Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-04 / 53. (3384.) szám
15 •v| . ■ : Sajttá afoofos -4, vasárnap. ^RftggAI»7VVAgft^*Hlg^^ . KöZ€ÍAZDA'<ÁfiP . ilkéuült a viszleszámitolási intézet végleges tervezete Az önálló pénzintézet élén nem kuratórium, hanem igazgatóbizottság lesz - A javallat szlovenszkói visszhangja Friő Milán abbeli véleményének ad kifejezést,1 hogy a Pénzintézeti Központ nagy mértékben hozzájárult Magyarország pénzügyi viszonyai Feljavításához. Friö Milán, amint azt cikkében írja, 1921- ben a szlovenszkói pénzintézetek szervezetének turócszentmártoni közgyűlésén indítványozta, hogy Szlovenszkón magyarországi mintára hasonló pénzintézetet létesítenek. Azt hiszi, hogy Szlovenszkó pénzügyi viszonyai lényegesen javultak volna, ha indítványát akkoriban, a pénzbőség idején, elfogadták volna. Cikkét a következőképpen fejezi be: — Szlovenezkónak csak javára válhat, hogy már annyi évvel ezelőtt Szlovenszkóról indult ki az a kezdeményezés, amelyet a kormány most magáévá tett. Ez azt bizonyítja, hogy a kezdeményezés nem volt rossz. Ugylátszik azonban, hogy ebben a tekintetben is ama föltalálók sorsa érhet bennünket, akik tönkrementek, amíg terveik (esetleg kezdeményezett ötletük) segit- iségével mások karriert csináltak. Nem mondom, hogy magától értetődik, de azt hiszem, gaval- léros gesztus lenne, ha az illetékes tényezők módot adnának ahhoz, hogy Szlovenszkó is dolgozzék abban az intézetben, melynek terve tizenhárom évvel ezelőtt éppen Szlovenszkóról indult ki. Niért nem sikeres a liKernatermelés a Garam-völgyében! Irta: Akurs Ernő oki. garda Prága, március 3. Nagy érdeklődéssel nézett ‘úndenki a pénteki minisztertanács elé, mert nnek kellett volna véglegesen dönteni a vissz- -számitolási intézetre vonatkozó törvényterve- 9t felett, amelyet március 6-án nyújtanak be képviselőházba. A minisztertanácsot pénteken zonban nem tartották meg, mert a visszleszá- litolási intézet tervezetébe na gazdasági miniszerek tegnap délig még nem tudtak megegyezni, i mai prágai lapok jelentése szerint viszont a isszleszámitolási intézet körül folyó politikai és azdasági tárgyalások tegnap estig véget értek, t reeszkont bankról szóló törvényjavaslat elkészült, a minisztertanács hétfőre halasztott ülőén jóvá hagyja és kedden a nemzetgyűlés elé ■érül. A visszleszámitolási intézet tervéről és öesze- ételéröl többizben tájékoztattuk olvasóinkat.. k tervezet az utolsó órákban újabb módosülá- on ment keresztül, mennyiben az illetékes té- lyezők olyképpen döntöttek, hogy az intézet alakilag önálló intézmény lesz, de technikai okok következtében a cseh Országos Bank keretében fog működni, üz a kérdés is most dőlt el, noha tegnap még a élhivatalos Prager Presse is úgy tudta, hogy i visszleszámitolási intézet a postatakarékpénztár keretében fog tevékenykedni. A „Reeszkont is Lombard Bank“ átveszi a Cseh Országos Sank .tisztviselőinek egy részét. Alapszabályainak tervezete olyképpen változik, hogy élén az eredeti tervtől eltérően nem tizenkét- tagu kuratórium, hanem igazgatóbizottság és felügyelőbizottság fog állni. Az intézet főcélja nem változik, amennyiben hivatása leszámítolási és lombardhitelek nyújtása lesz, ezenkívül nagy figyelmet szentel a visszleszámitolási intézet a beruházási piacnak is. Nem módosult az intézet anyagi természetű rendelkezéseinek tervezete. Az intézet alaptőkéje, amint arról beszámoltunk, 100 miUió korona lesz g az állam 500 millió korona erejéig szavatosságot váHál a viszleszámitolási Intézetért. A Reeszkont és Lombard Bank tevékenységének megkezdése után sem változik meg az a viszony, amely az állam és a jegybank között áll fenn és az eddigi gyakorlatot a pénzügyi kormány a jövőben is megtartani kívánja. A törvényjavaslat megokoló része a többi között megállapítja, hogy a lappangó gazdasági válság a takaréktőke alakulását kártékony módon befolyásolta. A helyzetet súlyosbítja az a körülmény, hogy a betevők egy része nagyobb mértékben vette igénybe betétjét é6 a pénzintézetek sokszor, kénytelenek olyan hitelkérelmeket is elutasítani, melyek igénylője különben hitelképes személy. A válságnak tulajdonítható, hogy a pénzintézetek gyakran kénytelenek a már megadott hiteleket megvonni s ezzel közvetett utón fokozni a munka- nélküliséget is. Szükséges volt a pénzpiac feszültségét enyhíteni és kibővíteni a hitelforrásokat. A jegybank hitelpolitikáját liberálisabbá tenni az érvényben, levő törvények rendelkezései miatt nem lehet és; ezért vált szükségessé olyan önálló pénzintézet létesítése, mely a pénzpiac feszültségét enyhítheti. Szlovenszkó is részt kér a munkából A viszleszámitolási intézet tevékenysége elé a* érdekeltek nagy várakozással tekintenek. Szlovenszkón várják, hogy a kormány végre rendet teremt és megszünteti azt a mai lehetetlen helyzetet, melynek hátrányos következményeit kereskedők, kisiparosok és gazda, valamint a lakosság minden rétege érzik. A Národnie Noviny legutóbbi számában Fric Milán foglalkozik a viszleszámitolási intézet tervével, A cikkíró megállapítja, hogy úgyszólván egyetlen szlovenszkói pénzintézet sem likvid 6 emiatt nem lehet mezőgazdasági, vagy egyéb célokra szolgáló kölcsönöket szerezni. Sajnálatosnak tartja, hogy a hosszúlejáratú kölcsönök kérdését, még nem oldották meg. ügy véli, hogy a viszleszámitolási intézet tevékenységétől csak akkor lehet eredményt remélni, ha az illetékes tényezők tekintettel lesznek Szlovenszkó speciális viszonyaira. Az illetékes tényezőknek intézkedéseit Szlovenszkó érdekei szem előtt tartása mellett kell Léva, máTeiims 3. A sikeres és jövodelireező állattenyésztés alapja az olcsó, járninőségii és nagy- mennyiségű takarmány. A Gurum v ö lg vében az utóbbi két évtized alatt az állattenyésztés (ha nem is nagymérvű, de mégis,), visszaesést mutat úgy mennyiségileg, de főként minőségileg. Ennék oka leginkább az évről-évre kísértő fák armán yhíá.ny. A gazdák 'fáradtságot, költséget neon kímélve mirn- dem lehetőt elkövettek a takartnányhiány enyhítésé re s minden aj árilatot, javaslatot elfogadtak és kipróbáltak. De az eredmény édes kevés. Ennek a vidéknek termószerüi 'és éghajlata viszonyai, mint egy főtakaimánynövényeként a 1/uoer- nát predesztinálják, mely a régebbi időkben tényleg az is volt. Az utóbbi évtizedekben azonban a régebbi 8—1Ó év helyett ma már 2—3—4 év után annyira megritkul, ée alig ad a régebbi 3— 4—5 kaszálással szemben 2—3 kaszálást, hogy kénytelen a gazda kiszántanl. Helyette mámdinkább más. kevésbé a vidék természetének megfelelő, sokszor minőségileg és meny- nyiségileg is gyengébb takarmányokat vetnek (lóhere, zaboisbt'kíköny, bi'borhene, nyulnapuika stb.). Ereik az állapotok indítottak tiz évvel ezelőtt arra, hogy alapos vizsgálat és kutatás tárgyává tegyem, mi lehet az oka, hogy ezen a vidéken, hol az éghajlati viszonyok, de még inkább a talajviszonyok (meleg, száraz éghajlat, melyrétegü, kö- zépkötött agyag, vályog és lősz talaj, legjobban megfelel a (lucernának) a legmegfelelőbbek a lucernának, az 'Még sem ad kielégítő termeseket. E kutatásaim során a modem mezőgazdasági tudomány minden fegyverét igénybe vettem s így joggal remélhetem, hogy a felvetett kérdésre kielégítő választ kapok. Számtalan megfigyelést, vizsgálatot, talajelemzést (mechanikait, fizikait, kémiait, sőt biológiait is), kisérlebeke’t (talaj művelésit, vetésit, trágyázását, meszezésit, oltásit stb., stb.) végeztem párhuzamosan éveken keresztüli ugyanakkor az idevonatkozó és rendelkezésemre álló irodalmat is áttanulmányoztam s az eredményét ennek a kötetekre menő munkának röviden az alábbiakban foglalom össze. Mint szakképzett gazda a kérdést tisztán növéqykórtani szempontból fogtam fel és kiinduló álláspontom -az volt, valamely növény - kórtaai tényező, vagy tényezők közrehatásának az oka lehet csak, hogy a Garam völgyében, ahol előbb kiválóan díszlet a lucerna, újabban termelése nem jár sikerrel. A növények betegségeit vagy úgynevezett (növényélettani tényezőik okozzák, vagy élősködők. A két főcsoport elsejét az élettani tényezőket adják a klimatikus és az eda fikus tényezők, mig az élősködők csoportjában tartoznak a növényi és állati paraziták. Kutatásaim során a tőlem telhető legnagyobb alapossággal kitérjeezkedtem ac egyes csoportok részletes megvizsgálására. Sokszor a napi fárasztó munka után éjszakákat dolgoztam, hogy a modern talajtan és agrokémia legújabb vívmányait ^elsajá- ’ tátsam és azokat gyakorlatilag kipróbálhassam. Megvallom őszintén zoológiái ismereteim a bábok, álcák és lárvák birodalmában igen hiányosak vól- tak és bizony nem egyszer hetekig, sőt hónapokig tenyésztettem a locernafőldeken talált lárvákat, hogy a belőlük kifejlődött bogarak utján ismerjem fel a pusztítókat. Bár az .élősködők csoportjainak vizsgálatával már az első évek után készen voltam s azoknak hatalmas, mondhatnám esődjeges bűnösségét, a későbbi évek megfigyelései, melyeket főleg az edafikus tényezők vizegáMai fa talaj reaktóoviszonyainak kutatásai és ezzel- kapcsolatos kísérletek) töltöttek ká, — csak megerősítették. A klimatikus tényezőknek a megfigyelt évek alatt semmi olyan különös, a többi gazdasági növényre való évenként változó ugyan, de egyébként általánosan egyenlő hatásától való eltérést, amely csakis a lucernára lett volna hatással, nem tapasztaltam. Nem tartom valószínűnek, hogy az utóbbi évtizedek alatt a Garam mentén, talán az egyre megfogyatkozott erdők következtében, olyan éghajlati változás állott volna be, mely a lucernának nem kedvező, minthogy ezt sem az idevonatkozó újabb ée régebbi. csapadék, hőmérséklet s egyéb klimatológiai feljegyzések öee zebaeonÜtáeai som erősítik meg. Az edafikus tényezők, a talaj fizikai, kémiai és biológiai viszonyai minden gazdasági növénytermelésére hathatós befolyással vannak, de főként azokra, melyek e tekintetben különösen igényesebbek 8 ezek közé tartozik a lucerna is. A legújabb talajtani kutatások szerint különösen növényélettani szempontból fontosak a talajok aciditásviszo- nyai, amelyek egyben a talaj fizikai és biológiai állapotára is erős befolyást gyakorolnak. Az ez irányban folytatott nagyszámú vizsgálataim eredménye az, hogy a Garammenti talajok igen nagy százaléka mutat savanyodást s csak igen kis százalék volt (az is nagyrészt uradalmi) közömbös vagy éppen kissé lúgos természetű, amit