Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-24 / 70. (3401.) szám

^ M*1 RÍDIÓMEUÉRLET

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kt; külföldre: évente 450, /[ szlovenszkói es ruszinszkói magyarság

félévre 226, negyedévre 114, havonta 36 Ki. .» .

R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOlltlK.Q.1 napilapja

Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—K6

Szerkesztőség: Prága IU, Panská ulice 12. IL emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská alice 12. 111. emelet. Telefon: 34184.

SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRflHfl

Marxtól Kossuthig

Benes megindokolja, mért volt mérsékelt Mussolinival szemben

A prágai Bohemia mai számláiban a következő sorokat olvashatjuk: „A magyarországi szociáldemokraták körében — mint a budapesti lapok jelentik — jelentőségteljes irányváltozás történt. A magyar szabadságharc nemzeti hérosza, Kossuth Lajos halálának évfordulója alkalmából a szociáldemokraták lapja, a Népszava fennállása óta első ízben teljesen magyar nemzeti szellemben foglalt állást Kossuth nemzeti eszméi mellett. Ez a változás annál figyelemreméltóbb, mert a Népszava az utóbbi napokban minden fönn- itartás nélkül s a legteljesebb határozottsággal síkra szállt a trianoni békeszerződésnek a magyar követelések szellemében való módosítása mellett."

A magyarországi szociáldemokraták politikájának eme nacio.ualista irányba való terelődése rendkívüli beszédes tünet a nemzetközi 'marxizmus legújabb fejlődésében. A szociáldemokrácia nemzetközisége, tudjuk, légien csak üres frázis, egyedül a magyarországi szocialisták voltak olyan naivak, hogy azt egész mostamig komolyan hitték és annak kedvéért a nemzeti gondolatot következete- *eo perhorreszkálták. A csehszlovák szociáldemokrata párt egész másképpen viselkedett. A cseh nemzeti küzdelemnek egyik legszívósabb, legcéltudatosabb harcosa volt, már a világháború alatt is résztvett a cseh nemzeti erőik megszervezésének épitő munkájában s a nemzeti eszme jegyében fegyverrel harcolt. akkor is, amikor a világháború végén a magyarországi szocialista-kommunista rezsim a magyar nemzeti erők lefojtásának és szét- zül’leeztésének munkájával vélte leghatható- « abban szolgálni a marxi nemzetköziséget. A csehszlovák szociáldemokrata párt csak névlegesen marxista párt, mert a gyakorlatban a szociális eszme mellett Masarvk nemzeti eszméit követi. A marxi internacionalizmus an ti militarista felfogásával szemben teljesen nemzeti alapon áll a katonai kérdésben, nemzeti szellemben revideálta a nemzetközi szociáldemokráciától átvett régi pacifista doktrínáit. Nincs az a tér, ahol cserbe ne hagyta volna az internacionalizmust.

Az internacionálé nemzeti csoportokra való széthullása már régi folyamat. A szociáldemokrácia németországi és ausztriai bukása elsősorban annak tulajdonítható, hogy ezek a pártok aránylag nagyobb mérvű nemzetköziségük miatt nem tudták a nemzet többségét magukhoz ragadni. Idegen test maradtak a nemzetben, le kellett morzsolódniuk.

ügy látszik hasonló fölismerés okozta a magyarországi szocialisták ideológiájában bekövetkezett hirtelen fordulatot is. A budapesti szociáldemokraták beláthatták, hogy mennél nemzetközibb valamely szocialista csoport, annál hamarább és tökéletesebben felmorzsolódik a nemzeti áramlattal szemben. Az internacionálé nemzeti egységekre való széthullásának folyamatában az a csoport tud csak megmenekülni a teljes megsemmisüléstől, amely idejekorán a ma legerősebb eszme, a nemzeti eszme alapjára helyezkedik s az illető nemzet nemzeti programját magáévá teszi, mint azt a csehszlovák szociáldemokraták tették meg jóval korábban, amikor Marxtól Masarykig jutottak. Beláthatták, hogy a csehszlovák szociáldemokrata párt is csak ajért népi követte még a bukásban német és osztrák elvtestvéreit, mert valamennyi európai szociáldemokrata csoport közül a leg.nem- zetibbé, nacionalistává, sőt sovénné tudott válni s igy a legközelebb tudott hozzáférkőzni a csehszlovák nacionalista kispolgárokhoz, akik tagjainak kerek negyven százalékát teszik kL, -----------„M

ost az a fontos, hogy megegyezzünk Itáliával, Magyarországgal é$ Ausztriával”

A külügyminiszter zárszava a szenátus ét a képvitelőház külügyi bizottságában - Középeurópa helyzete szerinte reményteljes, Európáé komoly - „Harminc-negyven év múlva egész más képe lesz Európának" Prága, március 23. A tegnap este befejezett külügyi vita utolsó szónoka Ruppeldl agrárképviselő különösen SzlMilő képviselőnek azr zal a tételével polemizált, hogy Csehszlovákia ne avatkozik Magyarország és Ausztria bel- ügyeib© és a H absbupg-kórdésb e sem, Rup- peldt szerint a Habsburgok visszatérés© nem tekinthető Magyarország és Ausztria belügyiének. Ezzel legyenek tisztába a Habsbuirg- restauráció barátai.

Itt említjük meg, hogy a cseh agrárpárt

egy másik képviselője, z,ilka mérnök, ugyancsak Saüliő képviselővel polemizált, amennyiben beszéde befejezésében visszautasította Szüllő képviselő ama szemrehányását, hogy a cseh agrárpárt, illetve Hodza miniszter Szlovenszkóii agrár-politikát csinál. A szónok szerint a szlovák nép többsége földműves, ezért Szlovenszkón csak földműves-politikát lehet és kell csinálni.

Benes külügyminiszter a vita végén válaszolt az egyes képviselők által felhozottakra.

Benes külügyminiszter zárszava a szenátus külügyi bizottságában

Prága, március 23. Benes külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában elhangzottakra a következőkben válaszolt:

— Több szenátor ur — mondotta Benes — említést tett Mussolini beszédéről. Én expozémban egy mondattal emlékeztem meg arról. Értem, hogy a kolléga urak miért reagálnak erre a beszédre. Én azonban most sem fogok arra bővebben reagálni.

Nekünk most a fontos, hogy a középeurópai kérdésekben megegyezzünk Olaszországgal is, Magyarországgal is, Ausztriával is és ezért nem akarom ennek a megegyezésnek a lehetőségét megnehezíteni. És erre vonatkozólag feltétlenül teszünk kísérletet. Megmondtam, hogy az Anschltiss ellen vagyunk s ebben egyek vagyunk az említett államokkal, egyek vagyunk Franciaországgal s egyek vagyunk ama nézetünket illetően is, hogy ez egységes politikai felfogáson kívül gazdasági egyezményt is kell csinálnunk. Jóindulattal fogjuk vizsgálni a római jegyzőkönyveket, hogy a gazdasági együttműködéssel is elősegítsük s lehetővé tegyük a Duna-mentén a politikai és gazdasági helyzet stabilizálását. Benes ezután a népszövetségről beszélt;

s ama reményének adott kifejezést, hogy a normális gazdasági és politikai viszonyok visszatéréséivel e nemzetközi intézmény jelentősége ismét nagy lesz. Az embereknek a ] csalódások ellenére is küzdeniük kell az ideá- ] lókért. A cseh nemzet mindig demokrata j volt s igy, ha ma azt mondja valaki, hogy ma Középeurópában Csehszlovákia az egyetlen állam, amely a demokratikus rezsimet fenntartja, úgy ez semmi más, mint a történelmi tradíció fenntartása. És ha emiatt a cseh nemzetnek a történelem folyamán sok konfliktusa akadt, ez arra késztet, hogy a történelemből meri isiink útmutatást, hogy ma miként kerüljük el a konfliktusokat.

Az óvatosság oka

— És ha Nie-sner kartárs _ mondotta á

mi

niszter — szemrehányást tesz, hogy nagyon óvatosan beszéltem, úgy igenis kijelentem, hogy ezt tudatosan teszem éppen azért, mert a történelem oktat az óvatosságra.

Ez egyáltalán nem jelenti az elvek feladását. De éppen azért, hogy elveinket, kultúránkat,

I civilizációnkat, demokráciánkat, szabadságszere telünket megvédhessük, tartózkodóknak kell lennünk szomszédainkkal szemben s oly módon törekszünk eljárni a külpolitikában, amint azt expozémban kifejtettem. Gyakori eset, hogy a különböző rezsimmel bíró országok között jelentéktelen kérdésekben nézeteltérések merülnek föl s ezek sokkal több keserűséget hoznak, mint amennyit az ember gondolna,

Európa helyzete komoly

(— Niessner kolléga optimistának nevezeti Nem állítom, hogy amit Középeurópáról mondottam, hogy tudniillik kerül a megegyezésre, azt egész Európára is vonatkoztatnám.

Megmondtam, hogy egyes európai kérdésekről újabb expozémban kívánok nyilatkozni.

Kétségtelen, hogy a nemzetközi helyzet komoly.

A középeurópai kérdéseket tárgyaló expozémban arra akartam utalni, hogy mi az állandó, tartós elem a Középeurópa körül vívott tizen- ötéves harciban- Aliiig a különféle államoknak nem lesz elég merszük elismerni, hogy Ausztria integritása és függetlensége minden, áron respektálandó minden körülmények között úgy, ahogyan azt Franciaország védelmezi és ma már Olaszország és Magyarország is, és amint az egyébként a római jegyzőkönyvben is bentfoglaltatik, addig nem lesz nyugalom, nem lesz béke, addig nem kerül sor a gazdasági együttműködésre.

Ezért mi is kinyilvánítottuk együttműködési készségünket s felajánlottuk, hogy készek vagyunk Ausztriával és Magyarországgal tárgyalni n kereskedelmi szerződésekről, hangsúlyozva emellett a párhuzamos utak szükségességét; a politikai nyugalom és gazdasági tárgyalások, a középA szociáldemokrata pártok eme nacionali- zálódásából nemcsak azt az általános tételt ivódhatjuk le, hogy a második internacionálé már csak papiroson létezik, — mert hiszen két középeuTÓpai tagja, a csehszlovákiai és a magyarországi olyan alapvető külpolitikai J várd ősben, mint a revizionista mozgalom, homlokegyenest ellentétes álláspontot foglal el; — hanem ennek a csehszlovákiai nemzeti kisebbségek számára is van tanulsága. A csehszlovák szociáldemokrata párt, amely már ma is annyira nacionalista jellegű, szintén keresztül fog menni a naeionatizálódás további fokozatain, úgy hogy az itteni nemzeti kisebbségek tagjai a saját nemzetiségük céljai ellen vétenek, ha tovább is hisznek ennek a pártnak a „nemzetköziségében" és esetleg szavazataikkal támogatják. Lám, a i uémel szociáldemokraták látják ezt és semmi [ácsa nem olvadnának bele a csehszlovák

szociáldemokrata pártba. A második inler- nacdonálé minden nemzetközisége dacára, amely egyenesen kötelezőnek írja elő, hogy egy országban csakis egy szociáldemokrata párt létezhetik, külön német szociáldemokrata pártot tartanak fenn. Voltaképp már ez a külön szervezkedés is kigúnyolása a szociáldemokrácia nemzetköziségének, mert ime még egy országon belül sem tudja megvalósítani a „nemzetközi" frontot. Már ez is intő- jelül szolgálhatott volna ama hiszékeny szlovenszkói és ruszinszkói magyar szociáldemokratáknak, akik a csehszlovák szociáldemokrata pártba beolvadtak és annak szekerét máig tolták. De a nációnál izálódús mai folyamata aztán véglegesen meg kell hogy győzze őket arról, hogy a nemzetköziség tévhitének egész Középeurópában egyedül Ők az utolsó mohikánjai. Mennél nemzetibb lesz a mostani világáramlat hatása alatt a már amúgy is na-1

gyón nemzeti irányú csehszlovák szociáldemokrata párt, annál távolabb sodródnak ölk a magyar kisebbség érdekeinek szolgálatától. Ideje volna, hogy végre belássák, hogy ők csak „palijai" a rég lejárt s rég nemlétező nemzetköziségnek. A kisebbségi nemzet kiszolgáltatottabb politikai helyzete azt diktálja, hogy minden erőt összefogjunk kultúránk védelmére, kétszeresen bűn tehát, ha a kisebbség egyes rétegei a nemzetköziség jelszavával engedik magukat félrevezetni s a kisebbség nemzeti érdekeit szem elől tévesztve, egy csehszlovák nacionalista párt szolgálatába szegődnek. A magyar munkásban föl kell ébrednie a magyar lelkiismeretnek s a. nemzetköziség jelszava után való hosszú tévelygések után áldjon oda, ahová a fejlődés, a végzet és magyar sorsa küldi: a magyar

! nemzeti gondolat zászlaja alá,

[ “ -----o-----