Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-24 / 70. (3401.) szám

^ M*1 RÍDIÓMEUÉRLET Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, /[ szlovenszkói es ruszinszkói magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 36 Ki. .» . R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlK.Q.1 napilapja Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—K6 Szerkesztőség: Prága IU, Panská ulice 12. IL emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská alice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl Marxtól Kossuthig Benes megindokolja, mért volt mérsékelt Mussolinival szemben A prágai Bohemia mai számláiban a követ­kező sorokat olvashatjuk: „A magyarországi szociáldemokraták körében — mint a buda­pesti lapok jelentik — jelentőségteljes irány­változás történt. A magyar szabadságharc nemzeti hérosza, Kossuth Lajos halálának évfordulója alkalmából a szociáldemokraták lapja, a Népszava fennállása óta első ízben teljesen magyar nemzeti szellemben foglalt állást Kossuth nemzeti eszméi mellett. Ez a változás annál figyelemreméltóbb, mert a Népszava az utóbbi napokban minden fönn- itartás nélkül s a legteljesebb határozottság­gal síkra szállt a trianoni békeszerződésnek a magyar követelések szellemében való mó­dosítása mellett." A magyarországi szociáldemokraták politi­kájának eme nacio.ualista irányba való tere­lődése rendkívüli beszédes tünet a nemzet­közi 'marxizmus legújabb fejlődésében. A szociáldemokrácia nemzetközisége, tudjuk, légien csak üres frázis, egyedül a magyaror­szági szocialisták voltak olyan naivak, hogy azt egész mostamig komolyan hitték és annak kedvéért a nemzeti gondolatot következete- *eo perhorreszkálták. A csehszlovák szociál­demokrata párt egész másképpen viselkedett. A cseh nemzeti küzdelemnek egyik legszívó­sabb, legcéltudatosabb harcosa volt, már a világháború alatt is résztvett a cseh nemzeti erőik megszervezésének épitő munkájában s a nemzeti eszme jegyében fegyverrel har­colt. akkor is, amikor a világháború végén a magyarországi szocialista-kommunista rezsim a magyar nemzeti erők lefojtásának és szét- zül’leeztésének munkájával vélte leghatható- « abban szolgálni a marxi nemzetköziséget. A csehszlovák szociáldemokrata párt csak név­legesen marxista párt, mert a gyakorlatban a szociális eszme mellett Masarvk nemzeti eszméit követi. A marxi internacionalizmus an ti militarista felfogásával szemben teljesen nemzeti alapon áll a katonai kérdésben, nem­zeti szellemben revideálta a nemzetközi szo­ciáldemokráciától átvett régi pacifista doktrí­náit. Nincs az a tér, ahol cserbe ne hagyta volna az internacionalizmust. Az internacionálé nemzeti csoportokra való széthullása már régi folyamat. A szociáldemo­krácia németországi és ausztriai bukása első­sorban annak tulajdonítható, hogy ezek a pártok aránylag nagyobb mérvű nemzetközi­ségük miatt nem tudták a nemzet többségét magukhoz ragadni. Idegen test maradtak a nemzetben, le kellett morzsolódniuk. ügy látszik hasonló fölismerés okozta a magyarországi szocialisták ideológiájában be­következett hirtelen fordulatot is. A buda­pesti szociáldemokraták beláthatták, hogy mennél nemzetközibb valamely szocialista csoport, annál hamarább és tökéletesebben felmorzsolódik a nemzeti áramlattal szemben. Az internacionálé nemzeti egységekre való széthullásának folyamatában az a csoport tud csak megmenekülni a teljes megsemmisülés­től, amely idejekorán a ma legerősebb eszme, a nemzeti eszme alapjára helyezkedik s az illető nemzet nemzeti programját magáévá teszi, mint azt a csehszlovák szociáldemokra­ták tették meg jóval korábban, amikor Marx­tól Masarykig jutottak. Beláthatták, hogy a csehszlovák szociáldemokrata párt is csak ajért népi követte még a bukásban német és osztrák elvtestvéreit, mert valamennyi euró­pai szociáldemokrata csoport közül a leg.nem- zetibbé, nacionalistává, sőt sovénné tudott válni s igy a legközelebb tudott hozzáfér­kőzni a csehszlovák nacionalista kispolgárok­hoz, akik tagjainak kerek negyven százalékát teszik kL, -----------­„M ost az a fontos, hogy megegyezzünk Itáliával, Magyarországgal é$ Ausztriával” A külügyminiszter zárszava a szenátus ét a képvitelőház külügyi bizott­ságában - Középeurópa helyzete szerinte reményteljes, Európáé komoly - „Harminc-negyven év múlva egész más képe lesz Európának" ­Prága, március 23. A tegnap este befejezett külügyi vita utolsó szónoka Ruppeldl agrár­képviselő különösen SzlMilő képviselőnek azr zal a tételével polemizált, hogy Csehszlovákia ne avatkozik Magyarország és Ausztria bel- ügyeib© és a H absbupg-kórdésb e sem, Rup- peldt szerint a Habsburgok visszatérés© nem tekinthető Magyarország és Ausztria belügyié­nek. Ezzel legyenek tisztába a Habsbuirg- restauráció barátai. Itt említjük meg, hogy a cseh agrárpárt egy másik képviselője, z,ilka mérnök, ugyan­csak Saüliő képviselővel polemizált, amennyi­ben beszéde befejezésében visszautasította Szüllő képviselő ama szemrehányását, hogy a cseh agrárpárt, illetve Hodza miniszter Szlovenszkóii agrár-politikát csinál. A szónok szerint a szlovák nép többsége földműves, ezért Szlovenszkón csak földműves-politikát lehet és kell csinálni. Benes külügyminiszter a vita végén vála­szolt az egyes képviselők által felhozottakra. Benes külügyminiszter zárszava a szenátus külügyi bizottságában Prága, március 23. Benes külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában elhangzot­takra a következőkben válaszolt: — Több szenátor ur — mondotta Benes — említést tett Mussolini beszédéről. Én expo­zémban egy mondattal emlékeztem meg ar­ról. Értem, hogy a kolléga urak miért reagál­nak erre a beszédre. Én azonban most sem fogok arra bővebben reagálni. Nekünk most a fontos, hogy a közép­európai kérdésekben megegyezzünk Olasz­országgal is, Magyarországgal is, Ausztriá­val is és ezért nem akarom ennek a meg­egyezésnek a lehetőségét megnehezíteni. És erre vonatkozólag feltétlenül teszünk kísérletet. Megmondtam, hogy az Anschltiss ellen vagyunk s ebben egyek vagyunk az említett államokkal, egyek vagyunk Fran­ciaországgal s egyek vagyunk ama néze­tünket illetően is, hogy ez egységes politi­kai felfogáson kívül gazdasági egyezményt is kell csinálnunk. Jóindulattal fogjuk vizs­gálni a római jegyzőkönyveket, hogy a gaz­dasági együttműködéssel is elősegítsük s lehetővé tegyük a Duna-mentén a politi­kai és gazdasági helyzet stabilizálását. Benes ezután a népszövetségről beszélt; s ama reményének adott kifejezést, hogy a normális gazdasági és politikai viszonyok visszatéréséivel e nemzetközi intézmény jelen­tősége ismét nagy lesz. Az embereknek a ] csalódások ellenére is küzdeniük kell az ideá- ] lókért. A cseh nemzet mindig demokrata j volt s igy, ha ma azt mondja valaki, hogy ma Középeurópában Csehszlovákia az egyetlen állam, amely a demokratikus rezsimet fenn­tartja, úgy ez semmi más, mint a történelmi tradíció fenntartása. És ha emiatt a cseh nem­zetnek a történelem folyamán sok konflik­tusa akadt, ez arra késztet, hogy a történe­lemből meri isiink útmutatást, hogy ma mi­ként kerüljük el a konfliktusokat. Az óvatosság oka — És ha Nie-sner kartárs _ mondotta á mi niszter — szemrehányást tesz, hogy na­gyon óvatosan beszéltem, úgy igenis kije­lentem, hogy ezt tudatosan teszem éppen azért, mert a történelem oktat az óvatos­ságra. Ez egyáltalán nem jelenti az elvek feladását. De éppen azért, hogy elveinket, kultúránkat, I civilizációnkat, demokráciánkat, szabadság­szere telünket megvédhessük, tartózkodóknak kell lennünk szomszédainkkal szemben s oly módon törekszünk eljárni a külpolitikában, amint azt expozémban kifejtettem. Gyakori eset, hogy a különböző rezsimmel bíró orszá­gok között jelentéktelen kérdésekben nézet­eltérések merülnek föl s ezek sokkal több keserűséget hoznak, mint amennyit az ember gondolna, Európa helyzete komoly (— Niessner kolléga optimistának nevezeti Nem állítom, hogy amit Középeurópáról mondottam, hogy tudniillik kerül a megegyezésre, azt egész Európára is vonat­koztatnám. Megmondtam, hogy egyes európai kérdések­ről újabb expozémban kívánok nyilatkozni. Kétségtelen, hogy a nemzetközi helyzet ko­moly. A középeurópai kérdéseket tárgyaló expozém­ban arra akartam utalni, hogy mi az állandó, tartós elem a Középeurópa körül vívott tizen- ötéves harciban- Aliiig a különféle államok­nak nem lesz elég merszük elismerni, hogy Ausztria integritása és függetlensége minden, áron respektálandó minden körülmények kö­zött úgy, ahogyan azt Franciaország védel­mezi és ma már Olaszország és Magyarország is, és amint az egyébként a római jegyző­könyvben is bentfoglaltatik, addig nem lesz nyugalom, nem lesz béke, addig nem kerül sor a gazdasági együttműködésre. Ezért mi is kinyilvánítottuk együttműkö­dési készségünket s felajánlottuk, hogy ké­szek vagyunk Ausztriával és Magyaror­szággal tárgyalni n kereskedelmi szerződé­sekről, hangsúlyozva emellett a párhuza­mos utak szükségességét; a politikai nyu­galom és gazdasági tárgyalások, a közép­A szociáldemokrata pártok eme nacionali- zálódásából nemcsak azt az általános tételt ivódhatjuk le, hogy a második internacionálé már csak papiroson létezik, — mert hiszen két középeuTÓpai tagja, a csehszlovákiai és a magyarországi olyan alapvető külpolitikai J várd ősben, mint a revizionista mozgalom, homlokegyenest ellentétes álláspontot foglal el; — hanem ennek a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek számára is van tanulsága. A csehszlovák szociáldemokrata párt, amely már ma is annyira nacionalista jellegű, szin­tén keresztül fog menni a naeionatizálódás további fokozatain, úgy hogy az itteni nem­zeti kisebbségek tagjai a saját nemzetiségük céljai ellen vétenek, ha tovább is hisznek en­nek a pártnak a „nemzetköziségében" és esetleg szavazataikkal támogatják. Lám, a i uémel szociáldemokraták látják ezt és semmi [ácsa nem olvadnának bele a csehszlovák szociáldemokrata pártba. A második inler- nacdonálé minden nemzetközisége dacára, amely egyenesen kötelezőnek írja elő, hogy egy országban csakis egy szociáldemokrata párt létezhetik, külön német szociáldemo­krata pártot tartanak fenn. Voltaképp már ez a külön szervezkedés is kigúnyolása a szociál­demokrácia nemzetköziségének, mert ime még egy országon belül sem tudja megvaló­sítani a „nemzetközi" frontot. Már ez is intő- jelül szolgálhatott volna ama hiszékeny szlo­venszkói és ruszinszkói magyar szociáldemo­kratáknak, akik a csehszlovák szociáldemo­krata pártba beolvadtak és annak szekerét máig tolták. De a nációnál izálódús mai folya­mata aztán véglegesen meg kell hogy győzze őket arról, hogy a nemzetköziség tévhitének egész Középeurópában egyedül Ők az utolsó mohikánjai. Mennél nemzetibb lesz a mostani világáramlat hatása alatt a már amúgy is na-1 gyón nemzeti irányú csehszlovák szociál­demokrata párt, annál távolabb sodródnak ölk a magyar kisebbség érdekeinek szolgála­tától. Ideje volna, hogy végre belássák, hogy ők csak „palijai" a rég lejárt s rég nemlétező nemzetköziségnek. A kisebbségi nemzet ki­szolgáltatottabb politikai helyzete azt diktál­ja, hogy minden erőt összefogjunk kultúránk védelmére, kétszeresen bűn tehát, ha a ki­sebbség egyes rétegei a nemzetköziség jel­szavával engedik magukat félrevezetni s a kisebbség nemzeti érdekeit szem elől téveszt­ve, egy csehszlovák nacionalista párt szolgá­latába szegődnek. A magyar munkásban föl kell ébrednie a magyar lelkiismeretnek s a. nemzetköziség jelszava után való hosszú té­velygések után áldjon oda, ahová a fejlődés, a végzet és magyar sorsa küldi: a magyar ! nemzeti gondolat zászlaja alá, [ “ -----o-----

Next

/
Oldalképek
Tartalom