Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-03 / 28. (3359.) szám

Húsz kilométer magasan (sp.) Prága, február 2. Tegyük a kezűinket a szivünkre és valljuk te: nem tudjuk, mit keresnek a repülök és a tudósok a sztratoszférában. Nem tudjuk és nem látjuk közvetlenül, mit hoznak onnan a tu­dománynak, a haladásnak, a társadalomnak, az emberiségnek, nem tudjuk, hogy a hig levegő­ből, ahonnét a föld ekkora magasságokig soha föl nem jutó fantáziánk szerint talán már osak • egy kis golyó, távoli haza, valószínűtlen égi­test, miféle örök törvények vonhatók le rólunk és világunkról. — De az egyszerű és tudatlan ember, akik mi vagyunk valamennyien, reggeli •újságolvasók, nagyobb érdeklődéssel és na­gyobb 'Lelkesedéssel, — sajnos, most nagyobb szomorúsággal és nagyobb együtérzéssei is ■— lessük a sztratoszféra kutatóiról érkező híre­ket, mint bármi mást, jegyzékeket és diplomá­ciai fa admo zdulatokat, politikai csatákat és gazdasági fejtegetéseket, amiket a hírlapjaink mostanában szélesen feltálalnak. Húszezer mé­ter magasság! Nem tudjuk, mi van ott és mit /keresnek ott, bizonyára nem aranyat, nem naf­tát, nem kőszenet, nem tüzet, mert mindaz, ami anyagi java var, a világnak, bent van a fölében, a felület alatt, elrejtve mélyen, a sötét belsőkben s a magasságok csak eszmei értéket jelképeznek. Ez a sztratoszféra olyasvalami, amit „titkon érző lelkünk Óhajtva sejt“, de fel nem foghat. Ott van az Ég, ott van az Isten, ott van minden, amit. valamennyi nyelv ,.ma- gasnak“ nevez. A fenköltség, a nagyság, a ki­emelkedés van ott­Az uj kor elején az emberi vágy a távoli földek felkutatását szorgalmazta. Később, ami­kor mindent felfedeztünk már, a gyorsaság lett az, amitől az olthatatlan fauszti szomj enyhü­lést. remélt. Most gyorsak vagyunk, hogy gyor­sabbak nem lehetünk.. Most újra más jön: a magasság. Reszketve lesi az egész világ a híre­iket, amik azokról érkeznek, akik az emberiség képviseletében felszál inak a magasságokba, — esküszöm, semmi másért, csak hogy fönt legye­nek és mondhassák, hogy fönt. voltak. Ez mind bábeli torony, ami a magasságot akarja meg­hódítani; hajdan kőből épített épülettel kíván­tak fölérkezni az égbe, ma felrepülnek, egyre megy, a lényeg ugyanaz. Ez egyszer nem sike­rült: Ikarosz közelment a naphoz, megperzselte szárnyait a tűz — és lezuhant. Az oroszokat nem a hő. hanem a fagy sújtotta le. A nap hi­deg gyémántpOTTal szórta be légi kocsijukat. A szerencsétlenül végződött orosz sztrato­szféra-repülésnek érdekes politikai mellékize van. Aki tegnap és ma figyelemmel olvasta a világlapokat, észrevehette, hogy az orosz léggömb felszállása, de különösen a bátor kísérlet szomorú vége, a tiszta tragédia, na­gyobb érdeklődést és nagyobb rokonszenvet váltott ki az oroszok iránt, mint száz más szovjetakció, mint a moszkvai propaganda frázisai, vagy a büszke statisztikai görbék, amikkel Moszkva elárasztja a világot. Litvi- nov békekörutja nem kedveltette meg az orosz embert annyira Angliában, Ameriká­ban, mint a kis eset a sztratos zféra-repülés­sel, a bátor kezdeményezés. Három ember kis egyéni tragédiája bizonyára elenyészik a világ nagy és üvöltő tragédiái mellett, s mégis több, mégis felfigyeltetőbb, mint ezer más. Emlékezetes, hogy a polgári Európa szivét védő jégpáncél akkor olvadozott először az oroszokkal szemben, amikor Krassin, a szov­jetorosz jégtörő oly heroikus módon kutatta NobiLet, s a fasiszta Olaszország szeren esetle­nül járt léghajósait. Ez 1928-ban volt, s most 1981 elején a sztratoszféra-gép esete az, ami jblZj ellenfeleket közelebb hozza. Az orosz LÁZAS IZGALOM AZ OSZTRÁK FŐVÁROSBAN Száztizezer paraszt tiintet Becs uccáín Hitler ellen Dollfuss kancellár harcias beszéde — Megkezdődött Ausztriában a nagy németellenes akció - Berlin visszautasította az osztrák panaszokat — Újabb merényletsorozat az osztrák vidéken Innsbruck a Heimwehrek kezében B é e február 2. A nemzet! szocializmus ausztriai élőtörésének ellensúlyozásaképpen DoflíuSg kancellár pénteken óriási arányú pa­rasztnapot rendezett Bécsben és a 110-000 fő­nyi felvonuló parasztság előtt éles beszédet mondott a nemzeti szocializmus ellen. A külön- vonatok az egész éjszaka szállították a vidék­ről a parasztokat a fővárosba s a déli órákig 110.000 paraszt vonult föl Bécs uccáín, (A«z- szonyok nem vehettek részt a menetben.) A tömeg a Ringsfrassen át az Északnyugati pá­lyaudvar csarnokába vonult föl. Dollfuss kan­cellár Reither tartomány főnök és a miniszte­rek társaságában a hadügyminisztérium előtt várta meg a menetet és ott csatlakozott hozzá. A kancellár beszédét az óriási pályaudvari csar­nokban mondotta el, ahonnét hangszórók to­vábbították azt a pályaudvar előtti téren föl­állított parasztosztagokhoz. Ezenkívül az oszt­rák rádió is megismételte a beszédet. Nemzeti szocialista ellenakció A felvonulás alatt a nemzeti szocialistáik többször kísérletet tettek, hogy megzavarják az ünnepet. Számos papirbombát dobtak a tö­meg közé, de a parasztokat semmi sem tudta kilendíteni rendíthetetlen nyugalmukból. Majdnem súlyos incidensre került a sor a Kartnerring egyik háza előtt, ahonnét ugyan­csak papirbombákat dobtak a fölvonulókra. 30—40 paraszt azonnal be akart hatolni a házba és felelősségre akarta vonni a nemzeti szocialistákat, de a rendőrség meggátolta őket tervük keresztülvitelében. A nemzeti szocialisták ezenkívül megrongái- ták néhány vasútvonal táviróvezetékét, úgy­hogy egyes vonatok csak nagy késéssel érkez­tek a fővárosba. A hivatalos jelentés szerint a mai paraszt­felvonulás a legnagyobb tömegtüntetés, amit Bécs a katolikus nap óta látott. A tömeg leik esen éltette a kancellárt és a kor­mányt, A menetben zászlókat vittek, amelyek felírásai a kancellárt dicsőítették és Ausztria függetlensége mellett tüntettek. Szavaló kóru­sok ismételgették a menetben az uj osztrák mondást, amely általánossá vált a DoLlifuss-pár- ti Lakosság között és igy hangzik: ,Ausztria mindenki fölé emelkedik, ha akarl“ ugyanolyan ember, mint mi vagyunk,- eszmél a nyugati polgár, ugyanazok a célok hevítik, ugyanazok a vágyak gyötrik, ugyanoly naiv módon lelkesedik vagy szomorkodik kis dol­gokért., mint mi. Moszkva népe a lezuhanás hírekor s a három hős temetésén ugyanúgy viselkedett, mint amikor Franciaország- meg­tudta, hogy Nungesser és Coli, az óceán első pilótái, elvesztek a végtelen vizek fölött s a I A kora reggeli órákban nyolcvan különvonat érkezett Bécsbe. Órákig tartott, amíg a hatal­mas tömeget rendbeszedték és a fölvonulás csak tízkor kezdődött meg. Egy órakor délben Reither tartomány főnök mondotta, el beszédót. „Felakasztani, felakasztani!“ A* úgynevezett nemzeti sr^Lalizmus — moödoűfca a tartomány főnök - - Ausztriát min­denáron testvérháboruba akarja kergetni. Az osztrák parasztság azonban nem engedi ezt, A statárium azonnal működésbe lép, amint valaki megzavarja az ország rendjét. A pa­rasztság azt követeli, hogy a rendzavarókat a kormány szigorúan megbüntesse. (A tömeg­ből hangok hallatszanak; „Felakasztani öketl Felakasztani őket!“) ~ Mi, parasztok ma Bécsbe jöttünk, hogy, megmutassuk, hogy minden erőnkkel meg akarjuk őrizni Ausztria függetlenségét. Szeret­ném, ha Hitler kancellár látná föl vonulásun kát. mert akkor rájönne- arra, hogy Ausztriában nem lehet a kampóskercsztes zászlót diadalra jut­tatni. Ez a zászló soha sem fog az osztrák por ’amenten lengeni. Békét a.karuntk és neon há­borút! Dollfuss a független Ausztria átszervezéséről Reither után Dollfuss kancellár mondotta el éles rémetellenes beszédét. A tömeg lelkesen megéljenezte a kancellárt, amikor fél kettő tá j­ban szólásra emelkedett. Dollfuss mindenekelőtt méltatta azt a gazda­sági fellendülést, amelyen Ausztria az elmúlt évben átesett. Megállapította, hogy ma 70.000 munkanélkülivel van kevesebb, mint tavaly volt és a csődök és kényszeregyezségek száma 30 százalékkal kisebb, mint az elmúlt évben. A mezőgazdaság sokkal jobb helyzetben van, mint más államokban. Egyedül a faipar pang, mert a régi 27.000 vagon fa helyett az elmúlt évben csak ezer vagont szállítottak Németor­szágba, de itt Is sikerült megoldást találni, amennyiben az osztrák fát ma Magyarország vásárolja m«g. —■ A nemzeti szocialisták terrorisztiikus mű­ködése lehetetlen volna — folytatta Dollfuss kancellár — ha a német birodalomból nem lát­nák el az éretlen nemzeti szocialista gyerkőcö­ket különféle propagandaanyaggal és nem tá­mogatnák munkájukat. Az osztrák kormány megkísérelte, hogy összeköttetésbe kerüljön a német kormánnyal, de ez néni sikerült. Az a válasz, amit Berlinből kaptunk, sajnos, nem ki­elégítő. Kénytelenek vagyunk utunkat más irányban folytatni. Ausztria német ország és évszázadokig a németség élén állt. Ma is né- metek vagyunk és az osztrák parasztok való­ban állíthatják magukról, hogy a német népi- ség ősforrását jelentik. A mi véleményünk sze­rint a németség más formában jelentkezik, mint az, amit a nemzeti szocializmus hirdet és cse­lekszik. Tiltakozunk a „gleichschaltolás“ ellen. Uj formát akarunk adni német hazánknak, de az osztrák formát és nem idegent. Az alkot­mány megreformálásának terve készen áll Egyelőre nem akarok róla közelebbit mondani, de természetes, hogy alapvető változásokat fog tartalmazni és az országot a rendiség alap- jára helyezni. A parasztság érdekei kellőkép­pen képviselve vannak az uj alkotmány terv­ben. Keresztény német Ausztriát akarunk és szembehelyezkedünk a vörös szocializmussal, amely nem sok jót hozott. Beszédének végén üdvözölte az osztrák fegy veres formációkat, amelyek Ausztria fölszaba­dításáért küzdenek. Heimwehr-puccs Innsbruckban Bécs, február 2. Az osztrák Heimwehrek csütörtökön megszállották Innsbruckot, Tirol fővárosát, mert — mint kijelentették — nincse­nek megelégedve az ottani állapotokkal és fél­kisé-rlet nem sikerült. Százezer politikai és gazdasági csapásnál jobban megrendítette ez a hír akkor a franciákat, s ma ugyanezt a hatást keltette a hasonló eset a másképp ne­velt és másként lelkesedő oroszokban is. Egy­formák vagyunk. Egyformán vágyunk húsz­ezer méter magasba, s egyformán, testvérie­sen bánkódunk, ha törekvésünk tragikusan végződik, nek, hogy Innsbruck a nemzeti szocializmus ke zébe kerüL A városba 8000 Heimwehr-ember vonult be és megszállotta a középületeket. Egy­úttal közölték a kormánnyal a Heimwehr köve­teléseit. A hazafias szervezet elsősorban a szo­ciáldemokrata párt föloszlatását követeli, to­vábbá a keresztényszocialista párt önfeloszla* tását, a tartományi kormányok átszervezését, kormánybiztosok kiküldését az egyes községek­be, a hivatalok megtisztítását és a Heimwehrek bizalmi férfiainak kiküldését. A proklamáció ugyanakkor kifejti, hogy a Heimwehrek mind­addig nem hagyják el Innsbruckot, amig köve­teléseiket nem teljesítik. A korraányépületek és a főpályaudvar a Heimwehrek kezében Ma: RJÍDlÓMEU.'hUET | xm. évf. 28- (3359) szám * Szombat » 1934 február 3. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, /\ SzloV€nSzkÓÍ 6$ rUSZÍriSzkÓÍ mOgüürság «l emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt • v Prága !1, Panská uüce 1- .■ emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több f)OlltlK(ll TlCLJ)llQ,pj(t Telefon; 3418<* E*ye»«ám 1.20 Ké, vasárnap 2.-Kt 8ŰRQÖHYCIM; HÍRLAP, PRfiHfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom