Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-11 / 59. (3390.) szám
1 MM SZáMliHK A KÉPES HÉTTEL 28 KÉM. ^ *>» a korona ÍSIB^55SSS!5IS5S55S5S55I555Í555I^55555S555S!!^55S5II5SSSS^5!^55SS555SI!I!55^!!^^^^!— Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre : évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ká-val több Egyes szám ár* 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké A szlovenszkói es ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prájja II,,' Panská ulice 12. 1U emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prágii IL, Panská ulice 12. Ili emelet. Telefon: 34184. SÜRQÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl CSEHSZLOVÁKJA/ MAGYAROK MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOK Irta : JAROSS ANDOR . A békeszer züllésekben, a kisebbségi egyez- ényekben, valamint az egyes állam ok által népszövetség előtt tett ünnepélyes deklará- ókban vállalt és becikkelyezett kisebbségi jog un ismeri a viszonosság elvét. Az egyes átkok erkölcsi érvek, valamint a győztes nagy- írtaknak akarata folytán fogadták el a ki- iibbsógek jogát és járultak hozzá az állami lségjog ilyen értelmű korlátozásához. Hogy tö! volt szó, azt a sokszor és szívesen idé- i<fct Paderewskyhez intézett Öleimancea-u-levél öntőén igazolja. Az egyenlően értelmezett em- fri méltóság volt az erkölcsi érv, a háborút yvető béke szilárd alapokra való fektetése és nemzeti elégedetlenség lehető kiküszöbölése 3ilt a nagyhatalmak féke nem érthető akarata. A viszonosság gondolatát a békeszerződések igrehajtása: a gyakorlat vetette felszínire. En- $k a gondolatnak a joghoz nincs semmi köze, e sokszor volt feltételként odaállítva kor- lánypolitikusok részéről, mikor valamelyik emzeti kisebbség követelte becikkelyezett jóinak érvényesítését. Ez a viszonossági gon- >Lat sokszor még tovább ment, amikor a vi- mnosságot a háborút meg-előző idők és a ma özött kereste és igyekezett megállapitani a isebbeégek rovására. Mi, csehszlovákiai magyarok, is sokszor ta- dko ztunk ezzel a gondolattal, miikor cseh- : lovak politikusok a mi jogainkat összeíráson- tották a magyarországi szlovákok nemzeti ■isebbségi jogával. Külügyminiszterünk nem gyszer foglalkozott a magyarországi szlová- okkal úgy, mintha azok néprajzi elhelyezke- és és számbeli súly tekintetében velünk körülelül azonos tényezőt jelentenének. Az 1930. vi népszámlálás adatai feleslegessé teszik, ogy vitába bocsátkozzunk ezzel a hangulatot lilán kelteni tudó, de minden adottságot nél- íilöző felfogással. A mi felfogásunk egyébént is az, hogy egy nemzeti kisebbség joga ■em lehet számbeli erejétől függő tényező, mi- elyt az a nemzeti kisebbség szervezettségével and élikezik. Tisztánlátás érdekében összehasonlításul ál- mi itt az 1930. évi csehszlovákiai és magyar- rszági népszámlálás megfelelő eredménye: 'sehszlovákiában magyar találtatott 693.923, ! agyar országon szlovák 104.819. Csehszlová- :iában összefüggő néprajzi területen lakik az tteni magyarság 82 százaléka, azaz 567.798 lé- &k, ha csak a többségi és minősített kisebbéért magyar járásokat számítom, ha pedig azon árások magyarságát is ideszámítom, melyek i agy óbb szlovák vidék hozzákapcsolása révén -esztették el nyelv jogukat, bár az előbb emii- et.t magyar néprajzi területtel egységesek, álkor az összefüggő magyar néprajzi tömb a magyar kisebbség 91 százalékát és összesen 32.798 lelket jelent. Hozzá kell még fűzni, ogy a magyar lakosság a magyar többségű já- ásokbao 73.18 százalékát, a minősített kisebbégi járásokban pedig 27.72 százalékát teszi ki 7. illető terület összlakosságát. A nyelv jog óikat rém élvező magyarok száma 124.125, ezekből zórványmagyar, azaz a magyar néprajzi vo- altól elvágva él 59.125. Az előbb említett, magyarországi szlovákság supán Békés-megyében képez körülbelül egy sebszlovákiai magyar többségű .járás lakossá- •áva.1 egyező tömböt ,a többi megyéiben szag- ■atott