Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-09 / 33. (3364.) szám

t^gai-Ma<Aar-hi rmp ItotoMtottoiácoU Iqa: Szuailcá VÁl PMue ie ia I : 1SM február 9, péntek Évszázadok jöttéik, évszázadok múltaik. Va­lamikor itt indultaik el a-z akciók, s vérrel, tűz­zel meglendítették a világot, végiggázoltaik Európán. Most az akciók végiggázoltak Euró­pán, s utolsónak érkeztek, vérrel, tűzzel a Coocorde-térre. Érdekes paradoxon: az uj, a fiatal hajadon itt indult ki s lassan-l-assam mindent meghóditott. Most a régi stílus, az FEBRUÁR 10-ER a prágai Magyar Akadémikusok Köre ÁLARCOS BÁLT rendez a palace CESKÉ KORUNY nagytermében (Vinohrady, Korunní tf. 32):: Cigányzene, jazz, jelmez-szépségverseny :: A jelmezeket a jelenlevő Esta-foto fogja fényképezni:: ancienne régimé visszahódította Európát, las­san-latosam mindenhová 'befészkelódött s utol­sónak elérkezett Haurras royalizimusa a Con­corde terére is, ugyanúgy véresebben és tü­zesebben, mint valamikor az itt keletkezett legújabb. A kor bezárult.. A Concorde volt az első, ahol véresen győzött az akció, a Concor­de lett az utolsó, ahol véresen győzött a re­akció. Mi jön most? Dollfuss és Gömbös az európai béke jegyében megpecsételte a magyar-osztrák barátságot Az osztrák kancellár és a magyar miniszterelnök budapesti tanácskozásai nélkül sötétnek látja a jövőt. A magyar nép szívélyes mindenki iránt, akiről ösztönösen érzi, hogy mint barát érkezett hozzá. Dollfuss igv jött. A magyar nem felejt, a magyar hii- Gömbös beszédét németül kezdte, majd ma­gyarul folytatta. Kijelentette, hogy Dolíussal a két országot közösen érdeklő problémákat beszélték meg. Sohasem volt olyan jó viszony Ausztria és Magyarország között, mint ma. A reálpolitika közös utjai kötik össze a két or­szágot. Kívánja, hogy mint a közel múltban, úgy a jövőben is a két ország baráti együtt­működése Szolgálja az európai béke gondo­latát. Az osztrák vendégek tiszteletére este diné volt, amelyen Dollfuss és Gömbös pohárkö­szöntőt mondott, a két államfő egészségére s a két nemzet boldogulására. Ismételten hangsúlyozták a két nép testvériségét, egy­másrautaltságát s az együttműködésre való akaratát. Teljes egyetértés az egész vonalon Volt egy barátom, robusztus és gazdag fiú, elegáns, gúnyos ée egészséges, eokat utazott és mindent kinevetett, kivéve a pénzt és az erőt. Ha valakinek a leikétől távol állt a ezeu- fcnnentalizmus, ő volt az. Sokat utazott, eze­rette Pruniert Páriában és vadászat meg vetés után szívesen ellátogatott egy-két hónapra a francia fővárosba. Egyszer a Gare de 1‘ Esten vártám, estefelé érkezett a ködös és unalmas Középeurópáiból, Orient-expreeszeu jött, pa- rancsolóan intézkedett a pályaudvaron, mint­ha csupa régi ismerőst üdvözölt volna. Néhány szarkasztikus megjegyzés erre is, arra is, né­hány fitogtatott argot-szó, s ültünk a taxiban, mely a nagy szálloda felé sietett. Nyugtalannak láttam barátomat. Szobájában Csak keleti bundáját- cserélte ki párisi tren cs­ikó tra, s már vitt is a várakozó taxihoz. „Gye­rünk, gyerünk" — sürgette — „Piacé de la Concorde". — S amikor ott álltunk a Tűibe- rJák kertjének bejárata előtt, előttünk a tér és a Obamps-Eiysée útvonala, nagy darab ba­rátom szemében könny csillogott. Csodálkoz­tam. „Na hallod, Középeurópa után ez itt!" — mondotta — „Valahányszor Párisba jövök, el­ső utam ide visz." — A lámpák érdekelnek — tette hozzá. Es­te volt e a hatalmas aszfaltsik csillogott a lámpák fényében. Strassburg szobra szobor- társa ival együtt komoran emelkedett ki az át­látszó sötétségből, a tér közepén a szökőkút, és az obeliszk, balra a Szajna, elől az Etolichoz felfutva tízszeres lámpasor jelzi a világ leg­szebb uocáját, mindenfelé fény és fény. Há- romszinü lámpák tükröződtek a nedves asz­falton, pirosak, fehérek és zöldesek, rengete­gen, beláthatatlan láncokat és elimés fény- arabeszkeket alkotva. Ezer és ezer taxi sza­ladgált össze-vissza, reflektoraik kellemes cikk-cakk játékot játszottak az álló csillárok alatt. Nincsen ezen a téren semmi, csak két ház, a Crillon és a minisztérium, elől a Champs Elysée-tér, hátul a TuiMeriák kertje, balra a széles tód, nincsen semmi, csak távlat és láng, méltóságteljes nyugalom, fejedelmi arányok. Részeggé válik tőle az ember. Ha néha éjsza­ka taxin mentem haza a Montparnasseról Ter­mesre, a tavaszi nyitotthátu kocsiban a fejem 'beleszédült a térbe. Anjou-boT után, a- kanyar­gó gyors menetben csililogni kezdett minden, a fáktól és a Szajna felől fűszeres illatok száll­tak, kivilágított tündérligetté folyt össze az emberi alkotás, a sokszínű lámpák mintha föl­sorakoztak volna az én örömömre. Egyszer egy svéd leány tapsolni kezdett a taxiban, amikor a Concordera értünk a hídról s azt mondta: „most nagyon jó“. — Ezóta minden éjszaka, ha Anjou-bor után végigkocsikáztam erre, a legfényesebb láng alatt megnéztem az órámat, mert tudtam, most nagyon jó, most elérkezett az emelkedettség ingerlő pillanata, most bol­dog vagyok pontosan itt a Concorde-téren, még ha egyetlen eou sem volt a zsebemben. A tér hevít és füt. Talán a régi nagy össze­jövetelekből maradt itt valami elixir a levegő­ben, a hajdani forradalmak tüze konzerváló­dott, amikor Páris népe tiz év alatt, folytono­san innen kiindulva, uj világot faragott a sa­ját vérző testéből. Talán a leryakazott gró­fok. hercegek és királyok kisértenek éjszakán­któl. mint az ősök a régi várkastélyban, kí­sértenek és megzavarják a fantáziákat, végze­tt. vagy rendkívüli érzelmekre ragadják az embert. Aki éjjel a térre lép, megvadul. Sze­relmes, vagy vérszomjas lesz, túlnő a minden­napi méreten. Tegnapelőtt béna badastyáúok rendőr-hulláikat dobáltak innen a Szajnába. Kávénénikék tüzcsóvát dobták a földöntött autóbuszokra. Gyerkőcök kávéházi evőeszkö­zökkel fölfegyverkezve támadták roeg az eme­letes gárdistákat és deszertvillákat szúrtak a meoklenburgi lovak szügyébe. A laikus meg­kérdezhetné: miért pont itt a legvadabb az emberi zendülés, miért a Concorde-téren? A beavatott, aki egyszer Anjon-borraJ a fejé­ben, csillogó tavaszi éjszakán taxin végig­gurult a Concorde terén s érezte, amint a lát­hatatlan 'kisértetek megszállják, lelkét, amint a régen kióntótt vér illatát hozza a Szajna és az emberi humuszból nőtt szagos platánok, érezte a téren, hogy valami emelkedni kezd a fejében, szerelemre, vérre bujtatja s máris üvöltőéi, lelkendezni, nekimenni akarna, — a I beavatott mosolyog és csendesen bólint. Érti a dolgot. A Concordeon szellemek kóvályog­nak, ha Leszáll az alkonyat, tógorlőszer van a tér esztétikájában, a látása, az érzése meg- bolondit. Budapest, február 8. (Budapesti szer­kesztőségünk telelőn jelentése.) A budapesti rádió éjjel tizenegy óra után Gömbös Gyula miniszterelnök dolgozószobájából a Budapes­ten látogatóban lövő Dőli (fuss osztrák kancel­lár és Gömbös miniszterelnök nyilatkozatát közvetítette. Dollfuss a magvar rádió mikrofonja előtt Dollfuss rádióbeszédében mindenekelőtt kö­szönetét mondott azért a szívélyes fogadta­tásért, amelyben Budapesten része volt. Majd hangsúlyozta, hogy a két ország barátsága tör­ténelmi okokból mélyen begyökerezett. Göm­bössel, akit barátjának nevezhet, közös gon­dokról s a közös utakról behatóan tárgyalt. A megbeszéléseket a két kormányelnök csütör­tökön munkatársaikkal együtt folytatja. A szenzációra lesük nem találják meg számítá­saikat A közös barátság, a közös gazdasági érdekek és az együttműködés szándéka ter­mészetessé teszi, hogy a további munka te­kintetében különösebb formalitások nélkül megegyezzenek. Ausztriának Dolliuss azt üze­ni, hogy az a szívélyesség, amellyel Budapes­ten fogadták, alig múlható felül s az osztrá­koknak is hasonló szívélyességgel kell viszo­nozni ok a jövőjükbe vetett hit e kifejezését. A nehéz időkben a két ország közös munká­ban fog érvényesülni és sikerülni fog a jövő­ben alapvetően uj építő munkát végezni, nem­csak a két ország, hanem egész Európa érde­kébe®. Európai békéi szolgál a magyar-osztrák barátság Gömbös Gyula válaszában rámutatott a há­borús idők bajtársi kapcsolataira s a politikai barátságra, amely biztosítéka annak, hogy a megkezdett utat közösen folytatják. Ausztriát és Magyarországot, úgymond, közjogilag szét­választották ugyan, a politikában és gazdasá­gi életben azonban együtt kell müködniök. Ezt egyrészt a két ország földrajzi helyzete indokolja. A két népet örökké senki sem vá­laszthatja szét. Elődjei példáját követve Göm­bös is kimélyiteni kívánja a két nemzet őszin­te barátságát; nemcsak érzelmi és történelmi, hanem elsősorban reálpolitikai okokból. Hi­szi, hogy gazdasági téren, amely ma mindig előtérben áll, sikerülni fog nagyvonalú meg­oldást találni példát adva a világnak, hogy hogyan lehet nehéz viszonyok ellenére előre jutni. Beszéde további folyamán rámutatott a békeszerződések következményeire s a* európai egyensúly hiányára. Egyenjogúságot követel hazája számára s hiszi, ha majd ebben az értelemben lép Európa elé, és a vezető fér­fiak megértéssel lesznek iránta, akkor meg­oldódnak Európa problémái is. E megoldás Dollfuss ma délelőtt kilenc óraikor Hennet budapesti osztrák követ és Hornbostel rend­kívüli követ kíséretében megjelent a minisz­terelnökségen, ahol Gömbös miniszterelnök­kel. Kánya külügyminiszterrel és a magyar gazdasági miniszterekkel folytatta a tegnap déiután megkezdett tárgyalásokat. A mai tár­gyalásokról hivatalosan a következő jelentésit Dr. Dollfuss osztrák szövetségi kancellár és Gömbös Gyula magyar miniszterelnök ma délelőtt kilenc órakor Kánya Kálmán kül­ügyminiszter, valamint a gazdasági miniszte­rek és Hornbostel osztrák rendkívüli követ bevonásával folytatták a tegnap délután meg­kezdett tárgyalásokat. A tárgyalást délelőtt tizenegy órakor befejezték. Az osztrák és ma­gyar államférfiak a tegnap délutáni és ma délelőtti tárgyalásokon megbeszélték a két or­szágot közösen érintő kérdéseket és a tárgya­lások eredményeképen megelégedéssel álla­pították meg, hogy valamennyi kérdésben a legteljesebb összhang uralkodik a két ország között Elhatározták, hogy mind politikai, mind pedig gazdasági téren folytatni fogják az eddigi politikát, amely mindkét ország ré­szére megelégedést keltő eredményeket ho­zott, s mely lehetővé teszi, hogv a két ország a jövőben is minden közös érdeket érintő kér­désben egymást támogassa és együttműköd­jék. A közös politikai és gazdasági újjáépítés nemcsak a két ország érdekében van. hanem egyúttal Európa békéje érdekében is történik. A kancellár nyilatkozata A délelőtti tárgyalások után Dollfuss a Duna-palota'beli lakására hajtatott, ahol a sajtó képviselőit fogadta. Az osztrák kancellár a többi között a következőket mondta: — Mindkét állam folytatja eddigi szoros együttműködési politikáját gazdasági és po­litikai téren egyaránt. — Ezután Ausztria bel­politikai helyzetéről beszélt s hangsúlyozta, hogy az osztrák kormány helyzete sohasem volt olyan erős, mint ma. A kormány rendi alapon végre fogja hajtani az alkotmány re­formját. — Nem ismernek brutális embernek. — mondotta mosolyogva Dollfuss, — ha azon­ban a rendzavarások nem szűnnek meg, kor-j mányom a legerélyesebb eszközökhöz fog folyamodni. A kormány el van tökélve, hogy megvédi Ausztria érdekeit és erélyesen foly­tatja a harmonikus együttműködést a Duma- medence népeivel. Ausztria erre a szerepre feltétlenül alkalmas. Ausztria elismerése Dollfuss ma délelőtt Kánya Kálmán külügy- miniszternek, Hóman és Imrédy miniszterek­nek, valamit Nelky bécsi magyar követnek Ausztria nagy arany díszjelvényét nyújtotta át a szallaggal, Apor Gábor báró követségi tanácsosnak a nagy arany díszjelvényt a csil­laggal, Teleky Gyula gróf követségi titkárnak a nagy arany díszjelvényt adta át. Dollfuss Seréd’nél Dollfuss kancellár ma délben tizenkét óra után látogatást tett Serédi hercegprímásnál. Horthy kormányzó ebédet adott Dollfuss tiszteletére A mai tanácskozások befejezése után Doll­fuss Horthy Miklós kormányzó ebédjén vett részt, amelyen részt vett kíséretében Hora- bostel rendkívüli követ, báró Hetimet követ, Kurntz és Kripp követségi tanácsos, valamint Gömbös miniszterelnök, Kánya, Kállay és Fabinyi miniszter, Kárpáthy és Rőder tábor­nok és több más politikai és társadalmi elő­kelőség. A kormányzó Dollfuss kancellárt a leg­nagyobb magyar kitüntetéssel, a magyar ér­demrend nagykeresztjével tüntette ki. —• Ugyanekkor Hornbostel és báró Hennet kö­veteknek az elsőosztályu érdemkeresztet ado­mányozta. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom