Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-18 / 65. (3396.) szám
•'! 1934 március 18, vasárnap. 19 Hogyan építi házát i csehszlovákiai magyar paraszt? éprajzi érdekesség a palócok földjén ■ A „Magyarság Nép- ijza“ cimíi nagy mii ismerteti a magyar nép lakóhelyét Budapest, március 10. (A P. M. H munka- rsától.) A P- M. H. egyik múltkori számául ismertettük a csehszlovákiai magyarság irgyi néprajzának egyik érdekes fejezetét: táplálkozás kérdését. A Magyarság Néprajinak most megjelent első kötetéből, Bátky úgmond kitűnő tanulmányából készült ez : ismertetés. A nép életének jelenségeddel glalkozó olvasót bizonyára érdekelni fogja tárgyi néprajz második nagy problémája, .5 emberi település, a lakóház kérdése. A házépítő „kaláka" Kezdetleges fokon az ember maga késziti ázat, még pedig olyan anyagból, amilyen >pen a kiszemelt helyen leginkább keze- gyébe esik. Ez még ma is igy van. Lakóházát parasztságunk többnyire maga építi, >gfeljebb, ha gyakorlottabb társat, falusi ;sot, molnárt hdv segítségül. A munkáiban ionban ilyenkor is résztvesz ő maga egész áznépével, mi több, segíteni — ingyen, csu- án ellátásért avagy „kölcsönben14 — a szom- iédság és atyafiság is összegyűl. Palócföldön z ilyen házépítő „kaláka4* valósággal ünnep- iáimba megy. A segítés főleg anyaghordásból lég tetőfedésből áll. A falépités Szerkezetileg a ház két részből áll: a falak- ól meg a tetőzetből. A fal lehet földből, sáról, vályogból, téglából, kőből, nádból, vesszőből vagy fából. Érdemes tudományos fel- dat volna s az etnográfia iránt érdeklődő >iskoláink hasznos munkát végeznének vele, m minden csehszlovákiai magyar községre vonatkozólag megállapítanák a lalépité® anyagát és módját A palócságban keményfát használnak fal- pitéshez, ezt rakófává, gerendává vagy palivá faragják. Ez utóbbit rovásnak nevezik, italában azonban mindenféle, falnak való ;ész fának borona (szláv szó) a neve. A bo- onákat vízszintesen rakják egymásra s az iLső sor boronát beillesztik a talpfákba. A falrakás módja a palócságban az úgynevezett zsilipelés. íz újabb technika, amelyet főleg a faszükség ízűit. Úgy történik, hogy a sarkokon meg az íjtók helyén végig kivájt függőleges geren- lákat, sasokat vésnek be makkosán a talp- ákba s ezekbe a sasvályukba eresztik be a cégükön megfelelő hegyesre faragott rakó- 'ákat. A zsilipelés sasait gyenge tartásuk miatt kötésekkel is meg kell erősíteni. A boronafalat aztán belülről, kívülről megkapás zijáik. A tapasz trágyalével, szalmával, polyváival, kövekkel felgyűlt s jól megtaposott sár, amelyet apró cipókban vernek a falra. A boronafal rossz hővezető, tehát télen meleg, nyáron hűvös és főképp tartós. A 200 évesnél öregebb házak sem ritkák. Hátrányuk, hogy könnyen porig égnek. A tetőzet A tetőszerkezet a palócságban szelemenes. Mikor a fal készen van s a négy koszorufát is felrakták, a ház két végébe, sőt a hosszab- baknak a közepére is, egy-egy tölgyfából készült hatalmas ágasfát ásnak. Ezekre fektetik a könnyű hársgerendát, a szelemenrudat. Ezután kerül a sor a már előre elkészített, V alakban összefogatott könnyű fedélpárok felrakására. A fedélfák fönt a szelemenbe fo- gódzanak, alul pedig a koszorufákhoz vannak guzsolva, szögelve vagy a koszorufákba ágyazva. Van olyan szelememvár is, melynek fedélfái, a faragatlan horgas rudak — harga- soknak nevezik őket — alsó végükkel a puszta falon nyugoszmak. A szelemen-nélküli tetőváz magasabb technikai tudást és alkalillatosabb épületfát igényel. Nálunk ott van általánosabban elterjedve, ahol g házakat tanult parasztácsok építik s bőséges faanyag áll rendelkezésre. A tetőformák A magyar tetőzetnek háromféle típusa ismeretes: a kontyos, üstökös és nyerges tető. A legrégibb típus a kontyos, vagyis olyan tetőzet, melynek négy oldala van. Nálunk is gyakori a legöregebb házaknál s ahol pusztu- lóban vannak, vagy végig kipusztultak, az istállók és csűrök őrzik ezt a formát. Az üstökös ház oromfalán a csúcsról fél- sátoralaiku tető, az üstök nyúlik alá. Szórványosan található Gömörben és Nógrádiban is, ahol az üstök alatti homlokfal neve vértelek. Külön etnográfiai érdekessége a palócság régi házainak a két homloktetömaradvány, illetve csöketvény, még pedig az apró, csupán 3—4 zsindelysorból álló, tetőorrszerü, ma inkább diszitményszámba menő üstök s a homlokfal közepét átfogó, lefelé tekintő, félméter- egy méter széles vizvető vagy csepegő. Az előbbi neve kukla, az utóbbié okap. Mindkettő a csehszlovák, részben kisorosz népterületek házainak velejárói s ezért terjedtek el főképp Gömörben, Nógrádiban, Abaufban s Hevesben. Talán Galíciából, Bukovinából erednek. A harmadik típus a nyergestető, ennek két oldala van. Kevesebb fa kell hozzá s ezért gazdaságosabb az előbbi kettőnél. Talán ezért a leggyakoribb. Terjedésének másik oka a soros építkezés divatja. A homlokával uccára néző, keskeny, hosszú háznak ez a természetes tetőformája. Az uccára szolgáló homlokfal szinte önként kínálkozik a díszesebb kiképzésre, felírások elhelyezésére. A palócságban stukkó-diszitmenyek ékesítik a vérteleket. Nádfedeles kicsi ház..* A fedést a lécezés előzi meg, mely egyben a tetőfák (szarufák) szilárdítását szolgálja A Csallóközben még mindig gyakori nádfedéshez elég hat sor léc. Legalul jön az eresz, legfelül a gerincléc, közbtil egy-egy méternyi távolságra még négy sor lécezet. A nádalást alulról kezdik, a kévéket füzvesszővel a lécekhez karcolják s fogasverővel teljesen simára verik, A vastag nádtető 00—80 évig eltart s könnyen javítható, persze tűzveszélyes. Éppen ilyen veszélyes a gabonaszárból, szalmából készült fedő. Kétféle módja van, a primitívebb, amikor kinyomtatva, törötten használják a szalmát s a zsupolás, amikor óvatosan, vigyázva csépelten, töretlenül használják fel a gabonaszárat. A zsúpfedésnek kétféle fajtája van: a teregető (fölvert), meg a csomózó zsupolás. Az előbbi német, az utóbbi szlájv fedésmód. A teregető zsupoló a zsúpokat szalmás végükön köti össze s a kalászos végükkel fölfelé, tehát természetes helyzetben fekteti a szarufákra. Aztán a köteléket felbontva, a zsúpot rétegesen szétteríti s fűzfa koroc a 1 a lécekhez köti. Ezután a zsúpot a szerhaverő fával be kell verni. A szláv csomózáshoz verőfa nem kell, de a kötözés bonyolultabb. A palócságban a íecs- fcés vagy uglyás csomózás dívik. A kévét a kalászos végén fogják östsze s kalásszal fölfelé kötik a lécre, rendesen a legalsóra vagy a szögletekre. Hogy a fedél tartóeabb legyen, a palócságban a kévéket kettőzni szektáik, vagyis kettőbe osztják, a két csomót szalma- kötéllel Lazán összekötik s az egyik csomóit a másik körül visszacsavarva megfordítják. Ez a fejes zsúp. Sima felületet a fejes zsúp nem ad, a tető ilyenkor redős. Ez a redős fedélforma csakis a nyugati szlávságra, köztük a szlovákokra jellemző. Nálunk ritkaság, de a palócságban előfordul A tornác gyakorlati és diszátő jelentősége annyira nyilvánvaló, hogy elírnaradhatatlan járuléka házainknak. A padlásgerendázatot legtöbbször a mestere gerenda, ezt meg, ha szükség mutatkozik, al ház közepére állított ágas vagy bódoganya (palócság, alkalmasint a szláv matica nyomán) tartja. Fehér cip Elnyűtt, kinőtt fehér cipőcske Fakult, avult rongyok között . . . Ott hallgat hosszú régi csendben Mióta ő elköltözött. Korán hervadt, törődött asszony Nagy könnyet ejt a kis cipőre, — Hisz ma húszéves, aki hordta, Ki elkoptatta, ki kinőtte . . . Sok sóhaj sirt fel akkorában, Álmok, ábrándok messze szálltak, Bús vívódással telt éj és nappal: „Nem valók vagyunk mi egymásnak! Míg egy napon, — Isten bocsássa. Tán megindult a föld alatta: „Legyen! nem bírom már tovább!" S a gyermeket az apja kapta . . . Fiúcska volt. Szép szőkefürtű, Bátor, nyúlánk, kedves legényke ó, mikor tiszta, csengő hangján Esténkint anyja csókját kérte . . , S aznap . . . rámeredt nagy szemével, S könny úszott a kristály tavon: „Anyuka nem Jön?" — Nem, fiacskám, , . . Várlak minden vasárnapon. Forró nagy csók s a gyermek elment, S anyjában dúlt bús fergeteg. Mégis, vajh1 tehetett-e máskép?! Akkor azt hitte, nem tehet. Azt hitte, enyhíti a* idő majd, Mely minden sebet eltakar, S hogy boldog lesz még ő is egyszer, Hiseen még szép és fiatal. Jött nyárra tavasz a télre, Mnlt év, az Idő els-zaladt, S mégsem szállt enyhülés szivére, Élete lett sok szürke nap. Sok szürke nap közt olykor csillant A vasárnap s jött a gyerek . . . Fiatal teste egyre szebb lett, De lelke egyre hűvösebb. S szépséges nagy kristályszemére Árnyat vetett a titkolt bánat, — Két ház között lakott a lelke, S egyet se érzett otthonának* Most messze jár. — Ifjn nagy ember, Büszke, bátor, mint n\nden őse . , . Ritka vendég e csendes házban, hol te maradtál csak belőle Elnyűtt, kinőtt fehér cipőcske . . * Fedinándyné Lengyel Angéla* KERESZTREJTVÉNY 85. sz. Tervezte: N. U. Megfejtésnél beküldendő a vízszintes 1, 83, 77 és a függőleges 1, 88, 40. Megfejtési határidő: március 28. Vízszintes sorok: 1. így szólítja Kukorica Jancsi Hurkát az eposz 1. énekében. 13. Nádor volt. 14. Mauipassant keresztneve. 15. Húron húzzák. 16. Körülbelül röv. 18. Idegen igenlés. 21. Zsargon kérdő- szócska. 22. Szöveg nélkül így énekelünk. 28. Izsák helyett áldozta fel Ábrahám. 25. Egyik Szent Fülöp mellékneve. 28. Hideg szél. 30. Fogás (étkezésben). 31. Eposzok része. 33. Kínzás latinosán. 35. Angol dalokban gyakori szó. 36. Névtelen adakozó. 37. Rokonsági irány. 39. A peleskei nótárius boszorkánya. 40. Tagadószó Hőmérőénél. 41. Arab prepozíció. 42. ... i hattyú (Shakespeare). 44. On ... („mondják", franciául). 45. Asztalos eszköz. 46. Mássalhangzó. 48. Erdélyi folyó. 50. Is, idegen nyelven. 52. Igekötő. 53. Disznó, idegen nyelven. 54. Extra .. . (pezsgő). 55. Személyes névmás népiesen. 56. Csodálkozás. 57. Gyönyörű a kölni la. 58. Zenei félhang. 59. Maró folyadék. 61. Régi hegedümáika. 03. Sir. 64. Idegen mozi. 65. Latin középfok képző. 67. Végén r-rel: kuceéber sző. 68. Ezen cserélnek gubát. 70. Igenév képző. 71. Egyed (mint lényeg) görögül. 73. A latin é. 74. Id. szem. névmás. 75. Mezőn kötik. 77. Hőmérő-tudós. 79. öntés németül. 81 Német igekötő. 82. Lett folyó. 83. Betű neve. 85. Ilyen tár is van. 86. Adj! latinul. 87. Francia mutató névmás. 89. Emu magánhangzói. 91. Igék5- tő. 92. Moziban pereg. 94. Költőnk. 96. Himnusz, idegen nyelven. Függőleges sorok: 1. Petőfi János vitézének XII. énekében egy 6or. 2. Liga közepe. 3. Ilyen kalapos is van. 4. Írország ősi neve. 5. Idegen ellentétes kötőszó. 6. Rege közepe. 7. A közös ügyek rövidítése volt a monarchiában. 8. Mássalhangzó. 9. Derékon van. 10. Álomkór. 11. Exotikus állat. 12. Duplán: játék. 17. Német egyetemi város. 19. Jtz- goszláv város. 20. Magyar író. (Nemrég halt meg). 22. Vulkántöltelék. 24. Latin visszaható névmás* 26. Ilyen lap is van. 27. Ahol a hivatalnok ül. 28. Népszerű sült tészta. 29. Rag. 90. Görög névelő. 92. Kút része. 94. Idegen három. 35. A feledés folyója. 38. Olasz vigjátékiró volt. 40. Gandhi. 4i3. Dada, modem id. szóval. 45. Nézd! id. ny. 47. Ilyen kör is van, 49. Vállvonogatő szócska. 51. Mert, latinul. 52. Borogatásra használt elem. 59. Nélkül id. ny. 60. Tipegő közepe. 00. ő (nőnemben) azlávul való. 02. Tipegő közepe. 66. ő (nőnemben) szlávul. 09. Inaszakadt. 71. Német regényíró. 72. Játék. 74. Cár id. helyesírással. 76. Disputa mássalhangzói. 77. Növény. 78. Görög fönéwégződés. 80. A magyar, mister. 82. Délceg. 94. Hang, hangszer teszi. 87. Ilyen kórság is van. 88. Friss. 90. Id. számnév. 98. A 77. ikerszava. 93. Ima vég mássalhangzói 94. Frankfurt . . . Main. 96. Hygienébaa van. 96 Olasz szem. névmás. 97. . . . aliszfc. A 33. száma keresztrejtvényünk megfejtése: Vízszintes: 1. Savonarola Jeromos. 57. Tagosrtó. 75. Rövidítések. Függőleges: 6. Avignon. 11. Jogegység. 47. Végezetül.------>0—** i
