Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-23 / 69. (3400.) szám
«vf- 69 t3400) S«T> • Péntek • 1934 március 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 KC; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több ^gyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kfc A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. 0, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága II, Panská ulice 12. Hl. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, P R fi H fi Lengyelek is esetiek (6p.) Prága, március 22. A szláv népeik között varrnak olyanok, am«- yeik kithangeulyozottan igyekeznek arteztokTati- jus katonanéppé vállná, imint a lengyeliek vagy a jugoszlávok e vannak olyanok, amelyek elszántan védáik a kié nép ée az egyszerű rétegek kissé darabos uralmát, mint a csehek, vagy más tormáiban és brutálisan öntudat osaibb eszközökkel! most az oroszok. A nyugateurópai értedem- beu vett középosztály, ez a magas társadalmi telessel és igényekkel rendelkező, de amellett demokratikus hajiamra réteg, nem tudott kifejlődni a szláv népek között., ment a szláv demokráciákból hiányzik a nyugati demokráciák finom, arisztokratikus árnyalata, a régi feudális történelem leszelidblt, értékes keverékcsöppe —, a szláv arisztokrádá'kbél viszont hiányzik a nyugati demokratikus berendezkedések igazság gosan kiegyensúlyozó ereje, amely például ofly pompáé modern néppé idotmátortta át az arisztokratikus angolokat. A jelen pillanatban a lengyelek képviselik 'a legtisztább formában a szláv demokratizmust, a csehek a szláv demokratizmust. (A saolvákok * náTeadalmi mentalitása közelebb esik a lengyelekhez, mint a esetiekhez, amit egyébként Steifá- nik tábornok: le megállapított annakidején.) Amióta Piileudeiki rendszere Átment a lengyelek vérébe, az arisztokrata katona-hajlam egyire erősebbé válik az uralkodó osztályokban. A lengyel németi kiegyezést elsősorban a ,,Herrenvol!k“ öntudatos kihangsulyozásának közössége tette lehetővé, s Göring mondotta Beck ezredes lengyel külügyminiszterrel kapcsolatban, hogy „a német katona és árja végre megtalálta az utat a lengyel katona- és árja-néphez44. Minél erősebben jut érvényre Lengyelországban a cseh néptől elütő mentalitás, a szellemi és a társadalmi struktúra különfél esége. annál feszélyez ettelb- ben néz egymásra, a két szomszédos szláv nemzet. Prága gyakran megkísérelte, hogy a nagy szláv eszme névéiben keresse a közeledést Variéhoz, de a lengyeleknek, akik évszázadokig a legádázabfeul viaskodtak az orosz okikat, tehát .^szláv testvéreikkel44, a panez'la'vizmus gondolata soha. nem mondott sokat. Ami a csehszlovák és a lengyel államot Őez- ezefüzá, elsősorban külső realitások és szükség- szerűségek: a francia 'barátság, a németelenes- ség, a szerződések épségéért folytatott közös harc. Abban a pillanatban, amint — legalább átmenetileg — bizonyos kiegyezés jött létre a lengyelek és a németek között, s a nyugati és a keleti határok őrzése érdekében nem kell többé koncentrálni az összes lengyel erőt, éreztetni kezdte hatását a lengyel és a cseh mentalitás közt lévő különbség. A legkisebb nemzeti hátbénbeszoritásra érzékenyen reagáló lengyelek (miután a németekkel és az oroszokkal szemben nem volt többé alkalom ilyesfélékre) hirtelen foglalkozni kezdtek a Sziléziában élő százezer lengyel és háromszázezer féllengyel sorsával és megszokott úri és fölényeskedő temperamentumukkal azonnal nagy üggyé változtatták a jelentéktelen dolgokat. A meglevő auimozitáe amugyis érzékenyebbé teszi a lelkeket, s igv történt, hogy a cseh és a lengyel Teeehenben ismét kiújultak az ellentétek, miután egy ízben, 1919-ben, már súlyos bonyodalmakat okoztak a két- szláv nép között. A lengyelek hevesen tüntetni kezdtek Prága kisebbségi politikája ellen, betörték a varsói csehszlovák követség ablakait, a határon cseh- eUenes felvonulásokat rendeztek, a sa jtó heves kampányba kezdett, — amire természetesen a prágai lapok is megkezdték a lengyelellenes kifa kadáeokat. A. hatalmi és merész allűrökhöz szokott lengyelek az akciót azonnal szilaj.já változtatták: Malhomme, az uj osztani lengyel konzul, például beutazta a csehszlovákiai Jeeagyel kisebbség területeit, a falvaikban lelkes „Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország nem balkáni állam s így e tekintetben érdekük ugyanaz" A külügyi vitában Szüliő Géza fejtette ki ellenzéki pártjaink álláspontját - A csehszlovák szónokok vitája Mussolini vasárnapi beszédével Prága, március 22. A kápiviselóház külügyi bizottsága ma egész nap ülésezett s Benes külügyminiszter expozéját vitatta meg. Svétlik cseh néppárti azt fejtegette, hogy Mussolini vasárnapi megnyilatkozása sokkal határozottabb formában fejezi ki az olasz külpolitikai törekvéseket, mint a római hármas paktum, A Mussolini ajánlotta megoldás Csehszlovákia számára elfogadhatatlan, éppen úgy, mint a Habsburg-restauráció. — Hitler a lengyelekkel kötött szerződés alapján a ti® évet fegyverkezésre akarja felhasználni. sseh szociáldemokrata szerint az osztrák februári polgárháború elkerülhető lett volt, ha nem történtek volna egyoldalú beavatkozások Ausztria ügyeibe. A római egyezmények — úgymond — üdvözölhet ők volnának, ha nem kisérte volna azokat Mussolini megnyilatkozása. Tiltakoznunk kell Mussolini beszédének ama része ellen, amelyben a revízióról beszél a támogatja Magyar- ország revizionista törekvéseit.. Egyetlen csehszlovák politikai párt sem engedheti meg a köztársaság határainak meg változtatását, Ezután dr. Síüllő Géza, szövetkezett elten- j zéki pártjaink közös klubjának elnöke mon- i dott beszédet szlovák nyelven Szüliő Géza beszéde — A külügyminiszter ur expozéjának megítélésénél! — mondotta —- számiba kell venni azt, amit tavaly mondott itt előttünk mint expozét, s azokata megnyilatkozásokat is, amelyeket szlovenszkói kőrútján tett, s amelyeket Parisban nagy számú interjúiban leadott. Ha ezeket összehasonlítja az ember a mai deklarációval, akkor látjuk, hogy mennyire mozgalmasak a mai idők. olya ti ez, mint a kaleidoszkóp, mindig más képet mutat, de sohasem azt, amit látni akarnánk, A sziget — Még tavaly a. miniszter nr azt mondotta, hogy Csehszlovákia egyetlen sziget, amelyet nem értek utói a gazdasági válság hullámai. Ma inkább azt tudnék mondani, hogy Csehszlovákia az ő politikája által az a hely, amely el van szigetelve Középeurópáhan. Mert, ha a kisantant gazdasági együttműködését nézzük, akkor konstatáljuk a kereskedelmi mérlegből, hogy ennek az uj nagyhatalomnak az eredménye gazdaságilag jóformán a semmivel egyenlő. Kivitelünk nem emelkedett sem Jugoszláviával, sem Romániával, a behozatal szemlengyel lovascsa.patoik fogadták őt, s a diplomata. számos intim megbeszélést tartott a lengyel kisebbség vezéreivel, somi tényleg szabálytalan jelenség. Gondoljuk meg, mi történne*, ha más kisebbségeiket ugyanilyen viszony fűzné nemzeteik államalkotó részeinek diplomatáihoz! Prágai illetékes körökben most komoly fejtörést okoz a lengyel probléma.. Hiába kapcsolja össze a két szláv nemzetet számos közös érdek, az akkut veszedelmek elmúlásával a lelki különbség egyre jelentősebb méretekben tör elő. Ugyanakkor a magyar és a lengyel nép szellemi rokonsága elfelejteti a két állaim kőpontjából pedig egyenesen katasztrofális a helyzet Románia és Csehszlovákia között. A kisantant mint nagyhatalom — De nemcsalt gazdaságilag nem funkcionál a kisantant, mint nagyhatalom, hanem politikailag sem. Ennek bizonyítéka az, hogy a német kérdésben egészen más Irányzatot követ Románia politikája, mint Csehszlovákiáé, s a jugoszlávokat is egészen másképen érdekli az olaszokkal való politika, mint a respublikának az olaszokkal szemben való irányzata. De szintén nem nagy bizonyítók amellett, hogy a kisantant mint nagyhatalom nagy értéket jelentene a balkán népeknek, az, hogy & balkán-paktum létrejött, amely bizonyos tekintetben ellensúlyozza a kisantant paktumot. De a kisantantnak mint nagyhatalomnak a gyengítését jelenti az is, hogy Lengyelország, —amely egy ideig úgy tűnt fel, hogy egy rányhan mozog a kisantanttal, — most megegyezett Németországgal. Németország ét Lengyelország kibékülése Az európai zavarok egyik oka mindenesetre abban áll, hogy az egész világ úgy volt beide- gezve, hogy Európa kelete az. amefly tűzfészek- amelytől félni kell. Ez az a vulkán, amelynek zött lévő érdekellentéteiket, mint ahogy két nemes lovag szereti és tiszteli egymást, ha nem a harc mezején, hanem a békében találkozik. A lovagok mentalitása egyforma, s ez gyakran közel hozza őket egymáshoz, még ha ellentáborba tartoznak is. A magyar-len gyei ellentétek egyébként is inkább elvi és nem praktikus természetűek, 6 most, hogy Magyarország eiorien- táfód-ott a százszázalékos német 'befolyástól és Lengyelország fegyverszünetet kötött a németekkel, a 'két nemzet egészen közé! jutott egymáshoz. Az a fogadtatás, amelyben Budapesten a lengyel diákokat, Nagy most Nako-j mocjHiikow-Eiukowská Broniezláv lengyel főid-j a kitörése valószínű. Ezt a helyet a németi lengyel korridornak nevezték. Attól tartottak, hogy itt s ezért üt ki a bábom. Ezért kötötték meg az oroszokkal a szerződéseket a nagyhatalmiak, ez hozta létre a Litvinowa! kötött megegyezéseket, ez a félelem volt az alapoka a balkánpaktumnak, — és ekkor közbelépett a „végzet*4 mint koefficiens. Németország és Len - gyei ország'kibékültek és az Európa testét rágó gennygóc metasztázásai újból Európa, nyugatára helyeződtek iit — Most tehát a gazdasági krízis és a politikai krízis állapotában kell mérlegelnünk a horderejét a külügyi expozénak, j =-—■ Nézem ezt először gazdasági sseroponöhöl. azután pedig politikai szempontból A kormány gazdasági politikája makacs következetességgel kél egymással látszólagosan ellentétes irányban mozgott mindig, amelynek azonban egy közös célja volt: konszolidálni a békeszerzödések-adta határokat. Az agrárpárt nyomására agrárirányzatot követett a kormány, különösen Hodza miniszter urnák befolyására, aki azért a nagyobb célért, hogy az agrárpárt részére a legnagyobb szánra agrár foglalkozású választókat meg tudja szerezni, agrárpolitikát követett az egész gyáripar és az ipari Csehország érdekeivel szemben. Benes miniszter ur pedig szintén magasabb célok szempontjából a „vámelzárkózás1* politikáját hirdette, hogy igy Magyarországot kényszerítse térdre és majdan egy csapással tegye 'ehetetlenné azt, — i.mi a legerősebb konszolidáló momentum lenne a kisantant nagyhatalom részére, — hogy Magyarország minden aspirációjáról lemondjon. Ám Itt Is közbejött a „végzet*4 és mind a két, papiroson kicirkalmazott terv megbukott, mert kitűnt, hogy a respublikában az anyagi erőt és a jövedelmet mégiscsak az ipari Csehország reprezentálja, azért nem lehet szűkkeblű agrárpolitikát folytatni; másrészt megbukott a benest terv is, mert nem müvelésügyi minisztert részesítették és az utazások varsói koiromentárai, kellőképpen illusztrálják a lengyel-magyar közeledést é* jó viszonyt. Ha a cseh nép és a lengyel nép szívé Íves barátságban akar élni egymással, akkor- Prágában több megértést kesll tanúsítani a lengyel formával szemben és igyekezni kell e'sajátítani azokat a társadalmi finomságokat, amelyeket a lengyeüeik be-ceülnek és amelyek alapján ítélkeznek. Mert. annyit készséggel elismerünk, hogy a lengyél-cseh ellentét nem politikai hanem társadalmi probléma s ezen a téren kel keresni sa orvoslást is.
