Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-04 / 53. (3384.) szám
Egy magyar komponista csodálatos világkarrierje „Minden megváltozhatik zenében, csak egy valami marad meg — mondja Ábrahám Pál, a Hátút magyar zeneszerző, akinek operettjeit ezidőszerínt mintegy etet színházban játszók f Budapest, február végén. (A P. M. H. kiküldött dúsító jától.) Talán hat esztofi ,'eje annak, hogy ; egyik budapesti operett-: ainfoizban egy Zenénim cirnü darabot adtak élői melynek színlaiiián a nneszerxö helyén ez állott: Zenéjét ősszeállitbtta részben szerezte: Ábrahám Pál. lüj név volt Alig figyelt fel rá Valaki-. Legfeljebb ; tiint fel kicsit az embereknek, hogy egy beteges llséjü, hosszúkás arcú fiatalember fehér kezíyü- m dirigálja a zenekart, Ez a féhérkeZtytis karmester is Ábrahám Pál volt. Meg is dicsérték a. lapokban a temperamentumos irmestert, de ft hamar népszerűáödd zenére nem •én pazaroltak dicsérő jelzőket. Sem a kritikusok, ü-m a köznöség Legföljebb arlttyit, hogy egész gyes fiú ez az Ábrahám Pál. Jól összeválogatta i amerikai s az angol slágereket. Az emb r ön- oínytelemil dúdolja, amint kilép a Színházból. És dúdolta. Mindenfelé dúdolták. Például ezt a ■alt: ..Kicsike vigyázzon- egyszer nagymama lesz, ■agy m a ma lesz . . S ekkor csak a benfentesek tudlak, hgy. Ábra ;ám Pál feltalálta a zenei ,,ellen-plágiumot"', Ügy ♦empészte be a saját szerzeményeit a pesti közönig fülébe, hogy — amerikai .slágereknek nevezte. — Hiába, ezek a pestiek mégsem ttfdtíttk olyan ) dolgokat csinálni, mint ezek az angolok. — só ■ ajfcrffá'k a pesti smokkok s elégedettén foxtrot- * írtak a Zenebona zenéjére. Hogyan lelt Abrahám Pálból — operett-komponista Amikor ezekről a dolgokról beszélgetek Ábra- iám Pállal a pesti Fészek-klub egyik sarkában, nély hőrfotöiyökbe süíyecfve, ekkor fiiár a moso- yo6 visszaemlékezés elégtétele ül a még jöhbaíl neghosszabbodott areon. — Igen, — emlékezilk- vissza azzal a különös esoJáíkozással, amivel az ember a saját dolgait szokta itólag értetlenül analizálni — olyankor jutott ftraembe, hogy én operettet fogok írni, amikor a egfávofabb voltam tőle. GndoR éá bajok letörtek egészen s beledobtam magam a semmibe; A honol y kompozíciókkal is felhagytam, úem kellett senkinek, nem fizettek érte. Égy szer egy zenemü- keresekdésben a gramofon egy táncdarabot játszott. Triviális melódia voít. Emlékszem: „Icih kü'sse Híre Pfand Madame!" Kern hallgathattam el valami lekicsinylő megjegyzést. A kereskedő1 csodálkozva nézett rám: — Ez scihrrrmchtfeoni ? Ez? 600:000' darab' lemez fogyott el belőle! A legnagyobb üzlet évek óta! Fejbe- vágott ez á közlés. Ayeh semmiségekkel lehet ezreket keresni s éh nélkülözök, Ez semmi. Ezt ért: is meg tudom csinálni: Meg is mondtam,- A kereskedő1 a vállát vonta.- Látom magami előtt a-jk- biggyesztő fintorát: — S' hazamenet leültem a zongorához, kezdténv komponálni. Rövidesen jött a- Zenebona, aztán Az utolsó verebélyi lány, siketek, a' Viktória, a Haway rózsája és a Ball im Savoy ... Ez az én karrierem . . .Mosolygott. Fáradt,- megviselt arca azohban elárulja. hog yezt az utat — bármennyire is meteor- 6zeriien- rövid karrier volt — lázas munka, sok harc kísérte. A muzsikás —■ a tőzsdén Szóba került, hogy kezdetben —- mint halhattam! — nem is volt muzsikus. Sőt ellenkezőleg. Tőzsdéé;. Tönkre is ment a tőzsdén. — Ez igaz, — adta meg készségesen a felvilágosítást — amikor a zeneakadémiai, tanulmányaimat elvégeztem, nem tudtam megélni. Mi az. hogy nem tudtam megélni, egy vasam sem volt. Az inflációs' hullám akkor öntötté el Budapestet'. Mint mindenki* aki- nem értett a tőzsdéhez én is tőzsdézni kezdi tem. Gyorsan vagyont szereztem s' még gyorsabban elvesztettem a vagyonomat. Még többet. — így hát először voltam muzsikus s aztán' tőzsdés. S‘ miután ott súlyos tandíjat fizettem, akkor újra visszakerültem a muzsikához. Mert tessék tudomásul venni,- hogy éh 14- zeneakadémiai tanári oklevél' felett' rendelkezem. Már T éves koromban felfedezték állítólagos tehetségemet: Apatinbsü laktam szüleimnél1, amikor Schiffev Adolf, a Zeü'e- akadémia gordonka-tanára' lejött! Apáimba g- többek közt a mi vendégünk is- volt. Véletlenül megbomlottá,. hogy éh á zongora mellett ültem s az ablak alatt elhaladó' tüzoltózenekáát „kapásból" kísérni kezdtem, Tehetségesnek tartott, megvizsgált, ntegr állapította,- hogy abszolút- hallásom van; felvitt Pestre, Weiner Frigyes keze alá kerültem s — külön engedéllyel — már Í3- éves? koromban- a zene- saerzési szak növendéké lehettem.-1)7 éves kofortP- bán már a budapesti; filhawüóaikusok- játszották egy szefZéményéfnei. Persze ésákis korú oly zenét írtam. — ügy érzi, hogy az operett-komponálássá! Inár hűtlen lett végleg a ,.komoly" zenéhez? — Én — megvallom — szeretek bizonyos ft'óh- cesszióköt tenni a komoly zenének. Például megfigyelheti. hogy például a Bál á Savoybah operettem nyitányába beleesempésatem valamit-, amit — legalábbis én j— többnek érzek, mint á snbiónos operett-zene, Persze én íb *,fűtök" a siker Után s fia „kalkulálom", úgy 70 százalékba a közönség kedvére komponálok e csak 90 százalékot a -megáin kedvére. Vallomás a melódia örökkévalósága melleit — Mi az alkotásainak vezérlő motívuma? Igen komoly arcot mutatott ennél a kérdésnél. Elgondolkozott: — Minden balad a korral. A ritmus, á hangszerelés, a harmónia, A zenében is éppúgy váliozhnk a kifejezési stílusok, mint az építészéiben) a festészetben a költészetben, Mind éh változik a Bedében iá. Csák egy marad meg: a melódia! Voltak átmeneti idők, amikor azt Hitték, lekét helyettesíteni. Aki megfeledkezett róla, az belebukott. Semmi sem olyan fontos, mint a melódia. Ha az mégvan, a többi Csák tédhniká ᧠füfíö ... Ez áz éfi ve záríö motívum om. — Min dolgozik most a Mester? — Most készült él at at operettem, émélyét „Nagyhercegnő és szobapincér" címen Grünwald és Beda Írtak SaVöíf VÍfjáfálíáből. Zenés vígjáték, amelynek- vezető női -szerepe Marlenc Dietfiéh egyónfftéféfé ifódöttí Buidápéstefi VáíőáziirÜíég a Vigszinházban kerül bemutatóra. Az n\ sláger: L opera, IL operett, HL revü — Éz már kés*. A következő, ami® máris dolgozom, ugyancsak Grüntvaíd és Beda librettója. Címe: Djanaih. Ez a müvem abból a szempontból éfdérnél némi figyelmet, mért egészen uj műfajjal kísérletezem. Neve még nincsen a műfajnak. Az első felvonás, amely índók inában játszódik, Opera- szerű lesz. A- második felvonás Párisbto jáísZóífik s a nagy-operett stílusában készük A harmadik felvonás ugyancsak Párisban, a Moulin Rouge-ban. látványos ferü lesz s Zeneileg — jázz-operetf. — R-eftiíkfvüf ingató és érd’eke's feladat eíé álíit, ez az operetté Nem zeüeszérSsŐT rarffín ér iából áílitGÜíi össze ilyen széles skálában- ezt a darabot, hanem amikor megkaptam a szövegkönyvet, elovasás közben' alakult ki bennem' ennek sZükségszéTüsége Nemi tudom Ugyanis elképzelni, hogy á zéüé' mást adjon, mint amit a szöveg diktál. Vannak ugyan olyan operettek is, ahol például kínai milliőben modern jazz-melódiák hangzanak. Ezt e 1 viselhet étien nek s müvéstfefl'eüüék fáftőffi. — Még csak- arra sincsen szükségem;- hogy' ebhez az operetthez: fanúlm'ányoZzam á hin'dü zenét. Amikor elvégeztem a ZeneakáSdém-iát, disszertációként 000 öldblás tanulmányt’ irtfem á kínai s a hindu zenéről. Hónapokon át a legnagyobb érdeklődéssel tanulmányoztam' á legrégibb zenei' emlékeket, az évezredes ötfokú skálát! a' negyédhángps skálát tf át s át tanulmányoztam ezt az- egész- ősrégi Zené irodalmat. Ezért szerzett különösképpen örömet, hogy most ennél az operettnél" alkalmam lesz hasznosítanom adt, ámít ekkor tanultául’. A komponista a zongora melleit S még’ aznap este. Ábrahám Pál Tárnck-uccai lakásának- zongora-szobájában a zongora mellé ült a* zseniáls, fiatal muzsikus- s eljátszotta^ a készülő' Djanaih című operett egyik nagy áriáját. Az első felvonás tenorszó lője lesz. Sejtelmes, ingáiban érdekes keleti muzsika', olyan nagyvonalú felépítésben. mint egy Puccini-opera’ áriája. A komponista kissé rekedtes haügon,. mégis közelről énintő'kifejezd erővel énekélVe a főtémát. Ezt’ a melódiát,, amelyet elsők között volt- szerencsém hallani’, néhány hónap múlva bizonyára az égési"világok dUdoltti fogják. Nemsokára éliffchll a világsiker útjára. Amikor Ábrahám' Pál befejezte áz előadást, égy piühnatig csend tÜnía-dt- d szobában'. Még’a' levegőben zengett áz UtblSó- akkbrd1 különös hatnTóhiája. Igen hángulá-tos cfeéifd völtt A-ckendét'a-kompohistá szép fiaíáí féleségé sza’- kitötta meg. Mosolyogva. kedVeseh fordult á férje felé— Úgy látszik, mégis nagyon sikerült ejf-a? düh; Ábrahám £ál mosolyogva fordul felém s a feleségé felé mutálva, nem minden büszkeség nélkül mondja: — Inie. á legszigorúbb kritikusom! S hálásan nézett az asszonyára. Sándor Dezső. dl Cserebogár Bethlen Margit grófnő három* ielvonásos színmüve a budapesti Nemzeti Színházban Budapest; március 3. (Budap'efeti eíérkeez- tőnktől'..)Szabad-e egy gyög'yithátláti, halálra- szánt, beteg embert, megölni, hogy lelki és -testi kínjaitól idöelöt't megczabadúljölif Á pí'öfel'éSBS. nem uj és — főként — orvosi nézőpontból eok- c-jzor ée sokat vitáztak felőle. Darabot is Írtak már erről a témáról, ceákkögy ézfekfiek a dafá- boknak a hőse orvos volt, aki a gordiusi csomót az orvosi lelkiismeret parancsa-, vagy a törvény parancsa értelmében vá-gtá két fát Bt'fehláh Margit grófnő rendkívül érdekes és izgalmas drámája ié e körül a nehéz és az emberi elhatározást óé lálklifeméfét&t sülyós pf6kanak kitevő kérdés körül bonyolódik éö zajlik le. Csakhogy á gróföÖ dárabjáháh hám é^y orvos élé méred aj, életnek és a -halálnak éz a réttefietes játéka, liánéra egy asszony elé. Egy szerelmes) hűséges, Önfeláldozó hitvesnek kell megvívnia a szerelem emésztő haroá-t á szánalommal; a kínnal, szenvedéssel teljes* menthetetlen élet harcát a megváltó és könyörületes halállal. Az asszony rtiég- tífjá ézt ft harcöt — és megöli ázt, akit az életénél jobban szeret... Rettenetes harc és bóffcaliflae vég... És még valamit. Az orvosi tudomány mai álláspontja, de a mai társadalmi rend és a törvény is tiltja és halállal bünteti az emberölést. A dráma asszonya — Ágnes — pedig ölt. Előre megfontolt szándékkal friegmérgezte az urát, aki olyan sZefen-és éti énül esett 16 á lóról, hogy örök élétÓTé nyomorék, önmagával tehetetlen roncs máfádí. Jót cseíekédéft. vagy gyilkolt r* A felelet* úgy, ahogyan az illusztris írónő a problémát elénk tárja, helyesen talán igy volna megfogalmazható: jót cselekedett annak ellenére, hogy gyilkolt... Á dfámáí, tágy mondjuk: á költői ígazság- sZő’l'gáífafás nézőpontjából’ azonban a szeretett fér) megöíése nem megnyugtató. Mert annak, hogy a férj nyomorék maradt, nagyrészt az aez- szony is oka. Décsy Dénes bolondja a lónak és a lovaglásnak. Verhetetlen urlovaS, aki minden nagy akadályversenyben elsőnek hozza be a ■lovát. Ágnes, ez a szenzlbilis, még á- cserebogártól is irtózó, mindenben veszedelmet sejtő,- félénk- ég ábrándozó leány, hagy szerelmének ön:- é-r-zéöébe'ií ázf kitábja Dénesiői hogy a lóVág- lássál hagyjón föl. A 'fé¥fi megígéri ég fflég is It'áítjá' a’ szavát. D’é a háziasság alatt félfámad benne a régi vág-y. Nem teliét róla, a vérében jván-. És nyűgösköd'ik, kedvetlen,- elégületlen. jÁgnes- — részben- anyja rábeszélésére ig — ivisszaadja Dénesnek a szavát. Ez boldogan, Isziö'te uj életre kapva,- nyeregbe ül és egy n’jsze- jrü- akadály áitugrásáhál szerencsét’!énül jár. A jvélétfletfiül á- házban' tartózkodó sebésztah'ár és ja- családiíak egy igeff rbkóöSZenyes. kedves or- !Vöö barájta megállápifják- hogy Dénesen csak jegy élé-tveszedélemniel- járó műtét segithet. Ág- |nes azt kéri,, biztosítsák őt, hogy Déneg- az operációba- nem hal- bele.- AZ orvosok háti gátnak- ..És ha nem operálják meg és nyomorék lesz', Iéletben mac-ad-?-“ — kérdi. ,-Jgen, életbenmarad" —•- felelik az orvosok ég Ágnes — megtagadja a hozzájárulást- á műtéthez. Nagy assztonyp Szeréb mében ég szerelmének megg’örldolátlan önzésé- ■ben: ig^* válik részesévé' aiinak a tehetetlen, nyö- nlorék-éTetnek, ánliak a sok cs nagy fájdalomnak', amely ürára vár’ég a melynek láttán-végül ig odáig roppan össze az-asszony, hogy — kö- nyöíülétből’ — megmérgezi az urát.- Itt ennél a j pontnál értnél a legér-zékcbyebb pontnál,-van valami.- ami nem* béfcit ki. Az embernek az áz érzése,, hogy Ágiiee nemcsak köüyöfületből- öl, hahéih — Öntőéből - le-.- aiőlkor tüdatáíír étíred á maga fiatal élete minden reménytelenségének. Ezt a feltevést ni'ég megérősiti a gramofónöu felcsendülő modern táncdal ritmusa, amelytől a bét-egség mellett egy pillanatra az asszony is mintha megszédülne. Valahogyan úgy érezzük, hogy a költői igazság akkor teljesült volna be, há"áz urával együtt az asszony ig halálra szánja magát... bár á dfáma befejezése ezt a feltevést nem zárja ki. De mindezen túl. minden okoskodáson, találgatáson és feltevésen tnl Bethlen Margit grófnő darabja rendkívül érdekes, fordulatos, izgalmas és választékosán megirt dráma. Az Írónő első darabjával, A szürke ruhá-Val. szemben óriási haladág és egészen bizonyos, hogy ez a nagyt’e- betségü és nagy műveltségű asszony még sok szépet és nagyot fog alkotni. A Cserebogár második felvonása például egy teljesen kiforrott színműírói tehetség irásá. Ebben a felvonásban annyi drámai feszültség, annyi erő, annyi szépség* a párbeszédeknek olyan fordulatos gazdagsága van, hogy a nézőt szinte kimenti a hallgatásával járó izgalom. A budapesti Nemzeti Szinház a dárabot Odry Árpád rendezésében nagyszerűen összehangolt és kifogásfakirtrtl pb ráülő előadásban hozta színre. Az előadás lelke Bajor Gizi asszony Ütméé és istenáldotta Művészété, de Táráy Férőbe férfiassága, Somogyi Erzsi elbájoló kedvessége, ÖS-. Ábéól ííóbá 'és G. Gömöry Vilma választékos finomsága, Rózsahegyi Kálmán derűs humora, Timár József nagyszerűen megformált iél- sze|, Óer'ék, bmberi ofvosa, vitéz Gafamszeghy Sándor és Fethes Sándor figurái mindmegannyi tényezője a kitűnő előadásnak. Bét nihil Margit gr'ófiíő á nehéz és 'talárt soha meg nem oldható problémát a maga érzése és költői elgondolása szerint oldotta üteg. És a budapesti Nemzeti Szinház nézőterét megtöltő közönség; amelynek soraiban a magyar közélet és társadalom szine-java. foglalt helyet, élén Horthy Miklós kormányzóval és csáládjával, zugó tapssal éís háhgb’e lelkesedésnél helyeséit a darabnak. A kritikusoknak -meg kéll hajolnia az „ezerfejíi Caesar*1 Ítélete előtt éís — félretéve minden ekriipulutet és minden kétséget — az igazságnak megfelelően azt kell j'eleiltenie, hogy Béthleh Márgit grófnő dáfabja nagy és zajos sikert aratott. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) Kállay Miklds és Bodor Aladár a Petőfi Társaság uj tágjai. Budapestről Írják: A Petőfi Társaság Csütörtökön délután az Akadémia héti üíés- térmébéh Pékár Gyula elnöklététől taaválásztó közgyűlést tártott. A közgyűlés a Petőfi Társaság rendes tagjaivá választotta hufezonöt közül huszonkét szavazattál Bodör Aladárt és Kállay Miklóst, levelező tagbk lettek, hüSzönot szavazat közül huszonkét szavazattal Gyulai Faikás, Gyallay Domonkos s Kristóf György kolozsvári irök. Ugyancsak döntött a közgyűlés az idei Petőfi-nagydljról, amelyet Száthrríáry ístvánhak ítélt oda. A Petőfi Társaság elhatárolta, hegy ézide'i ünnepélyes nagygyűlését fnárcius 11-én', vasárnap délelőtt tartja meg féltizenegy órai kezdettel az AJcádémia dísztermében. Az ünnepélyes közgyűlés után a Dunapalota márványtermében diSzebéd lesz, amelyen a Petőfi ser- legheázédet Búriyi Adorján mondja. (*) A kassai Kazinczy Társaság márcitís 5-éü este fél 9 óraj kezdettel a Lőcséiház nagytermében tartja ötödik kulturestjét a következő műsorral: í. Haltenherger Ince saját novelláját olvassa fel. 2. Szalámin Baba költeményeket szaval Haltenber- :ger Incétől. 3. Katona Gyüláné cigányzenekiséret- tel magyar népdalokat énekel. Belépés díjtalan. (*) Fiímhírek. A budapesti Hunnia filmgyárban I leforgatták a legújabb magyar filmnek utolsó jeleneteit. A film cime „Márciusi mese" és főszereplői Törzs Jenő, Kabos Gyula, Turay Ida Gőzön Gyula és Berky Lili. — A párisi Molo filmgyárban uj filmet állítanak elő. Az uj film cime „Magyar románc" és zenéjét Ábrahám Párl írja. — Dollfuss ezrede filmen. Emlékezetes, hogy a bécsi harcok napjaiban Dollfuss kancellár régi ezredének, a ti- roli császárvadász-ezrednek főhadnagyi uniformisában jelent meg. Erről az ezredről most egy bécsi filmgyár ,,Á három császárvadász" címen filmét készített. — Míss Törökország török filmsztár. Tö- rökörszág egyetlen hangosfilm-stúdiója most egy török történelmi filmet készít. A nemzeti film főszerepét Miss Törökország játsza. — Glória SwAn- son égy NapoIeon-filmen. Emil Lud-wig Napoleon- íilmjének felvételeit most kezdték meg Hollywoodban. A Josephine szerepére hosszas tárgyalások után végre Glória Swanson-t szerződtették, aki ebben a filmben a császárné- szerepét fogja játszani. (*)• Garázs' lesz’ egy- bécsi' s'zinházbóL Bécsi jelentés szerint a Neue Wiener Bühne, amelyben -már étek óta' nem játszanak: most el fog tűnni. A színházat. garázzsá építik át’, a mély nyolcvan autót fog befogadni. Földszinti' bélyidögéibe üzletek költöznek, az emeleteken pedig kislakásokat építenek. Á ,-----A rend kényeimet ^e *er|L, A nálunk vá\/zéssel mindkettőt eléri ^ l’rabftll, Yodickova 52
