Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-20 / 42. (3373.) szám
4 ^PüV^MAG^aR-HrRMR im lebrair tt, kedd. A parasztság és a nemzeti gondolat Irta: ífj. Bolyky János I. az egyA némáét különleges egység: — az egy- gondoilkodiáísualk szeri t közösségé. A nemzet tűbib, mint faji, tJööbtb, mint viári Tokonöág, tehát neun egyediül .az elmúló anyag- naik, a testnek 'rokonsága. A. nemzet a lelkekben jelem lei vő gondolat- azonosság, az e'gygoindolkodásiuaik nagy, kiterjedt lelki testvécrieége. Pécsett letartóztattak egy német bárónőt. aki a donániuii kommunista szervezkedést vezette Budapest, február 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Nemrégiben hirt adtunk arról, hogy a Dunántúlon nagyarányú kommunista szervezkedést lepleztek le. A nyomozás azóta megállapította, hogy a szervezkedés irányítói egytől-egyig tekintélyes állásban levő személyiségek voltak és a szervezkedésben vezető szerepet játszott Erika von Ilten német bárónő te. A pécsi Ügyészség vasárnap hosszas kihallgatás után letartóztatta a kommunista szervezkedés vezetőjét, dr. Löké Lajos orvost, von Ilten bárónőt, ezenkívül több tisztviselőt, valamint Ádám György nagykanizsai gabonakereskedőt. A szervezkedésben mintegy harminc személy vett részt s a társaság földalatti munkáját már az Alföldre is ki akarta terjeszteni. A paraszt, ő az, aki a borzát adja ás tődé jön a kenyér, ö az, aiki, mióta a viliág fennáll,, katonát adott. Paraszt építette a Fáraóik piramisát és az ő keze által termett évente kétszer a Nikis. Búzát tenmett akkor is. 1848 előtt a magyar parasztot úgy hívták, hogy jobbágy. 1348-b.aai a jobbágyból valóságos paraszt lett, a szórnák igazi értelme szerint. Földje lett, saját tulajdon földje, és független lett. Azt a korszakot, amely 1867-ben kezdődött, a tlöríiéneiem liberális kornak nevezte el. Sok paraszt vesztette el ebben az 1848-ból származó kiérdemelt földet és az igy isimét szolgává vált paraszt gúny tárgya lett. Lemézőileg, beosimérlőleg mondták: „paraszt!" Diivatra'ka- pott gunyszó lett sokáig. Ettől menekülitek késeibb ahhoz a szóhoz, hogy „gazda". * Ismét Xémetor*xáéban Irta: Hungaricus Viator Pedig lármáik a szónak az értelme, hogy „paraszt", már az ősgermán nyelvben házat, főidet, függetlenséget jelentett. A mi meghatározásunk szerint pedig „paraszt" annyi, mint: a nemzetiben az a társadalom, (társadalmi rend), amely főiképpen földm,íveléssel foglalkozik; földjét műveli, házában lakik, anyagilag és igy erkölcsileg (szellemileg) független, szabad polgár. Általános érvényű meghatározásoknál közömbös, hogy melyik nemzetről van szó- Nevezzék a parasztot „Farmer“-nak, „Bauer"- nak, avagy magyarul „Paraszt"-nak, jelentőségében változás nem áll be. Jelentősége minden nemzet keretében kettős : közgazdasági és nemzeti. S eme kettős jelentőség annyira egy, miként a fa gyökérzete azzal a talajjal, melybe belenyulik. Technika tehet nagyot és géppé változtathatja az emiberi gondolatot a legmagasabb fokig. De pihenni térhet, ha megoldott minden képzeletet és elérhető! A föld pihenni nem fog. Amig ember van: kenyér kell! Amíg föld van: paraszt is- lesz! A parasztság örök létét a kenyér szükségességén ifcmil azok a lelki tulajdonságai is biztos itják, melyek a földhöz való merev ragaszkodásban. a föld szeretettben nyilvánulnak meg. Amíg egy nemzet a közösségéin belül szabad földbirtokos parasztsággal rendelkezik, addig a nemzet megingathatatlan úgyis mint gazdasági, úgyis, mint eszmei közösség És ekként közgazdasági és nemzeti tényező a parasztság. De a birtokos parasztságban rejlik a nemzetnek egy másik nagyon fontos értéke: szabad emberek anyagi s ennek folytán eszmei függetlensége.. Ekként válik a parasztság a nemzeti eszmék legmegbízhatóbb letéteményesévé. Nincstelen, földdel, vagy birtokkal semmi azonosságot nem érző társadalom nem lehet egy nemzetnek sem közgazdasági tényezője, sem pedig a nemzeti eszmék, megtántoritha- tatlain, rendíthetetlen képviselője, hordozója, ápolója, továbbadója. A történelem folyamán néhányszor vetődtek felszínre ölj áramlatok, melyek azt kívánták ér vény re juttatni, hogy egyes foglalkozási osztályokat illessen meg a nemzet, vezetése- Ilyen pl. az ipád munkásság célkitűzése, akik a nemzet -összességének általában mindenütt csak töredéknyi hányada. Ha a világ összes nemzeteit sorra vesszük, még ma is kivétel nélkül mondhatjuk hogy a paraszt mindenütt domináló többség. Azoknak a társadalma, akik a földből élnek, földdel dolgoznak, helyenként a nemzetnek 90 — 96 százalékát teszik ki. Azt mondják róluk, hogy ridegek és nehézkesek, mint a föld. Pedig a zárkózottságuk éppen az erőssé;,gük. mely nem enged közeibe férkőzni Olyat, ami lelkiünknek idegen, felfogásunkkal ellentétes. Hagyományokat őriznek a lelkűk mélyéin: a nemzet hagyományait Berlin, február. Minden józanészjárásu, megfelelő élettapasztala- | tokkal rendelkező, nagykorú ember érzi, gondolja, | néha ki is mondja: — Hiszek a sajtó hatalmában, íriszek óriási befolyásában, — nem mindig hiszek őszinteségében, befolyásolhatatlanságáiban. reám gyakorolható, abszolút hatalmában. Vagyis, prózai nyelven: ha húszféle bel- és külföldi lapot is ovasnék naponta s a legóvatosabb gonddal igyekezném kihámozni a valót, még mindig a csirizre ragadt gimpli szerepét iátszihatom s csak ha minden előítélet, elfogultság nélkül, a helyszínén tanulmányozom a dolgokat, lehet esetleg halvány reményem, hogy az eseményekről, a helyzetről megközelítően hü képet nyerjek. S tessék még hozzá elképzelni, hogy a mohácsi vész lefolyásáról pontos történelmi értesüléseink vannak, holott az egész világ asszisztenciája mellett máig se tudtuk biztosan megállapítani, hogy létezik-e egyáltalán s hogyan néz is hát ki tulajdonképpen az a bizonyos skóttavi szörnyeteg. Németországgal is úgy vagyok, mint némely drámairó a megirt darabjával. Ha elkészült vele s legutolsó mondatja végére is rárakta a pontot, íróasztala fiókjába zárja, s egy évig pihenteti. Aztán újra előveszi g a megpihent kritika szemüvegén keresztül kezdi birálni müvét. 1932—33-ban tanulmányoztam, figyeltem a készülőiéiben lévő nagy német drámát. Ám asztalfiók- ba csaptam (nehezen volt még emészthető) s a könnyű vaudevilleok hazájába, Franciaországba siettem. Jouan les Pinst, Ar-cachont, Biarritzot látogattam, Velence lagúnáinak árnyékos ivei alatt suhantam tova, Lidó aranyporzóval teleszórt pla- geán kerestem a súlyos német koszt után enyhülést s bécsi s budapesti színházak langyosra temperált mágneses hulámverésébe fürdetvén telkemet s — voila! — az egy év óta pihentetett német dráma továbhtanulmányozása végett újra Berlinben termettem. Hadd lássuk hát egészen közelről azt a bizonyos lochnessi szörnyet. Talán nem is annyira borzasztó, amint azt a skót partokról véltük. Egy-két púpja talán már elsimult, pikkelyes tüskéi letom-pultak, legveszedelmesebb méregfogait a német-lengyel szerződés keményre szövegezett pontjai között hagyta. Ám nem a politika útvesztői, a művészies társadalmi rész érdekeljenek majd minket az egy évesre serdült Hitler birodalomban.