Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-25 / 47. (3378.) szám
12 1934 február 25, vasárnap. SzinHÁzKör^vKabTORA. . - i ^áajfatb AUMill Aranygeíto Surányi Miklós darabja a budapesti Nemzeti Színházban Budaipest, február 24. (Budapesti szerkesztőnk jelentése.) A budapesti Nemzeti Színház, környékén betek óta bizonyos izgalommal beszélnek Surányi Miklós uj darabjáról, amely tárgyánál, hangjánál és technikai újszerűségénél fogva valósággal élményképpen hatott mindazokra, akiknek alkalmuk volt a darabbal megismerkedni. Ettől a darabtól — amelyik márciusban kerül színre — várják, hogy a Nemzeti Színház nemcsak színvonalban, de közönség-sikerben is újra visszakapja vezető helyét az irodalmi és színházi élet megújhodásában. A szokatlanul bátor és nagyvonalú anü az Aranygettó elmet viseii s már ezzel is elárulja, hogy az európai életnek egyik legaktuálisabb és legkényesebb kérdésébe nyúl bele: a zsidó problémába. Megkérdeztük Surányi Miklóst, hogy van-e •valami mondanivalója színmüvéről, amely Vojnovich Géza kormánybiztos nyilatkozata szerint március 9-én vagy 16-án kerül bemutatóra. A feltett kérdésre Surányi Miklós ekként válaszolt: — a. darab tendenciájáról, íród állásfoglalásról, világnézeti szempontokról nincs mit mondanom; erről beszéljenek majd a kritikusok s beszéljenek azok, akik kiváncsiak lesznek az Aranygettóra. Előre tudom, hogy mindenekelőtt két inszinuáció- val kell majd megküzdenem; az egyik, hogy antiszemita darabot irtani, a másik, hogy a darab túlságosan filoszemita. — Nem tartom azonban feleslegesnek annak a bejelentését, hogy a klasszikus hármas egységével darabomban a néző ugyancsak nem megy semmire. Az első felvonás 1792-ben játszik Németországban, a második 1815-ben, a Waterlooi csata napján Párásban, a harmadik 1840-ben a polgárkirályság idején. Lajos Fülöp alatt. Tehát úgynevezett generációs darabról vau szó. ügy látom a dolgokat (ezt már regényeimben is elárultam), hogy az ember nemcsak magáért, hanem ivadékaiért is felelős s ha életében valamiféle döntő lépést tesz, az nemcsak a saját, hanem a gyermekei életét is befolyásolja. Egy gazdag frankfurti zsidónak a nagy francia forradalom idején egyik lánya férjhez mégy egy francia főnemeshez, a másik egy párisi zsidó bankárhoz. Mi lesz a kereszténnyé lett ágból és hova jut cl az. amelyik zsidó maradt? Erre a kérdésre felel a darab. Mintegy ötven esztendőnek kellett leperegnie, hogy ezt színpadi cselekményben lehessen demonstrálni; ennélfogva történelmi hátteret kellett adná a darabnak. Ennyiben tehát történelmi darabot kap a néző, de a. téma maga öröktől fogva aktuális, ma is az és holnap is az lesz, tehát lényegében társadalmi szin mii. _ A darabban két színész kap nagyszabású, színes és gazdag szerepet. A keresztény ágat a hitehagyott leány képviseli, valamint annak leánya és unokája, akik már asszimilálódtak, nemcsak franciákká, hanem főnemesekké is és átalakultak a keresztény világszemlélet hordozóivá. Ezt a szerepet Bajor Gizi játsza, aki tehát a második felvonásban saját leánya, a harmadik felvonásban a saját unokája lesz. A zsidó ág életsorsa a párisi bankár személyén keresztül dokumentá'lódik. A rotschildi magaslatokra emelkedett bankárfiu