Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-03 / 28. (3359.) szám

4 1934 február 3, szombat Beszélgetés Bors Kálmánnal, az „Alfa-cosinoid“ motor feltalálójával, akit a motor első elindításakor egy rendőr csendháboritásért akart feljelenteni Az aj motor napról-napra újabb rendkívüli teljesítményeket mutat fel — A belföldi gyárak is sorra jelentik be igényeiket a motorra — A Bat'a- müvek tették eddig a legmagasabb ajánlatot a találmány megszerzésére A konstrukciód munkákat szabad időmben vé­geztem el. Nóba éjszakákat dolgoztam keresz­tül... | * Uj látogató érkezik az „AMa-cosinoid“ motor m . tekintésére. A Zivno-bank egyik igazgatója személyében. Először hatalmas puffogáesal in­duld a motor, pár pillanatnyi szabályozás után azonban a zajos puífogás egyenletes, éles zu-. gássá változik. A füstkivezető csövön fiiét sem jön ki, a benzin száz százalékosan elég a hen-: gerben. A bankigazgató egyik ámulatból a má­sikba esik, azután melegen megrázza Bors Kál­mán kezét. Kassa, február 2. Egy anya nem nézheti na­gyobb szeretettel a gyermekét, ahogy a feltaláló Bors Kálmán nézi az alig néhány ökölnyi nagy­ságú uj motorját, amely máris forradalmat kezd csinálni a robbanómotorok történetében. Alig néhány napja, folyt le a teljes sikerű bemutató, máris a legnagyobb gyárak versengenek érte. Egymásután hozza a pósta a leveleket tele a leg­nagyobb érdeklődéssel és ajánlatokkal. Bors Kálmán áldozatkész segítőtársa, Mérő Sándor gyógyszerész alig győzik megválaszolni a leve­leket, de talán nem is nagyon sietnek a vála­szokkal. — Most már én vagyok fönt, —. mondja jogos büszkeséggel Boré mérnök. — most már nem adom olyan olcsón ezt a. kis masinát- Amikor tavaly augusztusban a kész rajzokkal végighá­zaltam az összes belföldi gyárakat, sőt a mi­nisztériumokat, is akkor nem mutattak iránta érdeklődést, akkor senkinek sem kellett- Most sorra meg szeretnék kaparintani valamennyien. Már hat belföldi gyárral is tárgyalok. Kiuzso- rázni azonban nem hagyom magam. Tudatában vagyok találmányom fontosságának. Akinek kell, az fizesse is meg. Másképpen nem adom. A befutott érdeklődések között ott fekszik a zlini Bafa-müvek levele is. Jellemző Bafáék üz­leti érzékére, hogy a bemutatóról szóló sajtóreferádák után el­sőnek jelentették be igényűket az „Alfa-cosi- noid“ motorra, melyet repülőgépeik részére akarnak felhasználni. Bors Kálmánt a múlt vasárnapra már Tátra- lomnicra rendelték az összes rajzokkal a gyár egyik ott üdülő igazgatójához, a legközelebbi napokban bedig Bafa János személyesen utazik le Kassára, hogy megtekintse az uj motort. Ugyancsak Bafáék voltak azok, akik már látatlanba a legmagasabb honoráriumot kínálták fel Bors 't mérnöknek találmányáért, ; Pedig közismert róluk, bogy akármiért nem szokták olyan könnyen hajigálni a pánt, — Jellemző egyes belföldi gyárak viselkedé­sére, — mondja tovább Bors mérnök — hogy egyikük sem akarta elvállalni az első modell elkészítését. Amelyik pedig vállalta volna, az előre köve­telte a munkadijat. Vagy nem tartották jónak, vagy — ami valószínűbb. — felismerték a találmány óriási jelentőségét és nem akartak segítségemre lenni a forradalma­sító siker kivívásában, amely most már nemsokára mutatkozni fog ... * Bőre Kálmán, akinek nem ez az első talál­mánya, szintén megjárta a legtöbb nagy felta­láló nehéz kálváriáját. Felsőipariskolai kated­rája mellett az állami fémjelző hivatal kassai fiókját is vezeti, azonban ez a kettős állása 6em jár annyi jövedelemmel, hogy abból családos ember létére fedezni tudta volna a kísérletezés ég az előzetes munkák költségeit. Ami pénzre szüksége volt az elején, azt a családjától kellett megvonnia, amely megértéssel nélkülözte az összes nélkü- lözbetőket. — Tavaly karáceonjricor azt mondottam a gyermekeimnek, hogy ezidén nem lesz karácsonyunk, mert minden pénz a motorra kell. É6 a gyerekek megértet­ték, nem panaszkodtak egyetlen szóval sem. Azt hittem, hogy ezidén ki tudom pótolni ezt nekik, de bizony még ez idei karácsonyunk is nagyon szegényes volt. De majd jövőre, akkor már telni fog mindenre bőségesen. Az uj mo­torból ... Majd büszke örömmel lobogtat meg egy pa­pírlapot: — A kisfiam félévi bizonyitványa az első gim­náziumból. Szinjeles. Ez is vaD akkora öröm, mint az uj motor ... * — Nagyon érdekelne bennünket — folytattuk tovább — hogyan bukkant rá az ,.Alfa-cosinoid“ motor gondolatára? — Ennek is elég érdekes a története. Hosszú idő óta foglalkoztat az úgynevezett kozmikus motor gondolata, melyet a sztrato­szférarepüléshez lehetne használni s amely légüres térben is működne. Ehhez a motorhoz egy kompresszorra lett volna szükségem. Érdeklődtem több gyárnál, de a legkönnyebb kompresszor, amit szállítani tudtak volna, nyolcszáz kilogramot nyomott. Ekkor láttam, hogy magamnak kell megoldani ezt a problémát is. így .jöttem rá a cosinoid rend­szerű meghajtásra. A problémát először rugók­kal akartam megoldani, hogy lehetővé tegyem a dugattyú ide-odavaló mozgását. Forgattyu, kar és minden mechanizmus nélkül. A rugós megol­dás azonban nem látszott célszerűnek is akkor tisztán csak a cosinoid-meghajtásra helyeztem a fősuiyt. — A rugós megoldás miatt egyszer össze is kaptunk. — vágott közbe a jelenlevő Kolos mérnök, Bors Kálmán tanártársa és egyik leg­jobb barátja. Azokban a napokban sokat beszél­gettünk az uj motor gondolatáról s egyszer azt találtam mondani a kávéházban Kálmán bará­tomnak, hogy talán kocsirugókkal próbálja meg. Az. hogy ,ykocsirugó“, annyira felbosszantotta, hogy mérgesen hagyott faképnél. Nyolc nap múlva azonban már megvolt a teljes cosinoid-megoldás. — Igen. a cosinoid-megoldásról rögtön láttam, — folytatta ismét. Bors mérnök, — hogy az egy­előre a technika szempontjából sokkal nagyobb fontossággal bir, mint a. kozmikus motor. Ezért most már minden erőmet a cosinoid-motor kon­strukciójára. fordítottam. Ez 1932. augusztusá­ban történt s decemberre készen voltam az ösz- sze6 rajzokkal. Tavaly februárban pedig a mo- dellasztalosnál voltak a rajzok. A további lépé­sekre már nem volt pénzem. Annyit lehetetlen volt elvonnom a családomtól, hogy az ezután felmerülő sokkal nagyobb költségeket viselni tudtam volna. Ekkor jött a segítségemre Mérő Sándor barátom, aki az elsők között ismerte fel a találmányom ha­talmas jelentőségét és vállalta az összes elő­zetes kiadást A többi már nagyon gyorsan ment. Mivel nem akadt gyár, amely a szokatlan modell elkészíté­sét vállalta volna. miden alkatrészt más gyárgyan csináltattunk meg. A legtöbbet ellenszámlára. A munka el­lenértékűi „Az autó* c, könyvemben hirde­tésedet közöltem a kérdéses cégektől. Az öntvényréezeket ilyen módon a kassai Po- ledniak-gyár csinálta és munkálta meg nagyon jól, a Soiex-cég a karburátort szállította, áko- dáék pedig magát a cosinoid tengelyt csinálták meg. A svájci Scintila-cég pedig teljesen ingyen állott a rendelkezésemre. 1933 december 4-én kaptam meg a legfontosabb alkatrészt, a cosi- noid-tengelyt s december 14-re készen voltam a motor összeállításával. Aznap este indítottuk el először az irodámban. A gép az első forgatásra elindult, de olyan zajt csapott, hogy amikor a nagy füst miatt kénytelenek vol­tunk kinyitni az ablakot, hatalmas tömeg cső­dült eléje, egy rendőr pedig bekiabált, hogy hagyjuk abba, mert feljelent bennünket csend­háboritásért ... Természetesen összeszaladt az egész iskola is tanártársaimmal egyetemben. Előzőleg ugyanis senkisem hitte, hogy a motor valóban elindul és járni is fog. Még Mérő barátom is vacillálni kezdett az utolsó pillanatokban. De azután minndnyájan a nyakamba borultak az örömtől és sorra gratuláltak. Nagyon izgalmas pillanatait voltak ezek ... — Hogy mit éreztem, mikor először elindult a motor? Istenem, mit érezhet egy ember, aki hite szerint megalkotta élete legn:.oJ ' b. kg- jelentőeégteljesebb munkáját? — talán mi nfc erre az egy pillanatra tettem föl, mint egy ha- zárdjátékos, aki néha az életét sem sajnálja tét­nek. De most már minden rendben van. a ver­tem ...“ * Halom levelet vesz föl a dolgozó aszta iáról: — Ezt mind azóta kaptam, hogy a lapok be­számoltak a bemutató sikeréről. Tulnyomóréeze gyári ajánlat. De van közöttük olyan is, amely­re talán még büszkébb vagyok. Egyik volt diákom levele. * — Köszönet és hála illeti meg részemről — folytatta tovább — mindazok ab akik élűjétől fogva bíztak bennem. Akik kitartottak mellet­tem végig. És akik most velem éreznek. Első­sorban a felsőipariskola egyetemes ifjúságának, tanártársaimnak és főként: Mérő Sándornak, aki az anyagi segítségen kívül fizikailag is sokat dolgozott. Azután Kolos kollégámnak, akivel a konstrukció napjaiban sokat beszélgetiem az uj motorról, végül pedig Brenner mérnöknek, a kassai Skoda-fiók egyik vezetőjének, aki a gyári mérnökök közül elsőnek ismerte föl talál­mányom jelentőségét és azon igyekezett hogy szerződést köthessek Skodáékkal. Néni rajta múlott, hogy nem sikerült... — Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy konstrukciós munkáim miatt a legkevésbbé sem hanyagoltam el soha tanári kötelessé­geimet. — Tegnap már percenként, nyolcezer fordu­latot ég negyvenöt lóerős teljesítményt mértünk le rajta, szemben az első elindítások 2700 és 3800-as fordulatszámával és 18 lóerejével, — mondja Bors mérnök, mikor leáll a motor. Ma­gam sem tudom még, milyen uj meglepetésekkel tog szolgálni ez a hihetetlenül erős kis gép. Mindennap valami újabb dolog adódik elő a ja­vára. Minden előnye majd csak a gyári kísérle­teknél fog igazán megmutatkozni. Mi ig azt hisszük. És azt is tudjuk, hogy Bors Kálmán ez a negyvenéves, erősvágásu, tudós, kassai magyar mérnök ezzel az uj kis motorjá­val, felcsatlakozott a nagy feltalálók diszeg so­rához ... Kelembéri Sándor. Svátci emigrációban halt meg a Nobel-dtjas német professzor, aki ietiedezéséveí lehetővé tette a háborús Németország haéiszergyártását Bázel, február 2. Dr. Fritz Haiber vegyész­professzor, aki 1918-bain megkapta a Nobel- dijat, két nappal ezelőtt egy itteni szállodá­ban meghalt. Dr. Haber hatvanhat éves volt, 1918-<ban kapta meg a Nobel-dijat és azáltal lett híressé, hogy Bosch tanárral együtt feltalálta annak mód­ját, hogy a levegőből hogyan lehet nitrogént előállítani. Haber professzorban a jelenkor egyik leg­nagyobb vegyésztudósa távozott az élők sorá­ból. Különleges tragikum, hogy ez a férfiú, a német tudomány büszkesége, akit annak idején Vilmos császár a vegyiipar terén tett nagy szolgálatai elismeréséül kitüntetésekkel halmozott el, hazájától távol, mint emigráns halt meg. Mint több más Nobel-dijas német tudós — igy Einstein, Schrődinger, Zondeck — ő is távozni volt kénytelen kutatásainak és nagy sikereinek földjéről, Németországból. Haber Breslanlban született és a német egye­temeken végezte tanulmányait, többek lrö- zött Berlinben, Heidelbergben és Oharlotten- 'burgban. Később Karlsruheba került, ahol Buntes professzor személyében igazi meste­rére akadt, aki felismerte a fiatalember tehet­ségét és asszisztensének alkalmazta a tech­nikai főiskola vegytani laboratóriumában. Haber alig harminc éves korában magán­tanár lett ezen a főiskolán és első tndomá­A szerencsi licitül járt „Sinus* orosz sztratoszféra-léggömb a felszállás előtt nvos felfedezéseit ebben az intézetbe® érte el. Későbben rendkívüli, majd rendes egye­temi tanár lett a karlsnihei főiskolán. Három évvel a háború kitörése előtt, a ber­lini egyetemre hívták meg. A legnagyobb buz­galommal dolgozott kezdetben az egyeteme®, később azonban megvált a katedrától és tel­jesen a kutatásnak szentelte magát, még pedig a Vilmos császárról elnevezett kémiai inté­zetben és aránylag rövid idő elteltével ennek az in­tézetnek vezetője lett. Haber már Karlsrubéban is olyan felfede­zéseket ért el. amelyek korszakot jelentenek a vegytan történetében. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy alig van ága a szerves és szervetlen vegy­tannak, amely ne Haber professzornak kö­szönhetné alapvető fejlődését. Első munkáiban bizonyos anyagok villamos- sági analízisével, foglalkozik és ezekben fontos lépéssel vitte előre a nagy Faraday kutató munkáját. Még nagyobb jelentősége volt má­sodik felfedezésének, a vegytani utón előállított alumíniumnak. További kutatási során Haber professzor főleg a gázok vegytanával foglalkozott. A tanulmányokból, amelyek nagy jelentőségű elméleti haladást jelentettek, gyakorlati hasznú felfedezések váltak. Híres például a Haber-féfe jelzősip, amely bányákban automatikusan jelzi a bányalég keletkezését és amely egy csapásra híressé tette felfedezőjét az egész világon. Haber leg­nagyobb teljesítménye azonban más téren történt. Bosch kémikussal együtt kidolgozott egy uj és teljesen eredeti eljárást, amellyel a levegőből nitrogént állítanak elő. Az el­járás jelentősége különösen a háborús évek­ben mutatkozott meg, mert tudvalévőén a hadiszergyártásánál legfontosabb vegyi anyag a nitrogén. A Haber—Bosck-féle el­járás következtében Németország nem volt többé ráutalva a külföldi salétrom behoza­talára és elsősorban Habernek volt tulaj­donítható, hogy a német hadiszergyártás úgyszólván az utolsó óráig fenntarthatta üzemét. A harmadik birodalomban nem isimerték el Háber professzor érdemeit, amelyeket az or- | szág védelme körül szerzett. A világhírű tu- i dós kénytelen volt lemondani állásáról, végül 1 elhagyta Németországot, ahol kutatásait nem folytathatta. Haber tainár a legnagyobb fel- ede.éséért. amely nemcsak a háborús ipar­iján játszik fontos szerepet, hanem az élel­miszeriparban, tehát a nép ellátásban is, kapta | ineg. a legnagyobb elismerést, ami a tudósnak ‘kijár: a Nobel-dijat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom