Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-18 / 65. (3396.) szám
s BüESBHHUWM— Előkészületek a berlini olimpiászra Irta: Hungaricus Váator Berlin, március hó. Hosszú volt az útja, nagy kerülővel, Amerikán keresztül tudta csak Európát az angol sportszeretet megkóditani. S tulajdonképen a világháborúban vették észre, micsoda óriási előnyben részesül, hideg, meleg, éhség, minden, az egészséget veszélyeztető nélkülözéssel szemben mennyivel több ellenálló képességgel bir a sportedzett ember teste. Gombamódra nőnek háború óta sportterek, alakulnak sportegyesületek. S mint ez már az ilyen elkésett lelkesedésnél szokás, sokszor túlzásba csap a lelkesedés lángja fontosabb, nélkülözhetetlenebb intézmények háttérbe szorításával is fényűző sportpaloták, gigantikus stadionok épülnek világszerte. Az 1936. évi berlini olimpiászra lázasan készül Németország. A harmadik birodalomnak ez lesz az érettségi vizsgája. Ha az egész világ sportolóinak vizsgabizottsága előtt az olimpiász minden feltételének közmegelégedésre sikerül eleget tennie, ellenségei is 60k mindent megbocsátanak, elfelejtenek néki, g egy-egy kimagasló német győzelem után mindannyian vele éneklik majd a még mindig rettegett, sokfele ma is népszerűtlen német nemzeti himnuszt. Mert minden múlandó, nemcsak a hatalom, a dicsőség, hanem ezek ellenkezője, a bukás, a velejáró népszerűtlenség is. Vae victis! — jaj a legyőzőiteknek, — az ujjáemelkedőnek, a gazdagnak, a hatalmasnak azonban ismét igaza van. Maga az olimpiász intézménye az alapitó görögöknél sem volt mindig népszerű. Már sok száz évvel Krisztus születése előtt Zeus tiszteletére rendezték Olympiában híressé vált nemzeti ünnepüket. Körmenettel kezdték- áldozatok bemutatásával folytatták, sportversenyekkel fejezték be az olympiászt. Lóverseny, ugrás, birkózás, diszkosz és gerelyvetés, s versenyfutás szerepeltek a műsoron. A győztest megvendégelték, elhalmozták ajándékokkal, fejére olajfaágból font koszorút helyeztek, s márványból faragott szobrot állítottak fel a szent berkekben. 393-ban Krisztus után, tehát, éppen ezer éves fennállásuk idején Nagy Theodozius betiltotta az olimpiai játékokat. Megtörtént a csoda, hogy Görögországban, a legklasszikusabb sportok hazájában hosszú időre népszerűtlenné vált a sport. A francia Pierrede Coubertin bárónak köszönheti a világ, hogy az olimpiász ismét életre kelt. Coubertin báró kezdeményezésére alakították meg 1894-ben az első modern olimpiai bizottságot, amely a világ összes nemzeteinek sportolóit közös munkára szólítja fel. Tíz oliunpiászt rendeztek eddig. Az elsőt 1896- ban, természetesen Athénben, a másodikat 1900- ban Párisban, a továbbiakat 1904-ben St- Louie- ban, 1906-ban ismét Athénben, 1908-ban Londonban, 1912-ben Stockholmban, 1916-ban a háború miatt sehol. 1920-ban a gyözelemittas ántánt házi ünnepélyeként, 1924-ben Párisban, 1928-ban Amszterdamban s 1932-ben Los Angelesben. Az 1936-iki berlini lesz a tizenegyedik olimpiász. Le nem irtható hévvel készülnek rá a németek. Legutóbb tartott beszédében következő szavakkal nyitotta meg az olimpiászra vonatkozó előkészítő munkálatokat Hitler: — Az 1936-iki olimpiász részére tervbevett uj sportstadionunk épitőmunkálatainak megkezdésére ünnepélyesen megadom az engedélyt. Ez lesz a világ legtökéletesebb sporttere. Ám nem a külső keret, nem az épületek a legfontosabb. Hogy e nagy világsportmérkőzésben nemzetünk méltóképen megállhassa a helyét, elsősorban egységes nemzeti akaratra van szükség. Segítségével Németország minden zugából a legjobbakat fogjuk kiválasztani s őket az előttük álló nagy sportteljesítményekre céltudatosan nevelni, fejleszteni, megacélositani. A pályázatra beérkezett tervek nagy részét nem találta megfelelőnek, eléggé nagyszabásúnak a kancellár. A német sport jövőben várható 1 nagy fejlődésére való tekintettel olyan nagy- i arányúnak kívánja építeni az uj stadiont, mely- . nek sem nagyságban, sem tökélyben az egész világon ne legyen párja. Az olimpiász befejezése j után is csodájára járjanak az emberek. A Bér- « lin közelében fekvő grünewaldi erdőség közepén épül fel az uj stadion. Ennél nagyobb térfogatú í stadiont még nem építettek. Százezer néző szá- ] mára lesz benne férőhely. Hogy ezt az óriás tő- 1 meget megfelelően el tudják helyezni, tizennégy : sor körben futó ülőhelyet a földbe mélyesztve 1 építenek be. Maga a földszinti tér, ahol a fel- i vonulások és versenyek fognak lefolyni, 110.000 ji négyzetméter térfogattal fog bírni, s 200.000 személy befogadására lesz alkalmas.. Ezt a.z egész óriási területet széttolható fedéllel fogják beborítani, úgy hogy esős időben is megtarthatók lesznek a versenyek. Esti és éjjeli versenyek idejére megtévesztően nappali világosságot árasztó ujrendszerü reflektorokat fognak be- állitani. A tenniszstadionban 10.000 néző részére lesz hely. ^ Az 50 méter hosszú ég 20 méter széles úszó- stadion külön látványossága lesz az olimpiásznak. Egy közelében fekvő természetes tó napfürdőül és vizi ünnepélyek és játékok rendezésére fog szolgálni. A szabadtéri színpad nézőterén 35.000 személy fog helyet foglalhatni. A diáksportolók részére hétszáz ággyal felszerelt sportházat, gimnasztikái, és táncmutatványok bemutatására külön sportcsarnokokat építenek. Az építési munkálatokat e napokban fogják elkezdeni. Két éven keresztül naponta 1500 munkást fognak foglalkoztatni. S ha talán a múlt évi német eseményeik hatása alatt egy ideig itt-ott bojkottálási szándékok is nyilvánultak, a német olimpiász nagy sportfontosságára való tekintettel a legellensé- gesebto külföldi nemzeteknél is már lényegesen enyhült a helyzet, s mivel elvégre az 1936. évi nagy világküzdelemből egyetlen nép fiai sem fognak akarni kimaradni, a már eddigi jelentkezésekből következtetve, valószinünek látszik, hogy a berlini olimpiász a világtörténelem egyik leggigászibb sporteseménye lesz, melyen megjelenni kötelesség, elmaradni szégyen, győzni valósággal olimpuszi dicsőség lesz. Vilmos excsászár Doornban tudományos társaságot alapított s könyvet irt a kínai Monade és a horogkereszt összefüggéséről Hogyan jellemzi az Afrika-kutató Frobenius Vilmost, a tudóst Harmincnyolc akadémikusa van a doorni tudós társaságnak Budapest, március közepe. (A P.M.H. munkatársától.) Fi’obenius Leónak, a híres Afrikaikutatónak két budapesti előadása s az Országos Iparművészeti Múzeumban kiállított sziklaképtára az érdeklődők figyelmét arra a tudományos munkára terelik, amely a Vilmos excsászár köré sereglett tudósok táborában folyik- Frobenius a budapesti sajtó képviselői részére megtartott fogadtatáson maga is nyilatkozott erről a tudományos munkáról, az úgynevezett dooirni akadémiáról s a legmelegebb hála hangján szólott az excsászárróL Az excsászár mint tudós Frobenius a magyar sajtó képviselőd előtt nagyon érdekesen jellemezte az excsászár tudományos munkálkodását: — Az excsászár Európának első grand seig- neurje, — mondotta. — Igazi Hohenzotllern, Nagy Frigyes unokája. Azé a Nagy Frigyesé, aki nemcsak az állam ügyek, hanem kora ir odalmi és művészi életének is az élén állott. Az excsászár a legnagyobb érdeklődést tanúsítja geográfiái és archeológiái kérdésekben. Mint ismeretes, már uralkodása idején is több tudományos expedícióban vett részt és személyesen is közreműködött az ásatásoknál. Több érdekes, eredeti megállapításokban bővelkedő régészeti munka szerzője és sok értékes lelet köszönheti az ő munkájának napvilágra jöttét. A doord akadémia így Laimmel, Ottó, Reinhardt frankfurti, Nau- mann bonni, Sár re berlini és Voillgraff utreobti világhíres egyetemi tanárok. A társaság már több tanulmányt adott ki nyomtatásban Zarathustra tanáról, Dionysios delphi sírjáról, az Ilias mythotógiájáról, Hesiodos regevilágáról s más hasonló kérdésekről. Frobenius maga is tevékeny tagja a doorni akadémiának. Uj könyvét — Kulturgesehiohte Afrikáé — is Doora urának ajánlotta. Az európai könyvpiacnak érdekes szenzációja — A világ eddig csak keveset tudott róla, milyen érdekes és értékes tudományos munka folyik Doornban. Az excsászár megaiakitóttá ,ra doorni tudósok társaságát'4, egy tudományos egyesületet, mely minden negyedik hónapban az excsászár elnöklete alatt a doorni kastélyban jön össze s ott három napon át sűrűn tanácskozik. Harmincnyolc tudós tanár, régész ég az ókori tudományok búvárja csoportosult Hohenzollern Vilmos körül. az a császári koronával ékesített, díszes könyv, amely most jelent meg az egyik nagy lipcsei könyvkiadó cégnél. Az excsászámak doorni magányában irt s immár negyedik könyve. Vilmos doorni magányában rendkivül sokat dolgozik. Egyrészt még mindig a világháború eseményei foglalkoztatják, másrészt értékes tudományos munkásságot fejt ki. Először „Er- lebnisse und Gestalten" című munkája jelent meg. Ebben 30-éves uralkodásának történetét mesélte el- Első doorni müvét annyira elkapkodták a világpiacon, hogy amikor második könyve „Az én ifjúságom" elmen megjelent, az élelmes lipcsei könyvkiadó ennek a műnek mindjárt angol s holland fordítását is megjelentette. Harmadik könyve „Mi az igazság?" címen látott napvilágot. Ez kizárólag a világháborúval, annak elő- s utójátékával foglalkozik s mintegy válasz Bülow hercegnek, az egykori kancellárnak s római nagykövetnek sok port fölvert munkájára. Doornban azonban nem egyszer mondották, hogy az excsászár egy nagy tudományos művön dolgozik. Vilmos ugyanis nagy előszeretettel foglalkozik régészeti kérdésekkel, tanulmányozza az ókori művészeteket, keresi, kutatja, hogy milyen összefüggésben van Kelet és Nyugat műveltsége, általában legagilisabb híve Frobenius kultur- morfológiai iskolájának, paideuma tanításának a kultúrkörök sok archeológiái, művészeti és néprajzi kapcsolatairól. bégét, falaira, ajtóira kifüggeszt. E jelvények között legrégibb keletű s legelterjedtebb — a Monade. Megtalálni különben Japánban is, ott díszeleg a koreai zászlón, mint melldiszt használják az indiánok, ismeretes az észak- amerikai népek között, számtalan mexikói is Monade-t hord a gomblyukában, sőt nyoma van a skót nép életében is. A kínai Monade a Yang és a Yin, vagyis a világosság és sötétség, tehát a pozitív éa negatív őserő, a férfi és a nő, a menny és a föld, a tűz és a viz közötti különbség szimbóluma. Már most, hogy a német nemzeti szocialisták horogkereszt jelvénye a Monade-M származik-e, erre a könyv nem mond m igent sem nemet, az illusztrációk azonban eit bizonyítják. S hogy vájjon a horogkeresztnek a jelentősége egy volna a Monade jelentőségével? Azt mondja Vilmos, hogy a doorni akadémia abban állapodott meg, hogy a Keleten ma használatban levő Monade ugyanazt szimbolizálja, mint a horogkereszt. Fantasztikus, de mindenesetre érdekes ez a kulturmorfológiai fejtegetés, ám valószinü- sége nagyon csekély. Hóimét származik a horogkereszt ? Vilmost 1927 óta egy érdekes kérdés foglalkoztatja: mit szimbolizál a horogkereszt, honnét származik s milyen összefüggésben áll a kínaiak ősrégi szerenosecsillagával, a „Monade“-val? Alapos munkát végzett. Költséget, fáradságot s időt nem kiméivé kutatott s kuláttatott a Monade eredete után. Melyik időből s honnét származik a Monade? Ennek a kínai horogkeresztnek legelőször az úgynevezett Tri- polje-ikulíturáiban van nyoma — írja könyvében Vilmos. Tripolje városka Kievhoz közel, a Dnjepr mentén feküdt. Egy későbbi lelet a Susa-kulturából származik. Susa a Tigristől keletre az ősi Elam-birodalómnak volt a főivárosa 3300 évvél Krisztus előtt. A föld teremtésének szimbólumaként szerepelt, később pedig magát az életet, nemcsak a nap, a föld, nemcsak az emberek, hanem az állatoik életét, a dolgok örök folytonosságát szimbolizálta. Vilmos azonban még sem hiszi, hogy akár a Dnjepr, akár a Tigris mentén lakott ókori népek honosították volna meg a Monade-t. Ennek a szerencsijeinek a bölcsőjét Ázsia déli részén, elsősorban a kínaiak között kell keresni. Felsorolja s képekkel illusztrálja a kínaiak különböző ..szerencsét hozó" jeleit s jelvényeit, azokat a bűvös tárgyakat, amelyeket a kínai lánc-ócskákra akasztva a nyakában hord, vagy mint disztárgyal üvegszekrényben rej— Budapesten és Pécsett le®z rendházuk a visszatelepülő pálosodnak. Kalocsáról írják: Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek már egy évtízed óta fáradozik azon, hogy az egyetlen magyar alapítású férfiszerzetet, a pálosokat visszatelepitse Magyarországra. E törekvése sikerrel járt, amennyiben május hó első felében visszatérnek a pálosok Magyarországra., ün- pélyes fogadásukra nagy előkészületek történtek. A tervek szerint országos küldöttség megy Czenstodhowáiba a kiszemelt atyáikért. Besnyő Gyula pálos atya ,volt baja—ikiscsávolyi plébános kétévi lengyelországi tartózkodás után most. visszaérkezett Kalocsára, hogy gróf Zichy Gyula érsekkel a visszatelepítés ügyeit megbeszélje. A ikalöcsán tartózkodó pálos atya dr. Mosonyi Dénes prelátuesal ellátogatott Pécsre is, ahol megtekintették azt a házat, amelyet Kalocsa érseke a magyar pálosok noviciátusá- n.ak szemelt ki. A pálosok egyelőre két helyen fognak letelepedni: Budapesten, a Szent Gellérthegy tövében épült kolostorban, ahol átveszik a sziklatemplom gondozását és Pécsett. — Windischgrátz Ernő herceg — vegyeskeres'dedő. Bécsiből jelentik: Windischgrátz Ernő herceg, Windischgrátz Erzsébet hercegnő fia és Lányai grófnő, Stefánia főhercegnő unokája- tegnap megjelent a bécsi cégjegyző-hivitalban és bejegyeztette nevét a cégjegyzékibe. Bejelentette, hogy a Becs melletti Perchtoisdorf ■községben fogja üzletét folytatni és pedig — vegyesárukereskedést. Főleg borokat fog árusítani,. amelyek nagyanyjának pincészetéből származnak. E célból Bécsiben a Mariahilfer- strassen pincészetet rendezett be, amelyben több alkalmazott dolgozik. > Berghoffer János MAGKERESKEDÉSE most Pozsonyban j aköztártatágtér2 alatt van aföpostával szemben. — Tel. 24-15 j Nagy választék konyhakerti> | veteményes és virágmagvakban! I í 1934 márdue 18, vasárnap. f|