telepterületen, .egymástól elszórva ól. A i agyar országi szlovákság megoszlása megyék zerint: Békés-megye: 42.760 (13%). Pestpilis: 18.802 (1-4%), Csanád-Arad-megye: 12.852 (7.4%), Budapest székes főváros: 7764 (0.8%), Komárom-Esztergom-megye: 6785 (3.8%), Bor- sod-Grömör-megye 1708 (0.6%), Heves-m.: 1350 (0.5%), Nógrád-Hont-megye: 5506 (2.5 %5, Zemplén-megye 724 (0.5%), Abauj-Torna-megye 606 (0.7 %). Ha összehasonlítást kívánunk tenni, úgy számbeli erő és telepterület szempontjából ez csak a nyelvjognélküli magyarság és a magyarországi szloA7ákság között volna indokolt, miután az előbbi száma: 124.125, az utóbbié pedig 104.819. Ha pedig a békési szlovákokat egységes néprajzi területnek veszem (bár ez számarányuknál fogva nem indokolt), úgy ösz- szebasonlitásul kínálkozik 59.125 csehszlovákiai szórványmagyar a magyarországi 62.059 ezórvámyszlovákkal. A viszonosság olyan fogalmazása tehát, ahogy azt csehszlovákiai po- íiitkueök nem egyszer használták fel a közéletben, a számok világánál és a tények eregéWaShington, március 10. Amerikai politikai körökben alábbhagyott az az aggodalom, hogy7 Keletázsiában fegyveres bonyodalmaikra kerül sor. Az amerikaiak szerint a tavaszra várt japán—orosz összeütközés nem következik be. A japánok a jelen pillanatban főfeladatuknak mandzsuriai és kínai befolyásuk konszolidálását tekintik és nem gondolnak fegyveres konftagrádiókra. A Tokió és Moszkva közötti atmoszféra ennek ellenére még mindig feszült. A szibériai határon óriási katonai erőket halmoztak össze, úgyhogy innét a világot könnyen lángra lobba nthatják. A háborút senki sem tartja kizártnak Keletázsiában. de az illetékes államférfiak némileg tisztázták a helyzetet és munkájukkal sikerült a háború akut kitörését meggátolni. A közelmúltban a világ még azon a véleményen volt, hogy Japán támadásra készül, mert féltékenyen figyeli Oroszország indusztrializálódását és veszélyeztetve látja keletázsiai hegemóniáját, a japán katonai párt terve az volt, hogy lecsap Oroszországra, még mielőtt az ipari kifejlődés megtörténik. A közvélemény a kritikus időpontot 1934 márciusában látta. Ez a terminus már éghajlati viszonyok miatt is a legkedvezőbb a hadműveletekre. Számos külső körülmény azonban arra a meggyőződésre juttatta a távoli kelet problémáinak ismerőit, hogy háborúról most nem lehet szó. Japán mindenekelőtt belátta, hogy Oroszország a keleti határon annyi katonát és nél minden vitán felül tudománytalan és felszínes. A kisebbségek jogát egyetlen erre vonatkozó nemzetközi oíkmány sem kapcsolta a számbeli erőhöz s nekünk sem célunk a magyarországi szlovákságról adott néprajzi képet arra felhasználni, hogy igazoljuk, miszerint nekik sem lehet több joguk, mint a mi 124.125, a nyelvjogofc nélkülöző nemzettestvérünknek. Eb lenkezően, mi a nemzeti kisebbségeik közös sorsának erejével azt kívánjuk, hogy legyen a magyarországi szlovákoknak annyi joguk, amennyit maguknak nemzeti és knlturélettik 'biztosítása érdekében kívánnak. Viszont senki sem fog csodálkozni, ha józanul és célzatosság nélkül gondolkozik, hogy a háromnegyedmililiót megközelítő csehszlovákiai magyarság, melyből 630.000 összefüggő nyelvterületen él, nem elégedhetik meg olyan nemzeti, művelődési és gazdasági természetű jogokkal, amelyekkel egyes szórványkisebbségek kielégíthetők. Állami érdek, 'hogy ilyen nagyszámú nemzeti kisebbség a neki nyújtott jogok révén érezze nemzeti fejlődésének lehetőségét. Minden állam saját érdeke, hogy mennél több olyan állampolgára legyen, akik elégedettek, Ebben az egyszerű mondatban van a nemzeti kisebbségek joga is lehorgonyozva. Az elégedettség meg állapítására azonban nem a kormánytényezők, hanem magúik az álilampolfegyvert halmozott föl, hogy a támadás veszélyes üggyé vált. Több mint százezer aktív katona, ötszáz repülőgép, néhány száz tank, számos nehézágyuüteg, továbbá óriási gabona- és municiókészletek vannak a mandzsuriai határon fölraktározva. Ezenkívül Oroszország belsejének közlekedési viszonyai a transzszibériai vasútvonal kettős vágányra való kiépítésével annyira megjavultak, hogy a moszkvai kormány kényelmesen szállíthatja a hadianyagot a mandzsuriai határra. A világ közvéleménye ezenkívül kellemetlen diplomáciai helyzetbe hozta Japánt, mert mindenki a japán kormányt vádolta a fegyveres előkészületekkel. Az orosz államférfiak, Mussolini és az Egyesült Államok politikusai gyakran leszögezték ezt az álláspontjukat. Saito, Japán uj amerikai nagykövete Washingtonba való megérkezésekor röviden kijelentette, hogy az orosz—japán háború a világ közhangulatát Japán ellen mozgósítaná. — De mi nem akarunk öngyilkosságot elkövetni — mondotta Saito és hangsúlyozta, hogy Japán nem gondol háborúra. Japánban a jelen pillanatban fontosabb Mandzsúria kifejlesztése és a kinai viszony megjavítása, mint a háború. Puji trónralé- pése után megkezdődik a nagy munka Mandzsúria konszolidálására. Japán ezenkívül teljes erővel arra törekszik, hogy Észak- kinában is megvesse a lábát, amit Puji segítségével remél elérni, mert a mandzsuriai gároik illetékesek. Tehát a kisebbségi állampolgárok is. A kisebbségek elégedettségének mértéke sohasem függ attól, vájjon a szomszéd államban milyen a kisebbségek sorsa, hanem mindig a belföldi helyzettől. Az ausztriai jugn- sz lávok általaiban megelégedettek, holott a jugoszláviai németekről ezt bajos lenne elmondani, de lehetne sok példát felsorolni a kisebbségektől tanka Közép-Eu répából. A csehszlovákiai magyarok helyzete nem lehet függő tényezője a magyarországi szlovákokénak, éspedig azért nem, mert Csehszlovákia erre való tekintet nélkül irta alá a saint- germaini békeszerződést, mert Csehszlovákia belérdeke kívánja a magyar kisebbség kielégítését, tekintet nélkül a külpolitikai helyzetre és végül azért neon, mert Csehszlovákia külföldi erkölcsi tekintélye is ezt követeli meg. Egy közel háromnegyed milliós nemzeti kisebbség különben sem lehet labda a politikai erők jtászóterén. mert ehhez túl nehéz. A viszonosság kérdése gyakorlatilag majd csak akkor lesz ható tényező, ha az egymásra utalt két állam megtalálja, azt az utat, mely egy becsületes politikai megegyezésen keresztül megoldja a Dunámé denee sok-sok függő kérdését és megteremti a csehszlovákok és magyarok igazi békéjét. A csehszlovákiai magyarságnak pedig addig is élnie kell, jogokkal felruházottan, az állam érdekében. császár ősei északidnál császárok voltak. Kínában attól félnek, hogy Japán hamarosan Pekinget is bekebelezi Mandzsúriába. Amerikai körökben az a felfogás uralkodik, hogy Japán kinai befolyását az orosz befolyás meggyengítése érdekében akarja fölhasználni. Ha Japán megveti lábát Kínában, akkor Oroszországgal szemben is megerősödik pozíciója. Japán a kinai olcsó munkát megszervezheti és olyan uj világhatalmat építhet ki Távol Keleten, amely erősebb, mint a nyugati hatalmak és Szovjetoroszor- szág együttvéve. Ebben az esetben automatikusan Kelet urává válik Tokió. Egyelőre nem lehet tudni, vájjon a japánoknak sikerül-e e célokat elérni, de bizonyos, hogy a japán politika iránya a céloknak ebben az irányában fekszik. Hitler nagy beszédre készül Berlin, március 10. Hitler március 21-én uj nagy beszédet fog mondani Mint ismeretes, a nemzeti szoicalista kormány 1933 március 21- én kapta meg a parlamenttől a teljhatalmat az ország átszervezésére. Ezen a napon jelentette be Hitler, hogy négy évet kér munkája elvégzésére. A négy évből egy év már elmúlt. I Az első meghatalmazási törvény időközben elavult. mert az alkotmányreform-törvény véglegessé tette Hitler hatalmát. A kancellár március 21-i beszédét az egész német nép köteles meghallgatni. MT Lapvásárlók ne fogadják el ezt a számot képes melléklet nélkül Szenzációs amerikai jelentés Keletázsiában nincs háborús veszedelem Japán meghátrált a vitás közvéleménye előtt - Tokié céllal Kínában