-0" Huszonnégy órája lázasan kutatom, járom a várost, — ne hagyj Isten külsején változást látnom. Gyermekded naivitás: külső burok A belső mag, a lélek formálódott itt 365 nap alatt teljesen mássá. — Antiszemitizmus? — Hol vagyunk már ettől! Ez csak a startnál volt jelszó, mint ősmagyaroknál a csatakiáltás, a huj-huj! Leszelidült, lecsillapodott a józan német ész korlátái közé került ez az újkori ceatakiáltás is, mint ahogy a legforróbb politikai leves is lehűl, mire tányérra kerül. Le kellett szelídülnie, hiszen a leghatalmasabb diktátor, a józan ész parancsszava ellen vét, aki az emberiség kovászát, a zsidóságot mellőzné, mindennapi kenyerét só nélkül fogyasztaná el. Alios iám vidi ventos! Nagyobb viharokat éltünk már Európában meg. A Tiberis partján is lám. hogy lecsendesedtek a szelek, — osak semmi fölösleges izgalom ,elhamarkodott lépés, lesz ez még máskép, amint lett közel s távol, — eppour si mouve, — a földgolyóbis forgott s forog majd tengelyében ezután is. Már Stalin is békepipáját tömi, maga Hitler nyújtott a nagy évforduló napján feléje gyújtót. Türelem, türelem, — a leglarajosabb tengerhullamo'k is lecsiituluak, — csali régi babona öntött olajat vízre, — ha nem jött még meg ideje, vízre éppúgy, mint tűzre olaj nem csillapitásul szolgf, megéljük mi öregek is, — unbi et orbi — osak bekövetkezik egyszer az aeterna pax. Adrián, a La Manche körül is lém, hogy lepihentek a vizek s ha francia partok felől még dübörögve korbácsolja is a hullámokat a régóta felkavart szél, a nagy fináT előtti utolsó akkordok ezek, — bizony, bizony mondom nékitek, mire utolsó riadót rikkant a gall kakas, eggyé forrva, egyhangúan, talán örökre tagadják meg a háborút, — a kivénhedt ,elfáradt, genfi apostolok. tagjai lelik itemereteeem és odaadáasail végeztéik. A munkáiból alajpoean kivette részét ötáitwt- fűred igazgatósága is Poínisch Artúr igazgató vezetékével, amelynek áMozatkéezoége nagyban elősegítette ennek a középeurópai vonatkozásban is nagyjelentőségű és érdekes versenynek a sikerét. A győztes budapesti csapat hétfőn mégőea- szetalálkozott a Grand. Hotelben egy csehszlovákiai válogatott teámmal, az 1934. év csehszlovákiai bajnokát, a kassai Sípos-csapatot pedig meghívta Budapestre versenyre. (N.) Társadalmi Élet jer Szinte úgy vagyok vele, hogy ebbe az ezernyi áruval megrakott világtörténelmi áruházba léptem, — nem tudom mifelé nyújtsam legelébb kezem, A játék osztály óriásivá fújt léggömbjei, ólom katonákkal tömött skatulyái, bábszínházai, vasutkái, motorkái, — mind-mind nagyon divatos dolgok ma s a modern gyermek kedvelt játékszerei, — de vannak felnőttebbeknek szánt komolyabb kis gépek is, repülőgépek, a jövő falára vetített százezernyi képek, — ahová csak lépék: uj és uj meglepetések. Mondok valamit: engedjék meg, hogy egyelőre semmiről se Írjak, hadd eméssze meg előbb ezt a sok-sok uj játékszert. S azután is, nem főbenjáró dolgokról, — az élet apró megfigyeléseiről kapnak majd tőlem kis-kis beszámolót. — olvasóink kipróbált intelligenciájára bízom, hogy a sok apró tarka kavicsot összegyüjtvén, — régi játék, de szórakoztató néha, — összeillő színes képet rakjanak belőlük össze. Budapest nyerte a Tátra-serleget, Kassa a csehszlovák bajnokságot az ótátrafüredi bridzs-versenyen Ótátrafiired, február 19. Az ótátrafüredi nemzetközi bridzsverseny ■utolsó két napja erős küzdelmeket és meglepetést hozott. Amíg az első két nap fordulói után úgy látszott, hogy a íbirünmi Tugend- haft-team a legerősebb a csehszlovákiai csapatok között, addig a két utolsó napon sikerült a kassai dr. Sipos-csapatnak annyira előretörni, hogy a döntőben leverte minden ellenfelét és megnyerte a csehszlovákiai bajnokságot. A prágai Stein-team is sokkal erősebbnek bizonyult, mint az első két nap után előrelátható volt. A vasárnap délutáni utolsó küzdelmek, amelyek késő éjszakáig tartottak, arra irányultak, hogy ez a csapat, vagy pedig a máhrisch-ostraui Borak-team nyeri-e el a második helyezést a csehszlovákiai bajnokságban. A nemzetközi versenyen a Magyar Országos Bridge-Szövetség serleg- védő csapata nyerte meg nagy fölénnyel másodszor is a Grand Hotel Tátra-serlegé! E'Z a csapat szenzációs formáiban volt, hatalmas pontéiőnyöfckel érte el a győzelmet és vereti e n ti i került ki az ótátrafüredi versenyből. A Csehszlovákiai Bridge-Szövetség eediegéér t; amely tulajdonképpen, vigasz verseny a harmadik és negyedik helyezettek számára, vasárnap délután a t r e n cs é n i és tescheni teamek között folyt három eldöntetlen játék után a küzdelem. Az ótátrafüredi verseny, amelynek ieíbonyo- litása és szervezése mintaszerű volt, nagyszerű előkészület a pünkösdi Mitropa-Oup-ver- ser.yre. amely Trencséntep! i-eben fog lefolyni. A nagy munkát., amelyet a verseny előkészítése, a több, mint 240 résztvevő elhelyezése, beosztása és a verseny egész lebonyolítása jelentett. Z a h 1 e r Ernő vezérigazgató, a Bridge- Szövetség elnökének vezetésével Kufler Béla és Tuigendhat alelnökök, valamint Haas mérnök, Vajda László és a kitűnő gárda tőbbd # A* érsekujvári Magyar Bál valóságos tömeg4 megmozdulás volt, egyben pedig impozáns demonstrálása a törhetetlen érsekujvári magyar tár* sadalom egységének. Több mint 1200 ember szó rongott a hatalmas színházteremben és még sokan ne.m fértek be. A szórakoztató előadást Farkas Ferenc, az est színpadi főrendezője nyitotta meg néhány meleg, lendületes szóval, majd a Gazda-dalárda énekelt Szendrey István vezénzletével szép balatoni nótákat. A keresztényszocialista pártszervezet műkedvelői a „Bóbitás galamb" c. népszínmű előadásával arattak sikert. Valamennyi szereplő kitünően megállta helyét. A Vasasok Dalköre műkedvelői ezután Török Rezső „Magdaléna" c. tréfáját játszották. Az együttesből Ivanics Lajost kell kiemelni, de a többiek is jók voltak. Viharos lelkesedést keltett Mészáros Mariska és Istenes Juliska pompás, magyaros csárdása. A Katolikus Kör műkedvelői a „Szenzáció" c. egyfelvonásost adták elő, amelyben elsősorban a tehetséges Koszitelec Rózsiba aratott nagy sikert. Rendkívül nagy érdeklődés előzte meg a magyar nemzeti táncok bemutatásét. Bájos, magyarruhás, pártás gazdalányok, daliás, ár- valányhajas gazdolegények, összesen 16 pár ropta a palotást olyan szivből jövő lelkes temperamentummal. hogy a tánc hatása alatt percekig tartó, dübörgő ünneplés következett. Burda Károlyné tani- totta be kitünően a szép táncot. Az előadást követő táncmulatságon résztvett a város magyar társadalmának szine-java, az ifjúság minden árnyalata, egyszóval az érsekujvári magyarság egyeteme. A példátlan sikerű bál előkészületeit dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő, polgármester irányi- tóttá, aki a bálteremben is valóságos házigazda volt és egész sor magyarruhás újvári leányt szila- jón megcsárdásoztatott. A rendezés terén rendkívül lelkes munkát végzett még ölvedi János h. város- biró, dr. Lapka Béla, Liszi Lajos, Néder János, Mészáros László és Földváry Kálmán. # A Rozsnyói Művelődési Egyesület elnöksége a sajtó utján nyilvánosan mond köszönetét ffl nd- azokmak, akik az 1933. évi őszi előadóciklusban közreműködtek és a maguk áldozatkész munkájával az Egyesületet kitűzött kulturális feladatainak elL végzésében támogatták. Hálás köszőnetünket tolmácsoljuk elsősorban az előadóknak: Alt János. dr. Csáder Mihály, Rády Elemér, Vargha Sándor és Vass László uraknak. Továbbá a lelkes műkedvelő gárda tagjainak: Hermély Annus, Ligáit Jolán, Oóhtínszky Viola. Seidl Annus, Sztaviány Irén. Ádám Gyula, Schopp Béla, Szedlák Zoltán és Török István. Ezek közül Schopp Béla ur a darabok betanításával is fáradozott. Meleg köszönetét mondunk a jubiláns Rozsnyói Dalosegyletnek te, mely rendezéseinkben mindenkor készséggel támogat. Köszönetünk szól Pohl Károly elnök és Román János karigazgató uraknak, valamint a Dalárda összes tagjainak. Köszönjük továbbá a Rozsnyói Munkás Dalárda részvételét, vezetőjének: Básthy- né Szűrnek Camilla úrasszonynak és az összes dalosoknak, valamint a Bari- és Giessel-zeuekarok szereplését, mellyel műsorainkat élénkítették. Kelt Rozsnyón, 1934. évi február hóiban. Tichy Kálmán s. k. elnök. Fejes János s. k. alelnök-títkár. # A nagykaposi járási közművelődési egyesület a tél folyamán majd minden községben rendez kul- turelőadáeokat. Legutóbb Iske községben tartott kulturestét, mely minden tekintetben sikerült. Az iskai magyar ifjak énekkara nyitotta meg a kulturáltét több énekszám ügyes előadásával. Majd dx. Sutka István egyesületi elnök emelkedett szólásra sküMöldi (finn és dán) tapasztalatai alapján részletesen beszámolt a* okszerű gazdálkodásról. A több mint egy óráig tartó igen érdekes előadás után dr. Sutkát lelkes ünneplésben részesítették. A műsort szavalatok egészítették ki, mely alkalommal Böszörményi László, egyesületi titkár, Papp Juliska, valamint Szmutkó István arattak sikert. Végül Bacsár István több dalt énekelt xenekisérettel, általános tetszést aratva. # A bodrogszerdahelyi római katolikus ifjúság Albrecht István plébános, szentszék! tanácsos, disz- alnök védnöksége alatt utolsó farsangkor jótékony- oólu műkedvelő előadást rendezett. A* előadás sikerét Pribus István tanító szakavatott rendezése biztosította. A tanulóifjúság dalárdája, balettje és kabaréja meglepethet keltett. A betanítás nehéz munkájában Zselinszky Gizella és Gyéki Mária tanítónők eredményesen segédkeztek. Megható egyházi verset szavalt Maillot Nándor. Egy bohózat elő* adásával különösen Pribus Róxsika aratott nagy sikert, aki mellett még jók voltak: Baross NucL Éles lei, Artlmovics Bőske és a Pribus fivérek. Egy vígjátékiban Csorosz Marika csengő hangjával és kitűnő játékával hódította meg a közönséget. Ki* tűnitek még: Soltész Zsuzsika, Tolkovica, Takács, HeLmeci, Poják és Lubinszky szereplők. Egy revü-' tánc fejezte he a kedves estélyt, amelyben Maillot de la Traille Mimiké és négy göiije arattak fényes sikert.
