Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-04 / 53. (3384.) szám

MAI SZÁMUNK fl KÉPES HÉTTEL 28 OLDAL Ára a korona ^ ^ SZ^m * ^®*®**f**®** * március Rí —■■■mi mit imaiiw iiih in —iw—M i imw——MiW'W—llHWl'JWim'liirr'i w HIÉnT ^PITr^'TTli^TnBnnHlHBWWfr”1^11”831^ . • • ............... Elő fizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. R képes melléklettel havonként 2.50 K6-val több Egyes szám ár* 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ké A szlovenszkói es ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága ll„ Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl TANULSÁG EGY TÖBBSÉG ÉS EGY KISEBBSÉG KIBÉKÜLÉSÉBŐL Ma: SZVATKÓ PÁL Az európai események forgatagaiban a ki­eb bségi sajtó alig vett tudomást a német­en gyei béke együk legérdekesebb mozzanatá­éi: lengyel többség és a lengyelországi nő­iét kisebbség kibéküléséről. Tudni kell, mi olt a lengyelországi német kisebbség. Ismer­ik elszánt képviselőit a konferenciákról, az jságok hasábos beszámolóiból, a népszövet- égi petíciókból. Ők képviselték a legintrazi- ensebib kisebbségi álláspontot, s tizenötéves létük Lengyelországban a konfliktusok, a endülések, az összeesküvések egyetlen lán- olata volt. Talán sehol annyi dolga a kisebb- égnek nem akadt a hatóságokkal és a börtö­nökkel, mint Lengyelországban, ahol az ál- amhataloui irtózatos nyomással feküdt rá a [ötmillió németre és lólegzeni sem engedte ►zegényeket. Nos, ami nem sikerült a lengyel köztársa­ságban a régi rezsim alatt, amit soha nem tu- iott elérni Stresemainn Németországa, csodák- ssodájára megtörtént Pilsudsky fasisztává lett tilalmában, akkor, amikor a birodalomban a egszélsőségesebb nemzeti irány került hata­lomra. A lengyel-német megnemtámadási .szerződés megkötése után a lengyelországi német kisebbség vezére felállt a varsói sze­nátusiban és bejelentette, hogy a német ki­sebbség köszönettel tudomásul veszi a vele szemben követett politika megváltozását ‘és hálája jeléül megszavazza a németekre busá­sain gondoló iiíj költségvetést. Az évekkel ezelőtt elképzelhetetlemn ek vélt fordulat bekövetkezett. A fasizálódás tetőpont­ján következett be. Mik voltak előzményei, okai és mik a tanulságai? Elsősorban meg­állapíthatjuk, hogy egy kisebbség sorsa abban az általános, összefüggő játékban, amit az eu­rópai politika jelent, nem vonatkoztatható el a nemzetközi helyzettől és függ az illető ki­sebbség faj testvérei államának és a többség államának viszonyától. Nevetséges kísérlet, vagy bűnös extratura egy kisebbségi problé­mának — hogy úgy mondjuk — saját szaká- lára való megoldását erőszakolni s nem gon­dolni azzal a helyzettel és viszonylattal, ami­ben a saját állam és az illető kisebbség faj­testvéreinek állama van. Nevestéges kísérlet, mert nem vezethet üdvös eredményre, bűnös extratura, mert ellenségekké teszi az egy nemzethez tartozó testvéreket. Lám, a lengyel- országi németek csodálatos fegyelmezettség­ről tettek tanúságot, amikor zártan alkalmaz­kodtak a helyzethez. A másik tanulság — amely ebben az eset­ben egyúttal ok is — a fasiszta államrendszer rendkívüli alkalmazkodóképességére vonatko­zik. A lengyelországi németek legelkeseredet- tebb harcai 1930-ig tartanak, a Pilsudeki-há- talom végérvényes berendezkedéséig. Azóta elcsitultak a harcok. Nem ismertük a csend okait, s azt gondoltuk: ez a sir csendje, az elnyomás telje. A lengyelországi német la­pokban most azt olvassuk, hogy nem így volt. Pilsudsky rendszere 1931 óta közeledést ke­resett a német kisebbség polgári pártjaihoz és a helyi politikai harcokban gyakran már közös fronton jelent meg velük a baloldali pártokkal szemben. Most pedig, amikor Sie- burg. a jeles német u.jságiró-diplomata Varsó­ban előkészített© a német-lengyel kiegyezést. sikerült elérnie, hogy a lengyel kormány messzemenő, s a kisebbségek történelmében szinte páratlan koncessziókat tett a lengyelor­szági németeknek. A két állam kiegyezésének éppen ez volt egyik alapvető feltétele, ami­be Pilsudskyók a kapott megnemtámadási garanciák fejéiben szívesen beleegyeztek. A kiegyezés elfogadott feltételei után a német kisebbség megkönnyebbülten és boldogan sze­gődött Pilsudskyhoz — mindaddig, aimlg a fel­sőbb szempontok jegyében cselekvő lengyel állam betartja a feltételeket. Egyszóval fasiszta államok között elképzel­hető a kisebbségi kérdés rendezése, sőt ed­dig csak ott sikerült teljes mértékben megva­lósítani. Ez az első érdekes jelenség. A máso­dik megállapítás az, hogy a kisebbségnek te­kintetbe kell vennie a nemzetközi helyzetet s fajtestvéreinek állama és a saját állama közt lévő viszonyt. A harmadik végre az, hogy a kisebbség és a többség kiegyezése csak úgy képzelhető el, ha az erős és a hatalmas több­ség teszi meg az első lépést a kisebbség felé, mint Lengyelországban történt, ahol a ki­sebbség vezére csak akkor mondotta el kö­szönő nyilatkozatát, amikor a lengyelek és a németek közötti megegyezést már megkötöt­ték (egész a ratifikálásig várt) és a megegye­zés pontjaival, mint elfogadott tényekkel, szá­molhatott. így van rendjén. A közeledés a többség felé sohasem indulhat ki a kisebbség oldaláról, mert így feltétlenül egyéni érde­kek hajlhászáeának, kilincselésnek tűnik. Ha a gyenge adja fel a harcot, akkor ezt kapitu­lációnak, a jogok feladásának nevezik és ,,vae vicfcis". Ha az erős és a biztos fölényben lévő nyújt baráti jobbot, akkor ez nemes gesztus és elfogadható. Sajnos, erre a német gesztus­ra, olyanra, aminővel évtizedes ádáz karcok után most például a német birodalommal megegyezett lengyelek közeledtek a német ki­sebbség felé, vajmi ritkán kerül sor, s igy a kisebbség sorsa legtöbb helyen egyelőre a jogokért való szívós és intranzigens küzdelem marad. Franciaország közvetít Magyarország ét a kitantant-államok között? Bécs, március 3. A Neues Wiener Tagblatt ér­dekes cikket közöl arról, hogy Magyarország és a kisantant-államok között Franciaország akarja a tárgyalásokat közvetíteni a mielőbbi gazdasági és politikai megértés érdekében. A lap szerint Franciaország a kisantant-álUoWknál közbenjárt annak érdekében, hogy a kisebbségi politika terén a kisantant-államok megfelelő en­gedékenységet tanúsítsanak Magyarországgal szemben. A magyar kormány a közeledés és megértés jelének tekintené, — Írja a bécsi lap, ..­hogyh a Csehszlovákia a szlovenszkói iskola- iigyekben a magyar oktatási nyelvnek nagyobb érvényesülést biztosítana. A lap hasonló mód­szereket ajánl Romániának és Jugoszláviának is. Göbbels bejelenti a német nemzeti szocialista párt belső megtisztítását Harc a „nyárspolgíriasság" ellen „A küllő ellenfelek nem veszélyesek*' M Hamburg, március 3- Göbbels propa­gandám inisztor a hamburgi állatkert termei­ben nagy beszédet mondott a német belpoliti­kai helyzetről: — Szomszédainkkal békét kötünk és azon vagyunk, hogy megtaláljuk a modus viveiulit az egész világgal, — mondotta Göbbels. — Minden évben a német nép elé lépünk és megadjuk neki a lehetőséget, hogy titkos vá­lasztással igent vagy nemet mondjon mun­kánkról. A folyó évben a birodalom termelő munkásságát egy állandó rendi tagozatú in­tézménybe összefoglaljuk. — Ha egyesek azt hiszik, hogy munkánkat rendszeres monarehista propagandával tönk­retehetik, akkor tévednek. Az egyház körei is tévednek, ha azon a véleményen vannak, hogy tevékenységükké] nehéz helyzetbe hoz­hatják a nemzeti szocialista kormányt. Az egy­házak csak önmaguknak ártanak, ha nem il­leszkednek he az uj rendszerbe. — E külső ellenállásnál veszélyesebb az, amely a pártban belül jelentkezik — mondot­ta a miniszter. — Nem a régi párthivek, ha­nem az újak okoznak nehézségeket, amennyi­ben ki akarnak bennünket tanítani arra, hogy mi az igazi nemzeti szocializmus. Ha meghallgatnék őket, akkor a nemzeti szocia­lista, eszmét nyáirspolgáriasság és a butaság ártalmas vegyületévé változtatnék. A mozga­lom le fog számolni a belső neihézségokozók- kal. Monarehista ellenállás az országban Berlin, március 3. Az aoólsi&ak-sziövetség „g].eijch&aÜolása“ nem történik oly könnyű szerel, mint kezdetben látszott. A vidék egyos helyein a monarehista szövetség komoly el- lentállásit tanúsít és inkább feloszlik, sem­hogy beilleszkedjen a nemzeti szocialista párt­ba. Legutóbb Szilviában okozott nehézsége­ket a mozgalomnak gróf Pückler akciója, aki inkább föloszlatta a parancsnoksága alatt lévő acélsi&akszövetséget, de nem csatlakozott Seldtehez. Spanyolországba akarnak szökni a Stavisky-botrány bűnösei Szigorú ellenőrzés a spanyol .francia határon Romagníno bosszúja és a megkerült csekkek P á r i s, március 3. Tegnap jelentettük, hogy a rendőrségnek kiszolgáltatták Stavisky csekjeit, amelyekből a hatóságok megtudhat­ták, hogy kikkel állt összeköttetésben a szél­hámos. Az Echo de Paris szerint az eltűntnek vélt csekkönyv kiszolgáltatása rendkívül rej­télyes körülmények között történt. A cseke- ket Londonból adták el a rendőrségnek. Állí­tólag Romagnino, Stavisky magántitkára jut­tatta körülményes utón rendőrkézre a cseke- ket. Mint ismeretes, Romagnino az elmúlt napokban eltűnt, de később önkién! jelent­kezett. Eltűnése alatt Londonból elhozta a csekeket, amelyeket kerülő utón eljuttatott | illetékes kezekbe. Romagnino igy akart bosz- ! szut állni számos emberen, akik elhagyták őt. Letartóztatásakor állítólag kijelentette, hogy nem fog egyedül elbukni. Az Excelsior szerint a francia—spanyol ha­táron megerősítették a vámellenőrzést, mert fölmerült a gyanú, hogy a Stavisky-afférben kompromitált egyének Spanyolországba akar­nak szökni. A rendőrségről ismét két doku­mentum tűnt el: Rita Georg és Mariamé Kupfer színésznők ajánlólevelei, amelyek­ben ismeretlen politikusok a két színésznő munkaengedélyének azonnali kiszolgáltatását kérik. Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom