Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-22 / 44. (3375.) szám
1954 február 22, esStSrtSfc. Emlékezés Drohobeczky Gyula körösi püspökre Akinek az ungvári Dalárda legforróbb sikereit köszönheti Ungvár, február 21. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Rövid híradás jelezte a minap, hogy Drohobeczky Gyula., a horvadőrezági köretei görögkadoliktüs püspök 81 éves korában február 13-án elhunyt. E rövid gyászhir egy kiváló képességű nagy ember életének végét jelenti. Az agg püspök, aki már évek óta elvonultam élt horvátországi magányában, valamikor egyike volt a régi Magyarország legismertebb és legünnepeltébb egyéniségeinek. Ez az izig-vérig magyar érzésű főpap, aki a szó legnemesebb értelmében gavallér volt, a maga szükebb hazájában, a mai Ruszinszkóban éppen úgy megöröki tette nevét, mint a régi Magyarország dalos köreiben. Drohobeczky Gyula ugyanis a nyolcvanas évek legnagyobb karmestere is volt. az addig nyugodtan álló papról mintegy eltűnt a talár, kezéből eltűnt a karnagyi pálca ... Ez az ének nem színházi előadás volt... Ez az ének egy vérpiros zuíhatag volt, mely zuhanás közben lángokká változott. — Az előbbi dalárdák valamennyien a zene- költő instrukcióihoz tartották magukat. Aszerint vették a pianokat, crescendokat, fortiesi- mokat. Az ungvári Dalárda azonban csak Drohobeczky Gyula leikétől vette az instrukciókat és Drohobeczky Gyula nem azt a Petőfi-vereet sugalmazta, amit Huher Károly megirt, hanem ugyanazt, amit a költő életében énekeltek. Az egész Petőfi-kor lefolyt a közönség szeme előtt az alatt a nyolc perc alatt, míg az éneknek vége volt. Soha ilyen büvöletes és frenetikus hatást nem éreztem. Grünwald Béla szoborrá vált (mint később mosolyogva mondá) a hideg borzongástól. A tüztől, melyet ez a lángoló ének szétárasztott, az inspiráció borzongása futott végig a hátgerinceken. Az egész közönség tombolt, zajongott, kalapot 'lengetett, zsebkendőt lobogtatott, könnyezett, kacagott. A zsűrinek nem volt többé semmi dolga az első dijat illetőleg. Az éneket megismételtették és Drohobeczky Gyulát a színpadra rohanva ölelték át a dalárda-ünnepély elnökei és vezérlő tagjai. S ekkor igy szólt Grünwald Béla: ,^Látjátok, ilyen bolond szerencséje van ennek a magyar fajnak- Aki neki ezt a költeményt megteremti, az egy Petrovics (Petőfi), s aki neki ezt igazán meg tudja magyarázni: az egy Drohobeczky44. * Drohobeczky holttetemét horvát föld fogadta be. Messze szülőföldjétől, idegen földben pihen, de emléke ma is itt él Kárpátalján. Az ungvári Dalárda ez év szeptemberében fogja ünnepelni 70 év,es fennállását, amelyen meg kell emlékezni a Dalárda egykori legnagyobb karmestere dicső emlékéről is... Rácz Pál. Üármsiteüdis számvevőségi restanciát fiispt! Rimaszombat városára a kormánybiztosi rezsim A bormáaybfetosság hagyatékát rendeli a város közgyűlése — Ellentétek a Mcsnra-párti képviselőtestületi tagok között - Nem tűzték napirendre a szocialisták DoMuss ellenes indítványát * Drohobeczky Gyula ősi ruszin családból származott. 1853 november 5-én született Mára- m áros-megyében, Karácsony falván, ahol atyja, János, görögkatolikus lelkész volt. Drohobeczky még gyermekkorában Ungvárra került s középiskoláit az ungvári katolikus főgimnáziumban végezte, ahol különösen irói tehetségével tűnt ki s ezért a Dayka Gábor irodalmi kör elnökévé választotta. A kis diák élete iger nehéz volt, mert édesatyja korán elhalt s igy nemcsak a maga eltartása, de hat kisebb testvérének nevelése is az ő gondjai közé tartozott. Ez kényszeritette arra, hogy már 14 éves korától tanitóskodjék, majd a Hadik-Barkóczy- csa Iádnál mint nevelő helyezkedjék el. Teológiai tanulmányainak elvégzésére az ungvári szemináriumba vénült, ahol csakhamar az elsők közé küzdötte fel magát. Az 1877— 1880- as években már mint tanulmányi felügyelő szerepel és az egyházirodalmi iskola igazgatója, mig a novitián a latin nyelv tanára vo’.t. Nagy kedvelője és nagy ismerője volt a magyar dalnak. 1875-ben már mint a görögkatolikus székesegyház karnagya szerepel. 1881- ben az ungvári katolikus tanítóképző tanára, majd 1883-tól püspökké való kinevezése napjáig mint a tanítóképző igazgatója emelte ki az intézetet elhanyagoltságából. Elnöke volt az Ung-vármegyei általános néptanitóegyesü- letnek is, melynek 1892-iki közgyűlésén már püspöki díszben foglalta el az elnöki széket. * Drohobeczky Gyula, a máramarosi ruszin fiú, azonban nemcsak ezzel irta be nevét Kárpátalja művelődéstörténetébe, hanem azzal, hogy ő tette az ungvári Dalárdát — mint annak karnagya — országos hírűvé. Az ő vezénylete alatt járta he az akkori Magyarországot az ungvári Dalárda és hozta haza az aranyérmeket, arany- és ezüstserlegeket, valamint az első dijak és országos kitüntetések egész sorozatát. Úgy a Dalárdának, mint Drohobeczky Gyula karnagynak legemlékezetesebb sikerét az 1884. évi miskolci országos dalosverseny jelentette. Ezer a dalosversenyen a Dalárda Petőfi Sándor „Talpra magya:“-ját adta elő feledhetetlenül forró siker mellett. * Az ungvári Dalárdának erről a dicsőséges szerepléséről ifj. Ábrányi Kornél a ,Pesti NapRimaszombat, február 21. (Saját tudósitár,k-- tól.) önkormányzatának visszaáll! tása óta Rimaszombat város képviselőtestülete tegnap tartotta meg második ülését dr. E s z e n y i i Gyula városbiró elnökletével. A tárgysorozat túlnyomó részét adminisztratív ügyek képezték, melyek letárgyaláea a késő esti óráikig elhúzódott, Napirend előtt a szociáldemokrata és kommunista képviselőtestületi tagok a 'bécsi eseményekkel kapcsolatban indítványt terjesztettek elő a Dollfuss-líor- mány ellen. Úgy az elnöklő városbiró, mint Harsány! jegyzői főtitkár óvást jelentettek be e politikai célú indítvány ellen s a városbiró nem is engedte napirendre tűzni. A közgyűlés megszavazta a rimaszombati sportegyesületeknek a tri- bünépitkezéshez kért ingyen építési anyagokat és Losonc város átirata alapján egyhangúlag csatlakoztak a Zólyom—Pelsőc gyorsvonatjárások meghagyása érdekében megindított gömör-nógrádi akcióhoz. Nagy meglepetést váltott ki a közgyűlésen a városi számvevőség minden elképzelést felülmúló hatalmas restanciája, amelyet a két kormánybiztosi rezsim hagyott örökül Rimaszombatnak. A három kormánybiztosi év zárszámadásai még a mai napig sincsenek olyan állapotban, hogy azok a tanáé célé kerülhessenek és az 1930-as zárszámadásokat i formai hibáik tömkelegé miatt éppen most utasította vissza a járási hivatal. Ennek folytán az 1934-es év főkönyvének felfektetése i is lehetetlenné válik. A számvevőség tehetetlensége dr. Daxner volt kormánybiztos elhibázott személyzeti intézkedéseiben leli magyarázatát A kormánybiztosi rezeim romjainak eltakarításán dolgozó uj városi számvevőségnek legfőbb gondja a hatalmas restancia gyors feldolgozása és ezáltal a város gazdálkodásának rendes mederbe való terelése. Az elöljáróság a számvevőség kibővítésével, illetőleg uj személyzeti beosztással és egy ideiglenesen nyugalmazott tisztviselő visszahívásával óhajt sürgős megoldást találni ebben a kérdésben. Több hozzászólás után a közgyűlés szótöbbséggel hozzájárult a tanács e terveihez. Nagy meglepetést keltett a közgyűlésen, hogy a MicSura-párt három tagja, akik a biróvá- iaSztáson jelentős szerepet játszottak, több napirendi pontnál ellentétes álláspontot foglaltak el, sőt egymás ellen is szavaztak. A párt tagjai sorából került ki annakidején az első helyettes városbiró is dr. Bartos Gyula vezető-járáebiró személyében. A képviselőtestület másik két cseh néppárti tagja Vágásy BéLa állam ügyész és Vtadár Viktor nyiugalana- i zott csendőrőrmester. Tarrasch Sieqbert. a „praeceptor Germaniae" félszázados sakkmesteri karrierje A német nagymester egyik megteremtője a modern sakkelméletnek — Tiz esztendőn át első volt a nemzetközi sakkarénán ló“-ban többek között a következőket irta: — Az ország legrégibb és legjelesebb dalárdái szálltak síkra, a pécsi, a debreceni, a kolozsvári, a budai, az egri s mindengyik nehézzé tette a zsűrire nézve, hogy egyiket a másik fölé emelje. A hallgatóság véleménye is ingadozott. Az elsőségre evidens-kandidátus nem volt; egyhangúlag az első dijat egyiknek sem ítélték volna oda. Ekkor szerényen, minden előlegéé nagyobb hírnév nélkül, inkább a becsületért, mint a dicsőségért küzdő bátor csapat módjára felvonult egy tüzes tekintetű, érdekes, sápadt arcú görögkatolikus papnak vezetése mellett az ungvári dalárda. Mi hárman Grünwald Bélával és Melczer Gyulával az első sorban ültünk és Grürwald, a maga szikrázó, de mindig mélyenjáró szellemével még mosolyogva jegyezte meg. vájjon egy papbél lett karnagy képes-e behatolni oly költeménynek szellemébe, melyet nem is annyira az értelem, mint inkább csak a szenvedély van hivatva átérteni. — Eközben Drohobeczky Gyula megadta a pálcával a jelt és megkezdődött az ének. Abban a pillanatban, amint a kórus kiejtette e két szót: „Talpra, magyar44, rjbban a pillanatban Prága, február 21. A sakkvilágnak nagy gyásza van; — amint a P. M- H. már röviden jelentette — Münchenben 72 éves korában meghalt a sakkmesterek nesztora, Tarrasch Siegbert <lr„ akinek a működése a sakk történetében éppen olyan határkövet állított, mint a Steinitzé és a Laskeré. Ha Tarrasch nem lett volna egyéb, mint férfikorának delén a legjobb aktív német sakkozó, akkor talán túlzás volna hasábos cikkben megemlékezni az emlékéről. De ő nemcsak nagy gyakorlati eredményeket elért sakkjátékos volt, hanem ö teremtette meg a sakk elméletében a melodikus gondolkodást, ő állította fel a modern sakkozás alapelveinek nagy részét, amelyek a gyakorlat tüapróbáján keresztül a ma már tudománnyá fejlett királyi játéknak pilléreivé váltak. Ma már minden kezdő játékos magától értetődő, természetes adottságoknak veszi azokat. az elveket, amelyeket Tarrasch hosszú búvárkodás, beható elemezés és folytonos gyakorlat árán szűrt le. Ilyen egyszerű taktikai elv, amely szinte Kolumbus-tojásnak látszik: „a bástyák a szabadgyalog mögé állitan- dók, tudni illik a saját szabadgyalog mögé44. „A bástya szabad vonalra kerüljön, aztán igyekezzen megszállani az ellenfél második vénáiét.44 ,,A tempóelőny fokozása elégendő a játszma megnyerésére.44 Ma már ín iádon elméletileg képzett játékosnak kisujjában vannak ezek az elvek, mint ahogy minden müveit ember tudja, hogy a föld forog tengelye körül s talán nem is gondod Galileire, aki vért és velőt áldozott az igazság felismerésére. A taktikai elveken kívül a stratégiában is maradandót alkotott a cenbrumelmélettel, A. sakk-küzdelem a centrumban dől el, tehát a centrumot kell akár gyalogossal, akár figurával megszállva tartami. Rideg és merev volt az az elv, amellyel a sakk ortodoxiáját alapozta meg s a meoromantikus iskola, amely különösen Rétiben csúcsosodott iki, nagy eredményeket ért el azzal, hogy a szárnygyalogokkal fejlődött, a centrumot távolról ható figurákkal csupán ellenőrzés alatt tartotta, ám Tarrasch ortodoxiája egész nemzedéket íenméikenyitett meg s a századiforduló klasszikusai: Lasker, Scbiecbter, Maróczy, Janowsky, ennek az iskolának jegyében érték el ragyogó sikereidet. Nagy 6zeÚem volt Tarrasch, aki 1890-től a mai napig befolyásolta kortársaii, főleg persze a német sakkozókat, úgy hogy praeceptor Germaniae, Németország tanitómestere diszitöjelzövel tüntette ki a német sakkozás. Elméleti munkássága maradandó értékű, azok az elvek, amiket hirdetett s amelyekhez a j gyakorlati játszmákban is következetesen ragaszkodott. Mint gyakorlati sakkozónak is nagy eredményei voltak s hogy nem lehetett a világ 1 legjobbja, az egyéni tragédiája. Olyan korban élt, amelyben minden idők legnagyobb sakkozója, dr. Lasker Emánuel ült a sakk tró- i nusán. Kétszer vívott vele nagy páros-mér kő*- zést, mind a két alkalommal Lasker küzdő- sakkja érvényesült az ő melodikus sakkjával szemben. Viszont kérlelhetetlenül gázolta le a többieket, a taktika, fortély és rutin embereit, mint például Marshallt. Mint versenyjátékos, igy is a csúcson volt s Lasker fellépte előtt, tehát 1889-től 1895-ig ő volt a világ legjobb versenyjátékosa. Erre a periódusra esnek legnagyobb sikered. 1885-ben, a hamburgi versenyen, első nemzetközi debüjén még csak második (Guns- berg 12, Blackburne, English, Mason, Tarrasch, Weiss 11/^), 1887-ben, Frankfurtban csupán az ötödik-hatodik helyen végez, de 'már az 1888. évi nürnbergi német nemzeti versenyen az élen van, a nyomban utána rendezett lipcsei versenyen az 1. és 2. dijat osztja Barde- lebennel és 1889-ben 18 résztvevő között első nemzetközi nagy eredményét éri el, 13 ponttal megnyeri az első dijat, maga mögött hagyva másfél ponttal a rettegett Burnt 8 a legjobb nemzetközi gárdát. , í Egymásután következnek a sikerek. A nürnberginél is jelentősebb manchesteri eredménye 1890-ben, ahol 20 játékos között lesz első 15 Yi ponttal, 3 ponttal előzve meg a világ legjobb tornajátékosának tartott Blackburnet. Első díjas következő versenyén, az 1892-ben rendezett drezdai nemzetközi viadalon, ahol 12 ponttal első 18 játékos között, míg a második dij magyar játékosé, Makowetz Gyuláé. 1895-től kénytelen a hegemóniát átengedni Laskernek, de 1898-ban, a bécsi császárjubi- leumi versenyen, amelyen Lasker nem játszott, karrierjének legszebb sikerét aratja. A kétfordulós versenyen 20-tagu gárdából szerzi meg az első dijat. 1900-tól gyakorlati ereje már hanyatlóban van, de másfél évtizeden át még mindig favoritnak számít és Monte-Carló, Osztende első dija méltán illeszkedik győzelmi babérkoszorújába. Lasker keveset versenyzik, úgyhogy a sakk századeíeji tíz esztendeje Maróczy, Tarrasch és Schleohter rivalizálásának jegyében áll. A háború és a kor megviseli. Egyetlen fia elesik s ez a csapás súlyosan megsebzi. A há- boru-utáni nagy versenyek egyikén-másikán, igy például az 1922. évi pöstyéui nagy nemzetközi viadalon még résztvesz, de ereje csak egyes játszmákban csillan fel. De jó praeceptor mindhalálig, egy pillanatra sem hagyja el katedráját. Élete három utolsó évében nagyszerű folyóiratot ad ki, amelyben lelkesen képviseli a forradalmi irányzatokkal szemben az ortodoxia elveit s a szép egyedüli jogosultságát a sakkban. Egy sakkóriás dőlt ki halálával, a modern sakknak Sleínitz után másik nagy megalapozója. tS Albert Hall és Albert Hall. London legelőké-' lőbb hangversenyterme az Albert Hall, amebnsfk élén egy hangversenyrendező részvénytársaság áll. Ez a társaság mc6t pert inditott egy Albert Hall nevű karmester eben, aki zenekart szervezett éa azzal „Albert Hall zenekara4* címen lép fel. Pyea körülmény között a közönség könnyen összetéveszti a zenekart és a világhírű hangversenytermet. A bíróság elutasította a keresetet azzal az in-* dokolással, hogy a karmestert valóban Albert Hall*i nak hívják és joga van a nevét viselni. 6