szerepét Kiss Ferenc vállalta, aki mind a három felvonáson keresztül ugyanazt a személyt játsza, tehát az első felvonásban 25, a másodikban 50, a harmadikban 75 éves. — Igyekeztem, hogy a közönség minden felvonás elején könnyedén és fejtörés nélkül beletalálja magát az uj helyzetekbe s magában átélje az időt, amely az egyes felvonások között a valóságban eltelt. Ha ez sikerül, akkor a darab a generációkra való tagozódás ellenére olyan benyomást tesz, mintha egy etlen emberrel egy rövid színpadi időegység alatt zajlott volna le. — Egyelőre boldoggá tesz az a. tudat, hogy darabommal az igazgató, a szerepekkel pedig a színészek a lehető legnagyobb örömmel foglalkoznak. HaJvumesztendös a pozsonyi Toldy Kör Pozsom y, feíbruár 24. A. maii Szkwenszkó egyik legrégibb és legnagyobb kulturális egyesülete, a pozsonyi Toldy Kör most., március 4-én. ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját. A Toldy Kört 1874-ben alapította dir. Vul- kovich Sándor jogaikadémiai tanár, aki különben az első magyar napilapot is megindította az akikor még túlnyomóan német lakosságú Pozsonyban. A kör régi elnökei sorában számos kiváló egyéniséget találunk, így Thaly Kálmáint, a Rákóczi-emlékek nagyhírű kutatóját, továbbá gróf Zichy Géza hírneves zeneszerzőt és irót. aki. Liszt Ferenccel együtt hangversenyezett számos európai városban. Az egyesületet 1925 óta dr. Jaukovies Marcell elnök, a Petöfi-társaság tagja, a kitűnő iró és szónok, továbbá dr. Aixinger László ügyvezető alelnök, a jótoílki publicista vezeti. Működésűk alatt a Kör igen fontos tényezőjévé vált a kisebbségi magyarság kulturális életének. Irodalma előadásai, könyvkiad1 ványai, pályázatai, tíz éve állandóan működő szinigárdájján ak művészi előadásai és társas összejövetelei mindenkor eseményszámba mennek Szlovemszkón. A kör áldozatkész fáradozása tette lehetődé azt is, hogy Pozsonyban felivirágozzék a magyar dalkultura. A kör által alapított férfikar, amely utóbb önálló egyesületié alakult át. a Toldy Kör égisze alatt külföldön is. — igy Budapesten, Bécs- ben, Sopronban, — rendezett hangversenyei vei méltó feltűnést keltett és mindenütt elismerésit aratott. A pozsonyi, valamint környékbeli magyarságnak nagy tömege sorakozik az egyesület mögé. úgyhogy rendes tagjainak száma jóval meghaladja a félezret. Az említetteken kívül az egyesület élén működnek még dr. Bacsók Kálmán alelnök. Tamás Lajos főjegyző, a jeles költő és Zsakay Ödön fő- könyvtáros és háznagy. A Toldy Kör mostani jubileuma valóban ünnepe lesz a szlovenszkói magyarságnak. A jubiláns rendezések közül kiemelkedik a kör kulturestéje március 4-én. vasárnap este a pozsonyi primáspaioita tükör termében, amelyen. szerepelni fog dr. Jankoivics Marcell elnököm kivül a szlovenszkói magyarság nagy poétája Mécs László, továbbá Farkas Márta hegedümüvésznő, dr. Sziklay Ferenc és Németh István. László pozsonyi zenetanár. A kul- turestét délelőtt a kör diszgyüléee előzi meg. (*) A római nemzetközi színházi kongresszuson Pirandello elnököl. Októberben tartják meg Rómában. a nemzetközi színházi kongresszust, amelynek Luigi Pirandello lesz az elnöke. A kongresszust a királyi akadémia Volta-alapja hívja össze és meghívják. a külföld leghíresebb színházi embereit is Programján szerepel a drámai színpadok mai helyzete az operával, filmmel, rádióval és sporttal szentben, a színházi építészet, a színpadi technika, a színjátszás a népek normális életében, az állami színházak problémája. (■•'•') Meghalt Sir Edward Elgar, a híres angol zeneszerző. Hosszú betegség után 77 éves korában meghalt Sir Edward Elgar, a nagynevű angol zeneszerző. A külföldön is híres komponista 22 éves korában tkedte meg zenei pályafutását: egy elmegyógyintézetnek volt a karmestere. Az ápolószemélyzetből alakított zenekarral hangversenyeket adott a betegeknek és ezzel nagy érdemeket szerzett. Később aztán Londonba költözött, majd Mai- vemben irta meg első ismertté lett müvét, a „Fekete lovak" című kantáiét. Ezt követte az „Élet világa", majd a „Tedeum" és. a Benedic- tus" ,amelyeket az angol zenekritika már maradandó mestermüveknek ismert el. 1900-ban érte el tetőpontját alkotó munkássága, amikor is Richter János, a híres magyar származású karnagy a birminghami zeneünnepségen bemutatta „Gernoneus álma," című nagy oratóriumát, amely rendkívül sikert aratott. Elgar neve valóságos fogalom volt Angolországban. Ő komponálta Viktória királynő koronázási jubileumának és VII. Edward koronázási ünnepségének zenéjét Később V. György lovagi címmel tüntette ki, majd kinevezte „Master of tlie j King‘s Music“-nek (a király zenemesterének). (*) Lengyelországban is megkezdték a nemzeti filmgyártást. Lengyelországban eddig nem gyártottak hangosfilmet. Most állami hozzájárulással két millió zloty alaptőkével megkezdődött a nemzeti filmgyártás. Németországból és Franciaországból hozattak rendezőket és technikai személyzetet. Az első nagy nemzeti film Lengyelország felszabadító sát viszi e vászonra. A legjobb kilátások jegyében kezdi meg március 2-án beregszászi szezonját a ruszinszhói magyar színtársulat Beregszász, február 24. (Sajóit tudósítónktól-) A ruszinszkiói magyar színtársulat a páratlan sikerű munkácsi szezon után, március 2-án kezdi meg működésiét Beregszászon. A (beregszászi idényt kedvező jelek előzik meg. A színházi. szövetkezet részjegy és tag- gyüjtő akciója kellő megértésre talál a város 'és környék magyarságának körétben. Hasonló siker kíséri a béri etgyüj lést. Valóiban felemelő és megnyugtató az az áldozatkészség, amellyel a ilegtmagyaraibfb ruszinszkói város felkarolja és pártolja a magyar szin játszás ügyét. A színházi szövetkezet eredményes és lelkiismeretes munkája bizalmat keltett a közönség köréiben és ennek látható megnyilatkozása biztosítéka a beregszászi szezon sikerének — és a magyar színjátszás további Jen- maradásának. A színházi szövetkezet beregszászi exponensei, élükön Szabó Károly, Manóéi Jenő és Straiusz Ferenc igazgatóségi tagokkal, fáradhatatlan buzgalommal készítik elő a Irat hétre tervezett sziniszezónt, amelynek műsorát prózai és operetbuijdonságokhól állították össze, amelyet néhány nagysikerű reprize egészít ki. A sziniszezón zavartalan lefolyásának biztosítására nyolctagú bizottság alakult dr. Kertész Móráié, Maridéi Jenő, Halász Bemát, Szabó Károly, S'trausz Ferenc, Hauszman Dezső, Csánk György és Jakabovics Sándor tagokból. „Koniferum" valódi borókabogyó párlat kitűnt , házigyógyszer és mint ilyen ne hiányozzék egyetlen háztartásban sem. „Slovlik-" Trencin. Az előadások külső fényének emelése céljából hatalmas fényerejü reflektorokat szereltek fel a színház otthonául választott volt vármegyeháza karzatos nagytermének színpadára. A rendezés munkáját pedig a modernül felszerelt zsinór padlás kiépítésével igyekezett megkönnyíteni, a körültekintő előkészítő bizottság. A társulat, a „Kék lámpás" oirnü operettu|j- donsággal mutatkozik be, amelynek sikerét jól szervezett zenekar is fokozni igyekszik. A magyar szin társulatot szeretettel várja Beregszász magyar kultúrájú közönsége, akinek áldozatkészségével a város vezetősége is versenyre kél, elvállalva a villanyvilágítás terhét és költségét. Ennyi lelkesedés, odaadó és önzetlen munka, szeretet és megértés még soha nem várta a színtársulatot Beregszászon. Csali a továbbiak során kell még hasonló nemes igyekezet és akkor bizonyos, hogy a magyar színház sikerrel és eredménnyel végzi fontos feladatát. —hk.-* (*) Magyar Minerva. A dr. Reinel János szerkesztésében megjelenő Magyar Minerva februári száma a napokban jelent meg a következő gazdag és változatos tartalommal: dr. Farkas Geiza; Die Tragödie des Menschen. („Az ember tragédiája" bécsi előadása.) —- Dsida Jenő: Amundsen kortársa. — Kristály István: Tavasztalanok. — Bartalis János: Az ősi házban. — Benyovszky Károly: Kempelen Farkas. (A sakkozógép feltalálója születésének 200. évfordulójára.) — Kováts Béla: Egyedül. Reménytelenül. — Dr. Farkas Geiza: Az életsugarak. (VI.) — Takáts Gyula: Esti hangulat a fonyódi hegyen. — Reményi József: Magyar író amerikai naplójából. — Tichy Kálmán: Napvadász. — Magyarosan! — Vajlok Sándor: A magyarság problémája Ady Endrénél és Szabó Dezsőnél. (Göllnerová A. előadása.) — Vajlok Sándor; A magyar irodalom Csehszlovákiában. — Farkas Geiza: Nagyokról kicsinyeknek. (Gergely Boriska könyve.) — Erdőházy Hugó: A bölcsőtől a koporsóig. (Kosztolányi Dezső könyve.) — WJA: Ein Fremder in Paris. (Margaret Gold- smith könyve.) — Kázmér Ernő: Die Welt dér Báume. (Lőtte Eckener és Walter Bauer könyve.) — A havonta 86 oldal terjedelemben megjelenő folyóirat előifizetési ára félévre 15, egész évre 30 korona. Csekklapol; kívánságra készséggel küld a kiadóhivatal (Pozsony, Kertész-ucca 1.), mely a 2. számot 3 korona póstalbélyeg ellenében juttatja el a megrendelőhöz. Egyes számok Pozsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent József-könyv- kereskedéslben, valamint Weiss M. ujságüzle- tében kaphatók. (*) A pozsonyi rádió heti magyar műsora.. Vasárnap: 18.15 Szénáiéin János zenei szemléje. 18.30 Kamarazene. Goldmark Károly: Szonáta, op. 11. Előadják: Viziváry Sándor hegedűn és Seidel Paula zongorán. — Hétfőn: 18.15 Csepek Károly meséiből. 18.25 Cihovanetz-Stöger Rózsi ének-hangversenye. Zongorán kíséri Macudzinski Szilvia. Műsoron Hubay Jenő szerzeményei: Románc, Ha meghalok, visszajárok, Ha az Isten ekként szólna, Hó takarja, a hegyeket, Leány, volnék király. 18.45 Sclrulcz Ignác előadása a negyvenórás munkahétről. — Kedden: 18.15 A szlovenszkói magyar falu irói. Dobossy László előadása szemelvényekkel Morvay Gyula és Sellyey József müveiből. (Felolvassák a szerzőik.) — Szerdán: 18.15 Arányi Gyula előadása az elmúlt esztendő ipari statisztikájáról. 18.25 Benyovszky Károly: A főrévi passzió játékok és köre. 18.40 Knedhitsberger Mihály zongorahangversenye. Kosa György: Jutka, Egyedül, Csintalan. — Csütörtökön: 18.15 Sdhügerl Erzsébet: Tavaszi divatrevü. 18.30 Tichy Kálmán: A művészi alkotás lélektana. 18.45 Hutta Pál: A gazdasági egyesületek működése Szlovenszkón. — Pénteken: 18.15 Aktualitások. 18.25 Wimberger Anna novellája: Elmúlás. 18.40 Beznák Margit éoekhangver- senye. Zongorán kíséri Macudzinski Szilvia. Műsor: Liszt Ferenc: Olyan vagy, mint egy virág. Szerefl- le-m csodás érzés. Kodály Zoltán: Szegény vagyok, Gerencsér ueca, Uoca, ucca, ég az uoca. Rajtér Lajos: Gyász, Csalogány, Boldog perc. — Szombaton: 18.15 Váratlan óra. (Melepetés a mikrofon előtt.) Irta és konferálja Herczeg Gábor. Szereplők: Parányi Piri. Ujházy Nusi. Újhelyi Edith, Révész Ilonka, Bárczy Gyula és Svátojansky Fer' dinánd. — Minden nap: 10.10. 13.45. 22.15 hírszolgálat. (*) Húszéves diák vigjátéka Londonban. Londonból jelentik: Nemrég mutatták be Terrence Rattigam húszéves oxfordi diák „First Episode" c. vlgjátékát, amelynek tárgyát Írója az egyetemi életéből merítette. A diákok műkedvelő előadást rendeznek, a primadonna — aki hivatásos színésznő — hamar behálózza az egyik szereplő fiatal diákot, akinek már mennyasszonya van. A diákok azonban összefognak ég a színésznőt ráveszik, hogy utazzon el, mire minden visszazökken a rendes kerékvágásba. Ez a nem nagy. igényű darab igen nagy sikert aratott. (*) Bombavetó' tankok alkalmazása egy filmben. Az amerikai hadügyi kormány legutóbb ujtipusu bombavető tankokkal kísérletezett. A kísérletek fényesen sikerültek ég az uj harci eszközt besorozták a harcászat eszközei közé. Ezt a félelmetes hadigépet nemsokára alkalma lesz az európai közönségnek is meglátnia a Fox- gyár legújabb filmjében, amely „Dezertőr" címmel fog Európában bemutatásra kerülni, (•) Kiállítást rendez egy magyar földműves-szobrász. Budapestről Írják: Érdekes képzőművészeti 'kiállítást rendezett a Kiskőrössel szomszédos Récéién Filus Mihály, a község szülötte, aki egyszerű földimüvessorban éldegélt. Őstehetsége azonban a szobrászat felé hajtotta. Sok küzködés után pártfogók biztatására és segítségével elvégezte a képző- művészeti főiskolát. Müveivel osztatlan tetszést ég általános sikert aratott a szülőfalujában rendezett mostani első állandó kiállításával. A kassai Korzó-mozgó műsora: Pántoktól, febr. 23-tól kezdve Oonrad Veid! monumentális nagy filmje: Bolygó zsidó. Rendezte: Artúr Robinson. — Művészi felügyelet: Korda Sándor. Előkészületben: Guistáv Fröhlich operettje: Egyszer az életben. A kárpátaljai magyar színház műsora MUNKÁCSON: Vasárnap: Bolondóra. Operett. Az Iván-tarsulat műsora LOSONCON: Vasárnap délután: Csipetke,. Mérsékel! helyárakkal. Vasárnap este: Lya két papája. A nyugatszlovcnszkói magyar szinház műsora KOMÁROMBAN: Vasárnap délután: Csipetke. Vasárnap este: Süt a nap. Hétfő: Páros csillag. (Bucsuelőadás.) DUNASZERD AHELYEN: Szerda: A kék lámpás. Csütörtök: Régi orfeum. Péntek: A pénz nem minden. Szombat: Rotschildok. Vasárnap délután: Az obsitos. Vasárnap este: Tessék beszállni.