Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-04 / 29. (3360.) szám

7 1984 február 4, vasárnap. T>RAGAIA\a<AaR.' Hl RLAP Újra itt a tél! Húsz tok hideg Szlovenszkón — Hóviharok a Riviérán Farkascsordák támadásai Romániában Prága, február 3. Európában az utóbbi huszonnégy óráiban újra beállott a tél. A hi- deghulláim elboritóttá a kontinens középső és beleli vidékeit és bár az újra beállott hideg nem vetekszik a december elejei naigy fagy- gyal, mégis tartani lehet attól, hogy a hideg j még fokozódni fog. Évtizedek óta nem volt olyan meleg január, mint az idén. most feb- i ruár első napjaiban azonban hirtelen leeti- lyedt a hőmérő, mintha a hónap fordulójával újra kezdődött volna a téti. Szlovenszkón és Csehországban ma röggel sok helyen húsz fok hideget mértek. Prágáiban tizenkét fok hideg volt a minimum. Az időjósok átmeneti enyhülést jövendölnek, erős felhőzettel, amiből az következtethető, hogy még nagy havazások lesznek a köztár­saság területén A hideghullám elérte Dél- európét is­Olaszország északi részében négy fok hi­deget mérnek, de Középolaszor9zügban is nulla aki stilyedt a hőmérő. Olaszországban őrösén havazik. A Riviéráról nagy hóviha­rokat jelentenek. Romániáiban a nagy hófúvás következtében sok helyütt beszüntették a vasúti forgalmat. Braila kikötőjében befagytak a hajók. A far­kasesordák újból bemerészkednek a falvakba és nagy károkat okoznak az állatállományban. Sok helyütt a városokba is bemerészkednek a farka­sok és a osemdörség parancsot kapott, hogy min­den módon akadályozzák meg a farkasok pusztítását. Tegnap este Rusi községbe egy farkascsorda tört be. eljutott az állomásépü­letig, de itt az állomás személyzete rendőrök segítségével puska tűzzel fogadta őket. Csak hosszas tüzelés után sikerült a farkatokat el­riasztani­A „pesterzsébeti rejtély" a Népszövetség elolt A görög kormány nemzetközi bizottság kiküldését kéri a pesterzsébeti tüdőgondozó csodálatos eredményeinek tanulmányozására A nyomor városában a tüdővészes halálozások száma a minimum, a csökkent — Egy magyar orvos önfeláldozó küzdelme a fertőző mikrobákkal Budapest, február 3. (A Prágai Magyar Hir- Jap munkatársától.) Minden metropolis mel­lett gomba módra nőnek fel az elővárosok, amelyekben a szociálisan gyengébb rétegek húzódnak meg, a letörtek, elszegényedettek, a gyárak uumkásnépe, amely kora reggel vo uatokorn, villanyoson, gyalogszerrel beözönlik a városba, a gyárakba, üzletekbe, irodákba s késő este tér haza, hogy fáradt teste kipi­henje a robotos munka fáradalmait. Tömeg- lakásokban, szegényes viskókban, földalatti odúikban, szól járta barakokban húzódik meg a paupertás üópe, osak úgy tengeti az életét, rendesen táplálkozni, ruiházkodni nem tud, az ólet örömeiből vajmi kevés része van. Csak természetes, hogy ennek a társadalmi osz­tálynak meggyöngült szervezete kevés ellen­állást tud kifejteni a támadó betegséggel szemben s a Pandára szelencéjéből kirontó badllus- hadseregek nagy pusztítást régeinek a sze­génység soraiban. A népegészségügy legsúlyosabb feladatai vár­nak itt megoldásra. Ilyen ezegénytelap Pesterzsébet városa, amelynek lakossága az urbaaizmus hatása következtében rohamosan növekszik, az el­múlt tiz esztendő alatt megkétszereződött, 35.OOO-ről 75.000-re emelkedett. Szegény, föld­hözragadt népség lakja s igazán szívfacsaró látvány a Hangyatelep, ahol több mint 1600 lélek lakik földalatti bódékban, a legkeserve­sebb viszonyok között. 