éppen a lucerna kíván. De még ennél a kevés számúnál is sejtett aciditási formák voltak találhatók. Kétségtelen, hogy más tényezőkkel együtt a talajok reakcióviszonyainak rendezése a sikeres lucernatermelés érdekében a Garam völgyében igen kívánatos, de bizonyos az is, hogy, okszerű műtrágyázással és talajmüveléssel még a reakcióviszonyok rendezése után sem fognak teljes sikert elérni (kísérletek bizonyítják), mert még más kórtani tényezők ezt megakadályozzák. Az élősködőik közül nagyon sok pusztítja a lucernáinkat. E tekintetben a növényiek (aranka ós penészgombák) nagy és általános károkat nem okoznak, kártételük, bár nem lekicsinyelhető, inkább csak helyijellegü e csak hanyag gazdák földjein fordul elő éppen úgy, mint gyomosodás is. Azonban az állati kártevők, melyek az egész vidéken általánosan és nagy mértékben el vannak terjedve óriási, számba gém vehető pusztításaikkal azok, amelyek legfőképpen lehetetlenné teszik e vidéken a lucernatermelését. Mindazok a megfigyelések, amelyeket a gazdák a lucernások pusztításával kapcsolatban tesznek s amelyeket rossz Időjárással, téli fagy- gyal, nyári szárazsággal iparkodnak magyarázói, elsősorban és legfőképpen az állati ellenségek kártevésére vezethetők vissza. Ezek közül oeak a legnagyobb kártevőket, a fő- 'bünö&üket sorolom fel kártéri'téeük szerint két csoportra osztva. Külön nevezem meg azokat, melyeik ' a lucerna földalatti részén, gyökerén pusztítanak főleg ée külön azokat, melyek a föld feletti részt a szárat ée levelet pusztítják inkább. Mind a két csoport pusztításai tetemesek, de mig a földfeletti pusztítók kártevése a gyorsan fejlődő és (lombosodé lucernánál nem szembetűnő, mint a földalatti kártevők' pusztításai, amelyek a lucernások területén különösen kaszálások után, általános ritkulás. foltok alakjában messziről szembe ö ti ők. A földalatti részeket az egyes bogarak, lárvái, álcái pusztitják, ezek közül első helyen emütendő a cukorrépából jól ismert nagy vincellér bogár (Otiorrhynchus ligusfici L.) álcája, azután a lucerm\ Dr. Jureczky László gyermekgyógyintézete a Magas Tátrában — Tatranská Lesna Telefon START SMOKOVEC 24. Napi hatszor! étkezés. — Diéták. — Állandó orvosi felügyelet. — Oki. ápoló nővérek. — Hízó kúra. — Ritmikus torna. — Zene. — Nyelvokttatás. ELISMERT GYERMEKPARADICSOM. nabarkók, a vonalas lucernabarkó (Sitona Hnca- tus), a mezei lucernabarkó (Sitona hlspidulus), a szőrős lucernabarkó (Sitona erinitus) lárvái, a cserebogár (Melolontha vulgáris) 8 más cserebogarak pajorja, a pattanó bogarak ivadéka a drótféreg. Ezek a leggyakoribbak. A földfeletti kártevők közül az előbbi bogarak egy részén kívül, különösen kettőt kell megemlíteni, a közismert hétpettyes katica bogárhoz igen hasonló kinézésű 8 pontos lucernabogarat (Phyto- decta fornicata) és a 24 pontos lucernabődét (Sub- coccinella 24-punctata) és ezek lárváit, amelyek szintén, a száron, illetve a leveleken élősködnek. Mindezen krá tevők részletes ismertetésére nem terjeszkedem ki. Ellenük, való védekezésekre sem, mert vidékünkön nézetem szerint már annyira el vannak terjedve, hogy itt egyéni akciókkal alig lehet eredményt elérni. Itt csak egyetemes, az egész Garam mentére kiterjedő irtóhad járattal lehetne e kis démonok bűnös és káros uralmának végetvetnl. Tűz éves kutatásaim végső eredménye tehát, hogy a Garam völgyében sikeres lueermtermelés csak akkor lesz, ha egyetemes erővel a kártevő rovarokkal szemben fellépnek s azután a talajok reakció-állapotait a lucerna igényelnek megfelelően rendezőik. A Csehszlovák Nemzeti Bank helyzetjelentése Prága, március 3. A Csehszlovák Nemzeti Bank holyzotjelentése szőriét a külkoresko- dél mi forgalom az utóbbi időiben kie&é megélénkült s a munkanélküliség mérsékelten enyhült. Januárban a szén produkció méretei azonosak voltak az előző év azonos szakának méreteivel. Fémára iránt mérsékelt kereslet mutatkozott, de fokozódott az érdeklődés zománcára iránt, A gépipar helyzete januárban sem volt kielégítő, noha egyes külföldi megrendelések átmenetileg megélénkítették a forgalmat A vagongyáraik foglalkoztatottsága nem tart sokáig s valószínű, hogy a megrendelt áruk leszállítása után munkanélküliség lesz ebben a szakmában. Az autógyárak mérsékelt előkészületeket tesznek a tavaszi idényre. A finom mechanikai ipar változatlanul stagnál. A kerámiai ipar helyzete nem változott, a poreellánexport nem kielégítő, de a belföldi forgalom kissé megélénkült. Az üvegipar helyzete nem rosszabbodott s az üvegexport mérsékelten javult A papíripar forgalmának decemberi élénkülése után az üzlet januárban lanyhult. Belföldi rendelések nyomán a textilipar helyzete kissé javult. A textiláruk ára továbbra is alacsony és a kiviteli nehézségek sem múltak ed. E nehézségek ellenére a texilipar januári forgalma élénkebb az előző év januárjának forgalmánál. Bőriparban kalkulációs nehézségek tapasztalhatók a nyersbőr árának emelkedése miatt. A cipőipar a kiviteli forgalom élénkülését várja. O Kadosa Pái könyve: Az áralakulás. Az áralakulás cím alatt a budapesti „Kultúra" könyvkiadó cég (Atheneum) kiadásában a napokban Kadosa Pál, a Duna Bank elnöke terjedelmes munkája jelent meg. A mü nem elégszik meg a címben adott szűk fogalomhatározással, hanem teljes közgazdasági rendszert nyújt, amely minden részletkérdésben is 6zem előtt tartja a modern gazdasági nézeteket és megállapításokat. A klasszikus gazdasági elméletek a tiszta aranyértékböl a bim wllizmusból, a merkantilizmusból, a fiziokratizmusból indultak ki; Kadosa kiindulása azonban az árkonponenseknek egymáshoz való viszonya, illetőleg meggyőződése, hogy az árkoaxponensek diszparitása a gazdasági bajok főoka. Éhből ez alapgondolatból kiindulva, Kadosa alaposan átgondolt tudományos elemzését adja az értékeknek, a hitelnek, a telekjáradéknak, stb. Kadosa az árkomponeuseket belső, külső és kísérő tényezőkre bontja és ebből az egyéni nézetből kiindulva, frappáns gyakorlati megállapításokhoz jut, amelyeket az elmélet teljesen beigazol; természetes folyománya ez ama körülményeknek, hogy a szerző nemcsak alapos ismerője a tiszta elméletnek, hanem egyúttal a praxis embere is. aki nagyon jól tudja, hogy a legtökéletesebb elmélet sem tud mindig keilégiiő választ adni a gazdasági történés bonyolult eseményeire. Kadosa egyéni megtenniük, mert csak akkor remélhető a gazdasági egyensúly helyreállítása. FriÓ Milán cikkében leszögezi, hogy a mai Magyarország területén, melynek gazdasági adottsága Szlovenszkó gazdasági összetételével majdnem azonos, idejében gondoskodtak a pénzintézetek szanálásáról, amennyiben létrehozták a Pénzintézeti Központot. A Pénzintézeti Központ nehézségekkel küzdő vállalatokat 6zanál, közvetett utón kölcsönöket nyújtott hadikárosult iparosok számára és szanálta az eladósodott köztisztviselőket. 1930-ban a pénzintézeti központ hatáskörét kibővítették.
