Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-20 / 42. (3373.) szám

8 Proiihiubbá alakúi ál a Nyitraí AC Nyílra. február 19. (Saját munkatársunk­tól.) Vasárnap délelőtt tartotta közgyűlését a Márosiháizfa nagytermében a tizévtes jubileu­mát -ülő Nyíltra! AC. A közgyűlés iránt, nagy érdeklődés nyilvánult meg és az egyesület tagjai soka nem látott számban jelentek meg. Z-a-1 a Jenő elnök megnyitó-beszéde során ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg az egye­sület elbunyt diszelnökérőd, Napravil cukor - gyári igazgatóról, akinek emlékét jegyző­könyvben örökítik meg. Kadlecz intézd az egyesület multévi működéséről terjesztette elő terjedelmes beszámolóját, melyet a köz­gyűlés égybangukg vett tudomásul. Ismer­tette a mu-lt évben elért eredményeket, rámu­tatva -arra, begy a Nyitr-ai AC. egyes szakosz­tályai mily intenziv ténykedést fejtettek ki. A futball-szakosztály az őszi szezonban a baj­nok! tabella élére küzdötte fel magát és a to­vábbá bajnoki küzdelmekre erősen felkészült. A Priibina-serl egm érkezés megrendezésével oly szolgálatot tett a szlovénsz-kói íutJbal-1- sportnak, melyet a ihiíivatalos sportfőrumok is elismertek. A hekki-szakosztály a tátrai var- senyéken elnyerte az első dijat -és ezenfelül megszerezte a nyug-atszlovenszkói kerületi , bajnokságot. A vívók úgy az első, mint a -má­sodik osztályban megszerezték Szlovenszkó kardosa,patbajnokságát, bebizonyítva képes­ségeiket. A közgyűlés ugyancsak tudomásul - vetíe a pénztári jelentést és az ellenőrök je­lentését. Az úszó-szakosztály ténykedését , Busztin Ernő, a vívókét Verő Géza, a futball­szakosztály jelentését Civin, a könnyű atlé­tikai szakosztályét Franzl terjesztette elő. A választások megejtése előtt Kulisek . Rezső, a futbal-l-szakosztáily intézője azt ki- < várta a közgyűléstől, hogy határozatilag adja i beleegyezését, hogy a a klub bejelenthesse belépését a fizetett já- ] rákosokat tartó egyesületek sorába. A M- ; merítő referáda meghallgatása után a köz- t gyűlés elhatározta, hogy az előterjesztett | indítványt elfogadja. i Egyhangú lelkesedéssel választották meg a i tisztikart a jelölő-bizottság indítványa síze- ■< rint. Disz elnökök lettek: dr. Kmetyko Károly j püspök, Benes tábornok, Haláchy Rezső já- ] rási főnök, Krausz Mihály 'malomigazgató, , Moijto Ferenc vá-rosbiró, Ormay pénzügyigaz- < gáté, Vdncze Aurél, a kerületi bíróság elnöke ; és SehlesingeT Félix földbirtokos. Ügyvezető t alelnök: Zala Jenő mérnök, alelnökötk: Rol- ^ fesz Bernát, Szemző Ernő és Vlasák őrnagy. 1 A vezetős-ég tagjai: Neumann Izsó, Durcsek « tanár, Kr-amimer N.-né, Vodráska jegyző, t Kadlecz Ede, Cseh Károly, Horák József, i Klein Kurt, Vagyon László, dr. Grál Vilmos, i dr. Presser Ernő, Felsenburg mérnök, Rozs- c nyai Titusz, dr. Valent István. Ezenfelül hét 1 póttagot választottak. Az egyesület jogtaná- f csosa dr. Oha-rak Leó, ellenőrök Provodov- i szky, Válik és Lencz. A futball-szakosztály 1 vezetője Spitzer Béla, a hofcki-szakosztály: i Kulisek Rezső, vívó-szakosztály: Verő Géza, i atlétika: Franzl mérnök, úszó-szakosztály: r. Busztin Ernő, kerékpár-szakosztály: Stáeg­Idta 1934 február 20. leedd. SznrnÁz-KtmWKabTaRA. Móricz Ztgmond: Rokonok — Zsolt Béla: Párisi vonat i budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Színház bemutatója érdeklődést. Peti Nándor humora magávalraga- dó és -kitűnő Sugár Lajos papja. Vágóné Mar­git, Ková-cs Terus és Z. Mo-lnáT László egészíti ki a szereplők sorát. A darab a bemutató elő­adáson za jos sikert aratott. Zólyomi Dezső. — Első komoly eredmény az eperjesi vil­lany-fronton. Eperjesi tudósitónk jelenti: Mint Ismeretes, az eperjesi kereskedőik grémiuma és a Keletszlovenszkói Villamos-müvek között évek óta folynak a tárgyalások arra vonatko­zólag, hogy az üzletek világítására külön tari­fát állítsanak fel. Ezek a tárgyalások m-ost eredményre vezettek és a Villamosmüvek ál­tal felajánlott tarifát tegnap a kereskedők grémiumának választmánya is elfogadta. E kedvezményes tarifa igénybevétele mellett a nagy és középfogyasztók igen jelentékeny, 50 százalékig terjedő, megtakarítást is elér­hetnek. A kereskedők eredménye után most Eperjes város lakossága kíváncsian várja, mi­kor kerül sor a villanyáram általános le­szállítására. xx Az Odol-fogpaszta nagy népszerűsége nem­csak közmondásszerüei) ismeretes, hanem a múltkor hazánk egyik legnagyobb napilapjában megjelent körkérdés által is fényesen beigazoló­dott. Az illető napilapban ugyanis a fogpaszta dobozának csak a körvonala é« a „fogpaszta** szó jelent meg, éspedig azzal a találós kérdéssel, hogy milyen fogpasztáról van itt szó. A beérke­zett válaszoknak kb. 75%-a azonnal, hi-ba nél­kül eltalálta, hogy az 0 d o 1 - fogpasztáról van szó, amely üdítő illata és rendkívüli gazdaságos­sága folytán olyan nagyon közkedvelt. — Magyar mesedélután Pozsonyban. Pozsonyiból jelentik: Február 20-án, kedden déltuán 5 órakor lesz a pozsonyi YMCA harmadik magyar inesedél- utánja a Vazov-uccai tanonciskolák nagytermében. A meséket vetített képekkel kísérik. Beléptidíj gyem ek eknek 50 fillér. ROKONOK. i Budapest, február 19. Egy kis megyei város élete vonul eü előttünk Móricz Zsigmondi uj víg-játékában. A kis város élete -mindéin apró bajával, bájával, pletykáival, kisded intrikái­val., -klikkjeivel, kis és nagy panamistáival, magánügyeivel és — rokonokkal, akik darázs módjára lepik el azt, akinek az Isten kissé fél­vitte a dolgát. A levéltár poros levegőjéből a tiszti, főügyészi áldás díszes fényébe emelkedik váratlan gyorsasággal dr. Kopjáss István. Még ki sem aludta a győzel-em mámorát, a pos­ta már az íróasztalára szerelte a telefont, ame­lyik pereről-perere közvetíti m uj hódolók sz-erenesekivá-nságát, Kardics bankigazgató ur Öméltósága, estélyre szóló meghívását, és — szinte döbbenetes hirtelenséggel — a kishiva- taümoiki lakásra zúdítja a. protekcióra, és állásra éhes rokonok egész tömegét. A diadallal járó -nagy felfordulásban egyedül Kopjáss okos és kedves felesége nem veszíti el a fejét, ő min­dent megérsz, mindent tud és mindent lát, — sőt mindemen átlát. A „rokoni** szírben vil­lámszerű gyorsasággal feltámadt szeretetem és ragaszkodáson éppen úgy, mint a városi urak nagy nekibuzdulásán és ünneplésén, amelynek örve alatt Kardicsék a maguk kétes érdekeinek szolgálatába szeretnék áililitani a -becsületes, hivatásában hivő és a közérdeket •nagyratartó uj főügyészt. Kopjáss má-r-már el­merül az eléje varázsolt jólét posványába, amikor a kardos menyecske bátor szókimondá- sával, nagyszerű asszony! szimatjával és a férjét, féltő és szerető feleség ellentmondást nem tűrő határozottságával balomra dön-ti a városi urak minden számítását. Az asszonyka azt hiszi, hogy ezzel megmentette az urát — magának és most majd elvonul vele a kis csa­ládi -birtokra gazdálkodni. Nem igy történik. A feleség bátor és önérzetes fellépése a — pol­gármesteri székibe „buktatja** bele Kopjásst, akiben a kisváros polgársága, a közéleti tiszta­ság meg nem alkuvó harcosát ünnepli. Sze­gény, azt eem tudja, hogyan csöppent bele eb­be a ragy szerencséibe. Mert ő azután igazán semmi olyant nem tett, amiért -ez a nagy kitün­tetés kijár. A vígjátéknak — hogy ezzel- hama­rosan végezzünk — éppen az a hibája, hogy az asszony benne — a férfi. Móricz Zsig-momd előszeretettel az asszonyt teszi meg darabjai hősévé; az asszonnyal mondatja él azt, amit a férfinak kellene és illenék elmondani. A Ke­rek Ferkóban a leány mond filippikát a nagy­ibirtok ellen és az urak ellen és a Rokonok--bán is az asszony az, aki a panamisták és klikkek machinációit kíméletlenül leleplezi. Az ilyesmi mégis csak férfidolog és férfikötélesség. Egyebekben pedig hálásak, vagyunk Mó­ricz Zsigmond-rak legújabb darabjáért, A ma­gyar vidéki életet senki nálánál jobbam nem ismeri és senki nálánál jobban nem szereti. Nincsen ma magyar iró, aki több elhivatott­sággal. nagyobb szeretettel, kedvesebb derű­vel, szívetderitöbb humorral, elevenítené meg a magyar vidék napeugaras, madár-daltól! han­gos levegőjét és a magyar kisváros életét. Mintha virágos réten járnánk, mikor alakjai ajkán felhangzik az iró zamatos magyar be­széde. Emiit egy harangvirág, amott egy kö­körcsin, gólyaláb, pusz-páng, máimoritó, édes bodzái Hat — ez Móricz Zsigán omd írása. És ér­deme, hogy a ezindarabbam. emancipálta magát hasonló cimü regényének sötét és tragikus végzete alól és a derű és boldogság arany- fürdőjében oldotta fel a problémát. A budapesti Nemzeti Színház a nagy irórak kijáró minden tisztelettel szólaltatta meg Mó­ricz Zsigmond élettől duzzadó alakjait. Csatihó Kálmán mindem részletre felfigyelő, kitűnő rendezésében az előadás és általa maga a dia­rab is, zajos sikert aratott a bemutatón, amely­nek fényét Horthy Miklós kormányzó és csa­ládjának megjelenése is emelte. A szerzőt és a, pompás szereplőket, Somogyi Erzsit, Vaezary Piroskát, Felhő Attilát, Le-hotay ÁTpádot, Ró­zsahegyi Kálmánt, Nagy Adorjánt és Sugár Károlyt (aki valóságos kabinetfigurát csinált egy „az ellenzék keserű kenyerét** má.r unó ügyvédből), minden felvonás végén sokszor szólították a függöny élé. PÁRISI VONAT. Kardos szörm-ekereskedö en g-ros* és cégtár­sának fia és kiszemelt vő, Kelemen Leó, szin­tén ezőnmekeresSíedő en gros, Párásba niaz­, nak. egy rakomány szőrme átvételére. Kardos , bácsit felesége és Juci leánya is elkíséri az ut- ’ ra. Zürichben Leó leszáll, hogy Jucinak vizet hozzon. Mikor a vízzel visszatér, a párisi vo­nat már kiröhögött & pályaudvarról és a fiú Zürichben 'kénytelen -maradni. Itt kezdődik azután Zsolt Béla tehetséges, érdekes, sok he- lyütt izgalmas darabja, vagy — hogy szabato­sabban fejezzük ki magunkat — nagyszerű mű­vészettel megirt színes és az érdeklődést mind­végig lekötő riportja. Kelemen sok hiábavaló keresés után végül is 'egy kis szállóban, tekin­télyes borravaló ellenében egy — ágyat kap abban a szobáiban, amelyben egy titokzatos hölgy lakik, aki háromhónapos gyermekét a kórházba kénytelen vinni. A hölgy, egy balti államból menekült, szerencsétlenné tett. leány, végső nyomorában, a jólelk-ü és színtér mene­kült portás rábeszélésére, vállalja a „lakót**. Ez eleinte ügyet sem vet reá, azután úgy ke­zeli, mint ahogyan az „olyan** hölgyecskét ke­zelni szokás és amikor a szomorú, szenvedő és szemérmes leány nem reagál, a fiatalember- 'ben feltámadt az érdeklődés a leány és sorsa iránt. A fiú, — maga sem tudja, hogyan, — jóságból, gavahériából, szánalomból mind job­ban belesodródik a, leány titkozatos életéibe és végül megszereti a leányt-, akiről azt sem tud­ja, kicsoda., homnét jött és merre tart? Kele­men elérte azt, amire mindig vágyott. Kisza­ladni a mindennap unalmából, kimenekülni a szőrmék közül és belecsöppenni valami rend- kivülíi nagy dologba. A leány hiába mondja neki, hogy nem való őhozzá, az ő élete elhi­bázott, elrontott és megrontott élet, — a fiú nem tágít és nem tágít akkor sem, amikor ki­derül, hogy a 'leány egy titkos társaság meg­bízásából kitervelt politikai gyilkosság gya­nújába keveredik. Gavalléroeam, szépen visel­kedik a pesti fin és amikor a dolgok tisztázód­nak, a leány — hálából és talán szerelemből is — éjszakára -elmegy hozzá a kis hotelszobá­ba. Reggelre ébredve, — a leány eltűnt mellő­le és Leó — látva a dolog céltalanságát — ha­zautazik Pestre és eljegyzi magát — Kardos Jucival Útközben tudja meg, ho-gy a titkoza­tos Gertrud — ez a neve a balti leánynak — a merényletet Géniben csakugyan, megkísérel­te, de rajta-veszett... Szóval-, Leóból és Juci­ból egy pár lesz, mint az öreg Kardos a darab végén mondja, mindenki maradjon meg a ma­ga -helyén. A húszszázalékos ember ne akarjon százszázalékos lenni. Zsolt Béla nagyszerű meglátással állitotta a színpad világába ezt a soha el nem múló és igy soha ki nem -egyenlíthető ellentétet, amely a rendhez és nyugalmas élethez szokott polgárt a sohasem nyugvó, mindig a veszedelmet haj­szoló forradalmártól elválasztja. És színdarab­jának tendenciája is nyilván az, amit a jó öreg pesti polgár, Kardos bácsi, a darab végén ki­hangsúlyoz. Zsolt Béla állandó szerelme és ál­landó fájdalma a „pesti polgár**, illetően en­nek a polgárnak egyik fajtája a teréz-erzsébet­városi polgár. Mert a pesti polgár természet­rajza — bármilyen különösen hangozzék is — kerületedként változik. Más itt a ferencvárosi, — más a belvárosi és más a terézvárosi pol­gár. A budairól nem is szólva, mert ez azután egészen külön species. De nem erről van szó. Zsolt Béla rendkívül tehetséges és igen éles­sz emii iró. Ez meglátszik legújabb színmüvén is, amely nyolc képre tagoltan —- Bródy Pál kitűnő, az iró szándékát mindenben kiszolgáló rendelésében — mindig érdekesen, plasztiku­san, félre nem érthető tendenciával mondja meg azt, amit akar. Az embeT sokszor és sok­ban nem ért vele egyet, de az irásmüvészete, mondanivalójának mélysége és — ahol 'ennek szüksége mutatkozik — felületessége is elis­merésre késztet. Alakjai husiból és vérből való 'emberek, akiket vágyak, seznvedelmek, célok, akarások mozgatnak, 'lendítenek, állítanak azoknak az eseményeknek a sodrába., ame­lyek. — néhol talán kiesé lassítva —- gyors iramban váltakoznak Zsolt, darabjábar. A Magyar Színház előadása minden dicsé­retre érdemes. Lázár Mária Geitrudja nobili­sán egyszerű és mégis drámai erőtől duzzadó és lüktető alakítás. Ráday Imre rokonszenves fiú, Kabos Gyula, az öreg portás szerepében nagyszerű emberábrázoló. Törzs Jenő egy el­vetemült ember szerepében démonikusan félel­metes, Gőzön Gyula jóízű Kardos bácsi és so­kát ígérő tehetség Pillér Vera, aki Juci színte­len szerepében maga felé tudta brányifcani a*j (*) Mécs-tanulmány a „Kortársaink* soro­zatban. Budapestről írják: ,JKortársaink“ cd- mén dr. Hankáss János debreceni egyetemi tanár szerkesztésében életrevaló kiadvány­sorozatot indított pár évvel ezelőtt a Stúdium kiadóvállalat A zsebbe kívánkozó, olcsó ki* köitetekben irodalmunk élő nagyjairól szár mólnak be vonzó, élvezetes formában a ma­gyar irodalomtörténet kutatód. Legújabban Méoe László, Hevesi Sándor és Bartók Béla életéről és müveiről jelent meg ismertetés Farkas Gyula, Galamb Sándor, Haraszti Emil tollából, a legközelebbi füzetet Ravasz László írja Reményák Sándorról. (•) Sziklay Ferenc nagysikerű előadása Eperje­sen. Eperjesről jelentik: Dr. Sziklay Ferenc a* eperjesi Társadalmi Egylet meghívására szombaton, este nagysikerű előadást tartott Eperjesen az Egy­let nagy termében Előadásának tárgyául a modem művészeti irányok kialakulását választotta 8 ezt a fejlődési folyamatot; a múlt század hetvenes évei­nek impresszionizmusától a dadaista irányzatig ve­tített képekkel illusztrálva, lebilincselő módon ál­lította a publikum elé. Részletesen foglalkozott az egyes irpoyzatokkal, jellemezte azt kort, melyben kialakultak, analizálta a művészeti irányok hatását korunkra és viszont s jellemezte az egyes irányok kiemelkedőbb képvislőinek működését. Az értékes és nagyhatású előadást dr. Bánó Dezső, a Társa­dalmi egylet elnökének tartalmas szavai vezették be, utána pedig a szintén kassai Schalkhá* Lipót több Ady-vereet és Sebessi Ernő egyik versét reci­tálta el nagy hatással. A nivósestét az eperjesi dal- testvérek vezették és fejezték be, akik Fábry Vik­tor vezényletével magyar dalokat adtak elő. A há­lás közönség az összes szereplőket, elsősorban dr, Sziklay Ferencet és Sdhalkház Lipótot meleg ün­neplésben részesítette. Dr. Sziklay Ferenc nagysi­kerű előadását február 22-én a kassai Keresztény Társadalmi Körben fogja megismételni. (*) MykyScha Tárás hangversenye Kassán és Eperjesen. Kassai szerkesztőségünk jelenti: My­kystíha Tárás, a világhírű fiatal orosz zongoramű­vész szombaton este hangversenyzett ebben a sze­zonban már másodízben Kassán, amire decemberi hangverseny ének hatalmas sikere késztette. A rendkívül tehetséges művész második hangver­senye is a mai időkben oly ritkán adódó zsúfolt ház és tomboló siker jegyében folyt le, amire My. kyscha Tárás mind műsorával, mind bravúros teD jesitményével méltán rászolgált. A publikum a mű­sor végeztével hosszan ünnepelte és több ráadásra kényszeritette. Mykyscha Tárás hangversenyét hétfőn Eperjesen, a Fekete Sas nagytermében megismételte és hasonlóan nagy sikerben volt ré< sze. A hangversenyek rendezését a Vitéz-cég lát-: ta el. (*) A budapesti sziházak e heti műsora. OPERA­HÁZ: Kedd: Sigtfried (Stradk Theodor vendégfeF léptével). SzeTda: Carmen (Strack Theodor vendég­felléptével). Csütörtök: Marcia Reale, Giovimezza, Aida II. felvonása, Pesti karnevál, Berlioz: Rákóczi- induló (Díszelőadás Suvich olasz külügyi államtit­kár tiszteletére). Péntek: A nürnbergi mesterdal­nokok (Strack Theodor felléptével). Szombat: Don. Juan. Vasárnap délután: József legendája, Magyar ábrándok. Este: A trubadúr (Németh Mária és Pa- taky Kálmán felléptével. Hétfő: Aida (A Népmű­velési Bizottság előadása). Kedd: Istenek alkonya (Strack Theodor vendégfelléptével). Szerda: János vitéz. NEMZETI SZÍNHÁZ: Péntek, vasárnap, kedd: Rokonok. Kedd, csütörtök, szombat, hétfő: Az ember tragédiája. Vasárnap délután, A színház előtt, Fenn az ernyő, nincsen kas. VÍGSZÍNHÁZ: Szerda, péntek, vasárnap délután: Tovaris. Kedd, csütörtök, szombat, vasárnap: Fizető vendég. MA­GYAR SZÍNHÁZ) Szerda, péntek: Bál a Savoyban. Kedd, csütörtök, szombat: A párisi vonat. Vasár­nap délután: Bál a Savoyban. Vasárnap este; A párisi vonat. FŐVÁROSI OPERETTSZINHÁZ: Egész héten mindem este és vasárnap délután: Sár­ga lüiom. BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Szerda, péntek és vasárnap délután: Helyet az ifjúságnak. Kedd, csütörtök, szombat, vasárnap este és hétfő: Dr. Praetorius. KI RÁLY-SZ INHÁZ: Kedd, szerda, csütörtök, péntek: Kék Duna. Szombat: Öméltósá­ga sofőrje (először), Vasárnap délután: Kék Duna. Vasárnap este: Öméltósága sofőrje. TERÉZ-KÖR- ÜTI SZÍNPAD: Egész héten: Pest mégis nevet. BETHLEN-TÉRI SZÍNPAD: Egész héten: Timosa. Vasárnap délután gyermekelőadás. KOMÉDIA KA­BARÉ: Egész héten: Salamon, Rótt és Steinhardt:; Tejet az ifjúságinak. A* Iván-társulat műsora LOSONCON: Kedd: Rotschildok. Olcsó helyárakkal. Szerda: Arauyüjn. Hunyadi Sándor uj daralbja. Csütörtök: Aranyifju. Péntek: Fehérvári huszárok. Olcsó helyárakkal. Szombat,; Lya két papája. Fischer Károly-Seress- Kaesai operettje. Vasárnap délután: Csipetke- Mérsékelt helyy árakkal. Vasárnap este: Lya kát papája. A nyugatszlovenszkói magyar színház műsorát KOMÁROMBAN; Kedd: Csipetke. Szerda; A kaméliás hölgy* Csütörtök: Éjféli tflücó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom