Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-24 / 46. (3377.) szám

Szabadlábra helyezték a vaíutasibolás miatt letartóztatott Schweiger pozsonyi kereskedőt Pozsony, február 2-3. (Pózlsóáyá szértoétó­20 százálék alá!). Ha ez* a ihat tömböt öeeze-1 foglaljuk, akkor 77.955 olyan magyar lakost találunk, aki, annak ellenére, hogy a nyelvjogot biztositó számarány alá esik, mégsem szórványkisebb­ség, amely földrajzi elosztottsága miatt érdemelné ezt a nyelvjógi helyzetet. Sőt még a nagyim­ba! yi, nagyi Sóéi, técsői járásban is vannak olyan magyar községek, amelyek a magyar nyelvterülettel összefüggően, annak szélén vanftak s a magyar kisebbségi joggal felruhá­zott, vagy fölruházható más ibirósági járás­hoz tartozhatnának. így a tulajdonképpeni magyar szórványkisebb­ség lélekszáma a statisztikai hivatal mostani adatai szerint valóságban nem lehetne több, mint 40—50 ezer lélek. *) Érdekes, hogy Sobota, a kitűnő cseh kisebb­ség jogász legutolsó könyvében szintén 50 ezer körül becsüli a nyelvjogból kirekesztett ma­gyar szórványokat. tőségünk feléién jelentése.) Sdhweiger Lajos kereskedőt, a pozsonyi Kereskedőik Központi Hitelintézetének igazgatóját ma fél tizenket­tőkor az államügyészség fogházából Szabad­lábra helyezték. A szabadlábra helyezés minden kaució nél­kül történt, mert a vizsgálatot Sehweiger ügyében már befejezték. A vádirat is elkészült már. Az igazgatót múlt ; 'év december 19-én a pozsonyi pénzügy igaz­gatóság bümtető osztályának intézkedésére tartóztatták le Stark igazgatóval együtt valu­tasitboiás miatt. Annakidején a P. M. H- is kö­zölte a letartóztatás bibét, amely nagy szen­zációt keltett a pozsonyi kereskedők köréiben. Stark igazgatót nemrégiben 100.000 korona kauició ellenéiben szabadonengedték, Scthwed- ger azonban ma délig a Keoslke-nocai fogház­ban vdt vizsgálati fogságban. Sahweigert a fogbóz 'kapujában dr. Ab'onyi Oszkár védője és néihány újságíró várta. Értesülésünk szerint Sohweigeir' ügyében a bírósági tárgyalás a pozsonyi esküdtszéki ciklus befejezése után le^z. Knapp Ignác kerületi bírósági tanácsos előtt, aki a jövedéki ügyek tárgyalását vezeti. Vxéfúi toOQtyOC SÚCS6ÍC A „TOLVA Szokássá vált három magyar sávról 'beszélni. Az első zóna a felfogás szerint a magyar több­ségű járások területe, a másik a 20 százalékon felüli erős magyar kisebbség által lakott járá­soké és végül a harmadik sáv a 20 százalékon aluli arányú gyenge magyar kisebbség vidéke. Ez a kategorizálás azonban csak jogilag, a já­rási területbeosztás alapján pontos, ellenben földrajzilag s etnikailag más-más képet ka­punk. Nyelvterület szempontjából az első és második sáv voltakép egyformán magyar több­ségű területét jelent s csak annyiban jogosult a második sáv elnevezés, hogy az ugyanúgy magyar többségű vidék a járások területi be­osztása következtében kisebbséggé sülyed s szükebb nyeívjogokkal rendelkezik. A harma­dik sáv ismét csak a tételes jog szerint homo­gén valami s tévesen vélik szórványkisebbségi zónának. Ez is nagyobb részben a magyar nyelvterülettel összefüggő telepterület, legfel­jebb Nyitra alatt és Kassától keletre mondha­tó félsziget-nyúlványnak. Ez a magyar jelle­gű, de kisebbségi nyelvhasználatra nem jogo­sított kisebbségi terület élesen megkülönböz­tet, endő a nyelvhátáékor kívül eső igazi szi­getektől, a szórványkisebbségi magyarságtól. Voltakép az első három kategória az összefüg­gő és egyébként homogén magyar nyelvterü­let különböző nyelvjogu közigazgatási sávjait jelenti s mindhárom a magyar nyelvterület ha­tárain belül fekszik. A közigazgatási beosztás jogi, valamint a magyar település tényleges földrajzi szempont­jainak ordinálása alapján a következő négy kisebbségi kategóriát állapíthatjuk meg: 1. közigazgatásilag és nyelvterületi szempont­ból egyaránt magyar többségű telepterület, 2. közigazgatásilag gyenge magyar kisebbséget séget mutató, nyelvterület szempontjából azon­ban szintén magyar többségű telepterület, 3. közigazgatásilag gyeneg magyar kisebbséget mutató, de a nyelvterület szempontjából szin­tén magyar többségű, illetve a nyúlványokon legalább is erős magyar kisebbséggel biró te­lepterület, 4. a közigazgatási tekintetben s a nyelvterület szempontjából is egyformán te­rül ét télén szórványkisebbség. Kisebbség jogi szempontból a legnagyobb súlyt kell fektetnünk arra, hogy a saját nyelv­területtel. biró s az egész kisebbségi magyar nyelvterülettel összéfüggő harmadik kategóriát ne helyezzék egy jogi kalap alá a negyedikkel: a területnélkü'i szórvánnyal. E kisebbségjogi követelés most- különösen égetően aktuálissá vált a statisztika által teremtett uj jógi hely­iét miatt. A nemzetközi kisebbségjog, de a természetjog alapján is kívánnunk kell a nyelv­jogi rendelkezések újabb, méltányosabb sza­bályozását. A Ripka által fölvetett módozat, a nyelv jogra jogosít 20 százalékos szám arán y- nák 15 százalékban való megállapítása magá­ban nem oldaná meg a kérdést, mert csak a munkácsi járás 19.219 magyar lakosának ad­ná meg a nyelvjogokat. Itt a közigazgatási egységek számarányai alapján való képesítést a nyelvterület jellegének tekintetbe vételével kiegészíteni és enyhíteni kellene a magyarság javára. Darvas János. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába, Lengyel- országba és Bulgáriába még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap” pozso­nyi kiadóhivatala. Lőrinckapu ucca 17., II. (Central passage) Ilyen útlevelek meghosz- szabbbását is vállaljuk. A többi államokba szolgáló vizumok megszerzését a prágai ki- adóhivatal: Prága, Panská oL 12„ III. em. — Megszüntetnek egy tisztnevelö intézetet A Ceské Slovo jelentése szerint április else­Szinhely: A Prága-Pankrác kerületi bíró­ság egyik tanácsterme. Az ablakon benyujtó­zik a februári nap gyönge sugara, megvilágít­ja a helyiséget, mely pontosan olyan, mint minden törvényszéki tanácsterem. Nincs itt semmi rendkívüli: a bútorok és az emberek elrendezése a megszokott s mégis ebben a helyiségben most olyasvalami történik, ami szenvedélyesen érdekel. A biró olvassa: — A vádlott neve: Ondrej Rovó, született 1887 december buszonketedikén a magyar- országi Szegeden, katolikus valiásu és jelen­leg a prágai Maoeska hentesárugyár üzem­vezetője. Lopás bűntettével vádolják. Föl­jelentő Josef Valdman. Védője: dr. Alexan­der Nagy ügyvéd. Az elnöki emelvény elé két hosszú pad van helyezve. Itt ülnek a bünper vádlottal, közöt­tük a második sorban két leány mellett Rovó András. Karját keresztbefonja mellén és nyu­godt tekintettel nézi a bírót. Néha védőjére, Nagy Sándorra