Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-28 / 49. (3380.) szám
2 Sajtóháboru a sajtószabadság kórul A Venkov a legerélyesebb rendszabályokkal fenyegeti meg Krantár lapját Prága, február 27. A cseh sajtóban viharos vita folyik a sajtószabadság elvi és gyakorlati kérdéseiről. A vitát a Národní Listy vasárnapi cikke váltotta ki. A Národní Listy azt igyekezett 'ugyanis bizonyítani, hogy a lap él kobzása külföldön rossz hatást váltott ki, amennyiben egy dán lap facsimilében mutatta be a nemzeti demokrata lap közgazdasági oldalát, ahol az oldal felét tevő közgazdasági vezető cikk helyén üres fehér folt maradt, mert a cenzúra elkobozta a valutaintézkedések ellen szóló cikket. A dán lap azért fordított figyelmet a kobzoít oldalra, mert a megmaradt másik cikk dán vonatkozású volt. A Národní Listy a dán lap megfelelő oldaláról készíttetett klisét 'és vasárnapi száma első oldalán mutatta be. A Venkov hevesen támadja ezért a demokrata lapot s szemére veti, hogy „1919-ben, a Magyarországgal való fegyveres konfliktus idején, amikor a nemzeti demokrata, párt ugyancsak ellenzékben volt. szintén hasonló kíméletlen kampányt vezetett s abban még a legkényesebb államérdekeket sem kímélte.“ „Nem engedhető meg, — írja a miniszterelnök pártjának lapja — hogy a nemzeti demokrata párt és annak sajtószervei továbbalkalmazzák e kártékony módszereiket. A demzeti demokraták ellenzékiségére az állam nem fizethet rá azzal, hogy megengedje a belső gazdasági fejlődés veszélyeztetését s külföldi hitelének aláásását. Azok, akik a nemzeti demorkata pártot az állam legélétbe- vágóbb érdekeit veszélyeztető ellenzékiség vizeire vezették, legyenek meggyőződve afelől, hogy semmi védekezési eszköztől nem fogunk vissza- riadni.“ A Národní Listy vezércikkben védekezik a támadások ellen s a sajtószabadság eszméjét védelmezi vezetőcikkében. A demokrácia lényege nem engedi meg a lojális ellenfél elnémitasát — írja egyebek között a lap —. Minden szabad állam,polgárnak jogában vau megtudni azt, .mi szól a kormány mellett s lojális formában mit hoznak föl ellene. Úgy vélem, nem vagyunk sem a bolsevista Oroszországban, sem a hitlerista Németországban, seun a fasiszta Itáliában, hanem a demokratikus csehszlovák köztársaságban. A kormány elvégre nem azonos az állammal, a kormányok buknak, az állam megmarad. Ha valaki kifogást emel a kormány ellen, ebből még nem következik, hogy az állam ellen beszél. Hivatali ténykedésük közben a miniszterek is elkövethetnek büntetendő cselekményt, a miniszterek büntetőügyi felelősségrevonásá- ról szóló törvények, melyek ima minden alkotmányos államban s igy nálunk is megvannak, egyenesen föltételezik ezt. A kormány ténykedésének puszta kritikája magában még nem tartalmaz büntetendő cselekményt, ellenkezőleg a jogos kritika a demokratikus államban megengedendő, enélkül nincs demokrácia. Mi államalkotó ellenzék vagyunk — mondja a cikkiró alább — s elvitathatatlan jogunk a kormány intézkedésekről jogosult kritikát mondani. Ezt a jogunkat nem engedjük elvenni. Ha a kormánypártok tovább folyta íják lapjaink rendszeres kobzását, ez nem a mi kárunk desz. Az igazság győzni fog. Helyénvaló lett volna, hogy a nemzeti demokrata párt ezeket a sízabadságeszméket ne csak most hirdetné, amikor ellenzékben van, hanem akkor is érvényesítette volna szép elveit, amikor még a kormányban volt, s akkor se feledkezzék meg róluk, ha újból a kormányban lesz, A cseh néppárt délutáni lapja, a Prazskv Veoerník szintén hozzászól a tárgyhó? „Demokrácia és a sajtószabadság" címen. A vezető helyen közölt háromhasábos cikkben egyebek között ezeket írja: — Az ntóbbi időben gyakran történik nálunk kobzás éspedig nemcsak az államellenes, de az ellenzéki lapoknál is. Minden újságíró és minden demokratikus gondolkodású polgár megkívánhatja, hogy az állam szervei ne veszélyeztessék a sajtószabadságot. — Mi mindig rajta leszünk, hogy a sajtószabadságot, a demokrácia eme hatalmas fegyverét megA balkánpaktum bolgárellenes óvintézkedéseket is tartalmaz Athén, február 27. Hivatalosan, megcáfolják a hírt, hogy Roselli. a külügyi hivatal igazgatója állítólag Szófiába utazott, hogy ott a bolgár kormányt rávegye a balkán-paktumhoz való csatlakozásra.. Hivatalos helyen egyúttal közölték a paktumnak újabb részletét is, amely védekezésül szolgál a szerződéshez nem csatlakozott balkán-államok esetleges fenyegetése ellen. A szerződés etre az esetre a következő intézkedé- eket foglalja magában: 1. A kereskedelmi viszony megszakítása. 2. Gazdasági és politikai kizárás. 3. Közös lépés a népszövetségnél, A. szerződést aláíró hatalmak úgy vélik, hegy ezek az elhárító intézkedések elegendők. Erre való tekintettel tehát a balkán-szerződésben nem vettek be katonai intézkedéseket. Hétfőn Athéniben megkezdődött a nagy külpolitikai értekezlet, amelynek feladata a balkán-szerződéssel kapcsolatos kérdések letárgyalása és tisztázása. Ezen az értekezleten megjelent Venizelos is. aki hosszabb idő óta itt találkozott először Chal- daris miniszterelnökkel, aki nemcsak politikai, de személyes ellenfele is. A két államférfi öz értekezleten sem érintkezett egymással. Hogy a helyzet kínos voltát enyhítsék, az ellenzék többi vezérei is a tereimbe lépésükkor sem Venizelossál, sem Ohaldarissal nem fogtak kezet, hanem csak Maximos külügyminiszterrel. Az értekezletet ma folytatják. felles a Ilii® Miiiaürsiíi' is Lengyelország között Kuiiurá-is egjfa.imatiWás A lengyelországi néniéi kisebbség íÉsnegatía PilsuOski kormányát Berlin, február 27. Jelentettük, hogy a január 20-án kötött német-lengyel barátságos szerződést a napokiban Varsóban ratiiikálták- A ratifikálás után tovább folynak a tárgyalások Lengyelország és Németország között s a két hatalom elhatározta, hogy a politikai kapcsolatokon kiviil a közélet minden terrénumán igyekszik kiépíteni a barátságos viszonyt. A lóét állam politikai, tudományos, művészeti és társadalmi szervezetei állandó összeköttetésben maradnak és a barátság légköréiben közösen fognak dolgozni. A sajtó, az irodalom, ■■■■■■HMiiiiiiiiiiiwiiiiiiwfwiiimiHraM^awBiiiiiiiiiiwriri'iiiwiiir őrizzük és azt fölöslegesen ne korlátozzák. Közvetlenül azokhoz a hatóságokhoz fordulunk, amelyek a cenzúrát irányítják, hogy a cenzor ceruzájával csínján bánjanak. Mert nemcsak a ;tni népünk, hanem az egész demokratikus világ veleszületett ellenérzéssel fogadja a sajtó szabadságába való önkényes beavatkozásokat, mert enélkül egyáltalán nem volna demokráciánk, hanem káplárok alárendeltjei lennénk, akik azt hiszik, hogy a a rádió, a színház és a mozi világában teljes lesz a kooperáció. Kellemes meglepetést keltett Varsóban, hogy dr. Pánt, a szenátus német frakciójának vezéré a tegnap esti ülésen pártja nevében nyilatkozatot olvasott föl, amelyben kijelentette, hogy a lengyelországi németek a németlengyel meg nem támadási szerződés megkötése után pozitív formában támogatni óhajtják a lengyel kormányt és föladják eddigi ellenzékiségüket. A lengyel-német belső együttműködés kül®ő jeleként a lengyelországi német I parlamenti frakció a szenátusban a Pil&udski- i féle költségvetés'mellett szavaz. gondolatokat és vágyakat úgy ei lehet nyomni, mint a jobbágy roíbot korában ... — fejezi be cikkét a lap. A néppárt estilap cikke, úgy látszik, válasz akar lenni a Venkov cikkére s helytelenítése annak a fenyegetésnek, melyet a Venkov a következő szavakban adresszál a Národni Listynek: „Semmi védekezési eszköztől nem ( riadunk vissza." Nem nehéz eltalálni, mire gondolhatott a Venkov. Második s®eeep6sziás Ida: fadk BaldwÍH (14) Mary Ix»u hirtelen olyasmit érzett, mintha j tündérmesében élne, aiho] szolgál áttevő szel-' leniek és terülj-asztalkák tűimnek elő a leve-! gőiből. Követte a fehérítőiényes Hildát, aki 1 olyan csodaszép hálószobám vezette keresztül, j aimihez foghatót Mary Lou miég soha életéiben nem látott és bevitte a hatalmas, zöld és mályvaszínű árnyalatokkal díszített fürdőszobába Széles, soktüfcnös öltözőasztal állt benne, rajta bosszú sorban kristáilyüvegéctskék szi-1 neíj, faragott dugókkal és lapos .kristály-tégelyek. A tégelyek tele krémekkel és szépítő - szerekikel, amelyeknek olyan éttvágygerjeezto volt a sziimük. hogy Mary Lou legszívesebbem megkóstolta volna őket. Hilda nehéz damaszttörüliközőket, színes mosdókeztyüket, púder-tártát és pamacsot vett elő. kinyitott egy kis dobozt, melyben vadonatúj fésű és kefe volt, aztán megkérdezte, hogy kiván-e még valamit Mary Lou és kimen t. Mary Lou megmosta az arcát ás kezét, meg- fésülködött és bepuderezte szemtelen kis orrát. De ezt mind valauni édes, lusta álomhan- gulatban csinálta. Ebben a szobában miég a törülközők is különlegesek voltak. Elragadtató pillantással nézte a csillogó zuhany nehéz üveggomiibját. Ilyet se látott még soha, az „alkalmazkodni-tudást" pedig már odáig vitte köziben, hegy, ha Hilda most azt mondja, fúródjon meg a miély, halványzöld márványmedencéiben vagy álljon a zuhany vékony viz- szálai a]á — hát habozás nélkül megteszi! Körüljárta a szobát és .megszemlélte a világos zöld falakat, melyeket kékesebb árnyalatú zöldben tartott különös virágimiuták diszi-( [ lettek. Éppen (megállapította, hogy olyan a I faj, mint a nőszirommal bevetett kert, mikor ! Hilda kopogott az ajtón és jelentette, hogy az ; ebéd már várja- Mary Lout. A lány enged el- I mesen otthagy ta a gyönyörű fürdőszobát és u még gyönyörűbb hálószobán keresztül visz- szament a nappaliba. Közben egyszerre csak rájött, hogy embertelenül éhes. Hilda már eltűnt, de Peter miég ott maradt pár pillanatig, hogy megkérdezze, elég erős-e a tea és nimes-e Mary Lounak valami egyéb kívánsága. Aztán ő is kiment. Mary Lou egyedül maradt és őszinte gyönyörűséggel, valamint egyre növekvő étvággyal bámulta a dúsam -megrakott asztalkát. Nagy szelet narancssárga dinnye, fehéiiiu- su hal, a csészéiben forró, illatos tyukleves. vékonyra vágott fekete kenyér, amit Mary Lou különösen szeretett, de pirított zsenitye- s/eletek is, jószága friss vajjal megkenve, i bárány sült, főtt burgonya, tejföllel leöntve és vissza bujtatva óvatosan lefejtett héjába, tejben főtt zöldiborsó, tea édes tejszínnel és citrommal és valami furcsa gyümölcs-desszert, csupa hab és -édesség, olyasmi, amiért él-hal minden fiatal lány. Mary Lou nemcsak kis, piros szájával élvezte az ételt, hanem a szemével is. Minden csodaszép volt, az abrosz, a kristálypoharak, az ezüst evőeszközök; az ebédkészlet, meleg sárga és barna színeivel, mintha őszi csendélet lenne. Mary Lou még sosem látott ilyen szép porcellán t. Szinte sajnálta, hogy a végén még- j is csak be kellett csengetnie Pétért aki1 megkérte, hogy7 az ebéd végével hívja be — i és tűrnie kélJlett, hogy kivigye a maradókokat, j A csendes, ügyes Hilda közben visszaicsusz- tatta az asztalkát falbaépiteti rojtekébe. Alighogy a szobalány kiment, megjelent Mirs. Loriitmer. Egyenesen a pamlaghoz ment és leült Mary Lou mellé, aki jóllaikóttan és megbékélten, éppen újból elövette a folyóiratokat. Az asz- szony kezébe fogta a lány két kezét és mosolyogni próbált. — Jó volt az ebéd? És elegendő volt? Nem kíván még valamit? Azt gondoltam, hogy szívesebben veszi, ha itt az én szobámban szolgáltatom fel az ebédjét. — Nagyon őrülten neki — felelt Mary Lou félénken — és minden nagyon jó volt. Csak érzem, hogy visszaéllek a... — Nem — vágott -közbe Mrs. Loprimer gyorsan — sajnos, inkább mi elünk vissza a maga kedvességével. — - Megállt, mert meglátta a fia fényképét- és utána nyúlt. Mary Lou elpirult. — Én ■ ■. éu levettem a könyvespolcról... — Travers képe — szólt az asszony szomorúan. —- Vattáiba i Í ven volt. Most... más. Hiszen látta. Amint már mondtam magának, tulajdonképpen teljesen egészséges, csak éppen, mióta a háborúból hazajött, elvesztette minden érdeklődését az élet iránt. 1915-ben ; vonult be. amikor tizenhét éves volt. Az angol ! hadi repülőknél szolgálta végig a háborút. A háború utolsó nyarán Londonba ment szabadságra és ott megismerkedett egy lánnyal. Deli ght Hanfordmak hívták és amerikai lány volt, de állandóan Londonban élt. A fiú őrülten beleszeretett... és* úgy látszik, a lány is szerette. Mielőtt visszament a frontra, feleségül vette ... legalább is ezt mondja — Csak mondja? —ismételte meg Mary Lou csodálkozva. — Igen- Tudniillik képtelenek voltunk a házasságnak valahol is nyomát találni vagy felkutatni a lányi. A megbízóttaink évekig | ; nyomoztak. A dolog úgy történt, hogy alig; 1 éri vissza Travers Francia-országba, lelőtték ; a gépét és ő fogságba került. A fegyverszünet | után hazaengedték. Tulajdonképpen neon, vesztette el az emlékezőtehetségét — illetve •.. nehéz azt elmagyarázni. Egy időre elvesztette az emlékezetét és nem tudta, mi történt vele a német hadifogoly-kórházban és később a fogolytáborban. Emlékezete ott, zárult le szabadságának utolsó napján, Londonban- Ez volt az esküvője napja. Úgy meséli el. hogy a házasságkötés délután történt és a szertartás után ő egyenesen kiment a pályaudvarra, hogy visszatérjen a frontra. Mióta itthon van, lassan, apránként visszaemlékezett mindenre, eszébe jutottak a frontra-utazás részletei, a pár nap, amit még szolgálatban töltőit, u'.clsó,, szerencsétlen felrepülése és fogságának eseményei. Csakhogy ... egy rögeszméje van- Ezzel a lánnyal függ össze, akit sehógyse sikerült felkutatnunk. Semmi már nem érdekli, semmi mással nem törődik. Én már eget- • földet megmozgattam, hogy megtaláljam a lányt. Minden hiába volt. —í. És . •. ön nem hiszi, hogy elvette... a lányt, bár ő ezt állítja? — kérdezte Mary Lou. — Magam se tudom, mit higyjek — felelt reménytelen hangon az asszony. — Travers ezt állítja, de a házasságkötésnek sehol semmi nyomát nem találjuk. — Milyen borzalmas! Neki is és önnek is! — mondta Mary Lou és az ismeretlen lányra gondolt, akit Lorrimer szeretett. Talán valóban a felesége... táléin ma már azt hiszi, hogy az özvegye. Vájjon merre lehet? Meghalt talán? Londont bombázták az ellenséges repülőgépek, talán akkor? Vagy valamilyen gyors betegség végzett vele? Az is lehet, hogy ellfelejtette a fiút. Neim, az nem lehet. Ezt a férfit, ahogyan ma ól, talán el lehet felejteni, de azt a nevető fiút, akit az a látny szeretett, akiihez feleségül ment, azt soha Mrs. Lorriimer most egyszerre Mary Lou felé fordult. A lány hirtelen megdöbbenéssel, önkémytelenűl elhúzódott tőle, mert az asz- saouy szemében a hajszoltságraak, az utolsó, veszendő reménységnek, a kétségbeesett könyörgésnek- olyan szivettépő pillantását látta és kezei olyan görcsösen szorították az ö kezét, hogy megrémült. Folytatjuk <PM<M-iMAGkAR-HTRM!> ■UHUI 11II IliiII | ■ 1934 február 28. szerda.
