Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-07 / 31. (3362.) szám

2 ziK A njai napon három nagy tüntetés les®, az elsőt a diákok rendezik a Quartier Latin­ben, a másodikat a patrióta ifjúság a város­háza előtt és a harmadikat a volt frontharco­sok a kamara közelében. A frontharcosokhoz csatlakozik az adófizetők ligája is. Páris uj rendőrfőnökének alkalma lesz bebizonyitani képességeit és a rendőrfőnök máris nagyará­nyú intézkedéseket foganatosított a tüntetések letörésére. Mozgósították a párisi katonai hely­őrség egy részét, hogy abban az esetben, ha a rendőrség és a csendőrség nem bizonyul ele­gendőnek a tüntetők békés visszaszorítására, a katonákat is kivezényeljék az uccára. Az ügyvédek és a képviselők jogainak korlátozása Páris, február 6. Az igazságügymindszter ma délután törvényjavaslatot nyújt be a ka­marában. Az uj törvény lényegesen korlátozza az ügyvédek és a képviselők nyilvános tevé­kenységét. Megtiltja nekik, hogy tőzsdei csa­lások ügyében feleket védjenek, továbbá azt, hogy parlamenti befolyásukat érvényesítsék a bírósági eljárásoknál. A színház győzött a kormánnyá! szemben Paris, február 6. Thomé, a Comedie Fran- caise újonnan kinevezett igazgatója közölte Daladier miniszterelnökkel, hogy az állandó tiltakozások miatt nem foglalhatja el helyét. Ilyen körülmények között Fabre eddigi igaz­gató helyén marad. A kormány rendelettel egyesíteni akarja a háromi párisi állami Szín­házat és élükre közös igazgatót óhajt állítani. Az osztrák népszámlálás és a Venkov Prága, február 6. Március 22-én fogják meg­tartani Ausztriában az általános népszámlálást. Az osztrák népszámlálás elsősorban azoknak az adatoknak a megállapítását fogja szorgalmazni, amelyek a rendi alkotmány előkészítésére szük­ségesek. A „Venkov“ mai száma a népszámlálás hírével kapcsolatban a következőket írja: — A mi bécsi és általában ausztriai kisebbsé­günknek szempontjából a hangsúly a nemzeti­ségi rovaton lesz, amely ezúttal igen veszedel­mes elnevezéssel bir: „Sprachliche Zugehörig- keit“. A hivatalos magyarázat szerint a meg­számlálandó polgár nemzetiségére az a kultúr­kör irányadó, amelynek a tagjául érzi magát. Az emberek többségében ez összeesik az anyanyelv­vel, kétes esetekben az érdekeltnek az illető kultúrához való belső érzéskapcsolata dönt. Ré­gebben az érintkezési nyelv volt a kritérium. 1910-ben Bécsben 98.461 személyt találtak, aki­nek a cseh nyelv volt az érintkezési nyelve. 1923-ban a nemzeti és nyelvi hovátartozást ke­resték. Ekkor Bécsben 87.344, a vidéken 17.000 csehszlovákot számláltak meg. Ezeknél a nép- számlálásoknál számos rendellenességet állapí­tottak meg, olyan panaszok érkeztek, hogy a revíziót végző szervek csehszlovák földieinket arra akarták rábirni, hogy változtassák meg be­jelentésüket, szóval csehekből németeket akar­tak csinálni. 1930-ban a népszámlálási törvényt novellizálták és úgy rendelkeztek, hogy a nép­számlálási Iveket éppenugy, mint a hivatalos ok­mányokat abszolút lelkiismeretességgel és pon­tossággal kell kitölteni. A csehek és szlovákok­nak németekké való átfestésére sem lehet majd nyomást kifejteni. Ugyanis magától értetődő kö­telessége minden csehszlováknak — írja a Ven­kov, — hogy eredetére és hovatartozására büsz­kén a csehszlovák kulturezf érába tartozónak erezze magát és a „Sprachlicke Zugehörigkeit“ felirásu rovatba pontosan azt jegyezze be, hogy csehszlovák, illetve a szlovákok legalább any- nyit Írjanak, hogy szlovák. A Venkov