Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-04 / 53. (3384.) szám
t$84 mifcpeiois 4, vasárnap. A vádtanáct kimondta Tornailyay Zoltán szabadlábra helyezését A vizsgálóbíró a tizenegy tornaijai letartóztatott közül csak Tornailyay Istvánnéra és soffőrjére rendelte el a vizsgálati fogságot • Az ügyész megfellebbezte a szabadlábra helyezésről szóló végzéseket be. A vizsgálóbíró csütörtökön elkészült a terjedelmes ügy kivizsgálásával s meghozta végzéseit. A vizsgálóbíró Vietórisz Dénes ügyében teljesen beszüntette az eljárást s a fiatalembert szabadlábra helyezte. Az államellenes bűncselekményekkel gyanúsított többi tiz személy közül Tornailyay Zoltán ügyét különválasztotta s Tornailyay ellen ellen elrendelte a vizsgálatot. Az államügyészség a vizsgálóbíró eme végzését megfellebbezte a vádtanácshoz, mivel a vizsgálóbíró nem rendelte el a vizsgálati fogságot Tornailyay ellen. A vádtanács elutasította az ügyész indítványát s kimondta Tornailyay Zoltán szabadlábra való helyezését. Mivel az ügyész a vádtanács végzése ellen is fölfolyamodással élt, Tornailyay a kassai felsőbíróság döntéséig vizsgálati fogságban marad. A felső bíróság valószínűleg már a legközelebbi napokban fog határozni az ügyben. A többi kilenc gyanúsított ügyét a vizsgálóbiró együttesen kezeli s mindannyiuk ellen elrendelte a vizsgálatot, de az ügyész letartóztatást javasló indítványát elutasítva csak Tornailyay Istvánné- val és Tornailyay István sofőrjével, Fejes Mihály- lyal szemben rendelte el a vizsgálati fogságot, mig dr. Gamauf Istvánt, Balázs Andort, dr. Gaál Gusztávot, Trayling Györgynét, Marmorstein Mórt és a kért sofőrt szabadlábra helyezte. Az ügyész fellebbezése miatt a szabadlábra helyezés kérdésével a rimaszombati kerületi bíróság vádtanácsa is foglalkozni fog. A vádtanács döntése hétfőre várható. Itt emlitjük meg, hogy dr. Törköly József nemzetgyűlési képviselő Dérer igazságügyi miniszterhez kinevezése után másodnap terjedelmes beadvánnyal fordult a tornaijai letartóztatottak ügyében. Törköly beadványában a vizsgálat sürgős befejezését kérte az uj igazságügyminisztertől. „Kész vagyok alávetni magamat Mussolini vezetésének44 Benes külügyminiszter nyilatkozata a középeurópai feszültségről Rimaszombat, mArciue 3- (Saját tnidóedtánk távirati jelentése.) Szlovenszkószerte óriási föttünést keltettek azok a szenzációs letartóztatások, melyeket január utolsó s február első napjaiban a rimaszombati államügyészség rendeletére Tornailyay István földbirtokos ügyével kapcsolatban Tornaiján eszközöltek s amelyek során letartóztatásba helyezték Tornailyay Zoltán építészmérnököt, a tiszáninneni református egyházkerület világi fejét, Tornailyay Istvánnét, dr. Gamauf István ügyvédet, Balázs Andor bankigazgatót, dr. Gaál Gusztáv járási főorvost, Trayling Györgynét, Trayling kataszteri mérnök nejét, Marmorstein Mór termény- kereskedőt, Vietórisz Dénest, továbbá Fejes Mihály, Bede Ferenc és Ligárt Gyula sofőröket. A több mint egy hónap óta letartóztatásban levő 11 személy ügyében most szenzációs fordulat állott Prága, március 3. Benes külügyminiszter interjút adott Knickerbocker amerikai újságírónak s ebben az európai helyzetről egyebek között ezeket mondta: — Ha a nemzeti feszültség, amely ma Németországban megfigyelhető, eltart öt évig, akkor a háború kilátásai ötven százaléknál többre emelkednek. Azonban a politika ég a diktatúrák története azt mutatja, hogy az ilyen természetű nemzeti feszültség valószínűleg nem tart ilyen sokáig. Azonkívül a diktatúrák fejlődésen mennek keresztül. Nem biztos, hogy Németország öt év múlva is ugyanaz lesz-e, mint ma. Mivel a diktatúrák fejlődnek, megvan a remény arra, hogy 3 ba öt éven belül nem tör ki a háború, Németország talán megváltoztatja nemzeti aspirációit oly mértékig, hogy el lesz kerülhető a háború. Arra a kérdésre, hogy Németország öt esztendő alatt föl tud-e fegyverkezni, Benhe á következő választ adta: — Ez nem oly biztos. A