Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-25 / 71. (3402.) szám
1934 mArcfag 25, vasárnap. TmSGXjASAGte®HTRLSr» R japán isten és a oégrehajtó Irta: Neubauer Pál Vau úgy néha, hogy nem megy tovább, de mert tovább kell. hogy menjen, kusza és groteszk fordulatok mutatkoznak a gondolatok vérkeringésében és itt-ott olyan események játszódnak le, amelyek a végeutuli uj kezdhet jelzik. Ilyen eset fordult most élő Japánban, a felkelő nap és lemenő konjunktúra meglepetések kel teli országában, ahol monda szerint ugyan egy marék rizsből élnek a tömegeik és motorizált törpédótöltelékmek jelentkezik az első hívásra biztosított halál garanciája mellett ötezer ember, — szóval, ahol az emberi élet még egy torpedónál is sokkalta kisebb szerepet játszik, — ugyanakkor azonban vehemens lendülettel százezer kioltott élet árán uj terüle- ket hódit meg az imperializmus, állítólag a nép számára. Ja.pán szerény, a nép harakirisen primitív, a császár és a válás minden, és ezen kívül még csak talán a dötnping. Mindez nem tudta megakadályozni, hogy a válság hullámai e-1 ne bontsák az országot és még az isteneket is hajléktalan munkanélküliekké tegyék. Persze, előre kell bocsátani, hogy a. japán istenek amolyan magánvállalkozásból származó jelenségek és semmi közük az európai népek értelmében vett Istenség fogalmáihoz. Vau többféle isten Japánban, és ezek úgyszólván magánkézben vannak, okos emberek látják el őket és toboroznak az egyiknek, vagy a másiknak hive- . két, akiket pontosan számon tartanak, mert lök fizetik a templomot és ők fedezik a személlyé s kiadásokat. 1 így érthető csak egy hir, amely szerint pscihisciho isten templomát be kellett zárni, mert j. tulajdonos nem tudott adót fizetni. A hívők jgyszerüen bejelentették a csődöt és rnegkez- jődött a kényszeregyezségi eljárás. Való és Íny, hogy a gazdasági válság immár negyeik esztendejében a templomban megjelent a egréhajtó és nem talált értékes tárgyat, írnél y fedezte volna az államnak és magánosoknak Dschischo istennel támasztott jogos és eljitázbatatlan követelményeit. A templom bérlője haladékot kért, de ez sem használt: az isién nem akarta teljesíteni a szerződés ama ‘ pontját, hogy a negyedévi 'bért pontosan meg kell fizetni, mert különben más célra fordítják a templom épületét a tulajdonosok. Röviden: a japán isten emberi bérlője csőd előtt állt és ezen az sem segített, hogy a felettes hatóságokhoz fordult és rámutatott arra a lehetetlen ellentmondásra, miszerint a végrehajtó ugyan gén nagy uir a földön, de végre is Dschischo sten jóvoltából és ezt a tényállást nem lehet elforgatni, nem lehet a szerepeiket elcserélni. V felettes hatóságok ama elgondolásuknak ad- afc kifejezést, hogy ha Dschischo isten nem ad sem a bérlőn, sem magán segíteni, nem z a hatalom, amelynek az embereik hiszik és em érdemesíthető arra, hogy az állami — melynek csak az erős kezű hatalmak fonto- nk — szanálja. A szanálás sok pénzébe kerít volna az államnak, de a. kínai háború, mg Mandsukuo császárának koronázási ün- npségei még többe kerültek, és erre a kettőre <yam szükség volt, mint amilyen- Dschischóra. incs. Ezért tanácskozás után elejtették. Egy államilag elejtett, isten rossz bőrben ’an. A végrehajtó megjelenít a templomban és -eleget akart tenni kötelességének, de — mint már mondtam — nem talált megfelelő értéktárgyakat. Nyilván csalárd bukásról volt szó, az adós mindent elrejtett, hogy megmentse, ami megmenthető, és az istennél egyéb nem maradt. Dsehischot az ügy nem izgatta. Emberekkel, akik csalárd módon elhagyják, mert nem tud fizetni, nem tárgyal, mondta az a ma- 6oly, amély a végrehajtót vérig sértette. Tiszta sor, az isten kineveti és mondja: „Kiváncsi va- igyok, kedves barátom, hogy ezek után mit fogsz tenni? Eddig imádkoztak hozzám, most elárvereznek, csak azért, mert egy kis válság van és beütött a nagy krach? Nos, ez nem tarló zik rám, én az örökkévalóság fájából vagyok faragva, tedd azt. amit jónak látsz!" j A végrehajtó látta, hogy csúnyán becsapták js kitoltak az államkasszával. Ezt nem tűnhet- je, mert családjának a sorsa függött attól, iogy elintézi-e ezt a kényes ügyet, hiszen az |la.m nem törődik vele, hogyan intézi él, halj m azzal, hozza-e a pénzt, vagy sem. A vég- óhajtó elgondolkozott, amikor Dschischo mo- elyábói azt a következtetést kellett levonnia, ügy az isten felkészült a küzdelemre és hogy Őt igazi japán belátással és ésszel teszi. Avég- íjhajtó éppen az nap olvasta, hogy Sir Hube-rt Murray, Pápua kormányzója nyilatkozott a derék emberevőkről és azt mesélte a londoni kö- zönsé-gnék, hogy az embere vök igen pompás emberek, akik nem ismerik az állami hivatalokat és a végrehajtót, a rendőrséget és a bürokráciát, nincs szükségük rendőrségre és katonaságra, mert békésen élnek és szeretik egymást. Az emberevők, mondotta Murray, nem falják fel és nem ütik agyon egymást, nem játszanak japán-kinai háborút. Persze, tette hozzá az okos angol, a civilizáció még nem jutott él hozzájuk és ezért paradicsom az emberevők földje. Erre gondolt a végrehajtó, amikor szembenézett Dschischo isten torz és öldöklőén gúnyos mosolyával és ékkor hihetetlen nagyszerű ötlete támadt, amely volt olyan rendkívüli, mint maga a mosoly, vagy a-z a tény, hogy a templomba kellett mennie, hogy végrehajtson egy istent. Lehet, hogy a japán végrehajtó agyán ismeretlen intuácáó villáma cikkázott át, oly primitív valami, mint Colum- bus tojása, tehát egy zseniális és ezért meggyőző koncepció: meggyülölte az embereket, akiknek a* szolgálatában állott és megsajnálta az elhagyott istent, akit szánalmassá tett az emberi gyarlóság. Elment egy fuvaroshoz, tár- szekérrel tért vissza a templom elé és minden t-eketória nélkül elvitette Dschischo istent, a templom egyetlen értéktárgyát a-------záloghá zba. A zálogház felismerte, hogy jü üzletet köthet vele és a szokottnál nagyobb köl-csőnt adott rá. A végrehajtó élvitte a pénzt és a zá- Jogcédulát a hivatalába, mint aki annak rendje és módja szerint eleget tett kötelességének. Dschischo isten pedig jól érzi magát a zálogházban, mert most már biztos, hogy kiváltják és hogy temploma ragyogni fog újra. mint a felkelő nap. hiszen egy közönséges végrehajtón keresztül bebizonyította, hogy pénzt ér akkor is, ha minden értéktárgytól megfosztották, magára hagyták: bebizonyította, hogy, mint isten, akkor is pénzt ér, ha ő a-z adós és lüí! A rend kényelmet jelent. A nálunk vásárolt irodaberendezéssel mindkettőt eléri l’rahsll, Vodlékova 82 U Novákú. Tel. 288-18 már senkije és semmije sincs, ö volt eddig az egyetlen, aki helyesen oldotta meg a válságot, amely nagyon hasonlít ehhez a históriához. Persze, az is igaz, hogy ez csak egy japán istennek juthat az eszébe. Az ember olyan gyarló, hogy istenné tesz meg valami értéket és aztán kijelenti, hogy elértéktelenedett, A végrehajtó ötlete egyenesen szenzációsan követendő példa: mindenki meg van elégedve, az állam, a hitelezők, az adósok és az isten maga., mert amire a zálogház ad, arra az emberek is adnak. Már mint hitelt, A hitel pedig minden földi és anyagi élet első é6 utolsó krédója. Azért, és addig hisznek benned, amíg hiteled van. Erre tanít Dschischo esete a végrehajtóval a felkelő nap országában, 1984-ben, válság, hitetlenség és hitelnélküliség koráiban. ..Segíts magadon és akkor az ember is megsegít", mondja. Dschischo. ö pedig tudja ... A politikai ellenfél és az ellenséges tábornok elősegítette Kossuth Lajos meneküléséi magyar földről Érdekes uj adatok a magyar szabadságharc összeomlásának napjairól • Báró Majthényi László egykori honfi főispán feljegyzései Léva, március 24. (A P. M. H. munkatársától.) A Majthényiak leveles ládájából való régi Írások 'között lapozgatok. Régesrégi politikai feljegyzések báró Majthényi László egykori honfi főispán emlékezései. Bizony nehezen betűzhető, öreges Írások, remegő kézzel papirra vetett őszinte vallomásai egy sírjába készülő'agg politikusnak, a korabeli politikusokról, országiakról és honfiakról. Az ©gyík oldalnál kiülő nősebben dobban meg szivem. A felírás ugyanis ezt mondja: „Kossuth f 1894 Március 21.“ A turini remete negyven óv előtt hunyta le örök álomra a szemét és borította mély gyászba a magyar népet. Mint gyermek még én de részes-e voltam annak a nagy gyásznak, amely a Kossuth-fcultusz tetőfokán igazán megrendítette a magyar népet... Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyomorégés, csalánkiütés, rosz- szullét, fejfájás, idegizgalmak, álmatlanság esetén a természetes „Ferenc József* keserüviz megszünteti az emésztési zavarokat, fertőtleníti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra tereli és felfrissíti a szellemet. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizonyítják, hogy alkoholisták a Ferenc József viz használata folytán étvágyukat majdnem teljesen visszanyerik. De aki az előttem levő sorokat rótta a papirosra negyven év előtt, Kossuth Lajos halálának napján: az a férfiú nem volt híve Kossuth Lajosnak, sem pedig a kossuthi politikának ... Milyennek látta a politikai ellenfél Kossuth Lajost? Ezt elárulják a következő sorok, amelyeket a visszaemlékezésből ide rovok:-— Érzelmeimnek hallgatást parancsólok. Telhető objectivitással feljegyzem a-mit gondolok és azon keveset, amit tudok. — Ha jól emlékszem 1838-ban — lehet 37- ben — ... híre ment, hogy Kossuth- ki éppen akkor szabadult ki a börtönből, a Pesti gyűlésben, — mint most nevezik nagyszabású beszédet fog tartani. Elmentünk több iskola társammal. Beszélt; az előadás a szónoklat formai remeke. Tartalma- phrasis... A hallgatóság zajosan megéljenezte. Én 17 éves gyermek, hideg maradtam ... Mint ki sejtettem, hogy ezen ékesszólás egykor lángba borítja kedves hazánkat ... Ezt kivéve soha Kossuthot beszólni nem hallottam, egymást nem ismertük. Ezután Kossuth követté választásáról emlékezik, majd így folytatja Majthényi László báró: — Az események, melyek februárban 1848. Párisiben, Márciusban Bécsben végbe mentek, ismeretesek. Kossuth merész iniciativája magával ragadta az egész országgyűlést; Deák háttérbe szorult, Kossuth tényleg már akkor dictator volt. — Jó hazafi volt-e Kossuth? — Kérdezi itt előttem az írás, melyet egykor a Deákpárti politikus intézte önön leikéhez és arra igy felelt: — Kétségkívül egyike a legjobbaknak! Majd azt kérdezi: — Államférfi volt-e? És erre nem-mcl válaszol magának! — ... A detronizáció megtörtént. A muszka interveniált Magyarország ellen mellette senki, ugyanaz ismétlődött résziben az 1859-iki háború után. 49-ben Palmerstonban bízott, ki Magyar- ország küldötteit elfogadni nem akarta, a villa- francéi fegyvernyugváe pedig megmutatta, hogy Napóleonnál hiába várt segélyt, pedig ott volt XIV. Lajos és Rákóczy Ferenc története ... De hagyjuk azokat a sorokat, amelyek a kos- sutlhi politika bírálatát tartalmazzák, térjünk át azokra a részekre, amelyek arról szólnak, hogy milyen véletlenségnek köszönheti Kossuth, hogy nem került a „breeciai hiéna", Haynau kezeire... „Kossuth Lajos élete a kezemben volt..." — Kossuth Lajos élete a kezemben volt, — írja báró Majthényi László. — 1849-ben polgári biztos voltam egy Schldcik- hadtestnél. — Egy napon inasom jelentette, hogy egy fiatal ember vélem szólani kíván. — Jöjön be. — Belépett egy fiatal 26—28 éves csinos külsejű 'és öltözetű ember s ezeket mondotta: — Ha Kossuthot elakarják fogatni, akkor ültessenek lóra egy század könnyű lovast s küldjék ... (a fáin nevére nem emlékszem). Kossuth az éjét ott tölti; ha 4—5 óraikor elindulnak a lovasok, éjszaka ott lesznek s elfoghatják Kossuthot; a lakosoktól nincs mit tartamok, mert oláhok, sőt ha kell, a katonáknak fognak segédkezni. — Néhány másodperc alatt elhatározásra kellett jutnom; ha nem teszek semmit, el megy máshoz és nem tudom mi történhetik; de ismertem Schlick lovaglás jellemét, tehát azt feleltem, hogy ennek jelentést teszek. — El mentem azonnal hozzá, s neki a dolgot előadtam. Néhány másodpercnyi gondolkodás után ,Mit tenne ön? — Én, Kegyelmes uram? Semmit, ön katona, feladata az volt, hogy a fegyveres felkelést fegyverrel leverje, a háborúnak vége van, a többi a bíróságok, a hatóságok dolga." — Önnek igaza van, — mondá, vállamra tévé kezét és ismét gondolkozott. — A fiatalember a lakásomon várja a választ, mit mondjak neki? — Mondja neki, hogy az ön katonái nagyon fáradtak s 6—7 órai távolságra őket nem lova- goltathatja. (8—10 nap óta lovon sem ültek.) — Elmondtam a választ a fiatal embernek. Könnyek csordultak ki a szeméből. — Ha nem i nőise rét a kérdésem, mondja meg nékem lépésének okát. szóllottam én. — Az indok — felelte sírva, — az, hogy Kossuth az atyámat, ki oláh pópa volt, ártatlanul felakasztana. — Ön 'talán téved, — jegyzem meg én, — mert Kossuthot senki sem tartotta vérszomjas embernek. — De a Kossuth által alakított vérbiróság akasztatta fel atyámat. — Hallotta Ön a hadtestparancsnok válaszát. Isten Önnel! {És Kossuth Lajos megmenekült!} I Majthényi azután többek között Arad várának I átadását vetette papirra. Ugyanis Arad, Komárom, Pétervárad csak a világosi fegyverletétel után kapitulált. — Schlick megszállta Arad városát, a várban még Damjanich parancsnokolt. — Schlick Harlinger kapitány által felszólította Damjanichot, adná meg magát; míg a várparancsnoknál bejelentették, egy honvéd szurony szegezve állott a kapitány előtt; egyszercsak elkezdett nyögni; HarlingeT kérdezte tőle. mi baja van? — Uram, — felelte, — már negyedik napja, hogy nem kaptunk enni. — Damjanich azt felelte Harlingernek, hogy ő feladja a várat egy orosz trombitásnak, de nem egy osztrák seregnek. — Erről Schlick az oroszokat értesítette. — Egy délelőtt, midőn oroszokat várták, többen voltunk Schlicknél; egy lepecsételt levelét hoztak neki, melyet ő felbontván, azonnal a zsebébe dugott. — Megérkezett egy orosz dsidás és huszár század, hogy a várat átvegyék. — Még ezek a várban jártak, behoztak Schlicknek egy levelet, ugyan azt melyet élőbbről felbontott, — elolvasván és azt mondta „már késő". — Nem sokára jelentkezett a két orosz század parancsnoka, kik átadták Schlicknek a vár kucsát s azzal eltávoztak. — Mi volt ebben a levélben? — Haynau azt parancsolta Schlicknek, hogy a várnak az orosz által való átvételét, szükség esetén erőszakkal akadályozza meg és ágyukkal lövessen rájuk. — Vájjon mi lett- volna, hogyha ez a^ parancs el nem késik? Midőn a muszka, tisztek karonfogva .jártak fel-alá a fogoly honvédtisztek'kel, velők nyíltan fraternizáltak, sőt egy cukrászdába bemennek, onnan az osztrák tiszteket egyszerűen kikergették, — mondja a szemtanú. Majthényi báró. A történelem ezekből a feljegyzésekből veszi tudomásul, hogy Kossuth élete a fegyverletétel után csak egy hajszálon függött, amint mondani szokták s egyik politikai ellenfele és egy császári tábornak lovagiasságának köszönhette hosszú életét. KOPERNICZKY KORNÉL. 9
