Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-27 / 72. (3403.) szám
,1984 március 37, kedd. 4 T>KKGM-MAfi&AR-HI RLAB ____________ SZ LOVENSZK Ól_PROBLÉMM A magyar könyv tragéűiála Amíg egy magyar könyv eljut a szlovenszkói olvasóig... Prága, március 22. A kisebbségi magyar * élőt kis és nagy tragédiái között talán a legtanulságosabb a magyar könyv sorsa. A magyar könyv útja jelzi azt a távolságot, amely Budapest és Pozsony között van. A magyar könyv a történelem országutjának héfödte kilométerköve, amely ennek az útnak vándorait mélabus elmélyedésre kényszeríti. Álljunk meg ennél a kilométerkőnél, amely évröl-évre szélesebb teret határod... Magyar iró, magyar könyv... A magyar könyv megjelenik Budapesten. S tegyük hozzá, sok kinnail, szorongó reménykedéssel és kevés íréi honoráriummal. Magyarországon sok az iró, kevés a kiadó. Az az iró, aki nem tud valamelyik nagyobb lap közelében kenyérihez, rendszerint csak morzsáidhoz jutni, elpusztul. A magyar szó nagyon szegény lett, nem tudja eltartani szolgáit.. Magyar iró sorsát nem Molnár Ferencen kel lemérni, akit a világ nagy színpadai tartanak el, hanem Krúdy Gyulán, aki gyertya-csonk mellett olvasta ki a halála előtti éjszakán a lapokat, mert a budai lakásból hetekkel előbb kikapcsolták a villanyt. A magyar iró sorsára, s talán erre maguk az írók se gondolnak, döntő befolyással van az is, hogy a csehszlovák, román és jugoszláv határon a magyar fordított könyv könnyebben jut át, mint az eredeti magyar munka. A kiadónak tehát, már csak ezért is érdeke a külföldi iró könyvét kiadni, előbb jut pénzéhez •és ‘biztosabban jut el azokra a piacokra, amelyeken szerény hasznát megszerezheti. Mert a magyar piac általában csak az előállítási árat és az írói honoráriumot hozza be, ha a könyvnek közepes sikere van. A könyv tehát, amelyet hosszú, izzó éjszakákon át szive vérével vetett papírra az iró, végre 'enik a könyvkereskedők kirakatában. A uak a könyvről, az olvasóik beszélnek r jvezett irodalmi szenzáció lesz bele ó boldog, talán előleget is kaphat uj I regényére. A szlovenszkói kereskedő azonnal ir a budapesti kiadónak és kéri a két cenzúra- példány beküldését. Ez megtörténik. A kiadó becsomagolja és elküldi a két cenzúra-példányt: Portókéitség: 5 korona 60 fillér. Mo<st következik három hosszú hónap, amíg a cenzornál hever a könyv. A 'törvény szerint ugyanis bárom hónapon, belül köteles a cenzor véleményt mondani arról, hogy a könyv nőm sérti-e a csehszlovák állam érdekeit. S ennél az elbírálásnál természetesen nemcsak egyes kifejezések jönnek tekintetbe, hanem légióként a könyv tendenciája. Megkell jegyezni, hogy Szlovenszkó területéről minden könyv a pozsonyi cenzorhoz kerül, tehát az ungvári kereskedőnek a könyvet a pozsonyi cenzúrához kell eljuttatnia, ami külön kampld- kációkat jelent. A pozsonyi cenzor mindenesetre jóindulattal kezeli a magyar könyvek ügyét s igyekszik, amilyen gyorsan csák lehet, „elintézni44 egy könyvet. A legjobb esetben is eltart azonban három hétig, amíg a véleményezés megérkezik s a könyvkereskedő megteheti a következő lépést a Csehszlovák Nemzeti Banknál... Cenzortól a cenzorig A prágai Nemzeti Bank devizaosztályán van a magyar könyv küzdelmes utjának második áldomása. A devizarendelkezések értelmében ugyanis a szlovenszkói könyvkereskedőnek devizaengedélyt kell -kérnie, hogy Budapesten kön vvek-e-t vásárolh ásson. A kérvény tehát elmegy, amelyben a kassai vagy pozsonyi könyvkereskedő mondjuk 150 kg könyv behozatalára kér engedélyt a Nemzet! Banktól. És természetesen rendszerint visszajön, mert valami formahiba miatt nem lehetett elintézni Ezeknek a devizaengedélyezési kérvényeknek természetéhez tartozik, hogy krónikus formahibában szenvednék. A kérvény tehát néhányszor megteszi az utat Kassa és Prága között, míg végre megérkezik az engedély. A Nemzeti Bank engedélyt ad, ha 150 kilóiról van. szó, j mondjuk, 00 kiló ikönyv behozatalára, azzal a kikötéssel, hogy a könyv bevásárlásához szükséges devizát a Nemzeti Banknál a hivatalos átszámítási kulcs szerint, tehát 7.09-es alapon vásárolja meg a kereskedő. Mindez megtörténik. Végül továbbá báróim hét alatt megérkezik a könyvcsomag. Ekk-or újból kiszáll a rendőrség és megvizsgálja a csomagot, hogy valóban azok a könyviek vannak-e benne, amelyéket a hatóságok engedélyeztek. A vizsgálat után végre a kereskedő kiteheti a 'kirakatba a könyvet. És végül: az Olvasó A magyar könyvujdonság tehát ott ragyog a szlovenszkói könyvkereskedő kirakatában. Kis vörösbetüs tábla hirdeti fedőlapján, hogy „újdonság44. A szlovenszkói olvasó, aki még ezer baja közben szakit magának Öt percnyi időt, hogy megálljon a könyvesbolt kirakata előtt, gyanúsan szemléli az „újdonságot44. Valami rémlik neki. Ezelőtt négy hónappal vallóban sokat írtak a lapok erről a könyvről. Természetesen, azóta már régen nem szenzáció, az iró már uj könyvön dolgozik és a lapok már hirdetik is megjelenését. Akinek pénze van., az szeret lépést tartani irodalmi dolgokban a divattal. Nem várja meg, mig hosszú vándoirut- ján elérkezik hozzá a magyar könyv. És különben is, hogy jön ő ahhoz, hogy egy -kétpengős könyvért 15 koronát fizessen. Hiszen Sokkal jobban jár, ha bemegy a bankba és Szabadforgalomban 11 korona 20 fillérért vásárol 2 pengőt, elküldi a pesti könyvkiadónak aki becsomagolja néki a könyvet és a kulcs szerint, tehát 7.09-es alapon vásárolja megjelenés után három nappal elküldi néki. A szlovenszkói olvasónak, aki szereti a magyar könyvet, akinek kis könyvtára van, aki havonta néhány koronát hajlandó arra a nemes, de, valljuk be, ritka szenvedélyre áldozni, amit u-gy hívnak, hogy magyar irodalom, — ennek a szlovenszkói Olvasónak már rég neon „újdonság44 a könyvkirakat újdonsága, régen ott sorakozik a könyvespolcán, díszes és ünnepelt helyen. Ha bemegy a könyvesboltba, akkor rendszerint „d-ugárufc44 vásárol. Csak azért megy be, hogy titkos szenvedélyének, a de- -tefctáv-regénynek áldozzon. Mert a legtöbb oh vasó, ahogy egy ungvári kereskedő mondta, „kettős irodalmi életet44 él. Egyet a napfénynél, frakkban és teljes kul-turdiszben, ennek az irodalmi életnek színvonalát pontosan leolvashatod az Olvasó könyvtárán, amely ott díszeleg az úri szoba kicsit lankadt pálmái és fókuszai között. A másik az, amit az irodalmi élet lébujaiibam, piszkos ©öntésekben, bűnös gyönyörök között él az Olvasó, ennek az irodalmi alvilágnak nagy csillagai W-aliaoe és a többiek. Az ilyen könyvet az Olvasó eldugja a kabát- zsebébe és ha a könyvesbolt ajtajában találkozik egy barátjával, hanyagul megjegyzi,, hogy megrendelte Romain Rolland uj könyvét-, ami most jelent meg franciául. S a kéktáblás Wal- lace kajánul röhög a kabát zseb mélyén. Ez a könyv soha nem kerül a polcra, soha nem lesz belőle társadalmi lény, mindig titokban, kéz- alatt fog terjeszkedni. Az olvasók bizalmas és sunyi mosollyal adják tovább egymásnak, mint a'bűnösök... Ezekből a dugárukból él a könyvkereskedő. Na meg a hitelezőiből. A könyvkereskedő véleménye szerint, csa® a hivatalos devizakurzus miatt fordultak el tőle állandó és komoly vevői. Mert nemcsak sokaljáik a n-é-gy -koronát, amivel drágábban adja ő a magyar -könyvet, mint ahogy közvetlenül í a pesti kiadótól megkapja az olvasó, hanem zavarja őket, mint valami rendkívüli adó vagy bélyegi-Ueték, amit a legnehezebb szívvel fizet meg a közönség. És semmi fáradtságot neon kímél, hogy megkerülje. A -közönség lustaságnak is nevezhető -kényelemszeretetéről legendákat lehetne írni, de közismert dolog, hogy ez a kényelemszeretet fanatikus buzgalommá változik, ha bélyeget kell lenyalni vagy villamos- jegyet elbliccel mi. A könyvkereskedő tudja ezt és már bélé is törődött sorsába. Papiroson tizenhét százalékot keres egy könyvujdonságon, ha eladja... Igazán nem lehet rossz néven venni tőle, ha hazárdjáték, nak fogja fel ezt a „legszolidabb" üzletágat. A szlovenszkói könyvkereskedő egyelőre a pesti kiadó pénzéből fizeti az adóját. A hathónapos hitelből, hat hónap után „elkészül44. Szlovenszkón volt hatvan régi jón-evü és pontosan fizető könyvcég; ezek közül húsz teljesen eltűnt a piacról, a többiek többszöri kiegyezés után küzdenek az árral, de vájjon meddig bírják? Aranybástya Sarányi téka a Budapest, március 26. Igaza volt Surányi Miklósnak, amikor azt mondotta, hogy uj darabja alapján a zsidók antiszemitának, a keresztények viszont filoszemitának fogják tartani. Igaza volt azért, mert az emberek ma rendkívül hajlamosak a felületes ítélkezésre. A kimondott igazság mögött -mindig valami rejtett célzatot keresnek és nem egykönnyen hiszik el, hogy az íré — különösen, ha történelmi hátterű képet fest — kizáróan és egyedül csak — iró, aki minden kicsinyes szemponton, minden alapnélküli érzékenységen, sőt azt mondanám, minden világnézleten felülemelkedve ad hangot a -maga felfogásának. A maga tiszta gondolatát közvetíti egy rég letűnt korról -a mai kor emberéhez és igazán nem ő tehet róla, ha a történelmi hűség és igazság fényében olyan tényezőkről is be kell számolnia, amelyek hol az egyik, hol a másik oldalnak nem tetszenek. Az igazság igazság marad akkor is, ha kellemetlenül érinti azt, akiről kimondották. Surányi Miklós tiszta és nemes irodalmat jelentő uj darabjában, az Aranybástyában, nyoma sincsen az elfogultságnak, a részrehajlásnak, nincsen egy mondata, -egy gondolata, amelyből a felekezeti türelmetlenségre lehetne következtetni. Ezt azért állapítom meg ilyen határozottsággal, mert — mint mondottam — a mai társadalom egyes rétegeiben megvan az a hajlandóság, hogy túlzott érzékenységükben a gyűlölet lobogó lángolását lássák ott ia, ahol valaki az igazmondás szerény mécsesével világit bele abba az élm-ult világba, amelyet Surányi -mesteri módon, szinte a tisztelet és a megbecsülés egy nemével elevenít fel: a gettóba, Surányi Miklós uj darabja három generáció történetét öleli fel. Az első felvonás 1792- ben játszódik, a második 1815-ben és a harmadik 1840 végén. Ez alatt a negyvennyolc esztendő alatt a világtörténelem, nagy színpadán sok és nagy tragédia játszódott le és Miklós három fetvonásos szinjá- budapesti Nemzeti Színházban ez alatt az idő alatt — a hatalmi -és politikai konstelláció minden változását felismerve és kihasználva — nőtt ki a frankfurti gettóból a világ legnagyobb pénzh-atalmassága. A szerző nem mondja meg, de mindenki előtt világosan áll, hogy az Aranybástya a Rotschild-ház története. Csakhogy a darabban Rotsdhildot —■ Léwyn-elk hívják. A darab elején ez a Léwy még jakobinus érzelmű párisi bankár, aki Mendel Ábrahám frankfurti bankárral egyetemben Moselburg várában kölcsönt ad Gondé hercegnek, a francia emigránsok vezérének, aki a francia forradalom „garáadálkodásá- nak“ akar véget vetni -és XVI. Lajos trónját akarja megszilárdítani. Léwy feleségül szeretné Mendel leányát, Ráchelt, aki Parisban -élt és az -akkori idők volteriámus szellemének hódolva, teljesen szakított faji és felekezeti jellegével. Kereszténnyé lett és titokban feleségül ment Beauhamais márkához. A trieri érsek, aki szintén jelen van Moselburgban, felfedi Ráchel titkát. Az öreg Mendel kétségbeesetten hallja az igazságot, kiátkozza -és megtagadja leányát és másik leányát, Leót, adja Léwyhez. Lelkűkre köti azonban, hogy a gettóból káröppent Ráchelt és utódait tartsák szemmel, vegyék körül ananybástyávafl, óvják és segítsék. A második felvonás a Waterlooi csatavesztés után játszódik Lavelette gróf, Napóleon postaminiszterének palotájában. A gróf felesége Antoinetta, Ráchel leánya, sziwel-lélek- kel bonapartista, ez azonban nem akadályozza, hogy Gévres hercegnek, a királyhü arisztokrácia egyik fiatal tagjának a szerelmét viszonozza. A gróf porosán, piszkosan érkezik a vesztett csatából a palotába, amelynek egyik szobájában rejtőzik Gévres herceg. Lavelette még bízik és remélj de a pániéi uoca már megmozdult. A csőcselék forrong és az a nép, amely még órákkal előbb imádta a császárt, most halált kiált reá és kiiveire. Léwy, aki már tekintélyes és gazdag bankár, kérleli Antoinettet, hogy kis leányával egyetemben meneküljön eL Felajánlja a házát. Antoánette nem megy, de kis leányát, Louiise- Marie-t rábízza Léwym Az ucca csőcseléke betör a házba, elfogja Lavelette-et, aki a csőcseléktől ‘tudja -meg felesége hűtlenségét. Antoinette, akinek zsidó származását a két sógornő sohasem tudta megbocsátani és akit a csőcselék is lezsidóz, férje mellé áll 'és vele együtt hal meg a császárért. Elmúlt huszonöt esztendő. Léwyből — Charles Léwy báró lett, annak a bankháznak a feje, amelynek hatalma immár egész Európát behálózza. Az emigránsok és Napóleon után most Lajos Fülöp király fordul hozzá kölcsönért. Éippen a királyt várja -házába vendégül. Legfiatalabb fiát, Lionel lordot akarja rábírni, hogy nősüljön meg. A fiú nem hajlik az apai szóra, mert szerelmes Louise-Marie- be, Napóleon törvénytelen fiának, León grófnak a feleségébe. Ez a gróf seinmirekelő, kártyás, jeliemtelen ember. Felesége és két leánya a legnagyobb nélkülözés közepette él ugyanakkor, amikor ő egy téten félmillió frankot vészit. Ezt a félmilliót 24 óra alatt ki kell fizetnie. Léwyhez megy, de az öreg helyett a fiú fogadja. A fiú gyűlöli Lóont és heves szóváltás után kiutasítja a grófot, aki gyáva zsidónak nevezi Lionelt. Persze, párbaj készül. De az öreg Léwy a párbajt megakadályozza, kifizeti a gróf adósságát,- sőt még egy -milliót ad neki, ha azonnal elhagyja az országot. Léon vivődik önmagával, de mikor az öreg bankár börtönnel fenyegeti, Léon megadja magát. Louise-Marde (Ráchel unokája) és két gyermeke egyedül marad. Lionel most már hajlandó megnősülni, ha keresztény leányt vehet el- Az apja kétségbeesetten tiltakozik a terv ellen, mire Lionel megváltja, hogy 6 is kereszténnyé lett. Lionel feleségül kéri Lóul se-Marie-t. De ez már semmi közösséget sem érez azzal -a fajtával, amelyből nagyanyja származott és hidegen és idegenül áll az ősök világával szemben, felvilágosítja Lionelt a kettőjük közötti házaság lehetetlenségéről, mert — hiába k-eresxtelke- dett meg — közöttük áll a — gettó. íme: a harmadik nemzedékiben megismétlődik az első nemzedék története. Léwy báró nem átkozza ki a fiát, hanem az aranybástya mögé menekül, amely biztos menedékül szolgál. l Rövidre fogva, vázlatosan ez Surányi darabjának tartalma és értelme. Az uj darab messze fölötte áll a szerző néhány évvel eir előtt szinr ekerült első darabjának: A halhatatlan ember-nek. Az Aranybástya első és harmadik felvonása grandiózus és megkapó; a második — sajnos — nem ennyire sikerült. A darab • a Rotschild(Léwy) -ház történetéről szól és az ember azt várná, hogy a darab e körül a történet körül bonyolódik. Ezzel szemben a második felvonásban Léwy éppen csakhogy megjelenik a színen. Ennek a felvonásnak még az is a baja, hogy — úgy látszik — a rendezőt — a kiváló Csathó Kálmánt — sem inspirálta. Csak ezzel menthető és magyarázható az a pongyolaság, amellyel a csőcselék -betörése a palotába, tehát egy 'kimondottan forradalmi jelenet a színen lejátszódik. Az emberek végszóra ordítanak és hallgatnak el. Kis zugás, mielőtt jönnek; ordítás, amikor betörtek és mély csend, amikor a grófot elcipelik. Ilyen gombnyomásra ez talán mégsem megy. Egyebekben azonban, amint ez nem is lehet másként, Gsathó Kálmán igazán érdemes és szép munkát végzett. A színpad — Upor Tibor díszletei és a jelmezek, — Nagyajtai Teréz tervezése, kifogástalanok, korhüek és illúziót keltők. Az előadás kitűnő. Bajor Gizi hármas szerepében — Ráchel, a leánya és az unokája — a legnemesebb művészet és a legniüvészábh színjátszás szólal meg. Kiss Ferenc (Léwy) alakítása különösen a harmadik felvonásban tökéletes és nagyszabású. Egy kis szerepben — Léwy írnoka a harmadik felvonásban — Juhász József a legkitűnőbb szín játszók sorába került. Os. Aczél Ilona Lea alakját nagy művészetének bensőséges melegével szólaltatta meg. Ágthy Erzsi és Eőry Kató két ma-r- quáse-e az előadásnak nagy értéke. Sugár Károly az öreg Mendel szerepét tette jellegzetessé a maga emberábrázoló művészetével. Táray Ferenc, Mihályfi Bél-a, Percnyi László, Tímár József és a többiek mind művészetük és tudásuk legjavát vitték ütközetbe a sikerért, amelyik a bemutatón, különösen az első és a harmadik felvonás után, teljes fényében bontakozott ki. A bemutató előadásra megjelent Horthy Miklós kormányzó és családja és 'megjelenít a magyar kormány több tagja ifi. ZÓLYOMI DEZSŐ.
