Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-03 / 52. (3383.) szám

Ha: RADIÓMELUKLET ^ ^ szám • Sxombat • 1934 március Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké f\ képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több tgyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prágáik, Panská ulice 12. H. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága IL, Panská alice 12. Ili. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PR AHA 1 Miért késnek a csehszlovák-magyar kereskedelmi tárgyalások? Gömböt: Az olatz-magyar-osztrák tárgyalások a Dunavölgy békés fejlődését szolgálják (*) Prága, március 2. Az újságok híradása szerint egy kilencéves vámiháJboru befejezést nyert. Aláírták a német—lengyel kereske­delmi szerződést, amely kilencévi vámiháboru után a két állaim gazdasági egy ü11működését teremti meg. Ugyancsak e napokban a Prager Pressében, a félhivatalosban ismételten meg­jelent a hír, hogy Magyarországgal kereske­delmi tárgyalások fognak megkezdődni. A hír beszámol arról, hogy az elkészített beho­zatali tervezet szerint Csehszlovákia a két or­szág közötti kereskedelmi forgalom méretét 200 millió koronában irányozza elő. A Prager Presse cikke azt mondja, hogy a tárgyalások­nak rövidesen meg kell indulni, Sajnos, a Prager Pressében megjelentetett, hír még mindig nem mond a tárgyalások fel­vételéről pozitívumot, hanem ismételten csak a tárgyalási szándékról ad hirt. Ezt már több­ször olvastuk és az utóbbi két hét alatt majd minden harmadik nap ölivashatjuk. Ehelyett md azonban már azt a hirt szeretnék olvasni, hogy a tárgyalások folyamatban vannak és be­fejezéshez közelednek, hogy a szerződést már aláírták és a két állam közötti kereskedelmi forgalom élénkségének kialakulása élőit semmi akadály nincs. Reméljük, hogy a né­met-lengyel kereskedelmi szerződés aláírá­sának jó példája buzditólag fog halni. Nem értjük, hogy a magyar tárgyalások felvétele .miért késik. Nem értjük, hogy mi­lyen taktikai célt káván szolgálni az, bogy a Prager Pressében — mely a külföld tájékoz­tatását végzi — minden három napban meg­jelenik a bir, hogy a magyar tárgyalások megindulnak, de a tárgyalások tényleges fel­vételének híre még mindig késik. Nem értjük, hogy mikor a kormány a kivitel emelése cél­jából. még arra is el tudta határozni magát, hogy a valutát devalválja, a kivitel érdekében annyira fontos magyar tárgyalások felvétele egyre késik. Ezt a késedelmet meg tudnék érteni, ha a magyar piac nem bírna fontossággal, de nem értjük akkor, mikor a statisztika hivatalos adatai a magyar piac fontosságát bizonyítják. Nem 'beszélünk a Németországba és az Ausz­triába irányuló kivitel adatairól, mert ez a két piac a magyar piac megítélésénél nem jön tekintetbe. A Németországba irányuló kivitel a legnagyobb, mindig a legnagyobb volt és mindig a legnagyobb lesz. Az oda irányuló kivitel értéke több, minit a Lenyelországba, Jugoszláviába, Romániába és Magyarországra irányuló kivitel értőiké összesen. Ezt a gazda­sági élet természeti adottsága Írja igy elő. Csehszlovákia ipari kiviteli forrása Csehor­szágban van .és ennek a szudétanémet iparnak gravitációs iránya az Elba utján Németor­szágba és Németországon keresztül nyugatra és északra vezet. Németország után a kivitel sorrendjében a második Ausztria, mindig az volt és mindig az marad. Mert Morvaország . ipari kivitelének iránya a Morava utján Ausz­tria felé mutat. A magyar piac jelentőségének elbírálásánál csakis a lengyel, a jugoszláv és a román piac összehasonlítása jön tekintetbe. Ha pedig ezeket a számadatokat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy eme négy állam közül a legnagyobb kivitel 222 millió korona érték­ben Romániába volt. Utána Jugoszlávia követ­kezett 197 millió korona értékkel, de a Jugo­szláviába irányuló kivitel csak 7 millió koro­nával volt nagyobb értékű, mint a Magyar- országra irányuló kivitel 190 millió korona értéké. Lengyelország pedig csak messze Ma­gyarország után következik 158 millió kora­A magyar miniszterelnök a londoni Daily felegraphban cáfolja Róma-Budapest-Becs politikai szövetségét Ixmdon, március 2. A Daily Telegraph Buda­pestre küldött levelezője ,,Békepolitika Magyar- onszágon“ címmel hosszabb Gömbös-nyilatkoza­tot közöl. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök ebben a nyilatkozatában egyeljek között a következő­ket mondja; — Minden alkalommal hangsúlyoztam, hogy Magyarország külpolitikáját békés elvek sugal­mazzák. Ugyanakkor azonban föltétlenül hiszem, hogy a Dunavölgye állandó békéjét csak a nagy­vonalú fejlődés biztosíthatja. Gömbös Gyula nyi­latkozata további részében cáfolja az olasz- magyar-osztrák politikai szövetség alakításáról szóló híreket. Olaszország és Magyarország il­letékes tényezőinek meggyőződése szerint — mondotta Gömbös — olyan politikai Irányzatú szövetségek, mint amilyen a kisantant államai között észlelhető, v'am szolgálják a béke ügyét Annak bizonyítékául pedig, hogy ml oexs aka­runk politikai szövetséget alakítani, emlékez­tetnem kell arra, hogy Olaszország és Magyar- ország állandóan tanácsolták az összes államok között való együttműködést. — A lap budapesti tudósítója itt megem­líti. hogy Gömbös Gyula múlt év március 14-én a parlamentben tartott beszédében az összes szomszéd államokhoz fordult s azok­nak a Magyarországgal való együttműködést ajánlotta. Különben is, írja a tudósitó, Göm­bös mint katona és államférfin a tettek em­bere és irtózik a negatív politikától. A tudósítónak arra a kérdésére, hogy Su- vich olasz külügyi államtitkárral miről tár­gyaltak legutóbb Budapesten, Gömbös igy felelt: — Olaszország mindig elismerte a Duna­völgye népeinek érdekei között való igazsá­gos egyensúly fontosságát. Ezt a felfogást Magyarország mindig lelkesen üdvözölte. Suvieh látogatása fontos esemény az olasz és magyar államférfiak közötti találkozók sororatában. Megbeszéléseink célja volt, hogy a két kormány törekvéseit a béke érdekében összhangba hozzuk. A római hármas találkozóról Gömbös rész­letesen nem nyilatkozott, csak annyit mon­Budapest, március 2. (Budapesti szerkesz- tőségünk telefoojeientése.) A küszöbönálló római tárgyalások előkészítésére ma délelőtt a magyar miniszterelnökségen értekezletet tartottak. Az értekezleten Gömbös Gyula mi­niszterelnök elnöklésével a külügyminiszter, valamint a gazdaságii szakminiszterek vettek részt. A több óira hosszat tartó értekezleten a római tárgyalások egész anyagát behatóan megbeszélték. A* értekezleten elfoglalt egy­Prága, március 2. A miniszter-elnök pártjá­nak esti lapja, a Vecer érdekei Ciliket közöl a következő címmel: „Prága és Róma a közel­jövőben bizalmáé tárgyalásokat fog folytatni a Dunavölgye viszonyainak rendezéséről?“ — Úgy látszik, hogy Róma a legközelebbi jövőben nem kis befolyást fog szerezni a duna- menti Középeurópában, ha ugyan még nem tart ottan — írja egyebek közt az agrárpárti lap, — Különféle olyan bir látott napvilágot, miszerint Csehszlovákia hallgatólag tűrni fogja ezen a területen Olaszország uj hegemó­niáját. Érdekes, hogy például egyes publicis­ták, akik közeíáUuak a mi külügyminisztériu­munkhoz, olyan értelemben imák — mint pél­dott, hogy lehetségesnek tartja annak meg­valósítását. Végűi újból hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseknek egyéb céljuk nem volt, csak az, hogy minél jobban előmozdítsák » Dnnavölgyének békés fejlődését. séges álláspont alapján a római tárgyalásokra elsőnek kiutazó Winckler Istvánt, a külkeres» kedelmi hivatal kormánybiztosát ellátták a kellő utasításokkal. Miután a miniszterelnök római tárgyalásait megelőzően Rómában az érdekelt országok szakelőadói a gazdasági tárgyalások anyagának előkészítése céljából már a napokban összeülnek. Winckler István e tárgyalásokon váló részvétel céljából ma este Rómába utazik. dául legutóbb a Prítomnostban, — hogy ajs osztrák szociáldemokráciára való tekintet nél­kül ismerjük el a mai osztrák helyzetet s igy©* kezzünk jó viszonyra lépni Dollfussal, S sze rintük egyúttal, — mint azt a Lidové Noviny- ban olvastuk, J— azon kell dolgozni, hogy bi­zonyos megegyezés jöjjön létre, amely elismer­né Olaszország különleges presztízsét, termé­szetesen Franciaország érdekeinek teljes szem előtt tartásával. Úgy látszik, hogy Prága é# Róma között igen fontos tárgyalásokra kerül sor, melyeknek következményei fontos meg­egyezések lesznek s amelyek a Duna mente legkényesebb problémáit fogják érinteni, —• fejezi be cikkét a Veéer. Rómába utazott a magyar külkereskedelmi hivatal kormánybiztosa, hogy Gömbös tárgyalásait előkészítse „Fontos tárgyalásokra kerül sor Prága és Róma közötti** A Veier szerint a Dunavölgye kérdéseiről fognak tárgyaim nával. A magyar piac tehát a köztársaság ki­vitelének egy igen értékes és semimiesetre sem értéktelenebb piaca, mint a jugoszláv piac. A lengyel piacról pedig egyáltalán nem kell. beszélni. Ha pedig a délkeleti államokkal fennálló kereskedelmi forgalmat a kereskedelmi mér­leg szempontjából tesszük vizsgálat tárgyává, akkor azt látjuk, hogy míg a magyar keres­kedelmi mérleg 23 millió aktívumot mutat fel, addig a jugoszláv kereskedelmi mérleg 33 millió passzívummal zárult. Vagyis vég­eredményben a magyar piac sokkal, de sok­kal értékesebb, mint Jugoszlávia piaca. Es mégis. Mikor a Lengyelországba irányu­ló kivitel 32 millióval kisebb jelentőségű, mint a Magyarországba irányuló, a lengyel kereskedelmi szerződésen már szeptember óta az egész aparátus minden tagja dolgozik. A jugoszláv és román kereskedelmi forgalom biztosításának előkészítése minden más ér­deket elhomályosított. A kisantant január eleji gazdasági konferenciája nagy esemény volt, A felállított behozatali programból ki­elégítést nyert Jugoszlávia. Románia és Len­gyelország minden kívánsága. S a magyar tárgyalások felvétele, piaca fontosságának ellenére, egyre késik. Hiába előzi még fon- tosság tekintetében a magyar piac Jügoszlá- í via és Lengyelország piacát, hiába zárult a magyar kereskedelmi forgalom a jugoszláv és lengyel kereskedelmi forgalom nagy passzí­vumával szemben jelentékeny aktívummal, Magyarország az utolsó. Magyarország részé­re a behozatali program maradékai marad­nak csupán, ami egyúttal azonban kerék­kötője oda irányuló kivitelünknek. A Prager Presse híre szerint a magyar kereskedelmi forgalmat a kormány csak 200 millióban irányozta elő, tehát csak 10 millió koronával nagyobb összegre, mint amennyit a múlt évi kivitel értéke kitelt. Hol van tehát a kivitel emelésére irányuló szándék? Hol és hogyan ■fog érvényesülhetni a korona devalvációjának kivitelt emelő hatása, ha a folyó évre a kivi­teli kereteket a múlt évi összezsugorodott keretekhez mérik? Reméljük, hogy a Prager Presse beharan­gozó híradásait most már tényleg késedelem nélkül az a bír váltja fel, hogy a tárgyalási meghívó elment Budapestre. Legalább azt tudjuk, az a megnyugvásunk- legyen meg, hogy á kormány megtette a kivitel biztosítá­sára irányuló kötelességét. Legalább azt hall­juk. hogy a tárgyalások folyamatban vannak. Mert a tárgyalások megindulása még mindig nem jelenti a Magyarországra irányuló ki- 1 vitelünk biztosítását. Nem tudjuk elhallgatni. hogy a tárgyalások elé aggodalommal nézünk. Aggódunk, hogy a kivitel fejlesztésének szűk ségess égével indokolt devalváció a ma­gyar tárgyalásokat meg fogja nehezíteni, ha. egyáltalán nem teszi lehetetlenné. A magyar behozatali cikkek a korona devalvációja kö­vetkeztében elvesztették a belföldi árukkal szemben versenyképességüket és igy alig van kilátás arra, hogy a devalváció következ­tében megdrágult magyar behozatali cikkek elhelyezhetők legyenek. Ha azonban a ma­gyar cikkek nem tudnak bejönni, akkor a md' cikkeink sem mehetnek ki Magyarországra és a kereskedelmi megállapodás nem lesz rea­lizálható. De még az is megtörténhet, hogy Magyarország a devalváció miatt a mi ki­vitelünkkel szemben saját piacának védelme céljából óvintézkedéseket fog életbe léptett- ni, amelyek a devalvációhoz fűzött kiviteli reményeket magyar viszonylatban semmivé teszik. Nem csoda, hogyha bennünket a magyar kereskedelmi tárgyalások kimenetele külö­nösképpen érdekel, mert amint Csehország Németország felé és amiint Morvaország Ausztria felé gravitál, ugy nekünk, Szlovén- szkóuak és Ruszinszkónák a legközelebbi és szinte egyedüli külföldi piacunk Magyar- ország.

Next

/
Oldalképek
Tartalom