Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-03 / 28. (3359.) szám
4 1934 február 3, szombat Beszélgetés Bors Kálmánnal, az „Alfa-cosinoid“ motor feltalálójával, akit a motor első elindításakor egy rendőr csendháboritásért akart feljelenteni Az aj motor napról-napra újabb rendkívüli teljesítményeket mutat fel — A belföldi gyárak is sorra jelentik be igényeiket a motorra — A Bat'a- müvek tették eddig a legmagasabb ajánlatot a találmány megszerzésére A konstrukciód munkákat szabad időmben végeztem el. Nóba éjszakákat dolgoztam keresztül... | * Uj látogató érkezik az „AMa-cosinoid“ motor m . tekintésére. A Zivno-bank egyik igazgatója személyében. Először hatalmas puffogáesal induld a motor, pár pillanatnyi szabályozás után azonban a zajos puífogás egyenletes, éles zu-. gássá változik. A füstkivezető csövön fiiét sem jön ki, a benzin száz százalékosan elég a hen-: gerben. A bankigazgató egyik ámulatból a másikba esik, azután melegen megrázza Bors Kálmán kezét. Kassa, február 2. Egy anya nem nézheti nagyobb szeretettel a gyermekét, ahogy a feltaláló Bors Kálmán nézi az alig néhány ökölnyi nagyságú uj motorját, amely máris forradalmat kezd csinálni a robbanómotorok történetében. Alig néhány napja, folyt le a teljes sikerű bemutató, máris a legnagyobb gyárak versengenek érte. Egymásután hozza a pósta a leveleket tele a legnagyobb érdeklődéssel és ajánlatokkal. Bors Kálmán áldozatkész segítőtársa, Mérő Sándor gyógyszerész alig győzik megválaszolni a leveleket, de talán nem is nagyon sietnek a válaszokkal. — Most már én vagyok fönt, —. mondja jogos büszkeséggel Boré mérnök. — most már nem adom olyan olcsón ezt a. kis masinát- Amikor tavaly augusztusban a kész rajzokkal végigházaltam az összes belföldi gyárakat, sőt a minisztériumokat, is akkor nem mutattak iránta érdeklődést, akkor senkinek sem kellett- Most sorra meg szeretnék kaparintani valamennyien. Már hat belföldi gyárral is tárgyalok. Kiuzso- rázni azonban nem hagyom magam. Tudatában vagyok találmányom fontosságának. Akinek kell, az fizesse is meg. Másképpen nem adom. A befutott érdeklődések között ott fekszik a zlini Bafa-müvek levele is. Jellemző Bafáék üzleti érzékére, hogy a bemutatóról szóló sajtóreferádák után elsőnek jelentették be igényűket az „Alfa-cosi- noid“ motorra, melyet repülőgépeik részére akarnak felhasználni. Bors Kálmánt a múlt vasárnapra már Tátra- lomnicra rendelték az összes rajzokkal a gyár egyik ott üdülő igazgatójához, a legközelebbi napokban bedig Bafa János személyesen utazik le Kassára, hogy megtekintse az uj motort. Ugyancsak Bafáék voltak azok, akik már látatlanba a legmagasabb honoráriumot kínálták fel Bors 't mérnöknek találmányáért, ; Pedig közismert róluk, bogy akármiért nem szokták olyan könnyen hajigálni a pánt, — Jellemző egyes belföldi gyárak viselkedésére, — mondja tovább Bors mérnök — hogy egyikük sem akarta elvállalni az első modell elkészítését. Amelyik pedig vállalta volna, az előre követelte a munkadijat. Vagy nem tartották jónak, vagy — ami valószínűbb. — felismerték a találmány óriási jelentőségét és nem akartak segítségemre lenni a forradalmasító siker kivívásában, amely most már nemsokára mutatkozni fog ... * Bőre Kálmán, akinek nem ez az első találmánya, szintén megjárta a legtöbb nagy feltaláló nehéz kálváriáját. Felsőipariskolai katedrája mellett az állami fémjelző hivatal kassai fiókját is vezeti, azonban ez a kettős állása 6em jár annyi jövedelemmel, hogy abból családos ember létére fedezni tudta volna a kísérletezés ég az előzetes munkák költségeit. Ami pénzre szüksége volt az elején, azt a családjától kellett megvonnia, amely megértéssel nélkülözte az összes nélkü- lözbetőket. — Tavaly karáceonjricor azt mondottam a gyermekeimnek, hogy ezidén nem lesz karácsonyunk, mert minden pénz a motorra kell. É6 a gyerekek megértették, nem panaszkodtak egyetlen szóval sem. Azt hittem, hogy ezidén ki tudom pótolni ezt nekik, de bizony még ez idei karácsonyunk is nagyon szegényes volt. De majd jövőre, akkor már telni fog mindenre bőségesen. Az uj motorból ... Majd büszke örömmel lobogtat meg egy papírlapot: — A kisfiam félévi bizonyitványa az első gimnáziumból. Szinjeles. Ez is vaD akkora öröm, mint az uj motor ... * — Nagyon érdekelne bennünket — folytattuk tovább — hogyan bukkant rá az ,.Alfa-cosinoid“ motor gondolatára? — Ennek is elég érdekes a története. Hosszú idő óta foglalkoztat az úgynevezett kozmikus motor gondolata, melyet a sztratoszférarepüléshez lehetne használni s amely légüres térben is működne. Ehhez a motorhoz egy kompresszorra lett volna szükségem. Érdeklődtem több gyárnál, de a legkönnyebb kompresszor, amit szállítani tudtak volna, nyolcszáz kilogramot nyomott. Ekkor láttam, hogy magamnak kell megoldani ezt a problémát is. így .jöttem rá a cosinoid rendszerű meghajtásra. A problémát először rugókkal akartam megoldani, hogy lehetővé tegyem a dugattyú ide-odavaló mozgását. Forgattyu, kar és minden mechanizmus nélkül. A rugós megoldás azonban nem látszott célszerűnek is akkor tisztán csak a cosinoid-meghajtásra helyeztem a fősuiyt. — A rugós megoldás miatt egyszer össze is kaptunk. — vágott közbe a jelenlevő Kolos mérnök, Bors Kálmán tanártársa és egyik legjobb barátja. Azokban a napokban sokat beszélgettünk az uj motor gondolatáról s egyszer azt találtam mondani a kávéházban Kálmán barátomnak, hogy talán kocsirugókkal próbálja meg. Az. hogy ,ykocsirugó“, annyira felbosszantotta, hogy mérgesen hagyott faképnél. Nyolc nap múlva azonban már megvolt a teljes cosinoid-megoldás. — Igen. a cosinoid-megoldásról rögtön láttam, — folytatta ismét. Bors mérnök, — hogy az egyelőre a technika szempontjából sokkal nagyobb fontossággal bir, mint a. kozmikus motor. Ezért most már minden erőmet a cosinoid-motor konstrukciójára. fordítottam. Ez 1932. augusztusában történt s decemberre készen voltam az ösz- sze6 rajzokkal. Tavaly februárban pedig a mo- dellasztalosnál voltak a rajzok. A további lépésekre már nem volt pénzem. Annyit lehetetlen volt elvonnom a családomtól, hogy az ezután felmerülő sokkal nagyobb költségeket viselni tudtam volna. Ekkor jött a segítségemre Mérő Sándor barátom, aki az elsők között ismerte fel a találmányom hatalmas jelentőségét és vállalta az összes előzetes kiadást A többi már nagyon gyorsan ment. Mivel nem akadt gyár, amely a szokatlan modell elkészítését vállalta volna. miden alkatrészt más gyárgyan csináltattunk meg. A legtöbbet ellenszámlára. A munka ellenértékűi „Az autó* c, könyvemben hirdetésedet közöltem a kérdéses cégektől. Az öntvényréezeket ilyen módon a kassai Po- ledniak-gyár csinálta és munkálta meg nagyon jól, a Soiex-cég a karburátort szállította, áko- dáék pedig magát a cosinoid tengelyt csinálták meg. A svájci Scintila-cég pedig teljesen ingyen állott a rendelkezésemre. 1933 december 4-én kaptam meg a legfontosabb alkatrészt, a cosi- noid-tengelyt s december 14-re készen voltam a motor összeállításával. Aznap este indítottuk el először az irodámban. A gép az első forgatásra elindult, de olyan zajt csapott, hogy amikor a nagy füst miatt kénytelenek voltunk kinyitni az ablakot, hatalmas tömeg csődült eléje, egy rendőr pedig bekiabált, hogy hagyjuk abba, mert feljelent bennünket csendháboritásért ... Természetesen összeszaladt az egész iskola is tanártársaimmal egyetemben. Előzőleg ugyanis senkisem hitte, hogy a motor valóban elindul és járni is fog. Még Mérő barátom is vacillálni kezdett az utolsó pillanatokban. De azután minndnyájan a nyakamba borultak az örömtől és sorra gratuláltak. Nagyon izgalmas pillanatait voltak ezek ... — Hogy mit éreztem, mikor először elindult a motor? Istenem, mit érezhet egy ember, aki hite szerint megalkotta élete legn:.oJ ' b. kg- jelentőeégteljesebb munkáját? — talán mi nfc erre az egy pillanatra tettem föl, mint egy ha- zárdjátékos, aki néha az életét sem sajnálja tétnek. De most már minden rendben van. a vertem ...“ * Halom levelet vesz föl a dolgozó aszta iáról: — Ezt mind azóta kaptam, hogy a lapok beszámoltak a bemutató sikeréről. Tulnyomóréeze gyári ajánlat. De van közöttük olyan is, amelyre talán még büszkébb vagyok. Egyik volt diákom levele. * — Köszönet és hála illeti meg részemről — folytatta tovább — mindazok ab akik élűjétől fogva bíztak bennem. Akik kitartottak mellettem végig. És akik most velem éreznek. Elsősorban a felsőipariskola egyetemes ifjúságának, tanártársaimnak és főként: Mérő Sándornak, aki az anyagi segítségen kívül fizikailag is sokat dolgozott. Azután Kolos kollégámnak, akivel a konstrukció napjaiban sokat beszélgetiem az uj motorról, végül pedig Brenner mérnöknek, a kassai Skoda-fiók egyik vezetőjének, aki a gyári mérnökök közül elsőnek ismerte föl találmányom jelentőségét és azon igyekezett hogy szerződést köthessek Skodáékkal. Néni rajta múlott, hogy nem sikerült... — Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy konstrukciós munkáim miatt a legkevésbbé sem hanyagoltam el soha tanári kötelességeimet. — Tegnap már percenként, nyolcezer fordulatot ég negyvenöt lóerős teljesítményt mértünk le rajta, szemben az első elindítások 2700 és 3800-as fordulatszámával és 18 lóerejével, — mondja Bors mérnök, mikor leáll a motor. Magam sem tudom még, milyen uj meglepetésekkel tog szolgálni ez a hihetetlenül erős kis gép. Mindennap valami újabb dolog adódik elő a javára. Minden előnye majd csak a gyári kísérleteknél fog igazán megmutatkozni. Mi ig azt hisszük. És azt is tudjuk, hogy Bors Kálmán ez a negyvenéves, erősvágásu, tudós, kassai magyar mérnök ezzel az uj kis motorjával, felcsatlakozott a nagy feltalálók diszeg sorához ... Kelembéri Sándor. Svátci emigrációban halt meg a Nobel-dtjas német professzor, aki ietiedezéséveí lehetővé tette a háborús Németország haéiszergyártását Bázel, február 2. Dr. Fritz Haiber vegyészprofesszor, aki 1918-bain megkapta a Nobel- dijat, két nappal ezelőtt egy itteni szállodában meghalt. Dr. Haber hatvanhat éves volt, 1918-<ban kapta meg a Nobel-dijat és azáltal lett híressé, hogy Bosch tanárral együtt feltalálta annak módját, hogy a levegőből hogyan lehet nitrogént előállítani. Haber professzorban a jelenkor egyik legnagyobb vegyésztudósa távozott az élők sorából. Különleges tragikum, hogy ez a férfiú, a német tudomány büszkesége, akit annak idején Vilmos császár a vegyiipar terén tett nagy szolgálatai elismeréséül kitüntetésekkel halmozott el, hazájától távol, mint emigráns halt meg. Mint több más Nobel-dijas német tudós — igy Einstein, Schrődinger, Zondeck — ő is távozni volt kénytelen kutatásainak és nagy sikereinek földjéről, Németországból. Haber Breslanlban született és a német egyetemeken végezte tanulmányait, többek lrö- zött Berlinben, Heidelbergben és Oharlotten- 'burgban. Később Karlsruheba került, ahol Buntes professzor személyében igazi mesterére akadt, aki felismerte a fiatalember tehetségét és asszisztensének alkalmazta a technikai főiskola vegytani laboratóriumában. Haber alig harminc éves korában magántanár lett ezen a főiskolán és első tndomáA szerencsi licitül járt „Sinus* orosz sztratoszféra-léggömb a felszállás előtt nvos felfedezéseit ebben az intézetbe® érte el. Későbben rendkívüli, majd rendes egyetemi tanár lett a karlsnihei főiskolán. Három évvel a háború kitörése előtt, a berlini egyetemre hívták meg. A legnagyobb buzgalommal dolgozott kezdetben az egyeteme®, később azonban megvált a katedrától és teljesen a kutatásnak szentelte magát, még pedig a Vilmos császárról elnevezett kémiai intézetben és aránylag rövid idő elteltével ennek az intézetnek vezetője lett. Haber már Karlsrubéban is olyan felfedezéseket ért el. amelyek korszakot jelentenek a vegytan történetében. Túlzás nélkül lehet állítani, hogy alig van ága a szerves és szervetlen vegytannak, amely ne Haber professzornak köszönhetné alapvető fejlődését. Első munkáiban bizonyos anyagok villamos- sági analízisével, foglalkozik és ezekben fontos lépéssel vitte előre a nagy Faraday kutató munkáját. Még nagyobb jelentősége volt második felfedezésének, a vegytani utón előállított alumíniumnak. További kutatási során Haber professzor főleg a gázok vegytanával foglalkozott. A tanulmányokból, amelyek nagy jelentőségű elméleti haladást jelentettek, gyakorlati hasznú felfedezések váltak. Híres például a Haber-féfe jelzősip, amely bányákban automatikusan jelzi a bányalég keletkezését és amely egy csapásra híressé tette felfedezőjét az egész világon. Haber legnagyobb teljesítménye azonban más téren történt. Bosch kémikussal együtt kidolgozott egy uj és teljesen eredeti eljárást, amellyel a levegőből nitrogént állítanak elő. Az eljárás jelentősége különösen a háborús években mutatkozott meg, mert tudvalévőén a hadiszergyártásánál legfontosabb vegyi anyag a nitrogén. A Haber—Bosck-féle eljárás következtében Németország nem volt többé ráutalva a külföldi salétrom behozatalára és elsősorban Habernek volt tulajdonítható, hogy a német hadiszergyártás úgyszólván az utolsó óráig fenntarthatta üzemét. A harmadik birodalomban nem isimerték el Háber professzor érdemeit, amelyeket az or- | szág védelme körül szerzett. A világhírű tu- i dós kénytelen volt lemondani állásáról, végül 1 elhagyta Németországot, ahol kutatásait nem folytathatta. Haber tainár a legnagyobb fel- ede.éséért. amely nemcsak a háborús ipariján játszik fontos szerepet, hanem az élelmiszeriparban, tehát a nép ellátásban is, kapta | ineg. a legnagyobb elismerést, ami a tudósnak ‘kijár: a Nobel-dijat.
