Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-18 / 65. (3396.) szám
}; gazdasági életét úgyszólván megbénította és í ehetővé teszi, hogy Magyarország ujnJlt erővel dolgozzon középeurópai helyzetének békés rendezéséért. A Budapesti Hírlap nagy megelégedéssel fogadja a megegyezést, és mind a konzultatív paktumra, mint pedig a gazdasági megállapodásra nézve azt a reményét fejezi ki, hogy Magyarországnak ezúttal sikerült a másfél évtized óta fojtogató gazdasági elzárásból kiszabadulnia. A Pesti Naplóiban Rohan Károly Antal herceg irt vezércikket „A nagyhatalmak harca a Duna völgyében'* elmen. Rohan herceg cikkét a békekötésekkel kezdi s megállapítja, hogy már 1919->ben tudták, hogy a Duna-medencében bonyolult gazdasági helyzetet teremtették. Ez rövidesen gyakorlatilag is beigazolódott és a nagyhatalmak egymásután tettek javaslatokat a Duma-probléma megoldására. Németország az osztrák-német vámunió tervét pendítette, meg, Franciaország a Tardieu-tervet hozta, OlaszrJkrJKSwvx>ÍÍ*i v tAUtAkTliKJUiAVl ország pedig évekig tartó előkészítés után most igyekszik megvalósítani az olasz-osztrák-magyar háromszöget. Mindenütt összekeveredett a politika a gazdasági kérdéseikkel. Francia- ország, mindaddig, mig nem sikerűik megtalálnia a végleges német-francia megegyezést, mindenütt igyelvezett kiépíteni a németellenes frontot. A ikisantant magyarellenes ugyan, de Franciaország számára csaík addig van igazi jelene* tősége, amig a kisantant államai Németország ekem is fellépnek. Olaszország igen nagy diplomáciai előnyt nyer Franciaországgal, főleg azonban Németországgal szemben, hogy sáifce- rült Bécset és Budapestet az olasz-osztrák-magyar politikai háromszög hasznos voltáról meggyőznie. Franciaország és utóbb már Ausztria is a Magyarország és Olaszország felé való orientációban látják az egyetlen utat, amely némileg nyugvópontra nyugtatná a kényes Du- na-problémát. Ilyenformán a római megállapodások nemcsak az érdekelt feleknek, hanem a nyugati nagyhatalmaiknak is teljes ‘'megelégedését elnyerhetik. MMenli csatlakeztiat a római konzultatív paktumhoz Titulescu rámutatott arra, hogy Jeftics kijelentései nem alkalmasak a békés tárgyalások atmoszférájának megteremtésére, ügy* látszik, a kisantant másik két külügyminisztere önállóan dolgozik, mert a csehszlovák külügyminiszter —■ Titulescu szerint — elvben már megállapodott Németországgal a támadást kizáró szerződés tekintetében, ugyanakkor pedig elébe vágott Titulescu moszkvai utjának és előkészítette a Belgrád- ban is szívesem látott szláv összefogásra irányuló csehszlovák-orosz szerződést. Románia mindig annak köszönhette diplomáciai sikereit, hogy türelmes volt. Megtudta várni a döntés pillanatát és nem vágott az események elé. Romániának most sem szabad elsietnie a dolgokat, hanem nyugodtan kell várnia, hogy elháríthassa magáról a szövetségesek sietségéből származó esetleges ódiumért való felelősséget. Titulescu beszéde drámai hatást tett minisztertársaira. Románia abban bízik, hogy a helyzet Sándor jugoszláv királynak közeli párisi utjával kapcsolatban kissé megváltozik. A. román belpolitikában egyébként egyre erősebbé válik az Avarescu vezetése alatt álló s Olaszország felé való barátságos irány híveinek befolyása Ezek azt vallják, hogy őszintén be kell látni a jugoszláv és román ellentéteket és a szláv hatalmak* összefogására irányuló törekvéssel szemben Olaszország felé beli orientálódni, hogy rajta keresztül létrejöhessen a közeledés Magyarország és Ausztria felé is. Kereskedelmi tárgyalások Magyarország és Csehszlovákia kőzett? Budapest, március 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Mai Nap értesülése szerint Magyarország és Csehszlovákia között a közeljövőben tárgyalások indulnak meg rendes jellegű kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozóan, A