pillant. Ha a biró róla beszél, megkérdi. — Mit mond? Nagy Sándor lefordítja. Bólint s csak ül, ül a helyén, hallgatja a nemértett szavakat, melyek róla szólnak s a sorsát dönthetik el. Ki ez az ember? Hét esztendővel ezelőtt került Szegedről Prágába Rovó András. A prágai Maceska hentesárugyár irt neki és megkérte, hogy jöjjön ide és vegye át az üzem vezetését. Mert Rovó András szaktekintély a mesterségében. Munkáját nem a nemzetiségi kérdés, hanem a tehetsége szerint mérik. És mennyit kell nyújtania ezért, mennyivel különbet, hogy így méltányolják. Gazdái már az első időben megszerették, becsülték a tudásáért, szorgal­máért, megbízhatóságáért. Szerződését állan­dóan meghosszabbítóLták, fizetését emelték- Néha hazalátogatott Szegedre, aztán visszatért munkájához a szülőföld emlékével, ábránddal; valamikor újra ott él majd Móra Ferenc vá­rosában, beszélheti az anyanyelvét. Mert tudni kell, hogy a hét esztendő alatt Rovó András sem németül, sem pedig csehül nem tanult meg. Nem és nem ment neki. Csak magyarul beszél s alig érti az idegen szót. Feleségével s két fiával ott lakik a gyárépületben. Sokan szerették, de még többen gyűlölték. Mert visszavonult életet élt, munkahelyén csak dolgozott, szabad idejét családja, meg barátai körében töltötte. Barátok: néhány Prágába kallódott magyar. így teltek napjai egyfor­mán, nyugodtan, csendes sikerekben. Aztán egyszerre megszakadt a napok egyformasága. Bosszú müve volt. Munkásokat bocsátottak el a gyárból. Köztük azt a Valdman Józsefet is. Valdman mielőtt elment volna, még azt mond­ta a többieknek* — Ha elmegyek, lopni fogok, de a mester­nek is befőtök majd, ne féljetek. Valdmant hétfőn bocsátották el. A rákövet­kező hét valamelyik napján lopás történt a gyártelepen. Három hordó zsírt emeltek el ismeretlen tettesek. A rendőrség hosszas nyomozás után elfogta a tolvajokat. Köztük volt Valdman is. Amikor kihallgatták, azt vallotta, hogy Rovónak ezer koronát adott, jelentés érkezett, hogy szalámit lopott a gyár­ból. Valdman vádja képtelenségnek látszik. Szüksége volt Rovónak az ezer koronára, ami­kor négyszer annyit keres egy hónapban? Rovó vizsgálati fogságba került. Három hót telt el igy. Rovó helyzete meg­lehetősen nehéz volt, mert nem tudta megér­tetni magát. Végül is védőhöz jutott. Cella­társa emlékezett arra, hogy a Vencel-téren van egy magyar ügyvéd. Levelezőlapot, tollat és tintát kért a fégyőrtől és hibás címzéssel küldött lapján felkérte dr. Nagy Sándor ügy­védet a védelemre. És igy lett, aki helyette beszélni tudott s Rovó és felesége szabadláb­ra került. Rovót a régi bizalommal fogadták vissza gazdái. Keze alatt megint ötven munkás dol­gozik, közülük harminc csallóközi magyar. De az ügy még nem fejeződött be. Vádlója, ez a Valdman, aki most mellette ül a vádlot­tak padján, konokul hajtogatja, hogy Rovó neki cinkosa. Valdman még fiatalember. Ka­masz. Középtermetű, szőke, görnyedt vállu, csapzott haj, tompa orr, lapos fülek, szúrós, bizonytalan tekintet. Sunyi gyűlölettel teli pillantásokat lövel Nagy ügyvédre, amikor kellemetlen kérdéseket tesz föl neki. A biró lelkére akar beszélni: — Nézze Valdman, maga is tudja, hogy le­hetetlen, amit állít. El tudja képzelni, hogy Rovó, aki komoly, meglett ember, mestere volt, jójövedelmü, összeáll