fejtegetésével mi is teljesen egyet­értünk. A nemzeti hovatartozás szabad bevallása a népszámlálásnál minden kisebbségnek leg­szentebb joga. Hogy minden befolyásolás ki le­gyen zárva, annak biztosítékául szolgál az, hogy a megszámlált maga töltheti ki népszámlálási lapját. Kivánnók, hogy a Venkov necsak az ausztriai népszámlálás tisztaságának legyen ilyen lelkes harcosa, hanem általában tegye magáévá azt a gondolatot, hogy mindenütt maga a meg­számlált sajátkezű Írásával tölthesse ki legalább ' a nemzetiségi rovatot és aláírásával igazolhassa bevallott nemzetiségét. rrmmmmammrmmmmmmmnTmm wththi - fmrir v c mwn flR 1934 február 7, szerda. A német-osztrák viszony a népszövetsé^eíott Olasz vezetés alatt háromtagú bizottság fog foglalkozni Genfben az osztrák panasszal DolHuss budapesti útja után aláírja a petíciót Újabb nemzeti szocialista akciók Ausztriában Bécs, február 6. Az osztrák kormány tegnap esti minisztertanácsán elhatározta, hogy Né­metország ki nem elégítő válasza után a né­met—osztrák kérdést a népszövetség elé viszi. A népszövetség tanácsa a jövő héten összeül Gfenfben és foglalkozni fog a kényes problémával, amely ismét bonyolult helyzetbe hozza a genfi institúciót, tekintve, hogy nem lehet tudni, miként viselkedik Olaszország és Anglia az osztrák panasz ügyében. Dollfuss kancellár szerdán Budapestre uta­zik és pénteken visszaérkezik Bécsbe, ahol azonnal érintkezésbe lép Stumip! tiroli tarto­mányfőnökkel, a tiroli Heimwehr-akoió ügyé­nek tisztázása érdekében, a kancellár távol­léte alatt a külügyminisztérium technikailag l előkészíti: a népszövetséghez intézett jelen­tést. Az osztrák kormány terjedelmes anyag­gal és adatokkal akar öenfbe menni. A he-! adványt két nyelven kell megfogalmazni Dollfuss visszaérkezése után áttanulmányozza az aktákat és azután aláírja azokat. Az egyetlen mód, ahogy a német—osztrák viszonyt tisztázni lehet, a népszövetség döntő­bíráskodása. A népszövetségi tanács esetleg csak javaslatokat tesz az érdekelt hatalmak­nak az ügy likvidálása érdekében. Londoni jelentés szerint MacDonald és Simon egy hármas-bizottság kiküldését óhajtja, amely­nek élén egy olasz diplomata állana. Bécs, február 6. Az osztrák fővárosban és a vidéken tovább folynak a nemzeti szocia­listák terrorakciói. Számos papirbomba rob­bant és számos nemzeti szocialistát beszál­lítottak a koncentrációs táborba. lseidben a üollfuss-féle hazafias front háza előtt rob­bant egy bomba s nagyobb kárt okozott. Az iisohli kerületi főnök elrendelte, hogy az iz­gatott hangulatra való tekintettel a vendég­lőket és kávéházakat a rendesnél korábban kell zárni s a házak kapuit is előbb kell be­csukni. a tizennyolc éven aluli fiatalembe­rek este nyolc óra után nem mutatkozhat­nak az uccán. Mallnitzban 36 nemzeti szocia­listát letartóztattak. Oelphiben Iriök alá a balkáni paktumot? Bulgária elutasító álláspontja Porosznémetország és Oroszország fog osz­tozkodni. Ezért a mi vezéreink 1867-ben Moszkvába látogattak, hogy Oroszország ne szolgáltasson ki bennünket Poroszországnak s azzal a megnyugtatással tértek vissza, hogy Oroszország neim is gondol arra, hogy eltűrje területünknek Poroszország által való annek- tálását. A világháború előtt is tények cáfolták meg az ilyen híreket. Szófia, február 6. A jugoszláv külügy­miniszter tegnap este hivatalosan értesítette a bolgár követet a balkán-paktum parafálásáról. Közölte vele, hogy a megállapodást néhány nap múlva Görögországban aláírják, ugyan­akkor átadják szövegét az athéni bolgár kö­vetnek is. A hivatalos bolgár jelentés szerint Bulgária kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy a balkáni népek meg nem támadási szerződé­seit a népszövetség alkotmányán belül és a Kellog-paiktum szellemében kell megkötni. Bul­gária szomszédai azonban más módhoz folya­modtak. Bulgária nem oszthatja nézetüket és továbbra azon a véleményen van, hogy a nép- szövetség szellemében kell megkötni minden szerződést. Athén, február 6. Makropuíos közoktatás­ügyi miniszter Csaldarisz miniszterelnöknek azt ajánlotta, hogy a balkáni szerződést Del- phiben, Görögország történelmi nevezetességű helyén Írják alá, hogy ezzel is kihangsúlyoz­zák a szerződé® nagy jelentőségét. Csaldarisz helyeselte a közoktatásügyi miniszter ötletét, de azon a véleményen van, hogy Tit ulescu ro­mán külügyminiszter kedvezőtlen egészségi ál­lapota miatt nehéz lesz a tervet megvalósítani. — A többi hatalom akkor sem tűrte volna ezt az osztozkodást s ma sem tűrné meg sem a többi nagyhatalom, de még kevésbbé azok a középáilamok, amelyek azóta megszilárdul­tak és úgy összefogtak, hogy maguk is kato­nai hatalmat képviselnek. — Európa történetében csak egyetlenegy eset van. amikor három nagyhatalom (tehát nem kettő), fölosztott egy államot. S ez a lengyel állam volt, amely akkor életképtelen­nek bizonyult, mert a 'nemesség klikkjei oly­mértékben viszálykodtak egymással, hogy maguk hívták he az illető nagyhatalmakat országukba és igy maguk járultak hozzá Len­gyelország fölosztásához. Talán a mai Len­gyelország a sors iróniájaként utánozni akar­ná azt, amit akkor őrajta követtek el? De akkor Varsónak és Berlinnek legalább még egy harmadik nagyhalaimat kell ehhez meg­nyernie, mert két nagyhatalomnak ilyet nem engednek meg. «« „A Felső- és Kőzép-Duna birtokáért" Déli iráiwu titkos német-lenjei megegyezés? Prága, február 6. A Národní Politika vezető helyén Borsky s „Felső- és Középduna birto­káért" elmen érdekes kommentárokat fűz a német-lengyel paktumhoz. Cikkét az alábbi­akban szó szerint közöljük. — Hitler vezető orgánuma — írja Borsky — ismerteti egy, a varsói kormányhoz közel­álló lapnak a véleményét, amely lap a kancel­lár beszédének dicsérése során a következő­ket mondja: Az európai viszonyok fejlődésé­nek uj szakaszába léptünk. Nincs kizárva, hogy a kontinensen eltolódások jönnek létre. Az európai politika dinamikája teljesen meg­változtatja irányát. Nincs kétség afelől, hogy a hatalmi viszonyok megváltozásának leg­nagyobb lehetőségei csak a Felső- és Közép- duna vidékére vannak korlátozva. — Varsóból más egyéb híradások, igy a Reiohspostnak egy kiemelkedő lengyel sze­mélyiségtől eredő cikke is azt tanúsítja, mint­ha a német-lengyel nyilatkozat a két állam­nak déli irányú titkos megegyezését jelente­né. Egy kisantant állam bécsi követségének kiemelkedő diplomatája állítólag azt nyilat­koztatta ki a Kurier Warszawski munkatár­sával folytatott beszélgetésében, hogy a Reiohspostnak Varsóból eredő cikkében Len­gyelországnak azt az óhaját látja, hogy Cseh­szlovákia rovására támogatni szeretné Ma­gyarország revizionista céljait. Francia és an­gol lapok is jelzik, hogy a német terjeszkedés megváltoztatta irányát és tárgyát. Eszerint Lengyelországot állítólag nem érdekli Ausz­tria és Csehország sorsa attól a pillanattól kezdve, amióta bizonyságot szerzett Német­országnak Lengyelországot érintő szándékai felől. — Úgy látszik, hogy itten egyelőre csak célzásokról és találgatásokról vau szó, de elegendő a lengyel lapnak fentebbi idézete, amit a Hitler lapja nagy lelkesedéssel repro­dukált, hogy megállapíthassunk annyit, hogy Berlin és Varsó úgy látják, vagy pedig annak a látszatát igyekszenek kelteni, hogy meg­győződésük szerint a nagyszabású nemzet­közi eltolódások egyetlen lehetősége csak a Felső- és a Középduna táján képzelhető el. — A Felsőduna: ez Ausztria* a Közép­duna: ez Cseh Szlovákia és Magyarország. Hogy Németország akarja Ausztriát, ez isme­retes dolog; hogy Csehországot és Morvaorszá­got is szeretné, efelől szintén nincs senki két­ségben. S ha a közismert francia publicista azt állítja, hogy Lengyelországot sem Ausz­tria, sem Csehszlovákia sorsa nem érdekli, akkor ez a találgatást oly értelemben egészíti ki, hogy Lengyelország Szlovenszkó és Pod- karpatszká Rusz iránt érdeklődik. Vagyis vi­lágosan szólva: Hitler és Pilsudski Csehszlo­vákia felosztásában állapodott volna meg? Vagy pedig csak színlelik a déli irányt, hogy leplezzék a valóban tervezett keleti irányt Oroszország rovására, mihelyt Oroszország el lesz foglalva a Távoli Keleten? — Vagy pedig Hitler és Pilsudski a maga ismert szerénységében mindkét, irányra készül? — További lehetőség, valamennyire szeré­nyebb, az lenne, hogy Berlin és Varsó meg­egyezett volna érdekterületük és befolyás­körük megosztására vonatkozólag oly értelem­ben, hogy Ausztria Németország szférájába. Magyarország pedig Lengyelország szférájá­ba esne s ezért Csehszlovákia körülzárva kénytelen lesz először is velük megegyezni s később pedig, amikor a zsákmányért össze­csapnak, kettőjük egyikéhez csatlakozni. —■ Mi a véleményünk ezekről a lehető­ségekről ? — Ausztria 1866-os veresége után. amikor Ausztria széthullására számítottak, épugy. mint a világháború előtt, olyan politikai hí­rek keringtek, hogy Ausztria örökségén — Nem szívesen dugjuk fejünket homokba a kellemetlen dolgok előtt, sőt ellenkezőleg mindig a legrosszabb esetekre is föl kelt készülni s ezért helyezzük ma előtérbe a leg­szélsőségesebb lehetőséget. A valóságnak valószínűleg az felel meg a leginkább, hogy Lengyelország Magyar- ország segítségével, s ezzel a Prága részére kedvezőtlen taktikával a maga oldalára akar bennünket vonni. A magunk számára konsta­tálhatjuk, hogy nem a mi szépszemünkért, hanem a mi szövetségünk értékéért most is van és mindig lesz is annyi szövetségesünk, amennyi keli, hogy meghiúsíthassuk a ránk nézve keltein etlen lehetőségeket, ha valaki kísérletet tenne a magvalósításukra. Rassay elismeri Gömbös érdemeit Budape s t, feibírnár 6. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) A nemzeti szabadelvű párt tegnapi privátvacsoráján Ras­say Károly pártvezér nagy beszédet mondott. Kétségtelenül nagy érdeme a kormányzatnak, — mondotta egyebek közt Rassay, — hogy a súlyos időikben fenntartotta és biztosítani tud­ta az állami élőt rendjét. Rassay foglalkozott gróf Bethlen István debreceni fejtegetésével is és rámutatott arra, hogy a hétszáz millió pengős költségvetés további leszállítása sok­kal nehezebb feladat, mint volt a milliárdos költségvetésnek lefaragása kétszáz millióra- Beszéde végéin kijelentette, hogy sok Jelszó elhangzása után most érkezett el Gömbös Gyula miniszterelnök oda, bogy valódi tar­talmai adjon a nemzeti összefogás goudolatá- nalk. A társadalom már készen áll erre, senki sem keresi a múltak bűneit. Rassay beszédéit nagy éljenzéssel fogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom