Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-18 / 65. (3396.) szám
-PRÁGÁI-/ vVVGíYAR- HIRIjAE* mámue 18, vasárnap. U Hatalmat gazdasági kincsek hevernek kiaknázatlanul a beregi lankákon Európában egyedülálló ásványi telepOlések ■ Az alumíniumtól a mezőgazdaság kincséig ■ A szintetikus drágakő valóravált meséje Kárpátalja, március 17. A beregi lankák, üiőlök és a tavasz elé párázó szántók között, ákkadó sárban visz bennünket az autó. A rizis sarában küzködő, melegebb és tenmé- 9 nsnyebb évszak reménységei után áhítozó azdasángi életről beszélgetünk. Arról, hogy biliképpen alkalmazkodhatna ez a termő erők- >1 duzzadó vidék a megnehezült gazdasági ■let körülményeihez? Mit kellene teremniük szelíd lankáknak a szőlő, a bor s a vidék ok éveken át nagyon is bevált, de ma már lig száraz kenyeret adó egyéb terményei elyett. Véletlen utitársunk, Sz. D., kassai bányaállal kozó körbemutat a környéken: — Bizony, lehetne itt, ezekből a messzire (terülő földekből olyan gazdasági értékeket ;rmelni, amelyek ezeket a lankákat Kőzép- nrópa egyik legnevezetesebb gazdasági terültévé tennék. Ha volna hozzá az, ami manapig a leginkább hiányzik: vállalkozó kedv és mozgékony tőke ... EurOpaszerte egyedülálló ásványi nyersanyagok Informátorunk geolőgus alapossággal adja lég magyarázatait: Dr. Papp Simon főgeológus és dr. Konek- ■forwall Frigyes egyetemi tanár, a budapesti llami kémiai intézet ny. igazgatója már ré- ebben behatóan foglalkoztak e vidék ásványi yersanyainak a vizsgálatával. Dr. Papp Simon véleménye és megállapításai szerint ilyen jellegű település úgy mennyiségileg, mint minőségileg egészen egyedülálló a maga nemében egész Európa- szerte. J volt ezen ósványtelepülés eredeti felfedező- e. Fel is hivta rá az illetékes körök figyelmét, Iminek folyományaképpen volt is már alakúéban egy vállalkozás a települések kiaknázásra, de ez a háború miatt abbamaradt. Dr. Kőnek egyetemi tanárnak a háború utolsó évében ismeretessé vált véleménye ezeket a nyersanyagokat olyan nemzeti kincsnek mondja, amely párját ritkítja. E nyersanyagok a mezőgazdaságnak kálit, az iparnak timföldet és kénsavat szolgáltatnának. Dr. Kőnek szakvéleményét a Oöthenben megjelenő Ghemiker-Zeitung 1918 julius 31-i 91. számában nagy cikkben ismertette. Ipari és mezőgazdasági kincs hever a lankákon Dr. Kőnek megállapításait nemcsak alátámasztja, hanem igazolja is dr. J. J. Jahn-nak, a brünni egyetemen a geológiai tanszék tanárának, valamint dr. Prokes-nek, a kémia egyetemi tanárának a vizsgálata is. Ezek az újabb keletű és technika közben erős fejlődése következtében tökéletesebb műszerekkel és felszereléssel lefolytatott beható vizsgálatok még kedvezőbb képet adtak a beregi lankák heverő kincséről. Dr. Jaihn és doktor Prokes vizsgálatainak eredménye „Kalisalze und Alumínium dér Tsc<hechoslovakei“ cirnü brosúrájukban is napvilágot látott. Szakvéleményét dr. Jabn igy végzi: „Fejtegetéseim végén bizonyos elégtétellel mutathatok rá arra, hogy ProkeS és az én fáradozásaim két, Csehszlovákia szempontjából kiválóan fontos kérdés megoldását teszik lehetővé. Mégpedig előállítását a mezőgazdaságunk számára nélkülözhetetlen idáig csak a küldföldről hozott kálitrágyának, még pedig hosszú időre elegendő mennyiségben és kitermelését az ugyancsak élénk keresletnek örvendő fémalumi- hiumnak.“ A tudományos kutatás varázsvesszeje azonban még más nagyértékü alkatrészekre is rámutat, amelyek itt találhatók. A fe-nti tudósok pontos vegyivizsgálatai kimutatják, hogy az itteni nyersanyag olyan értékes alkatrészeket szolgáltat, illetve belőle egyszerű éá egyidejű eljárással olyan alkatrészek termelhetők ki, amelyek mindegyike nemcsak iparilag és mezőgazdasági szempontból bir külön-külön értékkel, hanem e foglalkozási ágak részéről sokféle felhasználhatósága alapján is élénk keresletnek örvend. Az itteni nyersanyagból kitermelhető alkatrészek: kálioxydok (káliszulfátok), timföld, kénsa/v, timsó és kovasav. „Bölcsek köve1* a XX. században: a modern kémia Megkérjük informátorunkat, hogy mondjon valamit azokról az eljárásokról, amelyekkel a heverő kincsek kiléphetnének az autó mellett szaladó vidék föld-börtönéből és valóban résztvehetnének az élet gazdagításában. — Főfontosságu, — hangzik a válasz, — hogy ezek a termelvények igen csekély vastartalmúknál fogva Európában talán sehol sem található tisztaságnak. A vastartalomnak csak a nyomai vannak meg bennük. Ezen zubstanciáknál épp ezt kívánják meg és ebben az esetben nagyon becsesek. A csekély vastartalom az izzitás folyamán a maga egészében vasoxiddá válik, amely a következő eljárás fázisában, az iszapolásnál mint oldhatatlan szurrogátum marad vissza. E nyersanyagok vastartalma a kitermelt más alkatrészek egyikével sem keveredik, azokat semmiképpen nem rondítja. Különben is minden esetben alulmarad az 1%- mak. Már magában ez a körülmény is a szakember, sőt a laikus előtt is világossá teszi e nyersanyagok értékét. A belőle kitermelt alkatrészek mindegyike kiválóan tiszta állapotban ker'il ki, ami a kálioxidokat és zupátokat tekintve, felbecsülhetetlen előny. A kénsav, — mint dr. Prokes is megállapítja, — teljesen arzénmentes. A kitermelés eljárásánál nagy előny, hogy valamennyi alkatrész egyidejűleg, egy hevítéssel kitermelhető a nyersanyagból maximálisan 800 C. hőfok mellett. Megemlítem pl. a timföldet, amely egyszeri iszapolással a hevítés után már fémaluaniniumra alkalmas állapotban van. Nagy előny továbbá, hogy a kitermelés játszi könnyűséggel történhetne, úgynevezett felszíni műveléssel. Az iazitási eljárás a közelben bőven előforuló barna szenekkel, vagy az erdők fáival történhetne. Minden szükséges eszköz itt van kéznél. További gazdasági előnye lenne a településnek, hogy három országhatár mentén fekszik. A mezőgazdaság szempontjából a káli- mütrágyának van a legnagyobb fontossága. Az eljárás ebből a nyersanyagból igen egyszerű. Mentői apróbbra való megörlés után a nyersanyag lehetőleg rotációs kemencében 800 C. fokon vörös izzáson esik át, majd kihűlve ismét megörlendő, ez esetben már lisztfinomságra s ez a termelvény már értékesítésre alkalmas műtrágya. 21%-os káliszulfát-tartalommal indulhat forgalomba. Megjegyzendő, hogy ezt az anyagot a talaj száz százalékig abszorbeálja. A kitermelés szempontjából első helyen említendő a nyersanyagoknak egymással párhuzamosan Ml hunt ragyává és fémaluminium- má feldolgozhatósága. Azután következik sorrendben a kénsav, timsó és kovasav. Mennyi értékes nyersanyag van a beregi lankákon? —• Milyen mennyiségben fordulnak elő a nyersanyagok ezeken a földeken? — kérdezzük. — A körülbelül 54 négyzetkilométernyi területen — szakvélemény szavai szerint — nagyon rezerváltan eszközölt számítások szerint mintegy 540 millió tonna van belőlük. A telepek hol több, hol kevesebb mennyiséget tartalmaznak az egyes alkatrészekből. A szintetikus drágakövek példája — A mai viszonyok között nem holt értékek-e ezek a kétségtelenül hasznos nyersanyagok? — Erre vonatkozólag csak azt említem meg, hogy holt értékek, amig itt hevernek. De nézzünk csak túl gazdasági viszonyaink szik horizontján! Németországban, a kémiai tudomány hazájában néhány évvel ezelőtt kezdtek foglalkozni a szintetikus drágakövek előállításának kérdésével. Az I. G. Farbenindustirie karolta fel kérdést és konszernjében egy drágakőelőállitó gyárat létesített. Sikerült is egy uj, virágzó iparágat teremtenie, amelynek produktumaiban olyan nagy a kereslet, hogy alig tudják a szükségletet kielégíteni. Az szintétikus drágakövek előállítására az alunitot, illetve annak zub- stanciáit használják fel, tehát olyan anyagot, amelyen az itt heverő nyersanyagok szintén bőven nyújtanának. A kincsek között tehát itt hever a szemünk előtt a drágakövek tömege is. Egyébként a termelvények felhasználhatósága olyan sokféle, hogy a felsorolás igen sokáig tartana. Csak megemlítem, hogy a magyarországi közgazdasági és szaklapok közlései szerint ott a Bauxit-tröst érdekköre Magyaróvá rótt timföldgyárat, a Weisz Man- fréd közém pedig Csepelen alumimiiumgyárat létesít. A magyaróvári gyár óélja fedezni a belföldi timföld, timsó és más aluminiumsó szükségletet, másrészről pedig ellátni a csepeli aluminiumgyárat. A csepeli gyár célja aluminiumfém és más alumínium készítmények előállítása, valószínűleg export célzattal is. Mindkét ipartelep a Bakonyban és a Vértes hegységben levő gazdag bauxit településből származó bauxitkőzetet használná fel nyersanyagul. Ez a nyersanyag állítólag csak két-három alkatrészre bontható. A ba- kony-vértes hegységbeli Gánton található nyersanyag állítólag 45%, a harasztosi pedig 60% aluminiumoxidot tartalmaz ugyan, de mindkettőben 7—8% vasoxid is van, mely körülménynél fogva az alumínium kitermelése nemcsak technikailag körülményesebb, hanem drágább is. A két gyár állítólag 8—10 millió pengő befektetéssel ennek dacára megindul a nyáron. Beszélgetés köziben elmaradnak mögöttünk az érdekes lanMk, amelyek után most már sokkal nagyobb érdeklődéssel, a kijáró tisztelettel tekintünk mégegyszer vissza. Egy kérdés nyitvamarad: Meddig hevernek még ezek a nagyszerű értékek, beléveszve a jó termőföldbe, a maguk titokzatos tarkaságában, ezen a szép vidéken? DARKÓ ISTVÁN. VB 'K’Ö UK A «Peienady Uradalom nemesített vetömagvai szállítását megkezdte. Nemesitett kukorica: Igen korai, nagy fehér szemű, fagyálló, szárazság ellen edzett, nálunk mindég beérő, óriási termés hozamú. A tavaly hideg, szeles, száraz esztendőben igazolta be nemesitett kukoricánk kiválóságát, mikor meghozta holdankint 31.80 mázsás, idejében beérett, termését. Nemes sörárpa: A mi kiimánkon meghonosodott, bőtermö, erős szaimáju. igen ' inom sörárpa. Nemesitett vető zab: Súlyos, nagy szemű, vékony pejváju, nagy hozamú. Szudán! füs Szárazságban is 2 méter magasra nő. Megrendehetö Peéenady i Uradalomban, Pecenady. Posta VELKt KOS TOL AKT S TAT JÓ L EO P O LDO V Vételár: Árpa és zabnál, bratislavai börzei alapáT és 25°/„ nemesítés) felár. Kukoricánál bratislavai legmagasabb börzei ár és 50 °/„ nemesitési felár. 2 J százalékkal emelkedett a nagykereskedelmi indexszám Prága, március 17. Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint március 1-én a nagykereskedelmi árak indexszáma 2.8 százalékkal 645-ről 663-ra emelkedett. Az élelmiszerek indexszáma 3 százalékkal 636-ról 55-re emelkedett, mig a takarmányárak indexszáma változatlan maradt. Az élelmiszerek és a takarmányárak közös indexszáma 2.9 százalékkal 625-ről 643-ra ment föl. Az iparcikkek indexszáma 2.5 százalékkal emelkedett, amennyiben 667-röl 684-re ment föl. A növényi élelmicikkek indexszáma a következőképpen alakult: Búza 6.2, rozs 8, árpa 6.8, zab 19.7, búzaliszt 7.1, rozsliszt 11.1 és a burgonya 22.4 százalékkal drágult. Ezzel szemben a rizs mérsékelten olcsóbbodott. Az állati származású élelmiszerek ára ugyancsak megdrágult. Emelkedett a hús és a zsir ára, de a tojás 35.8 százalékkal olcsóbbodott. A tojás árának nagyfokú esése következtében az állati élelmiszerek csoportjának közös indexszáma úgyszólván nem változott. □ A bazini Panta RT, ádáz küzdelme a csont- enyvkartellel. A esontenyvgyártás és a csontenyv- kereekedelem kérdéséiben Csehszlovákiában a kulisszák mögött évek óta súlyos küzdelem folyók. A csontén yvgy árak nagy része kartellbe tömörült, de egyetlen szlovenszkói csontenyvgyár kacrtellen •kívül áll és érzékeny versenyt folytat a kartellek A bazini Panta RT. évek óta ádáz küzdelmet foly. tat a csontenyvkartell ellen A küzdelem során perek indultak meg. melyek ugyancsak évek óta folynak. Ennek a küzdelemnek tulajdoni tható ,hogy a csőn tény v ára az utóbbi időben erősen csökkent. Állítólag a mai árak alig múlják fölül az önköltségi árakat. A bazini csontenyvgyár csont- szükségletének egy részét Prágában is kénytelen A birkahús 13.3 százalékkal drágult, a belföldi nyerszsir ára 10.6 százalékkal emelkedett, a külföldi zsir 11.1 százalékkal drágult. A borjúhús 6.2, a marhahús 1.5 és a sertéshús 0.4 százalékkal drágult. A vaj ára 5.8 százalékkal emelkedett. Az egyéb élelmicikkek csoportjában a következő változások észlelhetők: kávé 4.2, tea 4.7, kakaó 7.1, nyers- cukor 8.3, komló 11 és maláta 2.6 százalékkal drágult. Megdrágultak a fémárak is. A vörösréz és a cink 10 százalékkal, az ón és az ólom 12 százalékkal drágult. A koksz ára ezzel szemben 1.2 százalékkal esett. A textiláruk csoportjában ugyancsak emelkedtek az árak. A nyersgyapot 19.2 százalékkal drágult, a gyapotfonal ára 11.4 százalékkal emelkedett, a tengerentúli gyapjú 14.2 százalékkal, a selyem 22.2 százalékkal és a juta 9 százalékkal drágult. A bőrpiacon mutatkozó szilárd irányzat következtében a nyersbőrök ára 15.4 százalékkal emelkedett, amig a cserzett bőr 4.6 százalékkal drágult. Az egyéb cikkek közül a puha gömbfa 17.6 százalékkal és a tűzifa 2,6 százalékkal megdrágult. A rotációs papír átlagos ára 2.3 és a cementé 9.1 százalékkal esett. fedezni és ezért megállapodást kötött a prágai mészárosokkal és kenésekkel, aminek értelmében jó áron átveszi csontjaik egyrészét. A csontkartel! tudomást szerzett a bazini gyár megállapodásáról és ellenakcióba kezdett, amennyiben közölte a prágai hentesekkel, hogy. a kartellbe tartozó vállalatok nem vesznek mindaddig Prágában csontot, amig a prágai hentesek a bazini gyár részére i« szállítanak árut. A kartell erélyes lépése nyomán a prágai mészárosok fölbontották a bazini vállalattal kötött megállapodásukat. A kartellhez tartozó gyárak följelentést tettek a bazónó vállalat ellen, melynek prágai csontraktára állítólag nem felelt meg az egészségügyi rendelkezéseknek. A bazini vállalatot az a veszély fenyegette, hogy a hatóság elkoboztatja csontkészletét, miértje ládákba csomagolva gyorsáruként Bazinha szállítót, ta csontjait. A küzdelem annyira elfajult, hogy annak mindkét fél kárát látja és ezért most béke- tárgyalások indultak meg, amennyiben a kartell ajánlatot tett a bazini Panta RT. tulajdonosainak a gyár megvételére. A bazini vállalat egyelőre 100 százalékkal többet kér, mint amennyit a kartell ígér, de valószínű, hogy az üzlet létre fog jönni. A várható szerződés megkötése után a csont ára és a csonhenyv ára minden bizonnyal emelkedni fog. □ Csehszlovák—jugoszláv kereskedelmi kamara létesült. A kisantant gazdasági tanácsa határozatának értelmében március 15-én megalakult a csehszlovák—jugoszláv kereskedelmi kamara. Ezzel egyidejűén megkezdte tevékenységét a jugoszláv—csehszlovák kereskedelmi kamara is.
