Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-04 / 29. (3360.) szám

iti FKrtWU’i * tAlx£AfcCm*JLiAi££ Ivv't >***4 I3 MONKUFATYOL Mintha valamikor már divat lett volna a monoklj- látyol, úgy emlékszünk: évekkel ezelőtt olvasíunk róla. De akkor tényleg monokli-üveg volt a női fá­tyolba erősítve, nem úgy, mint most, mikor a rö­vid csipkefátyolnak a jobb szem főié eső he'yén csapán lyuk van, amely azt a benyomást kelti, mintha viselőjének jobbszemén monokli volna. Az * igazi monokli a fátyolén nem vált divatossá, túl­ságosan feltűnő volt s igy még a feltűnő t kedvelő hölgyek is idegenkedtek tőle. Az utóbbi fátyol akonban, ahol csak egyszecrü lyuk szimbolizá'ja a monoklit, a legfrissebb jelentés szerint rohamosan hódit London divaíhölgyei körében. Szóval némi módosítással mégis lesz szerencsénk rövidesen az uj istyolhoz. ; Milyen különös, hogy a férfi, mikor a gyermek­kor tudatlanságán túl van. tudomásul veszi, hogy van szeme, szemöldöke, orra, szája és a többi s mindezeket használja rendeltetésük és- gondozza szokás szerint, viszont semmi különleges dolgot ijem csinál velük. Ezzel szemben a nő a fentiekkel normális, használatukon kívül egyebet is csinál: so­ha nem hagyja őket békében. Megvan például a szemöldöke, szép, dús, finoman iveit, este neki­esik, kitépi a, felét, hogy vékonyabb legyen, vagy az egészet, hogy legfeljebb fe6se. Iderakja, odarak­ja, tologatja, keskenyiti a szemöldököt, lévén a legfontosabb, hogy az minden legyen, csak olyan nem, ahogy a természet nekiajándékozta. Aztán fogja a szemét és vagy aláfesti, vagy föléárnyé- kolja, vagy ráragaszt a pilláira müpillapctlékot, hogy a nézése álmatagabb legyen s ha kék a sze­me, a legjobban szeretné barnára átváltoztatni, vagy zöldre. A haját sem hagyja soha békében, belenn a színébe s néha egy évben többször is meg­változtatja, a fülét nemcsak hallásra haszná ja, ha­nem kifúrja és gyémántot illeszt a eim-á áha, az orrával nemcsak szagol, hanem kozmetikai operá­ciót végeztet rajta s ha véletlenül Afrikában szü­letik vele: karikát fűz belé. A szájával nemcsak eszik és beszél a nő, hanem piros fes! ékrak tárt nyit rajta s ha a festéket leette róla a levessel újra bepirositja, hogy7 jusson belőle a főzelék mellé is. É? a nyakát szalaggal, gyöngysorral, a karját kar­pereccel, az ujjait gyűrűvel szekirozza. Most itt van ez a monokliíátyol, ami abból kelet­kezett, hogy nagyon sok nőnek igen kedves, gye­rekesen furcsa külsőt kölcsönöz. Pápaszemet vi­szont mégse hordhat mindenki, de legalább a kari­ka és legalább egy szemen mégis jó, ha valahogy meg van, még jobb, ha a fátyolon készen kapjuk, így legalább megint lehet valamit csinálni a szem­mel, ha már a színét nem lehet megvá%ztatni, legalább bekeretezzük. A fő, hogy nem marad bé­kében, a fő, hogy nézegetni lehet a tükörben, hogy áll a karika, a monoklilvuU és a. legfőbb, hogy nem egyhangúan unalmas, hanem uj és mulatság gos dolog, szóval megint valami történik a szem­mel­így tart a szakadatlan játék a nőknél önmaguk­kal, minden nő az önmaga játékszere és a divat ugyancsak ezt a játékot szolgálja és színesíti. Mi férfiak pedig, nézzük a játszó gyermeket és mosolygunk. (—i. —g.) Jimmyböl nem lesz zseni, méQ ha akarjak is a doktor bácik Egy magyar gyógypedagógus nyilatkozata a legújabb amerikai gyermeknevelési kísérletről Budapest, február *. Amerika a fontoskodó felületesség hazája. Míg az öreg Európáiban az emberek megelégszenek magával a felületes- céggel, Amerika ezt a felületességet mindig tu­dományos mezbe kívánja öltöztetni. Az európai anyák például beérik azzal a sze­rény megállapítással, hogy az ő szerény gyer­meküknél zseniálisabb nincs, az amerikai anyák orvosprofesszorok bizonyítványával pró­bálják ugyanezt igazolni. Most azután maguk az orvosprofesszorok mennek tsvátob egy lépéssel és kísérleteket folytatnak abban az irányban, hogy miiként le­het a gyermekeket „zseniálissá1' nevelni. A Co­lumbia gyermekkórház orvosai ebből a célból egy soffőnnek két fiacskáját választották ki, Jimmyt és Johnnyt. A két kis ikerfiut húsz­napos korukban vették kezelés alá. .Johnyt a régi nevelési rendszer szerint nevelik, Jimrny- vel azonban alaposan kigondolt metódusok szerint törődtek. A cél az volt, a gyrmek testi és szellemi intelligenciáját a lehető legnagyobb nívóra fejlesszék. Az eredmény az, hogy Johny ma, tizenkilenc hónapos korában, éppen olyan, mint a többi gyerek, Jirnmy azonban zseni A banánt, amellyel csalogatják, úgy akarja megszerezni, hogy nem enged a hívásnak. Fur­fangos, mint a mókus, ügyes, mint az evet és úgy úszik, mint a hal, sőt rövid időn belül, mi­után a görkorcsolyázást is megtanulta, bicikliz­ni is fog. Jirnmy ugyanis már hét és fél hó­napos korában úszni tanult s ma már akármi­lyen mély vízben biztosan mozog. Felfog min­den helyzetet és érdeke szerint nyomban hadi- tervet csinál. Nem tehet erőszakolni a gyermek fejlődését Éjszaka azonban éppen úgy alszik, mirt szel­lemiekben mögötte maradt testvérkéje, mert éjszakára 'hazakerül mind a 'két gyerek szülei­hez. A szakorvosok el vannak ragadtatva a Jimmyn elért eredmények felett, a szülők azon­ban — nemcsak Johny és Jimnny szülei —■ ke­vésbé, mert féltik a gyermek szellemi képessé­geinek erőltetett fejlesztésétől magát a gyer­meket. Hogy mennyiben lehetséges befolyásolni tet­szés szerint a gyermek időelőttd fejlődését, mennyiben hasznos ez, vagy 'káros, arra vonat­kozólag Schnell János 'budapesti főorvos, a Magyar Gyógypedagógiai és Orvospszichoilógiai Intézet igazgatója, a kővetkezőket, mondotta: — A gondolat ugyan nem uj, de a kísérlet mindenesetre nagyon érdekes és minthogy ikrekről van szó, egzakt bizonyítékát látszik nyújtani annak, hogy a velük született adott­ságok, melyeknek kétségtelenül döntő szerepük van az egyéniség kialakulásában, egymaguk- ban nem szabják meg fejlődésüket, hanem a környezet, a nevelés, a módszeres foglalkozás igen nagymértékben irányitólag hathatnak a gyermek fejlődésére. — Végzetes hiba volna azonban ebből a kí­sérletből azt a következtetést levonni, hogy gyermekeink fejlődésének irányát már a cse­csemőkorban magunk szabhatjuk meg. A fej­lődést erőszakolni nem lehet, annak megvannak a maga törvényszerűségei A gyermek képes­ségei ugyanis a fejlődő idegrendszernek az il­lető képességhez kötött érettségtől függ, amely viszont korhoz van kötve. Ha a nevelés, oktatás kívánalmaira még meg nem érett idegrendszert teherbiróképességét meghaladó időéi ölti teljesítményekre serkent­jük, az feltétlenül megbosszulja magát. Ugyan­ilyen hiba bizonyos életkorban már természet­szerűleg kifejlődött képességek elhanyagolása és nem foglalkoztatása (.például, a gyermek ete­tése, öltöztetése, amikor azt már-maga is el tudja végezni). Lélek-mérés számokkal — Hogy a gyermekben bizonyos képességek milyen mértékben vannak meg és hogy azok az egyes életkorokhoz kötött normáknak meny­nyiben felelnek meg, annak megállapítására az orvosi pszichológia hivatott — Ma már közismert az, hogy az orvosi pszi­chológia tudományosan kidolgozott módszerei segítségével teljes tárgyilagosággal, számszerű pont ossá ggal megmérhetők a gyermek egyes szellemi képességei. — Egy ilyen pszichológiai vizsgálat éppen olyan pontos képet ad a gyermek különböző lelki és egyéb képességeiről, mintaklinikai vize­A tékdí — Vasárnapi divatíevél — Még a divattól távolálló, felületes szemlélő­nek is feltünhetik az a furcsa körülmény, hagy a valóiban ízlésesen és deoetLsen öltöz­ködő nők, bármennyire is érdeklődnek a pá- tísí friss divatesemények után, nem a párisi, de a bácsi divat szerint öltözködnek­A magyarázat abban rejlik, hogy a Pa­risban született ötletek legtöbbje túl fan­tasztikus, s Bécs az a hely, ahol a íracncia el­képzeléseket praktikussá dolgozzák át. Ez kü­lönösen a kabátokra, szövetruMkra és blú­zokra vonatkozik, ezek Bécs világhíres spe­cialitásai. Mert Bécs volt mindig — már a há­ború előtti időkben is — a ruhatiipusok terén a vezető. Mig máshol a tarka selymek, sze­szélyes francia anyagok vezettek, addig a praktikus bécsi nők — kiknek egyszerű sző­keségéhez legjobban a nem feltűnő, decens anyagok és sima ruhadarabok illenek — már az egyszerűség általános divatját meg­előzően így öltözködtek. Ezért a fentemilitett ruhatipusok — az általános divattól eltérően — mint helyi különlegesség és szükséglet fej­lődhették tovább. 4 Egészen a múlt őszi szezonig, mikor Páris elejtette a selymeket és a szövet felé fordult Ezzel a szövetkabátok és elsősorban a szö­vet ruháik egy csapásra internaciónálisan diva­tosak lettek. Természete®, hogy Bécs, ahol ezt a két rabatipust már évtizedek óta fejlesztik, sok r-ebben jobbat produkál mint a centrum: Párisi Nem publikálják, de a nagy szalonok mélyén büszkén suttogják, hogy szövet ruha- ötleteikért sok neves divatház küldi le Becsbe a rajzolóit- Ugylátszik, hogy az a bizonyos közmoncláebeli kocka, melyről alkalomadtán szívesen példálódzóink — valóban forog • • - Legalább is az egyszerű kis bécsi szövetm- bák esetében beigazolódott. Rátérve a bevezetésemben körülirt ruha­darab ismertetésére, a félreértések elkerülése I végett bejelentem, hogy az egyszerűség csak viszonylagos és nem kejj egészen szósaerini érteni. A látszólagos egyszerű ruháiknál is vannak olyan változatok., melyekről még a nem szakértő is láthatja, mennyire komplikált a letompitottságuk. Különösen a télutói szövetruihák megjelö­léssel készülő darabokon tapasztalható ezen állításom. A jövendő tavaszi irányzatnak megfelelően, simán kidolgozott, alig diszilétt ruhák a maguk egyszerűségével bizonyára sok varrónőnek fognak nehéz órákat szerezni­Mert a ruháknak tulajdonképpen a tökéle­tes szabás a díszük. A tavaszi divatban még a télinél is kevesebb elvágás és diszitő bedol­gozás fog szerepelni. A deréknál .teethezállöan dolgozott ruháknak ránctalanul kell a termet­hez simulniok, a szoknya dísze is csak egy­két ötletesen elhelyezett berakás vagy ha- rangbedolgozás lesz­A bécsi télutói szövetruháik már ilyen ki­vitelben dolgozottak- A felsőrészük deoensen beszűkített és érvényesíti a felsőtest vonalait A derékon aluli rész hasonlóan sima. A kibő­vülések valamivel a térd fölött kezdődnek. Továbbra is a télen annyira népszerűvé vált kétrészes jumpar-ruha formák, meg a külön­álló derékrésszel — közismert nevén ..schö- scben“-nél — készült ruhák vezetnek. Haso nlóan, továbbra is a vállak megszélesi- bésére fektetik a fősulyt A vállak és a nyak körüli rész diszitése a lényeges. A megszéle- sité® ötlete® húzásokkal, pnémcsi'kok, piissá- fodrok, epaulettek rádolgozásával vagy val­lj" érő. elálló gallérokkal történik. Az ujjak továbbra is nagyon változatosak. Az empire korra emlékeztető, vállbán húzott ujjak tói kezdve a divattörténelem minden bő és elálló ujjakra vonatkozó ötletét feldolgoz­zák. A több szezon óta műsoron lévő sonka- ujj-variAciók továbbra is megmaradtak. Újak a tök'siőnszerii bedolgozásokkal, drapirozással díszítettek* í"" " Az öv nagy szerepet játszik a ruhát diszitő kellékek között. Bőrből készült övékén kívül látni szövetből és fém anyagból, nikkel kari­kákból, különböző nagyságúra esztergályozott fagyöngyökből összeállitoltt öveket is. Külföuö-, sen az övét záró csatira helyzmek nagy súlyt- Ez minden esetben eredeti és feltűnő kell, hogy legyen. Érdekesek például az óriási ka­pocsra emlékeztető csaltok, majd a biztosi tó- tüszerü záraik, a nikkel szigonyok, a bőrrel be­vont hat alma® kérdőjelek. Ezek mind a csalt .szerepét töltik be- Minél nagyobb kapocs vagy7 biztosító tű fogja össze a ruha övét, an­nál elegánsabbnak nevezhető asz- Mint nagydisz első helyen a sima, fehér és csontezinü pikkégallérok szerepelnek. Elő­nyük, hogy fiatalosain hatnak és bizonyára ez a nagy népszerűségüknek a titka. Sötét anya­gú ruhákat tarka, sálLszerüen drapirozott kendőcskékkel vagy argaudifodrokkad élénkí­tenek. Sok sötétbarna és fekete szövetruhán látni plisszirozott, apró batisztriissökbol összeállí­tott gallért és az ujjak aljára bevarrott pljssé- fodrot. Az átmeneti télutói ruhákat már — a tavaszra divatos — világos, laposan préselt ..csont" vagy -nagy fagombok élénkítik- Megjegyzésre méltó, praktikus újdonságok közé tartózik a legomíb oltható ruhaujj. Legoim- bolh a lóságuk által a legtöbb használatnak ki­tett ujjrészek könnyebben tiszti tbátók, a ruha pedig melegebb napokon is viselhető. Átmeneti ruhák között «a közép és a sötét kiéknek minden árnyalata szerepel- Azonkívül a barnának melegebb kőzépárayalatait, kevés feketét és o]ivzöldet láttam- Anyagokban az egyenlőtlen felületű, puha- esésű szövetek vezetnek. Az amgóra viselésé­nek divatja előreláthatólag átmegy a tavaszi szezonba is. Nagy jövője lesz még a jersey- nek is. A télutói szezon szövetruháiúalk leg­többje sima anyagokból szabott. Csikósat, amely a tavasz favorifja lesz, egyelőre még osak elvétve alkalmazzák. Meglepetésnek tar­togatják! \ igszebL ajándék hölgyeknek Csáky Sándor ttakácaok isászanánab -szakácskönyve a XX. század szakácsmüvészete. Az 1000 oldalas, 150 képpel diszitett hatal­ma* dbumalaku könyv gazdagon aranyo zott vászon kötésben 130.— Ké. Második bővített kiadás Részletfizetésre is kapható, íapható a r*rágás Magyar Hírlap kiadóhi­vatalában Draha II. Paoská 12. gálát a fizikai ezervezet állapotáról. Ha az or­vosi pszichológia nálunk is elfoglalja méltó he­lyét a gyermeknevelésben, — melyre a mai gyermekiélek, kultusz mellett minden remény megvan, akkor úgy, ahogy ma a test fejlődé- eét céltudatosan bizonyos általánosan közis­mert testi higéniai szabályok szerint, ha kell, az orvos tanácsait igénybe véve, irányithaíjuk. Ugyanúgy módunkban lesz a lelki fejlődést, megfelelő propagandával szintén közismertté vált lelki higéniai szabályok szerint, ha keli, orv-oe-pszichológus tanácsait igénybe véve, szintén céltudatosan irányitanl — Az érdekes kísérletből, ha annak ameri­kai izü eredményeit rém is tudjuk ellenőrizni, azt a következtetést minden esetre levonhatjuk, hogy bizonyos képességek hiányos fejlettségük esetében módszeres therápiák beavatkozásával fokozhatok. Tehát -zseni., csodagyerek nem ‘lesz Jirnmy- •bSL, ha még úgy akarják is a;z amerikai doktor bácsik. M. I. A gyermek mint ajándékozd Az „adni jobb, mint kapni* régi közmondás nem voaakoztatható a gyermekre, pert még a nagyobb- ja i« csak akkor boldog, ha kap. Á gyerm^Dbea már kicsi koráiban nagyon kifejlődik az egoizmus. A gondos szülő tehát minél hamarább igyekszik ezt a tulajdonságot kinevelni és ennek legbizto­sabb módja, ha ajándékozásra szoktatja a gyer­meket. Minden nevelési módszert lehetőleg korán kell megkezdeni, akkor, amikor nem magyará­zunk, csak szoktatunk- Az ajándékozás legalkalma­sabb ideje természetesen a Szeretet ünnepe, a ka­rácsony. Már a kicsi gyermek is megérzi a készü­lődés kellemes izgalmát és szép szóval meg kell nekik magyaráznunk, milyen nagy önmöt szerez szüleinek, testvéreinek és különösen szegényebb társainak, ha meglepi őket valami ajándékkal. Meg kell a gyermekkel ismertetni az ajándékozás nagy érzését, hogy ne szükségből és kényszerűségből, de saját örömére adjon, vagy szerezzen meglepe­tést. Az ajándékozás a gyermek fantáziáját is fog­lalkoztatja} fejleszti, óvatosan vezessük rá, úgy­hogy ő maga találja ki, kinek mivel szereiket örö­möt. Irányitsuk figyelmét a megajándékozandó egyéniségére, életmódjára, hogy a gyermek ma- . ga eszméljen rá, mi az a csekélység, ami az ő tehet­ségét meg nem haladja és mégis örömet okoz. Szü­lőnek legkedvesebb, ha gyermeke a maga munká­jával lepi meg, persze ez inkább csak leánygyer­mekekre áll. Számolni kell a gyermek rendelkezé­sére álló anyagi eszközökkel is és sohasem jó, ha tudatában van annak, hogy az édesapja erszénye majd kisegíti, vagy utólag megtéríti. Oda kell hat­ni, hogy a gyermek örüljön annak, ha a magáé­ból adhat. Akinek módjában áll, selejtezze ki gyer­mekének ruháit, játékszereit és adjon engedélyt, arra, hogy a gyermek szegénysoreu gyeremekek- nek ajándékozza. Értesse meg a szülő, hogy a<r ajándékozó öröme és a bőség csak akkor okoz örömöt-, ha a szükölködőkre is gondolunk. Nem szabad az ajándékozó gyermeket ..jófet- té"-ért megdicsérni, vagy megjutalmazni. Ne érez­ze, hogy ő most olyat cselekedett, amiért dicséret, vagy jutalom jár. Ha a gyermeknél az irigység je­leit látjuk, az előrelátó gondos szülő olyan kisebb tárgyakat is ajándékoztaeson el vele, amelyek neki. értéket jelentenek, de sohase biztassa, „te ezt már úgy sem használhatod" jelszóval ajándékozásra. A gyermek a legfogékonyabb az otthon hallot­tak iránt és legjobban hajlíthatok ösztönei ifjúko­rában. Nagyon sok keserűségnek, bánatnak oko­zója az életben az elhanyagolt gyermekszoba, de épp úgy ártunk a 'gyermeknek a túlságos kényez­tetéssel. Ne neveljünk belőle önző, rosszindulatú gyermeket, tanítsuk arra, hogy szívesen szerez­zen másoknak örömöt. A példaszó is azt mondja: „A derűs adakozó Isten kedvér© való", de vissza­tetsző a leereszkedéssel nyújtott ajándék, amely gyakran több fájdalmat okoz, mint örömöt. Ezt meg kell értetni a gyermekkel idejekorán­KJtári

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom