Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-04 / 53. (3384.) szám

t$84 mifcpeiois 4, vasárnap. A vádtanáct kimondta Tornailyay Zoltán szabadlábra helyezését A vizsgálóbíró a tizenegy tornaijai letartóztatott közül csak Tornailyay Istvánnéra és soffőrjére rendelte el a vizsgálati fogságot • Az ügyész megfellebbezte a szabadlábra helyezésről szóló végzéseket be. A vizsgálóbíró csütörtökön elkészült a terjedel­mes ügy kivizsgálásával s meghozta végzéseit. A vizsgálóbíró Vietórisz Dénes ügyében teljesen beszüntette az eljárást s a fiatalembert szabad­lábra helyezte. Az államellenes bűncselekmények­kel gyanúsított többi tiz személy közül Tornailyay Zoltán ügyét különválasztotta s Tornailyay ellen ellen elrendelte a vizsgálatot. Az államügyészség a vizsgálóbíró eme végzését megfellebbezte a vád­tanácshoz, mivel a vizsgálóbíró nem rendelte el a vizsgálati fogságot Tornailyay ellen. A vádtanács elutasította az ügyész indítványát s kimondta Tor­nailyay Zoltán szabadlábra való helyezését. Mivel az ügyész a vádtanács végzése ellen is fölfolyamo­dással élt, Tornailyay a kassai felsőbíróság dönté­séig vizsgálati fogságban marad. A felső bíróság valószínűleg már a legközelebbi napokban fog ha­tározni az ügyben. A többi kilenc gyanúsított ügyét a vizsgálóbiró együttesen kezeli s mindannyiuk ellen elrendelte a vizsgálatot, de az ügyész letartóztatást javasló indítványát elutasítva csak Tornailyay Istvánné- val és Tornailyay István sofőrjével, Fejes Mihály- lyal szemben rendelte el a vizsgálati fogságot, mig dr. Gamauf Istvánt, Balázs Andort, dr. Gaál Gusz­távot, Trayling Györgynét, Marmorstein Mórt és a kért sofőrt szabadlábra helyezte. Az ügyész felleb­bezése miatt a szabadlábra helyezés kérdésével a rimaszombati kerületi bíróság vádtanácsa is fog­lalkozni fog. A vádtanács döntése hétfőre várható. Itt emlitjük meg, hogy dr. Törköly József nem­zetgyűlési képviselő Dérer igazságügyi miniszter­hez kinevezése után másodnap terjedelmes bead­vánnyal fordult a tornaijai letartóztatottak ügyé­ben. Törköly beadványában a vizsgálat sürgős befejezését kérte az uj igazságügyminisztertől. „Kész vagyok alávetni magamat Mussolini vezetésének44 Benes külügyminiszter nyilatkozata a középeurópai feszültségről Rimaszombat, mArciue 3- (Saját tnidóedtánk táv­irati jelentése.) Szlovenszkószerte óriási föttünést keltettek azok a szenzációs letartóztatások, me­lyeket január utolsó s február első napjaiban a ri­maszombati államügyészség rendeletére Tornailyay István földbirtokos ügyével kapcsolatban Tornai­ján eszközöltek s amelyek során letartóztatásba helyezték Tornailyay Zoltán építészmérnököt, a tiszáninneni református egyházkerület világi fejét, Tornailyay Istvánnét, dr. Gamauf István ügyvé­det, Balázs Andor bankigazgatót, dr. Gaál Gusz­táv járási főorvost, Trayling Györgynét, Trayling kataszteri mérnök nejét, Marmorstein Mór termény- kereskedőt, Vietórisz Dénest, továbbá Fejes Mi­hály, Bede Ferenc és Ligárt Gyula sofőröket. A több mint egy hónap óta letartóztatásban levő 11 személy ügyében most szenzációs fordulat állott Prága, március 3. Benes külügyminiszter in­terjút adott Knickerbocker amerikai újságírónak s ebben az európai helyzetről egyebek között ezeket mondta: — Ha a nemzeti feszültség, amely ma Né­metországban megfigyelhető, eltart öt évig, akkor a háború kilátásai ötven százaléknál többre emelkednek. Azonban a politika ég a diktatúrák története azt mutatja, hogy az ilyen természetű nemzeti feszültség valószínűleg nem tart ilyen sokáig. Azonkívül a diktatúrák fejlődésen mennek ke­resztül. Nem biztos, hogy Németország öt év múlva is ugyanaz lesz-e, mint ma. Mivel a dik­tatúrák fejlődnek, megvan a remény arra, hogy 3 ba öt éven belül nem tör ki a háború, Németor­szág talán megváltoztatja nemzeti aspirációit oly mértékig, hogy el lesz kerülhető a háború. Arra a kérdésre, hogy Németország öt esz­tendő alatt föl tud-e fegyverkezni, Benhe á kö­vetkező választ adta: — Ez nem oly biztos. A szövetségesek nem lennének fölkészülve a preventív háborúra. Ne­vezetesen erkölcsileg nem. A szövetségéé orszá­gok területén csak kevés ember volna erre föl­készülve. maga a nép nem. A preventív háború tehát diszkusszión kivül esik. Egyetlen válasz­tás: valamennyi békeszerető európai nép közös frontja. — Az emberek váltig hangoztatták, hogy Ausztria tulajdonképen csehszlovák kérdés. Azt mondják, hogy körül leszünk zárva, s megfoj­tanak minket. Erről szó sincs. Sokáig tartott, amig az emberek megértették, hogy Ausztria: 1. európai kérdés, 2. olasz kérdés, 3. középemó- pai kérdés, 4. francia kérdés és utolsósorban csehszlovák kérdés is. — Azonban mindenki azt mondja, — vágott közbe Knickerbocker — hogy ha Ausztria akár hitleristává, akár Hahsburg-országgá válik, ak­kor a csehszlovák hadsereg akcióba lép. — Szó sincs róla! — felet rá a külügyminisz­ter. — Azt fogjuk tenni, amit Olaszország és Fran­ciaország tesz. Vagy inkább így fogalmaznám meg: a kérdést átengedjük a nagyhatalmak­nak s főleg Olaszországnak és Németország­nak. Kész vagyok alávetni magamat Mussoli­ni vezetésének, örülni fogunk, ha sikerül meg­oldania a Németországgal való konfliktust. Benes a nyilatkozat további részében' a dik­tatórikus kormányzatok múlandóságát han­goztatta s interjúját a következő szavakkal fejezte be: — A mai európai helyzet ellenére hiszek a demokrácia végleges győzelmében. Lássa, op- tímista vagyok. Azonban tisztem diktálja, hogy minden eshetőségre tekintettel legyek. Föl kell készülve lennünk a háborúra s föl kell készülve lennünk a békére. Föl vagyunk ké­szülve mindkettőre. Apponyi Albert emlékének áldozott Budapesten az Interparlamentáris Unió Roustan francia szenátor elismerő szavai Apponyiról és a magyar nemzetről Budapest, május 3. Az Interparlamentáris I Unió magyar csoportja ünnepélyes ülést tar­tott az Unió szociális és demográfiái albizott­ságai és az Unió Budapesten tartózkodó dele­gátusai tiszteletére. Az ülésen részt vett kül­földiek: Mario Roustan francia szenátor, Fran­cois Albert belga szenátor, Scone lord, az angol alsóház tagja, Hesselgren Kerstán svéd szenátornő, Mylonas görög szenátor, Choinski- Dzieduszycki lengyel képviselő, Fazil Ahmed török képviselő, Boissier, az Unió főtitkára és Sandelmann titkár. Az ülést Lukács György, az Interparlamen­táris Unió tanácsának magyar tagja vezette a gyengélkedése miatt a megjelenésben akadá­lyozott Berzeviczy Albertnek, a magyar cso­port elnökének helyetteseként. Lukács György megnyitó beszédében üd­vözölte az Interparlamentáris Unió Budapest­re érkezett tagjait és eredményes munkássá­got kívánt a két tanulmányi albizottságnak. A kiküldöttek budapesti látogatása annál in­kább megtisztelő a magyarságra, mert érte­sülése szerint budapesti tartózkodásukat fel akarják használni arra, hogy áldozzanak Apponyi Állóért gróf emlékének, mint aki negyven éven keresztiül vezetőszerepet vitt az Interparlamentáris Unió konferenciáin, vég- rehajtóbizottságában és tanácsülésein. Ezzel kapcsolatosan felolvasta a távollévő Berze­viczy Albertnak a vendégekhez intézett üze­netét. Roustan francia szenátor Apponyi Albertról Ezután Roustan Mario francia szenátor emelkedett szólásra. Beszéde bevezető sza­vaiban nagy elismeréssel adózott a magyar­ság iránt és felhívta a figyelmet arra a körül­ményre, hogy a kontinens legszebb és leg­nagyobb parlamentje éppen egy kis nemzeté, amely nemcsak múltjára büszke, hanem mél­tán bízik jövőjében is. Köszönetét mondott a vendégszeretetért, amellyel az Unió tagjait Budapesten fogadták, majd beszédének további részét az Apponyi Al­bert grófról való megemlékezésnek szen­telte. Visszapillantott az Interparlamentáris Unió­nak azokra az üléseire, amelyeken együtt vettek részt és kiemelte, hogy Apponyi élete legjavát adta a közéletnek és lelkesen küz­dött a béke gondolatáért. A szónok utalt arra, hogy nincsenek kis nemzetek, ha azoknak ilyen dicsőséges múltjuk és ilyen kiváló képvise­lőik vannak, mint a magyarnak. Amikor az Unió itt levő tagjai szerény kos zűr ut helyeznek az elhunyt Apponyi sírjá­ra, azt óhajtják, hogy mások is minél többen zarándokoljanak el sírjához és kövessék nagy­szerű példáját. Magyarországnak mindig vol­tak értékes és bátor emberei és ezért ő nemcsak a nagy férfiú emléke előtt, ha­nem a nagy nemzet előtt is meghajol, amelynek ilyen fiai vannak. Lukács György elnök néhány szóval kö­szönetét mondott a meleg megnyilatkozásért, amelyet a jelenlevők rokonszenwel és tet­széssel fogadtak. Eziután Boissier Léoipold, az Unió főtitkára, tájékoztatta a bizottságot az Interparlamen- tárius Unió legutóbbi tevékenységéről. Be­vezető szavaiban csatlakozva Roustan szená­torhoz, ő is Apponyi Albert gróf személyéről szólt. Üdvözölte azután Berzeviczy Albertét, az Unió magyar csoportjának elnökét, aki szintén reprezentáns egyénisége a magyar kultúrának. A veszélyes súrlódások és társadalmi Összeütközések kikapcsolása Az Unió nemzetközi tevékenységével fog­lalkozva megállapította, hogy — bár több he­lyen nem sikerült teljes eredményt elérnie — bizonyos haladás történt a népek meg­értésének előbbrevitelében. Hangsúlyozta, mennyire kívánatos volna a vitás nemzet­közi ügyeket a politikától mentesíteni és ha szükséges, a nemzetközi bírói fórum elé jut- tani. Emlékeztetett a Kopenhágáiban tizenegy évvel ezelőtt tartott konferenciára, amelyen Apponyi Albert gróf kívánta, hogy a veszélyes súrlódások és főként a társadalmi összeütkö­zések kiküszöbölésével mielőbb foglalkozni kell az Uniónak. A Budapesten tanácskozó bizottságnak éppen ez a feladata. Az Unió nem lehet közömbös a népkép­viseleti rendszer ellen újabban intézett támadásokkal szemben. Minden nemzetnek joga van a neki legjobban teísző intézményeket életbeléptetni. Az Unió­nak viszont az a feladata, hogy rendelkezésre bocsássa a nemzetközi téren szerzett tapasz­talatokat és ezzel lehetővé tegye a fennálló parlamentarizmus legcélszerűbb reformját. Vázolta ezután a szeptember végén Isztanbul- ban tartandó legközelebbi értekezlet munka­tervét és a biztonság kérdéséről szólva utalt arra, hogy a nemzetközi egyezmények hatalmas háló­zata m'g mindig nem elegendő mindaddig, amig a nemzetközi közvélemény nem lesz meggyőződve arról, hogy a kormányok mindezeknek az egyezményeknek a tartal­mát megvalósítják. Az Uniónak egyik főkívánsága az általános leszerelés megvalósítása, ámde mindezt, mint a többi nemzetközi kérdéseket, nagy tapintat­tal és azzal az óhajjal kell tárgyalni, hogy egy­hangú felfogásra jussanak. Lukacs György elnök ezután az ülést be­zárta s a bizottság tagjai a budavári koronázó főtemplomba hajtattak, hogy Apponyi Albert gróf sírjára elhelyezzék az Interparlamentáris Unió koszorúját. Az Interparlamentáris Unió koszorúja Apponyi sírján A kegyeletes aktuson az Interparlamentá­ris Unió tagjai csaknem teljes számmal reszt­vettek. M. Alexandre Mylonas görög szenátor és M. Jan Ohoinski-Dzieduszycki lengyel kép­viselő hatalmas, nemzetiszinü szalagos, koszo­rút helyeztek el Apponyi Albert gróf kopor­sóján. A pirosfehér-zöld szalagon magyar és francia nyelven ez a szöveg diszlett: „Gróf Apponyi Albertnek — a hálás Inter­parlamentáris Unió**. A sírnál M. Alexandre Mylonas mondott rö­vid franciányelvű beszédet, amelyben kegye­letes szavakkal emlékezett meg Apponyi Al­bert grófról, aki — mint mondotta — „az Interparlamentáris Unió gondolatának, vala­mint az általános emberi és egyben a hazafiam eszméknek egyik legmarkánsabb megtestesí­tője volt az ujaibbkori nemzetközi politika történetében". a. v* Hasznos tudni, ^ogy a derűs hangulat, a JŐ közérté* mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ. \>* Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig keserüvlze válik be legjobban. Öregedő egyéneknél, ha az erek meszesednek t ^ segíthetnek, s évekket tovább élhetnek 80 éves múltam, mert ^ ittam, minden héten egyszer, fel pohárral reggel Az Y£4?TT« H gyógyvíz, leojobb magyar márka, ki egyszer használtat másnak is ajánlja

Next

/
Oldalképek
Tartalom