75.000 lakosából 24.000 az ellátatlan. És ez a szegény város néhány év óta nemzetközi hírességre tett szert, a világ legelőkelőbb orvosi folyóiratai foglal­koznak vede, külföldi hírességek, a népegész­ségügy nemzetközileg ismert szaktekintélyei jönnek el viszonyait tanulmányozni s az egyik legelőkelőbb német népegészségügyi folyó­iratban, az Archív für Soziale Hygienie und Demographie címűben 30-lapos nagy tanul­mány jelenik meg ezen a címen: Das Tuber- kulose-Rátsel von Pesterzsébet und ein Vor- sohlag zu seiner Lösung. Miben áll a pesterzsébeti rejtély ? Erre a kérdésre nagyon szemléltető felele­tet ad egy statisztikai táblázat, amely 1925-től kezdődőleg a magyar városok tüdőbetegség­ből bekövetkezett halálozási arányszámát mu­tatja be ötvenkét magyar város szerepel ebben a statisztikába® s a városok a halálozási arány növekedése szerint vannak csoporto­sítva­1925-ben legkedvezőbb az arány Kisújszállá­son, 1-2 ezrelék, legkedvezőtlenebb Gyulán, 5-3 ezrelék. Pesterzsébet 2.9 ezrelékes morbi­ditásával a 36. helyen szerepel. De már 1926- ban 13 hellyel rukkol előre s a 23. helyre ke­rül, 1927-ben a 17. helyen van, 1928-ban már a hatodikon, 1929-ben a negyedik helyen lát­juk, 1830-ban a másodikon s 1931-ben 1.1 ezrelékes aránnyal már az első helyen áll, megtartja helyét 1932-ben és 0.8 ezrelékes arányszámmal rekordot is te­remt, mert ilyen kedvező tubxkulotikus halálozási arányszáma soha egyetlen magyar városnak nem volt. Szervezett mimka a baktériumok ellen Mi történt Pesterzsébeten? — ez a kérdés izgatja a laikusokat s szakembereket is egy­aránt, nemcsak Magyarországon, hanem kül földön is. Nyomasztó szociális és gazdasági vi­szonyok között hogyan tudtak ebben a város bán ilyen kedvező eredményt elérni? Egyszerű a felelet. Pesterzsébeten 1925 julius elsejével meg­kezdték a tervszerűen megszervezett tuber­kulózis elleni küzdelmet. Elmek a gyönyörű orvosi -és ember baráti in­tézménynek megszervezése és irányítása egy érző ezivü, szociális gondolkodású, nagy kép­zettségű s szervezőképességü orvosnak az ér­deme. Szalai Jenő dr., a pesterzsébeti városi tüdőgondozó-intézet vezető-főorvosa érte el buzgó munkatársaival rövid egy évtized alatt a csodálatos eredményt. Csak a megszervezett küzdelem segit Köztudomású, hogy a tuberkulózis a legve­szedelmesebb népbaj, amely rengeteg áldoza­tot szed. Magyarországon egv esztendő alatt ebben az egy fertőző betegségben háromszor annyi ember hal meg (15.000), mint az ösz- szes többi fertőző betegségben együttvéve. A tuberkulózis áldozatait főleg a 15—25 éves korhatáron belül szedi, tehát abból a korból, amikor a teljes munkaképesség bontakozni kezd s amikor az ember nevelésébe, képzé­sébe fektetett tőke és munka meghozná a ka­matjait. Nem kedvezőbb a helyzet a külföldön sem. Hiszen még Dániában és Hollandiában is, ahol a tuberkulotikus halálozási arány a leg­kedvezőbb, a járvány leküzdésére fordított óriási pénzáldozatok dacára a tuberkulózis háromszor annyi lelket ragad el, mint az ösz- szes többi járványos betegségek együttvéve. Az államnak hallatlan károkat okoz ez a rettenetes népbetegség. A Deutsche Zentral- komitée zűr Bekámpfung dér Tuberkulose je­lentése szerint Németországnak a szörnyű ragály évenként 4—5 milliárd márka kárt okoz. Egy magyar statisztikai kimutatás sze­s miután éppen egyszerűségénél fogva ez a szer a legalkalmasabb a tömegek kezelésére, Pesterzsébeten a Frledmann-szeire alapítot­ták a megszervezett munkát. Tuberkulotikus- tÖrvény hiányában Pesterzsébet városi sza­bályrendeletet alkotott, amelynek értelmé­ben az orvosok kötelesek már a kezdő tuberku- loíikus beteget bejelenteni. Ez a szabályrendelet módot adott a főomvos- nak, hogy a szegény lakosság között már a kezdő eseteket felkutassa és idejekorán be­oltsa Friedmann-szerrel. Ha a bejelentett beteg már súlyosabb és fertőzőképes állapotban van, akkor — mi­után nem lehet öt a fertőzőképesség egész tartamára kórházba elhelyezni, vagy mert már addig is fertőzhette vele együtt élő csa­ládtagjait, — a családtagokat megelőzés cél­jából szintén mind beoltják. Bár a közép­súlyos tuberkulotikus betegeknél is igen sok­szor érnek el a szerrel elvi tathatatlanul szép eredményeket, de a fösulyt a kezdő-esetek felkutatására, be­oltására és a profilaktikus oltásokra fekte­tik, mert ilyen eseteknél alig 1—2 száza­lékban hagy' cserben a Friodmann-szer, A pesterzsébeti tüdőgondozó telekkel, épü­lettel, Röntgen-felszereléssel s egyszerű fe­hér puhafa-butorzatával mindössze 32-000 pengőbe került. Pesterzsébet munkája mu­tatja meg a követendő utat, miként lehet a legcsekélyebb befektetés­sel, de a legnagyobb szervezettséggel s munkával a szörnyű népbetegség elleni harcot megvívni. 1925 julius 1-től 1931 julius 30-ig, tehát hat év alatt, a tüdőgondozó összes költségei 133.671 pengőt tettek ki s ezalatt az idő alatt 11.000 tuberkulotikus beteget részesítettek Fried- mann-féle kezelésben. Égy-egy beteg tehát a városnak átlagban 12 pengőjébe került. Nagyszerű eredmények Egy gyógyszer, egy orvosi eljárás bírálatá­nak egyetlen kritériuma van: az eredményes­ség, ez pedig száz százalékban igazolja a pesterzsébeti módszert. Pesterzsébeten a tüdőgondozóban 1925 julius elsejétől a mai napig 12.327 beteget oltottak be. A gyógyulá­sok között szinte csodálatos esetek vannak. rint ez az összeg Magyarországon évenként 1200 millió pengőt tesz ki, tehát meghaladja a teljes költségvetést, A tuberkulózis elleni harcot csak szerve­zettséggel lehet megvívni. A pesterzsébeti tüdőgondozó Szalai főorvos lelkes agitáoiójára Pester­zsébet megszervezte a tüdővész elleni küz­delmet. Olyan módszert kellett választani, amely a mai elszegényedés állapotában is következetesen és az egész lakosságot felöle­ljen keresztülvihető. Miután Szalai főorvos több ezer beteg gyógykezelésénél arra a ha­tározott meggyőződésre jutott, hogy Friedmann Frigyes Ferenc berlini egye­temi tanár szerének átlag kétszeri ideje­korán való beoltásával nagyobb, gyorsabb és tartósabh eredményt lehet elérni, mint minden más kezelési móddal, A Gyógyászat Tudományos Közleményei cimü folyóirat 71. évfolyamában Szalai főorvos 139 ilyen súlyos esetet s gyógyulást ismertet. Az első fokon a kezelés csaknem 100 százalék­ban eredményes. De másodfokú aknái és bar­ma dfokuaknál is kedvező eredményeket ér­nek el, amit az alábbi kis statisztika mutat: Nyilvántartott betegek Gyógyultak 1931 548 288 1932 566 296 1933 607 340 1934 619 396 Szalai főorvos teljes joggal fejezi ki a nem­zetközi szakkörök előtt is azt a véleményét, hogy a Friedmann-sze-r alkalmazásával a tuber­kulózist belátható időn belül ki lehet ir­tani, ha minden kezdődő esetet, minden tuberku­lózisban gyanúsat s minden egyént, aki fer­tőzőképes tuberkulotiikussal lakik, beoltanak, még pedig lehetőleg gyermekkorban. Felébred a külföld érdeklődése Óriási nemzeti, faji, gazdasági fontosságú kérdésről van itt szó, sőt az egész emberiség nagy problémájáról. Nem csoda, hogy amikor dr. Szalai közlemé­nyed, amelyek egyszerű statisztikai adatokat tartalmazlak, Pesterzsébet rohamos előruk- kolását a halálozási táblázat legkedvezőbb helyére juttatták, a külföldi szakkörök érdek­lődése egyszerre feltámadt s a népegészségügy nemzetközi tekintélyű korifeusai sűrűn jelentek meg Pesterzsébe­ten, hogy a „rejtélyt14 tanulmányozzák. Közöttük volt Téohoueyres reimsi, Papa- oostas brazíliai, lsaacon brazíliai orvospro­fesszor, akik mind a legnagyobb el ragad látás hangján nyilatkoztak a Pesterzsébeten tapasz­taltakról. De a legnagyobb jelentőségű volt Roesle E. dr.-nak, a Reichsgesundheitsaml (vezetőjének látogatása 1932 novemberében. Igazi német alapossággal vizsgált meg mindent s tanul­mányának eredményét feltűnést keltő mun­kában publikálta. Missziójának különös jelen­tőséget ad, hogy maga a német kormányzat küldte ki a pesterzsébeti eredmények tanulmányozása végett. Laikusok szemében talán idegenkedést kelt, hogy német orvosoknak egy német gyógyszer ■hatását Magyarországon kell tanulmányoz- náoik, de ez az orvostudomány történetében nem feltűnő. Maga Roesle professzor írja, hogy a német orvosok két évtizeden ál szen­vedélyes harcol vívlak Semmelweis felfede­zése ellen, pedig az egyszerű s la tiszt lkai vizs­gálat ezt a haszontalan harcot egy-kettőre megszüntethette volna. Dr. Szalai most sta­tisztikát terjesztett a világ elé s ezt a statisz­tikát meg kell vizsgálni. Nemzetközi bizottságot! Roesle kormányfőtanácsos nemcsak Pest­erzsébet lakásviszonyait és szociális viszo­nyait tanulmányozta, hanem számtalan Fried- imaun-szerrel kezelt beteget nézett meg. A legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a pest- erzsébeti kísérletnek, de okvetlen szükséges­nek tartja a halálozási statisztika mellett a megbetegedési és gyógyulási statisztika pontos kidolgozását is. Beszámolójának lé­nyege az, hogy az itt észlellek oly mély be­nyomást gyakoroltak rá, hogy azt az indít­ványt teszi, miszerint okvetlen szükséges egy nemzetközi bizott­ság kiküldése, mely a pesterzsébeti eredményeket az általa előirt módon a morbiditási és letalátási sta­tisztika szempontjából s megvizsgálja. Ha en­nek a felülvizsgálatnak az eredménye is ked­vező lesz, ugv ennek igen nagy kihatása lesz a tuberkulózis elleni küzdelemre. Az indítvány olyan tekintély részéről hang­zott el, hogy nem maradhatott hatás nélkül. A pesterzsébeti rejtély s Roesle indítványa a népszövetség egészségügyi bizottsága elé került. A Prágai Magyar Hirlap elsőnek jelentheti azt az eseményt, hogy a görög kormány népszövetségi delegátusa indítványt tett a népszövetségi bizottság kiküldésére. Miután egyetemes emberi érdekről van szó, igen valószínű, hogy a népszövetség egész­ségügyi bizottsága hamarosan ilyen irányú határozatot hoz s így a világ érdeklődése új­ból a magyar kulturmunkára irányul. mi ■■■■ BRISTOL.... BRISTOL.... j BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolálta­tásban vezeti Szoba teljet ellátásai személyenként napi 12 pengőért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom