. Ezzel lehet megmagyarázni, hogy nagy nemzetek, kultú­rában és gondolkodásban finomodott embe­rek milliói készségesen, sőt örömmel adják oda magukat diktátoroknak, akikben a nagy­ság, a határozott küldetés ígéretét látják. Hinni akartok, kortársaim, emberben, esz­mében. Elvesztettétek hiteteket abban, ami volt, ami régi 'és kapva-kaptok az újon, ami­ben hinni tudtok. Nem meggondolás, tapasz­talat, tudomás vezet ebben, hanem az ösztön, a vágyálmok kiélésének szüksógérzete. Aki ezt ígéri nektek, abban akartok bízni, azt akarjátok kívánni és csináltok belőle nagy embert, emberi méreteken túlmenőt, ha ere­detileg nem is az- Szorongattatástok idején olyanok vagytok, mint az orvos, aki a tudo­mány által gyógyíthatatlannak ítélt betegsé­gével elmegy a javasasszonyhoz, hogy hátha-.. A meggondolások, okoskodások és mérlege­lések politikája kényszeregyezségben van. Jön az ösztönök, a homályos féltudatók, a ra­cionális világnézet által százötven év óta visz- szaszoritott misztikumok világa, a logika uralmát kiszorítja a psychológia, a józanságét a szenvedély. Nem bánjátok, hova vitt, csak legalább már indulhassatok, bárhova ebből a mai egyhel yb en-1 o;pogásból „ Felfedezték Afrika legősibb népét, a legendás garamontokat és a római kultúra kezdetét Róma, február végén. (A P. M. H- római munka-1 társától.) Most érkezet vissza Rómába az az expe­díció, amelyet az aostai herceg szerelt fel és amely- sok ideig tanulmányozta Fezzanban az ottani rend­kívül tanulságos és majdnem teljesen ismeretlen állapotokat. Az expedíció nagy sikerrel járt és úgy archeológiái, mint paleontológiái szempontból fontos felfedezésekkel tért vissza FezzanbóL Az ősi garamantok halott-városában Az expedíció Murzuchban, Traghenben és az ará- biai Zuilában kezdte meg kutatásait, három város­éiért eredményeik kívánatossá tették, ihogy Uad elért eredmfények kívánatossá tették, hogy Uadi El Agialbam is ásatásokat végezzenek, egy ősi völgyben, amelyet délről a Hammada hegység sze­gélyez. Utazók, akik szórványosan és lebirhatatlan fáradság árán járták be ezt a területet, azt hoz­ták hírül, hogy itt csodálatos sirdombokra akadtak és hogy ezeken az európai kultúra legrégibb és valóban még teljesen ismeretlen dokumentumait találták, de nem vihették magukkal, mert ezt a munkát csali egy jól felszerelt expedíció tudja elvégezni. Aosta hercege tehát az expedíciót főként azért szerelte fel, hogy kikutassa, mi igaz ezekből az el­lenőrizhetetlen hírekből s a munkálatok fővélja az volt, hogy állapítsák meg, itt éltek-e valóban az ősi garamantok, Európa egyik legrégibb népe, amelynek a története már legendává foszlott. Germa városában kezdték meg az ásatásokat. Ez a város tudományos megállapítások szerint Gamma őskori város bolyén áll és a garamantok ,.hálóti“ városa volt. Ezt a várost HeródOtös jól ismerte és sokszor is említi Írásaiban. Garana volt ugyanis az afrikai világ központja és ez a város kötötte össze Afrikát Európával. Rajta keresztül történt két vi­i tágrész árucseréje és Garana olyan szerepet ját­szott valaha, mint például Carthago. Az expedíció olasz tudósai szenzációs eredmé­nyeket értek el. Az ásatások és a sírok azt mutat­ták, hogy az eddigi ellenőrizhetetlen hírek nem túlzottak és olyan kulturdokumentumokra bukkan­tak. amelyek az egyiptomi ásatásokkal méltán ve­tekedhetnek. Megállapítást nyert, hogy nagyon ré­gen, jóval az arabok itteni tórfoglalása előtt olyan kultúra ulakodott ezen a földön, amely­nek semmi köre a jelenlegi negroid kultúrához, hanem a Földközi tenger felé ivei. Sergio Sergi professzor ezt a meglepő fordulatot úgy magyarázza, hogy a mai Tuaregb törzs egyenes leszármazottja a Garamantok legendás népének és a két nép kulturális kifejlődése és terjeszkedése ezt az elméletet mindeuképjjen megerősíti. Nagyon valószínű, hogy a garamantok ősi népe a Szahara világát uralta és hogy e nép kebelében más népek is élték kisebbségi életüket. Az expedíció tudo­mányos eredmmyei azt is bizonyítják yhogy a líbiai nép története nem más, mint a garamantok hősi eposza. A legrégibb Róma és afrikai kultúrája Az olasz expedíció másik célja volt, a régi Róma után kutatni Afrikában. A történetírók megegyez­tek benne, hogy Líbiában fogják egyszer megtalálni Romulus és Remus örök városának hatalmi indu­lását és valóban így is történt. Germa városában, az úgynevezett „halott" várban hatalmas muzeum romjait találták, amelyről egyes utazók már szin­tén megemlékeztek. Ezt a múzeumot most sikerült, restaurálni és a talált tárgyak, emlőrák, állati és emberi ié Idombor müvek és egyéb kultur tárgyak igazolták a történetírókat. Természetes, hegy az óriási anyagot még nem tudták elrendezni és át tekinteni, hanem ládákba csomagolva Rómába szál­19S4 március 1, cflfltörtak. litották. Ily módon kerámíkai müvek, üvegek Á cserepek, de csontvázak egész serege most arrf szolgál hogy az olasz fővárosban egy újszerű mii zeumot nyissanak meg, amely a világ talán legősibp relikviáit fogja tartalmazni. Annyi már eddig j| bizonyos, hogy a történelem egyik legendás népét, a garamanto* kát sikerült történetileg és etnolegíaiJag mégha) határozni és a legrégibb afrikai nép múltja a* uj múzeumban ki van teregetve. Ezenkívül azon;, bán azt is megállapította az expedíció, hogy hé kezdődött a római kultúra és Afrikában meddiy terjedt. Ez a civilizáció volt a kereszténység kei sőbbi terjeszkedésének és munkájának a bázisa. Az expedíció ezekről a szenzációsnak mondhat! eredményekről nemsokára nagyszabású könyvben fog beszámolni. — Lapkobzások. A prágai ügyészség ©lko hoztaita a Národni Listy és a Národni Politikai mai számát. Pozsonyban Ivánka nemzeti de* mokrata képviselő lapját, a Národny D-eouní-j kot és a Slovákot kobozták el. — A washingtoni egyetem tanárává nevez­tek ki egy fiatal magyar tanárt. Budapest: szerkesztőségünk jelenti telefonon: Dr. Detre Lászlót, az ismert magyar baktexológust kine­vezték a washingtoni nemzeti egészségügyi im tézet 'tagjává és egyúttal a washingtoni egye­tem cherológiai és imunitástani tanszékének nyilvános rendes tanárává. Detre még alig 31! éves, de szakkörökben az egész világon már tekintélyes neve van. —- Eperjes város tanácsülése. Tudósitónk jelenti: A városi tanács mailt heti ülését isi­mét az államrendőrség megszüntetésének; kérdése foglalkoztatta. Elhatározták, hogy uj* jószervezik a városi rendőrséget és dr. Ba­lassa városi titkárt meghízták, hogy tanul* mányutra induljon a nagyobb városokba, amelyekben városi rendőrség van és tájéko­zódjék a szükséges intézkedések felől. A víz­ügyek referense bejelentette, hogy a katona* ság hosszas tárgyalások eredményeként meg* fizeti a hátralékos vizMijat. Ugyanis a város-*1 bán állomásozó katonaság 1928 óta nem fize­tett semmit az elfogyasztott vízért és a vá­rost igy tetemes károsodás érte. A katonai kincstái7 nuost kötelezte magát, hogy nyolc na­pon belül 42.000 koronát fog fizetni vizdáf fejében és a további években 'évi 14-000 ko­rona vizdij fizetését vállalta. A bejelentés nagy örömet keltett a tanácstagok körében. — Állítólag rádiumot tartalmaz a mohost gyógy, forrás. Nyitra-i munkatársunk Írja: A felsőn yitr a i Mohos község halárában forrás csörgedez, amely­nek vizét előszeretettel keresik fei a környékbeli lakosok. A víz rendkívül frissítőén, hat és az em­berek rájöttek, hogy számos esetben betegséget is gyógyít. Régóta, feltűnt az embereknek, hogy á, forrásvíz élvezete erősiti a szervezetet és nemcsak' megelőzd a betegségeket, hanem a betegségből fel* épült emberi szervezet erősítésére is kiválóan al­kalmas. A 'gyógyforrás híre hamarosan elterjedt távoli vidékeken is és egyre nagyobb tömegek keresik föl a forrást. A nagy kedveltség következ­tében érdeklődni kezdtek hivatalos körök is és a forrás vizét most hivatalos megvizsgálás alá vetik. A hozzáértők máris kijelentették, hogy a forrás vize kétségtelenül rádiumot tartalmaz. Amennyi­ben ezt a feltevést a vegyvi-zegálat eredménye is megerősíti, úgy pénz-csoport alakul, amely nagy méretekben akarja kihasználni a mohos! forrásvíz gyógyító hatását. — Életunt pozsonyi kucséber. Pozsonyi szerkesztőség link jelenti telefonon: Ma dél­után két órakor a mentőket kihívták a Zsidó- ucca 11. szám alatti vendéglőbe, ahol egy férfi öt szúrt sebbel a mellében eszméletle­nül feküdt. Az illetőt beszállították a kórház­iba, ahol azonnal megoperálták s remény van rá, hogy megmentik az életnek. A szerencsét­len emberről teljes határozottsággal még nem. tudták megállapítani, hogy kicsoda. Egy le­velet. találtak nála Kunén Pál címére, való­színűleg az ő neve. Állítólag egy ismert po­zsonyi kucséber, aki — mint kiderült — ön­maga sebezte meg magát, öngyilkossági szándékból szúrt ötször szive táján a mellé­be zsebkésével. Délelőtt még a rendőrségen járt, abol feljelentést tett egy pincér ellen, aki kosarából néhány csokoládét elvitt. Úgy látszik, kára fölötti bánatában akart meg­válni az élettől, — A kassai villamos elütött egy katonasze­keret. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Ma délelőtt a Bethlen-köruton egy villa­moskocsi összeütközött egy ka-ton as zekérrol, amelyben öt katona ült. A kataoszekér az ösz- szeütközés következtéiben felborult s a- katonák valamennyien kiestek az úttestre. Többen kö­zülük könnyebben megsebesültek. A viMuuios- ko'osi vezetője ellen vizsgálat indult. — Pécrinét szabadlábra helyezték. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Isme­retes, hogy a férjgyilkos Bognáraé bűntettével kapcsolatban letartóztatták a meggyilkolt só­gornőjét-, Pécsi Sándómét is, mert Bognárné azt vallotta-, hogy Péesiné vette őt rá a gyil­kosságra- A tábla ma elrendelte Pécsi Sándor- né szab ad 1 ábr ahe l y ezését, de 'bűnpártolás cí­mén tovább folyik ellene az eljárás, * ** - '

Next

/
Oldalképek
Tartalom