Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-30 / 75. (3406.) szám
Ma: RADIÓMELLÉKLET (Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 30 K& ft képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több l-jryrs mveám ára 1.20 Ki. vasárnap 2.—Ki A sziovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12. B. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II. Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon : 34184. SÜRGÖNY C M Hl R l n P. P R-fl H H NAGYPÉNTEK Irta: Dr. HAICZL KÁLMÁN . Krisztusi földi életéinek legnagyobb feladatát, az emberiség megváltását nagypénteken fejezte be, amikor Golgota begyén a véres keresztfán vonagló ajkai felkiáltottak: Beteljesedett! E hatalmas miinek befejezése, amelytől aiz emberiség boldogsága függ: a világ életének legnagyobb mozzanata marad mindörökre. Azóta nemcsak a hivő keresztény lélek, de a vallás iránt közömbös is hi- mnyos titokzatos mozgató erő által hajtatva siet e napon a templomba, hogy a Keresztfán 'függő Krisztusnak bemutassa hódolatát. Krisztusnak keresztje alatt három csoportot látunk, mélyeik egymástól élesen elválasztva háromféle áramlatos eszmeiirányt képviselnek, amelyek már a Krisztus előtti ■emberiség történetében ne homályosan M- felbukkanak, de határozottan, sízámte öntudatosam ceak a Krisztus utáni századokban fejlődtek M és 19. század óta váltakozó hatással én eredményekkel érvényesültek, — ma pedig elkeseredettebb harcban Mainak, mint valaha, Egyben hasonlítanak egymáshoz: az ‘cgyete^^eeégbem. A® egész emberiséget át- tí. fogják s ennyiben nemzetközieknek ife mond- hatók. Céljaik is ugyanazok ma, mint voltak a Golgotán. Három rendbeli iskola, mely a mindenkori emberiségből szedi-gyüjti tanítványait. Az egyik csoport a farizeusok és Írástudók, fii a Messiás-tagadók iskolája, akiknek kamrái és pénz szekrényei telvék a szegénységnek filléreivel, de szivük üres. Azoknak iskolája, akik ngy a* iteteni és emberi törvényeket, mini m írás minden betűjét jól ismerik, de tudva tagadják, elhomályosítják, szelleméből kiforgatják, hogy megtartaniok ne kelljen. Ez 9 csoport materialisztikus gondolkodással tekint mindenre ma éppúgy, mint tekintett 1900 év előtt az Isten egyszülött Fiára. Ez a csoport a gyülőlség, hazugság, szívtelenség és j énsaeretet iskolája, az önzés egyetemessége, nemzetközisége, amely Krisztust ma is megfeszítené. Ez a® iskola hitet, egyházat, nemzetet, keresztény iskolát, családot, háziasságot, magánjogot nem ismer, nem akar. Előtte csak egy . cél lebeg: felifeszi térni e kiirtani mindazt, amit a keresztény hit és kultúra megteremtett. Eszközeiben nem válogat, de elsősorban azokat iparkodik a maga részére hódítani, akik vagyoniban és szívben gazdagabbak Hűséges segítőtársaik az újságok, a színházak, mozik ée a® istentelen., erkölcstelen könyvek. Ez az iskola termeli a Kreugereket és Staviskyakat, a gengsztereket, s azokat, akik minden isteni s emberi tekintély megrontására törnek, A másik csoport Pilátus, római helytartó e a keresztfa alatt szorgoskodó római katonaság csoportja, mely a képmutatás, a nemtörődömség, a könnyelműség, a kétlelküség iskolája. Tizenkilenc század alatt sokszor cserélt formáit, lényegében azonban mindig ugyanaz maradt. Ez az iskola hozta divatba a „mosom kezeimet" jelszót. Ez az iskola vallja, hogy Isten, hit, egyház, szeretet, becsületesség tisztára magánügy, amely szükséges é6 jó erényszáuilba megyen a szegényeknél, a hatalmasoknak. tanultaknak, gazdagoknak azonban nincs reájuk szüksége, azok életében csak fölösleges 'tehernek számit. Ezek mindenre kaphatók, még arra is, hogy a templomba benézzenek, — ha valami hasznuk, előnyük van belőle. Büszkék, gőgösek, előkelők, zsarnokok lefelé, de alázatosak, meghunyászkodók fellelő Mindig a máséiból gyűjtenek s a máséHivatalosan újra használható a kampóskereszt Csehszlovákiában Béke a német-csehszlovák lobogd- és jelvény- „háboriT-ban - A birodalomban is visszavonták a csehszlovák színek betiltásáról szóló rendeletet Berlin, március 28. A csehszlovák kormány berlini követe által hivatalosan közölte a birodalmi kormánnyal, hogy a német lobogót és az egyéb hivatalos német jel vényeket Csehszlovákiában a jövőben ugyanolyan elbánásban részesítik, mint a többi állam lobogóját és jelvényeit. Az Illetékes belföldi csehszlovák hatóságok máris megkapták az erre vonatkozó utasítást. A birodalmi kormány a hivatalos közlés után vísz- szavonta az év februárjában kiadott rendeletét, amely megtiltotta Németországban a csehszlovák lobogó és a csehszlovák jelvények használatát. Zenes ajánlatot tett Lengyelorsiágnak a konfliktus békés elintézésére | S^iga, március 20. Benea ktttitgyiniiiias- fér iegae; fogadta Grribowsbi prágai lengyel 1 követet 8 kosarasai! tárgyalt vele a nemset- I köri helyzetről, a római jegyzőkönyvekről é* főleg a csehszlovák-lengyel konfliktus kérdéseiről. Benes külügyminiszter tiltakozott a Gazette Polpka iráamodora ellen, különösen a lap vasárnapi cikkét kifogásolta, amely fenyegetéseket tartalmazott Csehszlovákia ellen. A külügyminiszter közölte a követtel, hegy Csehszlovákja kormánya ben ellene/, minden retorziót, Lengyelországgal szemben semmiféle represszáliákat nem alkalmazott s a csehszlovák állampolgárok kiutasítását sem kívánja hasonlóval viszonozni, A külügyminiszter egyidejűleg ajánlatot tett a követnek a lengyel-csehszlovák konfliktus békés utón való likvidáláeátra. Franciaország harca a garanciákért és a szankciókért /ékét. amelyben a francia kormánytól újabb fel , vílágositásokat kér a francia Mí'egyverezéei me morandum ügyében, különösen azokra a garan dákra és szankciókra vonatkozóan, amelyeket Franciaország adott esetekben alkalmazni óhajt |A francia lapok ezek után biztosra veszik, hogy a lefegyverzési konvenció nem jöhet léire « biztonsági garanciákról szóló és » franciák által kívánt záradék nélkül. Belgium csatlakozik Frandaországhoz » garanciák kérdésében. A ti glia felfogása egyelőre tisztázatlan. A Malin eze rint Anglia nem irja alá a szankciós határozató! » ezért a lefegyverzési konvenció nem valósul hat meg. Az Echo de Paris szerint sem hajlandó a brit kormány nagyobb garanciákat adui, mint amilyenekről a locaraói szerződés beszél. Az Ex- I celisior úgy tudja, hogy Anglia legfeljebb gaz dasági szankciókba egyezik bele, de fegyveres szankciók alkalmazásába, semmi esetre. Etsülyedí 300 hintái haíászbárha Barthou utjának visszhangja - A határoratfan Anglia Pária, márdtís 29. Barthou brüsszeli látogatásának visszhangja még nem szűnt meg. Illetékes körök szerint a francia külügyminiszter Belgiumban elsősorban a ioeamói szerződés garanciáiról tárgyalt A lapok élénken kommentálják a briisz- szetl találkozót és a brit kormánynak azt a jegy Kanton, március 29. Kvautón kínai' tartományból érkezett jelentés szerint 3(M) halász bárka a vihar következtében elsülyedt. 800 halász a tegerbe fulladt. 'ból áldoznak, Pilátus iskolájának egyik leghathatöeabib fegyver© s egyszensmdtnd eszköze a tudatlanság. A® ember ©1 sem képzelné, hogy sokam mennyire tudatlanok, a hitbeli és egyházi dolgokba®. E tudatlanságot nemcsak az alacsonyabb műveltségű népben, hanem — és talán fokozottabb arányban — találjuk meg az úgynevezett művelt osztályokban. A nép éppen tudatlanságánál fogva a legostobább meséknek í« felül, a művelt osztály tagjai pedig hivatva érzik magukat arra, hogy a hitet és egyházat, vallást és erkölcsöt érintő dolgokban, amelyekről esetleg halvány sejtelmük siraca, döntő báróként ítélkezzenek és rendelkezzenek. Mindkét Isikolámak céS)|& a irocmíboMfi. Példa reá a spanyolországi forradalom, amelynek legfőbb törekvése a templomok, kolostorok, vallásos iskolák és egyéb intézmények lerombolására, felgyűljtásáira irányult Ugyanezen célra törekedett az ausztromarxizmus is, melyet azonban — talán az utolsó órában — meggátolni sikerült. Miután e két iskola az önzésen, gyűlöleten és hazugságon alapul, természetes, hogy előttük a legnagyobb szeretet és önfeláldozás, azaz Krisztus keresztje csak ostobaság és botránykősaáimba megyen. E két iskolának működése hozta létre a világ mai sok baját isA harmadik csoport, mely Krisztus keresztje alatt, állott és áll, Krisztus keresztjének iskolája, Ez az iskola a szeretetett épült fel, amely legnagyobb az összes erények közt és szent Pál kijelentése szerint mindent eltűr, mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, soha meg nem szűnik « amely életét adja testvéreiért Krisztus keresztjének iskolája egészen más gyümölcsöket'hoz. mint az előbbiek. Krisztus nem lázitotta fel a millió és millió rabszolgát. hogy láncaikat széttördeljék, nem buj- togatta a szegénységet a gazdagok ellen, nem az alattvalókat fellebvalóikkal szemben, hogy rabságukat, alattvalóságukat, szegénységüket még nagyobbá, nyomasztóbbá tegye, — hanem 30 éven át példájával mutatta meg. hogyan kell élnünk és három éven át ugyanazt tanította. Krisztus keresztje kiemelte a világot abból a lelki szenvedésből és rabszolgaságból, melyben addig sínylődött. Kiemelte azáltal, hogy nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is hirdetett, az önfeláldozó szereteti© pedig példájával tanította meg. Mig az első két iskola csak 'rombolni tudott és tud. addig Krisztus keresztje mindenüvé életet- önt, mindent felvirágoztat. Krisztus keresztje szabadította fel a nőt. rabságából s emelte fel 8® anyai méltóságra, a keresztény házasságot pedig a társadalom alapjává let leKrisztus keresztije tanított meg arra, hogy megelégedjünk azzal, amink van és mindent Isten ajándéka gyanánt becsüljünk. Ez iskolában a szegények a gazda gokkal egyiitl megtalálják egymást a munkás szeretetheti, az élő hitiben és a jövendő feltámadás reményében. Az Istentől való elszakadás boz.la létre a háborút és okozta a ma uralkodó válságok Hogy a felforgató elemek a farizeusok vagy Pilátus iskolájához tartoznak-e. mind egyre megy. — annyi bizonyos, hogy . Krisztus keresztje iskolájának tanítványai közé nem k r- tóznak. A magyar nemzetet a lefolyt ezer év alatt elhelyezkedése, és vezetőinek bölcsessége Krisztus keresztjének iskolájába hozta és az ezerév története megtanította arra. hogy csakis Krisztus keresztjének zászlaja alatt és szolgálatában lelheti boldogulását Krisztus keresztje az önfeláldozó szeretetnek iskolája s a magyar nemzet a nagy Proli ász ka püspök szavai szerint vértanú nemzet volt. Századokon át küzdött, vérzett a Krisztusi igazságért. kultúráért és társadalomért - e nagy küzdelemben majd hogy teljesen el nem vérzett. Krisztus keresztje fentartofta a vészes- viharos időkben és benne bízik ma is.
