Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-27 / 48. (3379.) szám
4 ;n> Asszonyok u£ja az élei mélységei felé... Hivatalos rémregény a leánykereskedelem alvilágából ^RXGM-A^AG^ARHIRIiro __________________________ Ge nf, februr 26. A népszövetség fővárosában nemcsak a nagypolitika szálai futnak össze, hanem az emberiség és a humanitás úgynevezett évszázados pőréinek aktáit is itt beszélik meg ég — teszik félre. Az emberiség pőréi közül talán a legnyomasztóbb ég legromantikusabb az, amelynek mázsás aktacsomójára vörös ceruzával irta fel a láthatatlan Iktató: „Leány és gyerekkereskedelem, prostitúció." Ezekben az aktákban a modern emberiség erkölcstörténelmének legsötétebb fejezetei vannak megírva. A népszövetség most hozta nyilvánosságra az első hiteles adatokat erről a szörnyű témáról, amelyről mindeddig csak a kolportázslapok hasábjain olvashattunk több-kevesebb regényességgel fűszerezett hajmeresztő történeteket. Ezek az adatok, amelyek most kerültek nyilvánosságra és Genf szenzációkhoz szokott ujságiró- társadalmában is őszinte feltűnést keltettek, nem a kolportázsirók lobogó fontáziájából ugrottak ki, hanem szűkszavú és száraz rendőri jelentésekből valók. A népszövetség hivatalos jelentése hű képet ad nemcsak az úgynevezett kul- turvilág erkölcsi viszonyairól, hanem élénk színekkel rajzolja meg azokat a barbár állapotokat ás, amelyek egyes tengerentúli országokban uralkodnak. A „mellékucca" költészetét ez a jelentés egyszeribe szétpukkasztja, eloszlik e kérdés felől minden szines romantika és marad a puszta klinikai kép. amelynek visszataszító volta kiáltó vád a civilizáció gangszterei ellen. Vengerhák A soknyelvű és valóban gazdag aktacsomóban megtalálható a budapesti rendőrség jelentése is. Ebben a jelentésben egész sereg olyan megdöbbentő adatra bukkanunk, amelyek a budapesti színházi és pénzvilágban egy időben ismert személyiségekkel vannak nem a Ieghizelgőbb kapcsolatban. Egyike a legérdekesebb eseteknek azonban az, amelyet a budapesti rendőrség karöltve az olasz rendőrhatóságokkal egy nápolyi ügyvéd felesége ellen folytatott le. Az előkelő urihölgy, aki igen gyakran fordult meg a magyar fővárosban és mindig a legelőkelőbb színházi és irodalmi körökkel érintkezett, ügynöke volt az egyik legveszedelmesebb leánykereskedelmi szervezetnek, amely a szerencsétlen magyar lányokat a Távol- Keíet ópiumgőzös mulatóinak alvilágában sü- lyesztette el. Az előkelő olasz hölgy nyolc budapesti barátnőjét csábította külföldre és juttatta a. leánykereskedők kezére. Ez az asszony, ahogy mondani szokás, kettős életet élt, nappal a dieztingvált társasági dáma szerepét játszotta, éjszaka pedig a legvadabb szenvedélyeinek hódolt, már csak nem is kétes lebujokban. Egész sereg budapesti asszony hagyta el a magyar fővárost ennek a hölgynek társaságában azzal, hogy külföldre megy karriert csinálni. A barátok és tisztelők kikisérték a hölgyeket az állomásra, ahol azzal a büszkeséggel vegyes lemondással búcsúztak tőlük, hogy ismét egy szép magyar csillag fog valahol az olasz vagy francia ég alatt felragyogni a jólét és boldogság fényében. Ki tudta, hogy a nagy világ micsoda komor, soha meg nem hajnalodó éjszakái nyelik el a magyar főváros szép asszonyait. Hasonlóan sok dolgot adott a magyar rendőrségnek egy artista-társaság vezetője is, akit a budapesti rendőrség megkeresésére Beirutban le is tartóztatták. Amint ismeretes (hiszeD a háború előtti idők egyik legnagyobb sikerű regényében, a „Vengerkák“-ban irta meg Pásztor Árpád a messzi idegenbe hullott magyar artistalány sorsát), Budapestről kerülnek ki az artistavilág legtehetségesebb és legszebb tánccsillagai. A magyar lányok közül nagyon sokan vetődnek el Keletre, különösen Ankarában fordul meg sok magyar artista lány s aztán innen sodorja el végzetük őket távolabbi tájak felé, ahonnan már nincs többé visszatérés. Varsó, Belgrádi a szenvedés állomásai A magyar lányokhoz hasonló sors vár rendszerint a lengyel lányokra. Varsó az úgynevezett leánykereskedelmi piac egyik legfontosabb pontja és ez a magyarázata annak is, hogy ebben a városban szinte iparszerben foglalkoznak egész családok leány- és gyermekkereskedelemmel. 'A varsói rendőrség jelentésében egész 6ereg fantasztikus eset olvasható, de ezek között is rendkívüli helyet érdemel a húsz éves S. G. esete, aki a fiatal kora ellenére valósággal vezére volt a minden hájjal megkent lengyel leánykereeke- dőknek s akit egyik áldozata borzalmas kegyetlenséggel meggyilkolt a múlt évben. Hasonló érdekes eset az is, amely két tizennyolc éves lány ,,vállalatáról* számol be, ez a két fiatal lány iparszerben foglalkozott gyermekkereskedelemmel és a lengyel városok kültelkein és a nagyobb forgalmú vasúti állomásokon felhajtókat és ügynököket alkalmaztak, akik rendes jutalékot kaptak tőlük. A legnagyobb szerepet ebiben a rubrikáiban a közép- és keleteurópai államok játszálk. Igen gazdag és színes a jugoszláv rendőrség jelentése is, ami érthető, hiszen Belgrád már a háború előtt is úgynevezett ,,flottaiházisa“ volt a leányfcereskedők világszervezetének. A jugo- goszláv jelentésben az az érdekes, hogy rengeteg olyan személyiség szerepel benne, akik előkelő társadalmi állást töltenek be. Egy igen jónevü és magyar körűikben is jól ismert festőt tartóztatott le nemrégiben a rendőrség, aki modelljeit rendszerint továbbadta a leánykereskedelmi szervezet ügynökeinek. A festőnek Nagykikindán volt igen előkelőén berendezett villája, s ez a villa számos fiatal élet nyugalmának volt utolsó állomása. Valóságos kolportázs-regény annak a jól- ismert és dúsgazdag zombori gyárosnak az esete is, aki egy újvidéki asszony tizenhat- éves leányát a szó legközönségesebb értelmében megvásárolta. Nem kevésbé érdekes egy zentai kereskedő 'esete sem, aki valóságos háremet rendezett be magánák az összevásárolt lányokból. Két 16 éves leányt vásárolt például közvetlen iletartóztatáLoudon, február 26. Löwenstein bankár és mű- stlyemkirály halála — aki néhány évvel ezelőtt a La Manche csatorna fölött haladó repülőgépből a tengerbe ugrott — annakidején a legnagyobb feltűnést keltette az egész világon. A különös öngyilkosság háttere mindeddig ismeretlen volt. A legkülönbözőbb verziók kaptak lábra akkoriban. Most végre Jolin Willaim Bell, a híres angol magándetektív, feltárja az öngyilkosság előzményeinek részleteit és az ő adatai hatnak legvalószínűbben az eddigi verziók között. Bell angol biztositó társaságok meg bízásából derített fel rejtélyes biztosítási eseteket, feladata folytán összeköttetést tartott fenn úgy a londoni alvilággal, mint az előkelő félvilággal és hivatása teljesítés'© közben került összeköttetésbe Löwensteinnel is. — Egyike vagyok a keveseknek, akik tudják, hogy mi minden játszódott le a titokzatos Löwenstein életének utolsó huszonnégy órájában. Azt hiszem, én voltam az utolsó — titkárai kivételével — aki Löwensteint életben látta. A rejtélyes ékszerlopás Bell két évvel halála előtt ismerkedett meg Lö weneteinnel egy megbízatása folytán. Löwenstein akkor Biarritz mellett lakott egy kastélyban. A pénzmágnás nagy házat vitt, állandóan 50—60 embert látott vendégül ég ilyen költekezés mellett hetenint 20.000 fontba került a háztartása. A londoni biztosító társaság egy napon a követ, kező táviratot kapta: „75.000 font értékű ékszereket loptak el tőlem Löwenstein/' Bellt bízták meg a rejtélyes bűntény felderítésével. Bell azonnal elutazott a kastélyba, ahol a legnagyobb zavar urlakodott. — Löwenstein — Bell szerint — nem tudott semmi felvilágosítást adni. A helyiségben, amelyben a rablás történt, kéznyomokat fedeztem föl. Felderítettem a titokzatos ügyet, de még ma sem beszélhetek róla. ea előtt a „-zentai szultán “ — fejedként ezer dinárért, amit a leányok szüleinek fizetett ki Singapur kulisszái mögött A leánykereskedelem igazi hazája természetesen nem Európa, ahol csak eseteket lehet felsorolni, a gyarmati országokban virágzik igazán ez az iparág, ott, ahol nemcsak esetekről van szó, hanem a leánykereskedelem mélyen gyökerezik a talajban és szinte íkiirthatajtlian- nak látszik a gyarmati hatóságok előtt, össze van, nőve azokkal az ősi hagyományokkal és kultúrákkal, amelyekkel szemben rendszerint tehetetlenül állanak a fehér hatóságok. A keleti leánykereskedelmi ipar centruma Singapur, amelynek kikötői sikátorait ax európai mozi- látogató a hollywoodi ateliék kulisszáiból oly jól ismeri. A singapuri rendőrség jelentésén érzik, hogy sok az elhallgatni valója s maga sem szívesen beszél erről a kényes témáról. Ebben a jelentésben van azonban egy rideg, de annál beszédesebb megállapítás: A leánykereskedelem tulajdonképpen egyik mellékága az általános rabszolgákereskede- lemnek, amely Keleten még egész terjedelmében virágzik. A hatóságok majdnem nyíltan bevallják, hogy minden Igyekezetük oda irányul, hogy azokat a fehér asszonyokat, akik a rabszolgakereskedők karmai közé kerültek, kiszabadítsák és vagy a híres Po Leuing Kuík-i ot/thonban helyezzék el, vagy, ha lehetséges, visszaszállítsák őket hazájukba. A szines asszonyok és gyermekek sorsa Keleten ölyiam végzetes erők kezében van, amelyekkel nem szállhatnak szembe a hatóságok. A szines férfiak harca a fehér asszonyért Singapur után azonnal Hong-Kong követfceCsak annyit mondhatok, hogy a tettes férfi volt, aki elfogadható magyarázatot tudott volua adni jelenlétéről az ominózus szobában még akkor is, ha rajtacsipték volna. Ab ékszerek 48 000 fontra voltak biztosítva. A sénzt kifizette a biztosító társaság. Az utolsó megbízás ügy látszik, Bell működése felkeltette Löwenstein bizalmát, mert két évvel későbben, röviddel halála előtt a inüselyemkirály ismét igénybe vette a nagy detektív szolgálatait. — Mit szól ehhez? — kiáltott, mikor egyedül maradtunk. A kezembe nyomott egy húsz oldal terjedelmű füzetet, amelyet sokszorosító gépen állítottak elő. A legelvetemültebb gyalázó irat volt, amit valaha is olvastam. A leggondosabban állították ösz- sze és minden állítást okmányok igazolták. Az adatok századrésze elegendő volt ahhoz, hogy Löwensteint tönkretegyék, ha valóban megfelelnek az igazságnak Az iratot Angliában készítették, ezt rögtön láttam a papirosból, az Írásból, a stílusból és egyéb körülményekből. Ekkor már Európában ée Amerikában száz, meg száz példányiban terjesztették el. — Kutassa ki azt az embert, aki ezt irta- ée a vállalatot, amely ezt a gyalázatos munkát kiadta, — mondta Löweneteno izgatottam. — Fizetek önnek 30.000 fontot. Bell azonnal munkához látott ée fáradságos kutatás után eredményre is jutott. Röviddel későbben elvitte Löweneteinnek a sokszorosított példányok egyik eredeti oldalát ée, ami még fontosabb volt, a kiadóvállalat üzletfeleinek listáját. — Löwenstein elsápadt, miikor az üzletfelek listájának neveit olvasta. Kétségtelen, hogy tisztában volt helyzetével, mikor megtudta, hogy kik láttak bele kártyáiba. — Ez a legjobb munka, amit életében végzett, Bell! — mondta Löwenstein kényszeredett mosoly- lyal. — Ha Londoniból visszajövök, kiutalom önnek a pénzt. Egy leleplező röpirat kergette a halálba Löwenstein bankárt, a La Manche-csatorna híres öngyilkosát Bell londoni magándetektív szenzációs közlései 1984 február 27, kedd. zik a keleti leánykereskedelem exorooan stíl tisztik! jám. Ez az a város, ahol a fehér leányok el flzofclí tak tűnni, hogy valamelyik gazdag kínai magas kőfallal elkerített kastélya örökre nyelje őket Nagyon érdekes adatok olvashatóik exeűdbwv t, jtítentéeekbeai arra nézve, hogy a szines fénfiau mennyire érdeklődnek a fehér asszonyok iráni A keleti leánykereskedelem mozgató rugója — amint az egyik jelentés irja — az, hogy i a japánok és kínaiak fantasztikus összegeké fizetnek a fehér asszonyokért. Hasonló az eset Amerikában is, ahol példára! ax elmúlt éviben. 317 személyt iMltek cl azérk meri fehér leányokat négereknek adtak ei Amint a pontos amerikai statisztika megállá pitja, ennek az üzletágnak a megállapíthat' forgalma egy év alatt több százezer dollár tesz ki. Rengeteg szovjetorosz asszony esik ál dozatul a kínai leánykeresfcedőknek, különöseit olyanok, akik elmenekülnek a nyomasztó szov, jetoroez viszonyok elől, minden támasz nélkli jutnak át a határon és egyenesen belerohaniral a kínai leánykereekedők kanjaiba. Egy orosz statisztika szerint az elmúlt év ben nem kevesebb, mint hetven orosz leány jutott erre a sorira s ezek közül a legidősebb se volt több tizennyolc évesnél. A kellő időben megmentett leányok között hat-í hétéves gyerekek is akadták. Harminchétezer asszony j az olasz nővédelmi fronton! Az európai államok között Románia, Spanyol-; ország és Olaszország állottak első helyen eb- j ben a gyászos statisztikában. Az olasz kormány valósággal heroikus harcot folytat, hogy! az országnak ezt. az öröklött betegségét kiirtsa.' Az olasz rendőrség jelentése szerint a különböző fontosabb olasz állomásokon összesen ' 37.574 asszony teljesit szolgálatot, akik a magányosan megérkező leányokat oltalmukba veszik. Ennek a szervezetnek eddig nem kevesebb, mint 15 ezer leányt sikerült kiszabadítani a lieánykereskedők kezei közűi. Ezt a számot csak ax Amerikai Egyesült Államok nővédelmi szervezetei múlják feliül, amelyeknek több, mint egy millió magányosan utazó nőt sikerűit megmenteni. Félórával későbben Löwenstein már repülőgépen* ült. Mikor a gép a csatorna közepén járt, a bankái ! a gép hátsó rész-ére ment és azóta nem látták 1 többé... A halászok néhány nap múlva kifogtak egy bullát, amelyen megtalálták Löwenstein karkötőóráját. Egyébként teljesen felisanerhetetlen voll a botttest. — A 30.000 fontot tehát nem kaptam meg Lö-1. wensteintől, mert a diszkrét személyes meghiza-r tűsről semmiféle bizonylat nem volt a kezemben, j Ki volt Löwenstein? A nagy fez őr egyéniségéről a következőket ; mondta Bell: — Bizonyos, hogy a legkölíekezőbb ember volt a maga idejében. Csak repülőgépen utazott, mindig legalább három komornyik, egy teniszoktató, egy tánctanár, egy boxmester, egy vivómester és egy maszőr kíséretében. Az alkalmazottak munkája reggel fél hétkor kezdődött. Tudom, hogy egészen alacsony sorsban született Brüsszelben. 1914-ben már mint híres apekulárust ismerték, de a háború után fejtette ki igazi nagyarányú működését. 1926-ban több millió font kölcsönt ajánlott fel a 'belga kormánynak, kamatmentesen, — csupán a koncesszió fejében, hogy ő nyomatja az állam papírpénzét. Ez akkor volt, amikor délamerikai és mexikói üzleteibe fogott bele. Abban az időben, amikor ajánlatát megtette a belga kormánynak, csupán Barcelónában negyven titkár dolgozott számára. — Kína bevezette a méterrendszert. Sanghajból jelentik: Február elsején egész Kínában életbe lépett a méterrendszer. Két hónapot adott a kínai kormány a mennyei birodalom lakosainak, hogy elfelejtsék az ősrégi kínai hossz-, ür-, súly- és területmértékeket és begyakorolják a méter-toiLo-liter számítását. Ha ezt Kínának sikerül elérnie, akkor messze felülmúlja Japán teljesítményét Japánban 1924-ben léptették életbe a méter- rendszert — tízévi határidő vét Tix év alatt kellett a japánoknak beletanulniok az uj számításba, de megbuktak. 1034 január l én még! mindig nem tudták jól a méftenrendszert és komoly hivatalnokok a legelemibb hibákat követték el számi fásaikban, ha méteralapon próbáltak dolgozni. Ezért most január 1-én újabb 5 évre meghosszabbitotta az átmeneti időt - - - ,
