Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-11 / 59. (3390.) szám
1911 március 11, vasárnap. T>RA:GAlA\\GÍARH!KtiSI> Aranyisíen írónzsámoíyán Párisi munkatársunknak elmondja GERMAIN=MARTIN, Franciaország pénzügyminisztere A Douimiergoio féle koncentrációs nemzeti kormánynak egyik, legjelentősebb feladata egy uj, az eddiginél céltudatosabb pénzügyi politika megteremtése. Első lépésként Dou- me rgue eggyé forrasztotta az eddig egymástól különálló pénzügyminisztériiumot és 'büd'z&éminiieztóriumot és e megnövelt hatáskörré összesített pénzügyi tárca élére Franciaország egyik legmodernebb és legerélyesebb nemzetgazdászát, a többszörösen mi- nisfterviselt Genmain Martint hívta meg. Az itt következő kijelentéseket Germain-Martin kerek bárom nappal miniszterré való kinevez tét ése előtt adta toidósitónknak s igy •azok kivételes nagy jelentőséget nyertek az uj miniszter terveire és követkézé politikájára vonatkozólag. A mi arany isteniünk láthatatlan a tömeg előtt. Megjelenési formája, az aranyfrank nincsen közforgalomban, és palotájába, a Rue La V ri Ilié re pincéibe halandó embernek nincs bejárata. De a hatalma annál reálisabb. És ha boldogulni akar Franciaország, akkor nem fog akadályt gördíteni hatalmának szabad megnyilvánulása elé az elkövetkezendő nehéz időkben sem. i Az arany elfoglalja világtrónusát Divatossá vált a háború óta fumigúlni az aranyistent és kimutatni, hogy palástja lehull, hatalma leáldozóiban, A lázadók, kik minden idiőkben nehezen hordták Arany isten igáját, ez utóbbit tizenöt esztendőiben konok fejüket (merészebben emelik mint valaha. Jött professzor C a s s e 1, szemébe vágta az Aranyistennek, hogy nem szapora. Az arany hovatovább nem elég, hogy fedezze az emberiség szükségletét. Innen ered a nemzetközi árzuhanás és számos valuták válsága. Jött utána Lr v i n g - F i s h e r, az arányimén tes dollár apostola. Az állam verjen változó értékű pénzt, a mindenkori árindexet követve. Az aranydollárt párosítsuk virtuális dollárral, szeszélyes asszonypénzzel, mely az árakhoz alkalmazkodjon és azokat irányozza. Ez az aranydolláT fémből való papírpénz lett volna, melyért mindig lehessen bár aranyat is kapná a Federal Reserve Bankban, de mindig más és más aranymennyiséget. Végül jött maga Keynes, a nagy angol. Elment addig az állításig, hogy Aranyisten már csak látszatra képes stabil árakat teremteni. Azt követelte, hogy az árstabilizálást ne építsék többé az aranyfedezet mechanizmusára, hanem a forgalom tempójához igazodjék. És jöttek a bimetaliisták, az ezüstimádók, a munkapénz kollektivista hivei. Egész sise- rahad indult rohamra Aranyisten trónusa ellen ... És aztán minden roham megtört és Aranyisten trónja messzebb világul mint valaha. Kitűnt, hogy emberi lángész nem ér el odáig, hogy meg tudná állapítani millió hatóerő között az igazát, mely a pénz árát esetről esetre szabályozná. Kitűnt, hogy bár az aranyfedezet rendszere kemény, könyörtelen, alkalmazkodni nem tudó és kezdetleges, mint az aranyimádó ősember maga, mégis ez az egyetlen tartható rendszer, mégis többet ér a szuiperekonomisták minden agyszülemé- nyeinél. Irving-Fisher, a ,,Bradn-Trust“ lelke, maga kénytelen kimondani a dollárstabilizáció szükséges voltát; Roosevelt leborul Aranyi sben üeő'tt és most óriási aranymeunyiségket igyekszik felhalmozni, hiszen látjuk, hogyan szív ja el a francia frank aranyát is, hogy legyen elegendő fedezete az aranyalapra való visszatéréshez; s maga Keynes, a nagy angol, töredelmesen vallja be, hogy nincs más mód a világvaluta krízisének szanálására, mint visszaállítani a papírpénz szabad beváltását aranyra. A megtámadott, a millió ököllel fenyegetett Isten diadalmasan kacag megdönthetetlen trónusán öt világrész fölött... A defláció csodái Angliában és Olaszországban De Anglia, mely visszanyerte gazdasági és pénzügyi erejét, mióta eltért az aranytól, nem az inflációnak köszönheti-e felépülését? Kern! Ellenkezőleg: a deflációnak köszönheti. A font devalvációja Angliában nem jelentett inflációt, mert a kormány niem nyomatott uj fontlbankjegyeket. Nem jelentett inflációt az áruforgalom sem, mert a látszólagos áremelkedés a belföldön nem emelhette a termelő tényleges bevételét. A külforgalomban pedig ez a látszólagos áremelkedés és tényleges árcsökkenés semmiuő következéssel nem járt, mert minden nemzet tüstént egyensúlyozta különleges behozatali vámsorompók felállításával a papirfonton vehető angol áruk beözömlése ellen. Hozzá kell még tennünk, hogy Anglia e pénzügyi gyógyulása idején kellett, hogy elszenvedje a Távol Kelet piacainak bezárulását a kínai zavarok és a japán ipar fellendülése miatt; ezidőközben érte őt a délamerikai államok vámzárlata és a dol- lárorszagi piac összeomlása. Az angol gazdasági fellendülés titka a deflációs politika, melyet Anglia ez utolsó években követett. Defláció a közigazgatásban, defláció a költségvetésiben és defláció miindenek- fölöt't a munkabérekben. Csak egyediül az 1933-ik év folyamán 896.000 angol munkás bérét csökken tették együt tvéve heti 82-500 fonttal, tehát irdatlan nagy összeggel. És sietve hozzá kell tenni: ez a bércsökkentés legkevésbé sem ártott meg a fogyasztópiacnak. Ellenkezőleg: soha nem volt a fontba vetett bizalom olyan szilárd, mint ezidőben és a munkanélküliek száma 600.000-re esett. Hogy nem az infláció, a defláció vezeti az államgazdaságot sikerre, annak még kirívóbb példáját mutatja az olasz politika. Ha fáj a feje és szédül, ha teltséget, bélizgalmat, gyomorégést, oldalszurást, mellszorulást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „ Ferenc József" keserüvizet. Gyomor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a „Ferenc József" viz remek természetalkotta hashajtó. A Ferenc József keserüviz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben. r- Miwm 't jhi,1 tu. isakrjmMWB-av i srvt Az olasz államköltségvetés hosszú évek óta állandó deficitben van, sőt ez a deficit még emelkedik is. 1930-ban 504 millió líra volt, 1931-ben 3867, már 1932-ben8937 és 1933-ban 4200 millió. És ellenére e folyton súlyosbodó büdzséhiánynak az államkölcsömök kamatja egyre alacsonyabb és az állampapírok keletje egyer nagyobb. Az 1932 decemberében kiadott államkölcsön 5,96 százalékos volt, de már az 1934 január 6-i kincstári jegyek csak 4 százalékosak és 99 százalékos árfolyamon bocsáttattak áruba. A kibocsátás 4 egymilliárdos trancheban kellett, hogy a piacra kerüljön, mint nyeremény kölcsön és az aláírás zárónapja január 20-ra volt kitűzve. A jegyzést azonban le kellett zárni január 15-én, mert a négy milliárd helyett máris több mint kilenc milliárdot jegyzett a közönség. Ebből 6760 millió friss pénz volt és a jegyzők száma pontosan 811.258. Nem a bankok tehát, az egész nép adta ezt a pénzt. A nyomorult Szicíliáiból, ahol régebbi kormányok 30—40 milliót is nagy kínnal tudtak összeszedni, ezúttal egyedül 400 millió folyt be! Olyan volt az eredmény, hogy Mussolini ezekután elhatározta a régi ötszázalékos kölcsön 3.5 százalékosra való konvertálását. Hogy vitte véghez Mussolini ezt a csodát? Elsősorban a deflációs politikával, melyet a legnagyobb eréllyel követ. Másodsorban pedig azért is, mert autorativ kormányt tart fenn és következetes, céltudatos minden intézkedésében. Nálunk félévenként cserélődik a minisztérium és ismét emelkedni kezd az államkölcsönök kamatlába. Mi lesz a frank sorsa? Az aranyfrank biztosabban áll, mint valaha. Hiába vándorolnak aranyrakománnyal telt óriás hajók a La Vrilliere uocai pincéből a tengerentúlra. Én nem tudom, hány milliárd aranyat fog Amerika még elszívni tőlünk. De nem is töröm rajta a fejemet, mert azt az egyet biztosan tudom, hogy az aranyvásárlás profitját nagyon hamar ellensúlyozni fogja az árfolyam alkalmazkodása a kereslethez — ha ugyan mi franciák magunk kitartunk a saját frankunk mellett. Az aranyfrankot külső támadás meg nem döntheti, — de megdöntheti maga a francia nép, ha nem hízik a frankban és ha nem tartja meg politikai nyugalmát. Ha a francia ucca és a francia parlament a zavarnak oly ijesztő, sajnálatos képét nyújtja, mint az utóbbi hetekben, akkor természetesen nem lehet kívánni, hogy a külföld bízzon a valutánkban. A franciák teljes joggal mondhatják a kormányuknak: csináljatok jó politikát és mi biztosítjuk a jó frankot. De ha ti őrületeket csináltok tovább is, akkor mi sem felelünk érte, hogy a frankot becsüljük és bízzunk benne. Benedek Károly. Felgyújtotta barátja kazlát, mert elnyerte tőle négy korona összvagyonát Két évi iegyházrá ítélték a bazinkörnyéki bosszúállót Pozsony, március 10. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Különös gyujtogatási biinpert tárgyalt pénteken az itteni esküdtbiróság doktor Talcsik bírósági főtanácsos elnökletével. — Csech Libor 30 éves hattyupataki munkás a vád szerint múlt év december 33.-án a Bazin melletti Hattyupatakon felgyújtotta barátjának, Zaprasics József gazdálkodónak 3800 korona értékű szalmakazlát. A gyújtogatásnak érdekes előzményei voltak. Csech a korcsmában kártyázott Zaprasiccsal, aki elnyerte tőle minden pénzét: négy koronát. Miután nem volt több pénze, barátja nem akart vele tovább játszani. Csech efölötti elkeseredésében a korcsmából hazamenet ittas fővel Sölgyujtotta Zaprasics szomszédjának, Hr- zics Lenhárdnak csűrét és a lángok hamar átterjedtek Zaprasics szalmakazlára is. A tárgyaláson a vádlott nem teszi egészen normális ember benyomását. Hat évig járt az elemi iskolába, de még írni, olvasni sem tud. Apja még akkor ment ki Amerikáiba, mikor Libor kisgyermek volt és a fiú úgyszólván gondozás nélkül nőtt fel. A vádlott beismerte, hogy ő követte el a ■gyújtogatást, de azzal védekezett, hogy teljesen ittas volt és nagyon el volt keseredve. Az esküdtek bűnösnek mondották ki a vádlottat a gyújtogatásban, de verdiktjükben megerősítették, hogy ittas állapotban követte C^a CrfC — ejy JfóxiMk Többkörü csoda rövid, közepes és hosszú huSiámokra A legnagyobb teljesítmény - a legalacsonyabb ár Váltóáramra 1650 - Ke Egyenáramra 40'— Ki felár Minden rádiékereskedűnéI kényelmet részletfizetésre is kapható TELEG RAFIA SYSTEM % € M A U 1 CSrt. Vezérképviselet: R. STEINER, BRÖNN, 54 Prágai Mintavásár Rádióvásár 13064 sz. kiállítás el a gyújtogatást. A bíróság Csech Libort két évi fegyházra ítélte. Az ügyész és az elitéit három napi gondolko- zási időt kért az esetleges semmiségi panasz benyújtására. Ki ne ismerne rájuk? 7. György, angol király, Hitler, PHeudski, Lioyd George és St-alin.