szövetségesek nem lennének fölkészülve a preventív háborúra. Nevezetesen erkölcsileg nem. A szövetségéé országok területén csak kevés ember volna erre fölkészülve. maga a nép nem. A preventív háború tehát diszkusszión kivül esik. Egyetlen választás: valamennyi békeszerető európai nép közös frontja. — Az emberek váltig hangoztatták, hogy Ausztria tulajdonképen csehszlovák kérdés. Azt mondják, hogy körül leszünk zárva, s megfojtanak minket. Erről szó sincs. Sokáig tartott, amig az emberek megértették, hogy Ausztria: 1. európai kérdés, 2. olasz kérdés, 3. középemó- pai kérdés, 4. francia kérdés és utolsósorban csehszlovák kérdés is. — Azonban mindenki azt mondja, — vágott közbe Knickerbocker — hogy ha Ausztria akár hitleristává, akár Hahsburg-országgá válik, akkor a csehszlovák hadsereg akcióba lép. — Szó sincs róla! — felet rá a külügyminiszter. — Azt fogjuk tenni, amit Olaszország és Franciaország tesz. Vagy inkább így fogalmaznám meg: a kérdést átengedjük a nagyhatalmaknak s főleg Olaszországnak és Németországnak. Kész vagyok alávetni magamat Mussolini vezetésének, örülni fogunk, ha sikerül megoldania a Németországgal való konfliktust. Benes a nyilatkozat további részében' a diktatórikus kormányzatok múlandóságát hangoztatta s interjúját a következő szavakkal fejezte be: — A mai európai helyzet ellenére hiszek a demokrácia végleges győzelmében. Lássa, op- tímista vagyok. Azonban tisztem diktálja, hogy minden eshetőségre tekintettel legyek. Föl kell készülve lennünk a háborúra s föl kell készülve lennünk a békére. Föl vagyunk készülve mindkettőre. Apponyi Albert emlékének áldozott Budapesten az Interparlamentáris Unió Roustan francia szenátor elismerő szavai Apponyiról és a magyar nemzetről Budapest, május 3. Az Interparlamentáris I Unió magyar csoportja ünnepélyes ülést tartott az Unió szociális és demográfiái albizottságai és az Unió Budapesten tartózkodó delegátusai tiszteletére. Az ülésen részt vett külföldiek: Mario Roustan francia szenátor, Francois Albert belga szenátor, Scone lord, az angol alsóház tagja, Hesselgren Kerstán svéd szenátornő, Mylonas görög szenátor, Choinski- Dzieduszycki lengyel képviselő, Fazil Ahmed török képviselő, Boissier, az Unió főtitkára és Sandelmann titkár. Az ülést Lukács György, az Interparlamentáris Unió tanácsának magyar tagja vezette a gyengélkedése miatt a megjelenésben akadályozott Berzeviczy Albertnek, a magyar csoport elnökének helyetteseként. Lukács György megnyitó beszédében üdvözölte az Interparlamentáris Unió Budapestre érkezett tagjait és eredményes munkásságot kívánt a két tanulmányi albizottságnak. A kiküldöttek budapesti látogatása annál inkább megtisztelő a magyarságra, mert értesülése szerint budapesti tartózkodásukat fel akarják használni arra, hogy áldozzanak Apponyi Állóért gróf emlékének, mint aki negyven éven keresztiül vezetőszerepet vitt az Interparlamentáris Unió konferenciáin, vég- rehajtóbizottságában és tanácsülésein. Ezzel kapcsolatosan felolvasta a távollévő Berzeviczy Albertnak a vendégekhez intézett üzenetét. Roustan francia szenátor Apponyi Albertról Ezután Roustan Mario francia szenátor emelkedett szólásra. Beszéde bevezető szavaiban nagy elismeréssel adózott a magyarság iránt és felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy a kontinens legszebb és legnagyobb parlamentje éppen egy kis nemzeté, amely nemcsak múltjára büszke, hanem méltán bízik jövőjében is. Köszönetét mondott a vendégszeretetért, amellyel az Unió tagjait Budapesten fogadták, majd beszédének további részét az Apponyi Albert grófról való megemlékezésnek szentelte. Visszapillantott az Interparlamentáris Uniónak azokra az üléseire, amelyeken együtt vettek részt és kiemelte, hogy Apponyi élete legjavát adta a közéletnek és lelkesen küzdött a béke gondolatáért. A szónok utalt arra, hogy nincsenek kis nemzetek, ha azoknak ilyen dicsőséges múltjuk és ilyen kiváló képviselőik vannak, mint a magyarnak. Amikor az Unió itt levő tagjai szerény kos zűr ut helyeznek az elhunyt Apponyi sírjára, azt óhajtják, hogy mások is minél többen zarándokoljanak el sírjához és kövessék nagyszerű példáját. Magyarországnak mindig voltak értékes és bátor emberei és ezért ő nemcsak a nagy férfiú emléke előtt, hanem a nagy nemzet előtt is meghajol, amelynek ilyen fiai vannak. Lukács György elnök néhány szóval köszönetét mondott a meleg megnyilatkozásért, amelyet a jelenlevők rokonszenwel és tetszéssel fogadtak. Eziután Boissier Léoipold, az Unió főtitkára, tájékoztatta a bizottságot az Interparlamen- tárius Unió legutóbbi tevékenységéről. Bevezető szavaiban csatlakozva Roustan szenátorhoz, ő is Apponyi Albert gróf személyéről szólt. Üdvözölte azután Berzeviczy Albertét, az Unió magyar csoportjának elnökét, aki szintén reprezentáns egyénisége a magyar kultúrának. A veszélyes súrlódások és társadalmi Összeütközések kikapcsolása Az Unió nemzetközi tevékenységével foglalkozva megállapította, hogy — bár több helyen nem sikerült teljes eredményt elérnie — bizonyos haladás történt a népek megértésének előbbrevitelében. Hangsúlyozta, mennyire kívánatos volna a vitás nemzetközi ügyeket a politikától mentesíteni és ha szükséges, a nemzetközi bírói fórum elé jut- tani. Emlékeztetett a Kopenhágáiban tizenegy évvel ezelőtt tartott konferenciára, amelyen Apponyi Albert gróf kívánta, hogy a veszélyes súrlódások és főként a társadalmi összeütközések kiküszöbölésével mielőbb foglalkozni kell az Uniónak. A Budapesten tanácskozó bizottságnak éppen ez a feladata. Az Unió nem lehet közömbös a népképviseleti rendszer ellen újabban intézett támadásokkal szemben. Minden nemzetnek joga van a neki legjobban teísző intézményeket életbeléptetni. Az Uniónak viszont az a feladata, hogy rendelkezésre bocsássa a nemzetközi téren szerzett tapasztalatokat és ezzel lehetővé tegye a fennálló parlamentarizmus legcélszerűbb reformját. Vázolta ezután a szeptember végén Isztanbul- ban tartandó legközelebbi értekezlet munkatervét és a biztonság kérdéséről szólva utalt arra, hogy a nemzetközi egyezmények hatalmas hálózata m'g mindig nem elegendő mindaddig, amig a nemzetközi közvélemény nem lesz meggyőződve arról, hogy a kormányok mindezeknek az egyezményeknek a tartalmát megvalósítják. Az Uniónak egyik főkívánsága az általános leszerelés megvalósítása, ámde mindezt, mint a többi nemzetközi kérdéseket, nagy tapintattal és azzal az óhajjal kell tárgyalni, hogy egyhangú felfogásra jussanak. Lukacs György elnök ezután az ülést bezárta s a bizottság tagjai a budavári koronázó főtemplomba hajtattak, hogy Apponyi Albert gróf sírjára elhelyezzék az Interparlamentáris Unió koszorúját. Az Interparlamentáris Unió koszorúja Apponyi sírján A kegyeletes aktuson az Interparlamentáris Unió tagjai csaknem teljes számmal resztvettek. M. Alexandre Mylonas görög szenátor és M. Jan Ohoinski-Dzieduszycki lengyel képviselő hatalmas, nemzetiszinü szalagos, koszorút helyeztek el Apponyi Albert gróf koporsóján. A pirosfehér-zöld szalagon magyar és francia nyelven ez a szöveg diszlett: „Gróf Apponyi Albertnek — a hálás Interparlamentáris Unió**. A sírnál M. Alexandre Mylonas mondott rövid franciányelvű beszédet, amelyben kegyeletes szavakkal emlékezett meg Apponyi Albert grófról, aki — mint mondotta — „az Interparlamentáris Unió gondolatának, valamint az általános emberi és egyben a hazafiam eszméknek egyik legmarkánsabb megtestesítője volt az ujaibbkori nemzetközi politika történetében". a. v* Hasznos tudni, ^ogy a derűs hangulat, a JŐ közérté* mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. \>* Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig keserüvlze válik be legjobban. Öregedő egyéneknél, ha az erek meszesednek t ^ segíthetnek, s évekket tovább élhetnek 80 éves múltam, mert ^ ittam, minden héten egyszer, fel pohárral reggel Az Y£4?TT« H gyógyvíz, leojobb magyar márka, ki egyszer használtat másnak is ajánlja