lap hitelesnek mondott forrásból úgy értesül, hogy a magyar delegáció Ferenczy Izsó helyettes államtitkár vezetésével már a husvét utáni héten Prágába utazik a tárgyalások megkezdésére. Bécs, március 17. A Reichspost a római konferencia eredményéhez a következő kommentárt fűzi: „Valószínű, hogy az olasz kormány meg- hivja valamennyi érdekelt államot a dunai gazdasági érdekközösség kialakításának megtárgyalására. Téves volna azt hinni, hogy akár Németország, akár Franciaország, akár Csehszlovákia, akár más államok egyetlen pontot találnak a római szerződésben, amely megakadályozná, hogy a római háromhatalmi szerződés alapjára álljanak-* Alh-rek Gömbös és Nuttolini ellen elülteti bomba- merény&irői Budapest, március 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Pénteken a késő éjjeli órákban a parlament folyosóin előbb bizonytalanul, majd mindinkább konkrét formát öltő olyan hírek terjedtek el, hogy Rómában Mussolini és Gömbös ellen bomba- merényletet akartak elkövetni. :A hir a képviselők sorában meglehetős megdöbbenést keltett, de hamarosan hivatalosan is megcáfolták azt. A budapesti lapok azonnal telefonon érintkezésbe léptek az osztrák sajtókörökkel, de onnét csak azt a választ kapták, hogy a merényletről nem tudnak, bár a bukaresti lapok is írtak róla. A hirt az olasz lapok szerint olaszáé magyarellenes sajtóközpont hozta forgalomba. A trieszti és a fiumei szabadiükötő J Bécs, március 17. Bécsi lap jelentések szerint a római tárgyalásokon egyebek között sikerült megoldani a trieszti és fiumei kikötők kérdését is. Úgy hiszik, hogy a megállapodásna~ ezt a részét a tárgyalások befejezése után hamarosan gyakorlatilag is keresztülviszik. Hir szerint Szóba került az a terv is, hogy az osztrák vasutak szállítási kedvezményeket íiyujta- ; nafc majd magyar áruk részére s ezzel szemben 1 ellenszolgáltatásképpen Magyarország nagyobb mennyiségű osztrák iparterméket vesz át. A Reichspost külön tudósítója ma azt jelenti Rómából, hogy a megállapodás az általa tegnap ismertetett három pont alapján, — amelyet a Prágai Magyar Hírlap is közölt, — jött létre. Titulescu drámai erejű expozéja Budapest, március 17. (Budapesti szerkesztőségünk teleifonjelentése.) Az Uj Nemzedék bukaresti tudósítója érdek részleteket tudott meg arról a minisztertanácsról, amelyet a napokban tartottak a beteg Titulescu külügyminiszter lakásán. A tudósító jelentése szerint Titulescu ezen a minisztertanácsos szenzációs jelentőségű külpolitikai expozét mondott. — Titulescu egyebek között komoly aggodalmainak adott kifejezést a kisantant további feladatainak megvalósítása tekintetében és ezért a közeljövőben legfontosabb feladatának tekinti, hogy tisztázza a csehszlovák és jugoszláv kormányokkal a további diplomáciai tennivalót. A kisantant, mondotta Titulescu, köny- nyen elvesztheti Franciaország támogatását, ha Mussolini terveivel szemben ridegen elutasító magatartást tanúsít. Panaszkodott Titulescu, hogy a jugoszláv külügyminiszter nem méltányolta kellőképpen ezt a szempontot és Titulescu neon helyesli Sándor jugoszláv királynak legutóbbi nyilatkozatát, amelynek éle Mussolini ellen irányul. A magyar miniszterelnök kifejezi megelégedését Róma, március 17. Ma délelőtt Gömbös néhány külföldi újságírót fogadott a római magyar követségen. A magyar miniszterelnök a külföldi újságírók előtt ismét hangsúlyozta, hogy nagyon meg van elégedve a tárgyalások eredményeivel mind politikai, mint pedig gazdasági vonatkozásban. Római dipolmáciai körökben megállapítják, hogy a hármas megegyezés nemcsak, hogy nem irányul egyetlen állam ellen sem, hanem feltétlenül megadja a lehetőséget további államok csatlakozására is. Az aláírásra kerülő politikai jegyzőkönyv tartalma Szerint Magyarország, Olaszország és Ausztria együttműködése a konzultatív egyezmény keretében nem jelenti azt, hogy bármelyik fél a másikkal szemben feladná önállóságát vagy szuverenitását. Az egyezmény tehát nem jelenti egy hármas blokk megalakítását. Arról sincsen Szó, hogy ez a jegyzőkönyv Ausztria függetlenségét külön biztosítaná. A jegyzőkönyv gazdasági része kifejezi az aláírók reményét, hogy más államok is csatlakoznak a megállapodáshoz. A mai olasz lapok is megegyeznek abban, hogy az egyezmény nem tartalmaz olyan részeket, amely más államok érzékenységét sértené vagy bizalmatlanságukat igazolná. Olaszországban remélik, hogy az egyezmény alkalmat ad arra, hogy a kisantanttal való együttműködés létrejöhet. GSmbös vasárnap este • érkezik Budapestre Budapest, március 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ha a római program az utód,só pillanatban meg nem változik, úgy Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnap este érkezik meg a budapesti déli pályaudvarra. A pályaudvaron Gömbös kifeje- i zett kívánságára nem lesz ünnepélyes fogad- I tatás. Az eddigi tervek szerint Gömbös a ked- l di minisztertanácson számol be római utjának > eredményéről s a jövő hét folyamán összehívják a kőpviselőtház, majd a felsőház külügyi bizottságát, athol Gömbös hosszabb beszédben fog beszámolni római tárgyalásairólAngol vélemény az olasz-magyar konzultatív paktumról London, március 17. Az angol lapok nagy érdeklődéssel foglalkoznak az olasz-osztrák-magyar konzultatív paktum megkötésével Megállapítják, hogy annak a gazdasági jelentősége mellett kétségtelenül politikai jelentősége is van. A Times szerint a szerződő felék mindenkit szívesen meghívnak, hogy csatlakozzék a szerződéshez, de aligha akad valaki, aki aduhoz hozzájárul. Angliában nem tartják valószínűnek, hogy Magyarország ée Csehszlovákia a közeljövőből politikai szerződést kötne. Ilyen körülményt! között az osztrák-magyar-olasz konzul tátit paktum nem sokat változtathat a mai helyzeten. A Daily Tedcgraph főleg a tárgyalások szellemét és módszereit dicséri, mert Mussolini értette a módját, hogy minden olyat elkerüljön, ami más államokat megsérthet. Ennek ellenére a szerződés szövege valószínűleg nem fogja a német birodalom és a kisantant valamennyi aggályát eloszlatni. Második SZttepMcdás JUg Ida: faiiU — Az enyém? — kiáltotta Mary Lou és egy pillanatra tökéletesen elfeledkezett a szerepéről. — Az enyém? — Én szerettem magát — mondta sötéten a férfi — és maga is azt mondta, hogy szeret engem. Ennek a hitét vittem magammal a harctérre, ez tartott éleiben a fogság minden megpróbáltatása alatt. A maga szerelmének a hite. Annak a tudata, hogy maga az enyém- És hogy egyszer vége lesz a szenvedésnek és akkor újra együtt leszünk... örökre. Mary gyorsan és megfeszítetten gondolkozott. Aztán kimondta a saját őszinte és hamisítatlan meggyőződését, a valódi Mary Lou- féle szakvéleményt a gyerekkori szerelemről — különös tekintettel erre a gyerekkori szerelemre. Nyilatkozatát ugyan Delight Harford nevében tette; de, hogy az igazi Delightnek is ugyanez lett volna a véleménye, azzal aztán egy csöppet sem törődött. — Ide hallgasson, Lorry — kezdte nyugodtan —■ ezt most végre meg fogjuk beszélői. Hány éves is volt maga, mikor találkoztunk? És hány éves voltam én? Két megkótyagoeo- dott gyerek, akiket a háború kidobott a rendes kerékvágásból, megzavart és megbolon- ditott. Maga veszélyes szolgálatot teljesített, az élete állandóan kockán forgott, percenként szembe nézett a halállal. Én... én a háború (08) őrületében éltem, a kétségbeesés, léhaság, félelem, bánat, lázas vidámság forgatagában. Jöhet háborús járvány vagy légitámadás; és én is szembenézhetek a halállal. Szinte kikerülhetetlen volt, hogy az ember szer ele mibe essék, majdnem mindenki beleesett. A harctéri hónapok után maga az első csinos lányba beleszeretett volna és én... az első jóképű fiatalemberbe. A fejünk miég tele volt mindenféle romantikus gondolattal, hogy meg kell ragadni a boldogságot, mert ki tudja, mit hoz a holnap... — Mary Lou megállt, mert lélekzete kifogyott. Meglepetésére Lor- rimer bólintott. — Igen, maga szór ól-szóra ezt mondta — szólt csöndesen. — Nem felejtettem el, Deligfht. — Akkor igy gondolkoztunk valamennyien, őrültség volt, valami furcsa lidércnyomás, nem valóság. Ha a háború után rögtön megtalál engem, vájjon mi lett volna? Könnyen lelhet, hogy kiábrándul belőlem, hogy elmúlik a szerelme- És az enyém is! De mert nem talált meg, mert úgy látszott, hogy örökre elvesztett, vágyódott utánam, álmokat és légvárakat épített kiöróm. De én nem vagyok azonos az álmok, a légvárak hősnőjével. Én ... én vagyok! Nem ugyanaz a lány, akit maga tiz évvel ezelőtt ismert. Ha egyáltalában gondolI tam magára •.. hiszen gondoltam magára, természetesen ... az én emlékezetemben is épp ilyen álomszerűén élt. Mennyi ideig is ismertük mi egymást? Két hétig, három hétig? Vájjon elég hosszú idő ez ahhoz, hogy két emiber a boldogságát merje ráépíteni? — Maga nem gondolkozhatott igy... és nem igyekezett eléggé... — kezdte makacsul a férfi. De az arcába már kezdett visz- ezaférnia szin. — Nem igyekeztem eléggé, hogy megtaláljam magát? De igyekeztem. Csakhogy közben a saját életemet is kellett élnem, Lorry, a saját harcomat is meg kellett vívnom. Én azt hittem magáról, hogy maga meghalt. De én életben maradtam. És az életet nem lehet abbahagyni, amig az ember él. Aztán... a véletlen idehozott. Magának nincs joga hozzá, Lorry, hogy az én bűnömül rója fel a maga egészségi állapotát. Az nagyon szép. ha valaki néhány nap alatt beleszeret egy lányba és istennőt csinál belőle az emlékezetében, de az 'életben más is van, mint... — Mint a hűség? — kérdezte gyorsan Lor- rimer. — Vájjon hozzám volt-e hű, az én emlékemhez? Azt hiszem, inkább csak a saját hiúságához volt hű! — vágta ki hevesen a lány. — Maga kijátszotta magát a hűség legendás hősének . . az a néhány ember, aki a történetet ismeri, meghatottao beszél magáról. Ez sikerült. De az anyja .. s ez a nagyszerű, ragyogó, csupa-élet asszony, akire még a boldogság évei várhattak volna, odaáldozta az életét a maga híres hűségének. Tegyük föl. tegyük föl, hogy maga akkor nem megy vissza a I harctérre, tegyük föl, hogy akkor, abban a I pillanatban véget ér a háború és mi együtt maradunk. Vájjon boldogok lettünk volna-e? ( . <. Nem tudom. — Ne feledkezzék meg arról, hogy... házastársak vágyunk. A lány hirtelen vad kívánságot érzett, hogy rákiáltson... — „De azok vagyunké? Bizonyos-^©, hogy feleségűi vetted... őt? Vagy ez is csak része a rögeszmének? Gondolkózzál! . - - Próbálj visszaemlékezni!“ — De nem kiáltott rá. Csak annyit felelt: — Elfeledkezem róla. El kell feledkeznem róla. Ez az egyetlen mód rá, hogy világosságot | hozzunk ebbe a helyzetbe. Maga a szavát adta, ígéretet tett... — Azt meg is tartom — mondta nehéz lé- telezettel a férfi. — Addig, amig maga nem jön | hozzám és nem mondja: „Elismerem a jo- : gát...“ addig én nem említem ezt a jogot. És, ha ez soha be nem következik, Istenem, akkor elengedem magát. Kérhetjük a házasság érvénytelenítését. De, akár őrült vagyok a hűségemben, akár nem: én szeretem magát, Deligfht. A lány szive hirtelen nagyot, fájdalmasat dobbant. A hangját nyugodtabbra fogta és kény szeri tette magát, hogy belenézzen a férfi szemébe. — Bizonyos, hogy szeret? — kérdezte és tisztában volt vele, hogy most nagyon soka* kockáztat. De világosan akart látni. — ügy és annak szeret-e, amilyen é® aki ma vagyok, vagy csak kegyeletből szeret, kegyeletes emlékezéssel arra a lányra, aki valaha voltam és akinek a képe... vallja csak be. . kicsit már el is mosódott azóta? Mert én megváltoztam, Lorry, ezt maga is mondta- Én nem vagyok az a lány. Talán — tette hozzá — soha nem is voltam. •