maga vall zsírt lopni? Legyen belátással. Ezzel csak a maga ügyének árt. Valdman nem néz a bíró szemébe. Tekin­tete a padlót fürkészi. Rekedtes hangon is­métli és ismétli már félesztendeje: — Nem vallhatok mást. Rovónak pénzt adtam és a cinkosom. Különféle kérdéseket intéznek hozzá. Ellen- mondásba keveredik. Ilyenkor visszamenekül vádjához: — Rovó a cinkosom. Valdman mellett a pádon két másik bűn­társa: Kulhánek József és Spévec, többszörö­sen büntetett egyének, a Rovó padján pedig ifjabbik és idősebbik Mendlová, Kulhánek és Spévec szeretői. Mindnyájan egy betörőbanda tagjai. Akkor álltak össze, amikor Valdmant elbocsátották állásából. Gépkocsit vettek s azzal garázdálkodtak vidéken. Több mint nyolcvan különféle betörést követtek el. Nagy doktor fordítja Rovó védekezését. Rovó nem adhatta a kulcsot Valdmannak, mert hiszen a kulcs a kapusnál van és a kér­déses időben, amikor Valdmannal állítólag megbeszélte a betörést, vendégei voltak ___ Ár tatlanságát hangoztatja. Másfélórás tárgyalás után az ügyet elnapol­ják. A tanuk tömegét kell még kihallgatni. Rovó kivételével a többieket elvezeti a fegyőr. Hármasban hagyjuk el a kerületi bíróság épületét „ Hűvös, száraz az időjárás. Szél fuj. Csak most veszem szemügyre Rovót. Alacsony, zömök ember, szétálló pofacsontok, apró sze­mek, nyílt, becsületes tekintet. Amolyan szögedi mokány magyar. A villamos-megállónál vagyunk. — Rovó megáll. Leveszi kalapját, megtörli verejtékes homlokát. — Csák az bánt, hogy nem tudok beszélni, kérem. KELEN ISTVÁN. a csehszlovák kormány feloszlatja a ka- hogy nyitva hagyja a gyár kapuját Rovót mérnökök kiképzését végző kollégiu- j Prágában letartóztatták, feleségét pedig, aki Az intézkedésnek az az oka, hogy a had-, a Csallóközben volt rokonainál látogatóba, [ mérnök-tisztjeinek létszáma megteli, ott helyezték őrizetbe, mert ellene is fel­1934 február 24, Szombat riHlREK__ A kék kígyó istennőié Gandhi csúnya, öreg és ráncos, kecsketejet iszik, sót termel, sző és úszónadrágban jár. Azonkívül vezeti az indus szabadságharcot. Miss Nila Cram Cook ezzel teljesen ellentétben feltűnően csinos amerikai koktélhölgy, akinek papája rengetegül gazdag. Miss Nila kecsketej helyett az alkohol minden válfaját részesítette előnyben és sótermelés helyett szenvedélyesen táncolt. Továbbá kereste a szürrealista költők barátságát és nem tudta, hol fekszik Ahme- dabad, vagy hogy mi is az, hogy indus pária. Egyszer megtudta. Azóta nem volt nyugta: Nekj Gandhi kellett Elment, leborult az öreg úszónadrág előtt, aki éppen a hatvanöt millió érinthetetlen páriának a politikába való bevo­násáról elmélkedett és kijelentette, hogy addig nem megy el, amig Gandhi nem ad neki kecs­ketejet Gandhi kötélnek állt és mert éppen jókedvű volt, maga töltötte meg a szép leány serlegét Miss Nila felhajtotta a tristán-isoldás bájitalt és megrészegedett tőle: ott maradt Gandhinál, akit istenített. Viszont a Mahaima ezt a váratlan ragaszkodást azzal jutalmazta meg, hogy kinevezte a szép amerikai görlt a „Kék kígyó istennőjének". Szóval: istennőnek. Ebben nincs áemmi különös. Ezt mi európai Szmokingotok is megtesszük, ha beleszeretünk egy szép leányba. Viszont annyi esze az úszó* nadrágos bölcsnek is volt, hogy ne nézze Miss Nilát is „érinthetetlennek", páriának és való­színű a feltevés jogosultsága, hogy az istennő jelző mellett a kígyó jelzőjét azért használta, mert hamarosan rájött, hogy sóval nem lehet egy ilyen ritka verebet fogni és egy amerikai milliomosleány csapodársága ellen mi sem használ. A Kék Kígyó hamarosan megfeledkezett ró­la, hogy Gandhi jóvoltából istennő, és amikor ezért a Mahatnia megfedte, kijelentette, hogy eb ura fakó és hogy ő ezzel a szürrealizmussal torkig jóllakott. Az istennek sem akart több kecsketejet inni. Hajóra ült és visszatért Ame­rikába. Ott azonban hamarosan kijózanodott, leült az Íróasztalához és levélben arra kérte Gandhit, küldje meg neki a hivatalos kineve­zési okmányt; ha egyszer istennő volt, nem mond le róla. Az öreg uszóttadrágos próféta lo­vaglásnak bizonyult és ráhagyta. Sokat elmél­kedhetett azon, hogy kék kígyót melengetett a keblén, de rájött, hogy ez már egyszer igy van: számára mégis csak istennő volt egy da­rabig. Ezt pedig csak a prófétáknál kisebb, te­hát hálátlanabb emberek mérik az idő rcfjéveL Sóval szárította meg az okmány írását és el­küld ötté a minden Misszek misszjének, aki a leg­érdekesebb szépségversenyen, ime, elnyerte a legmagasabb kitüntetést. Az úszónadrág és az indus szabadságharc történetében ő lesz a leg­kedvesebb epizód. n. p. —■ Rácz Pál házassági jubileuma Rácz Pál irő és ujságiró, a Prágai Magyar Hírlap ru- szimszkói szerkesztője s a Kárpáti Magyar Hírlap főszerkesztője © hónap 21-én ünnepelte meleg családi körben házasságának huszon­ötödik évfordulóját. Az egész magyar nyelv- területen ismert n>evü, kiváló prózai rőt és hit­vesét ©züstlakodaiLmiuk alkalmából meleg sze­retettel üdvözölték a jókorátok és tisztelők, A szerencsekivánök tekintélyes táborához őszin­te kollegiális érzésekkel csatlakozik a Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége is. — Dr. Klein Ede nyolcvan éves. Kassai szer­kesztőségünk jelenti: A jogászközönség keretein túl menő érdeklődést vált ki dr. Klein Ede szepsi ügyvéd ünneplése abból az alkalomból, hogy a ki­tűnő közéleti férfin most töltötte be nyolcvanadik életévét. Eh. Klein Ede Eiptószentmiklóson szüle­tett 1854-ben, középiskolai tanúim anyait a kassai premontrei gimnáziumban végezte, majd a buda­pesti egyetem jogi fakultására iratkozott be. Az egyetemen magára vonta a nagyhírű Kelkápoly Károly professzor figyelmét és az ő ajánlatára mint jogi nevelő ifj. Andrássy Gyula mellé került a tőketerebes'i kastélyba. Ez az összeköttetés tette lehetővé, hogy a szegénysorsu ifjú a híres göttán- gai egyetemen egészítse ki jogi ismereteit. Ihering göttingai professzor meleghangú levelet adott neki Trefort Ágost magyar kultuszminiszterhez, melyben azt javasolta, hogy katedrát adjanak a pesti egyetemen legkiválóbb tanitványainak. A kinevezés elmaradt és dr. Klein Ede ügyvédi iro­dát nyitott Szepsii'ben. Ebben a hivatásban is óriá­si tekintélyre tett szert és ötven éven át országos nevet szerzett elméleti és szakirodalmi működése révén. A nyolcvan éves öregur töretlen energiá­val és friss szellemi épségben teljesíti ügyvédi hivatását. Szlovenszkó jogászhozönségs nagy ün­neplésben akarta részesíteni a jubilánst, aki azon-> bán minden nyilvános szereplés elöl kitér, \ £ 1 ( 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom