Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-18 / 41. (3372.) szám

'TRAGAli'V\ACA!ARHmijAI» WAA fobtruár lb, vasarnap. IÓ SziRHÁzKör^V-KciLTÜRA I ' ■ I mn —ESESS™. _■■ ■■ ■gggg-gggBBB.J. J- "LLL Pesti első görlböt — Európa egyik első Beszélgetés az európai karriert befutott Bársony Rózsival, aki hét év alatt hét idegen nyelvet tanult meg s mindjárt karriert is csinált ezeken a nyelveken Budapest, február 17. (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Ez a cím kicsit kiccsesen hangzik, de minden hir­telen karrierben van valami filmszerűen kiccses valószínűtlenség. Bársony Rózsi „kiugrása41 — ahogy művészkörökben a hirtelen érvényesülést nevezik — egészen váratlanul történt. Még ma­gukhoz sem ocsúdhattak a pestiek a csodálko­zástól, hogy a kis szőke gürlből 4 évvel ezelőtt egyik napról a másikra népszerű szubrett lett, már el is tűnt a kislány Pestről s néhány hó­nappal később Bársony Rózsi, aki 1930-ban még egyetlen betűt sem beszélt másként, csakis ma­gyarul, 1931-ben berlini szubrett-sztár, 1933-ban pedig londoni szubrettsztár lett. s egész sor film is készült „Rosi Bársonyról. 300 márka gázsit kapott esténként, 2400 ko­ronát. Ez egy hónapban mintegy 70.000 korona. Meg lehet élni belőle. Ez már karrier. * Pesti szabadsága alatt találkozunk, szülei 'Dohány-uccui lakásán. Mosolygó gyerek. Per­sze platina-szöké, magas, nyúlánk és a szemei világoskékek. — Kérem, én azért jöttem haza, mert m u - száj volt; kizárólag azért, mert pihennem kell. Négy év óta egyetlen estém sem volt szabad. Tudomásul vettem s el is hiszem, mert pesti direktorok valóban egymásután kínáltak kitűnő szerződéseket Bársony Rózsinak, de ő nem kö­tött szerződést: — Ez biznisz-kérdés. Ott játszom, ahol többet fizetnek s ma bizony külföldön többet fizetnek. Megkockáztattam egy közhelyet s azt mond­tam, hogy nem jobb s szebb-e odahaza játszani, a hazai művészet, hazai közönség süb. Nagyon értelmes, nyílt választ adott. Egészen szeré­nyen: —• Nézze kérem, nekem már érveltek igy di­rektorok is. Ha ezt ón elhinném, a markukba ne­vetnének, hogy milyen buta liba vagyok. Hát van énrám szüksége a magyar színpadnak!? Annyi tehetséges, nagyszerű színésznő van itt, engem könnyen nélkülöznek. De nekem szükségem van a külföldi szerződésre, mert a dolgozó ember mindig arra törekszik, hogy minél jobban értékesítse magát. A „dolgozó szubrettu Elmosolyodtam, amikor nagykomolyan azt mondta „dolgozó ember44. Valósággal sértődött hangon érvelt: — Nincsen oka mosolyogni. A dolgozó szub­rett a dolgozó emberek legsajnálatraméltóbb pro­letárjai közé tartozik. (Eltekintve a gázsitól, — tette hozzá maga is mosolyogva.) Állandóan fi­zikai és szellemi robot olyan környezetben, amely az ember idegzetét a maximális mérték­ben igénybe veszi. Minden este újra és újra harc­ba menni a közönség rokonszenvéért, ezt ne be­csülje le senki! Mindezt nem panaszként* mondja Bársony Ró­zsi. Állandóan mosolyog, sok öntudat fejeződik ki rajta. Mosolygó szőkesége, fiatalos nőies, majdnem kislányos bája csinossága mellett is szerény kis­polgári keretben nagyon rokonszenvesen hat. Nincsen benne semmi a frissen beérkezettek ön­elégült blazirtságából. Derűs, elégedett, kedves, aki visszatérve a szülői házba, az ,.ebédlői44 asz­talnál az a kislány, aki valaha volt s ha rá­gondol. maga csodálkozik tán a legjobban, hogy időközben nagy nő lett belőle. Az újságíró a magánélete iránt érdeklődik. Megint hamar pattan a válasz: — A „dolgozó44 szubrettnek nincsen magán­élete. Csakis a mesterségének él. Ha szállójára engedi magát, mindjárt bajok vannak. Nekem például nagyon kell vigyáznom a kondíciómra. Feltétlenül ki kell aludnom magam, hogy más­nap friss legyek, s „jól nézzek ki44. Ha nem al­szom legalább 9—10 órát, használhatatlan vagyok*. Aztán tanulás. Sok tanulás. Nemcsak a szerep, nemcsak az éppen betanulás alatt levő számok. A hangot kell ápolni (még ha nincs is), állandóan kell táncolni tanulni, figyelni az uj stílusokat, (Londonban például egészen uj stilus kezdődik)... A szubrett és a szerelem — No és, ha a „dolgozó44 szubrett éven fia*;*' és olyan szőke, mint Bársony Ho/* . juk tapintatlanul — akkor a sok munka ée alvás között ne volna idő arra, hogy ember legyen ás nő és szerelem? ... Igen tárgyilagosan, meggondoltan válaszolt. Még a homlokát, is összeráncolta, annyira meg­gondolt s őszinte igyekezett lenni: — Hát... megengedheti esetleg magának. hogy szeressen, hát persze, hogy persze, elvégre ő is ember. De csak bizonyos határig engedheti meg magának! S főleg attól kell óvakodnia, hogy szerelmi botrányokba keveredjék. Részem­ről legalább is szívből utálok minden felesleges feltűnést, ami az ember legprivátabb magánéle­tével van kapcsolatban. — Házasság? — Akkor fogok férjhez menni, amikor bizto­san fogom tudni, hogy nem fog kelleni elvál­nom... Elválni semmicsetre sem akarok, pláne ha gyerekem lesz. Pedig a házasságban éppen ez a legszebb s a legvonzóbb az én számomra. Ezt úgy mondta, hogy rákönyökölve az asz­talra. arcát két öklére támasztotta s álmodozó mosoly, sokatjelentő finom mosoly jelent meg az ajkán és a szemén annak a színésznőnek, akinek a művészvilágban sokáig olyan hire volt, hogy valóságos „unikumnak44 tartották: — megköze­líthetetlensége miatt. A Dohány-uceai ház má­sodik emeleti kispolgári lakásáról került a szín­padra. mint gyereklány. Megszokta a 6zinház le­A Viktória — u Legközelebb a Viktóriában kaptam kis szere­pet (a harmadik felvonásban) s ebben meglátott Ábrahám Pali. Nagyon megdicsért s azt Mondta: „Rózsika, Te nemsokára a külföldre kerülsz!44 Nevettem. Azt mondtam, egy szót nem tudok másképpen, csakis magyarul. Pali megigértette velem, hogy szorgalmasan fogok (*) Kálix Jenő prágai rádióhangversenye. Kálix - Jenő, a kiváló sziovenszkói zongoraművész és a prágai német Zeneakadémia tanára hétfőn 19.20 órakor zongorahangiversenyt ad a prágai rádió stúdiójában. A kiváló zongoraművész műsora ezúttal rendkívül érdekes és a következő szá­mokból áld: 1. Stradella: A-moll toccata, 2. Scarlatti: G-moll toccata, 3. Rameau: Les ten- dres piaintes, .4. Bach: D-dur toccata. (*) Az ember tragédiája Parisba is eljut. Buda­pestről jelentik: Röbbeling Hermann. a bécsi Burg- sziniház igazgatója, aki jelenleg feleségével Buda­pesten tartózkodik, a sajtónak nyilatkozatot adott, amelyben többek között a (következőket mondotta: „Amikor a nagymultu Burgtheater vezetésével megbíztak, régi tervemhez híven elhatároztam, hogy előadatom az európai kultumemzetek egy- egy kiváló drámaírójának remekművét és a cik­lust „Stimmen dér Völker im Dráma* címmel fog­laltam össze. A ciklust Grilpazellem kezdtük, majd előadtuk Gerhardt Hauptmann „Flórián Geyer“- jét és Rostand „Cyrano“-ját. Elő fogjuk adui a Lear királyt, Calderont, D'Anuunziot, Ibsent yés Tolsztojt. Ez a gondolat vezérelt, amikor színre hoztam Az ember tragédiáját. A feladat igen nagy volt, de nagy kedvvel vállaltuk a munkát. Paris máris érdeklődik a ciklus iránt, ahol ugyancsak elő akarják adni ezeket az általam kiválasztott da­rabokat. Ha ez a párisi előadássorozat megvalósul, azt jelenti tehát, hogy Madách halhatatlan szépségű remekműve Franciaországban is eljut. Csodálatos ez a dráma és Mohácsi Jenő nagyszerű átültetésé­ben a német színház állandó müsordarabja lesz. Azt merném mondani, hogy Madách darabja nem Fausttal mutat hasonlatosságot, Madách eszme tár­sítása és jellemző ereje inkább Shakespeare emlékeztet, amikor a valóságos életet oly meg­döbbentő realizmussal viszi sizmpadra.** (*) Zathureezkv Ede nagy sikere Erdély­ben. Temesvárról jelentik: A temesvári szim­fonikus zenekar hatodik estjének fénypontja Zaühureozky Edének, a sziovenszkói szárma­zása kiváló magyar hegedűművésznek szerep­lése volt. A temesvári közönség Csajkovszkij hegedűversenyének előadása után olyan viha­ros tapsban tört ki. amilyenben a háború- előtti ragyogó temesvári zeneélet idején csak Hubermannak volt osztályrésze Zathureczky hegedű játéka mint egy soha el nem múló él­mény vésődött a közönség sziveibe — írja a '! i óvári Hírlap zeuékrifikusa. vegőjét s úgy látszik nem kábította el. Egy európai karrier — dióhéjban A karrierjéről is beszél, mint egyszerű kis históriáról. — A legnagyobb sikerem?... Nevetni fog, úgy érzem, görl koromban volt, Huszonnégyen táncoltunk két sorban, egyforma ruhában, egy­forma mosollyal, egyformán dobva a lábunkat, de egy igen neves újságíró — írja meg kérem, hogy csak három évvel később ismertem őt. meg személyesen — azt irta, hogy a második sorban balról a harmadik úgy mozgott, hogy nem lehe­tett róla levenni a szemét. Én akkor azt hittem, a világ legboldogabb ..művésznője4- vagyok. Iszonyatos sikernek éreztem. Akkor Lázár igaz­gató fel is hivott a szobájába s én boldogan vár­tam, hogy meg fog dicsérni. De Ő kiszidott. Azt mondta, hogy „ne csináld tuljól kislányom, mert az éppen olyan rossz, mintha tulrosszul csinál­nád.44 Erre nagyon szomorú lettem. De kiderült, hogy Lázár azért számolt velem s a „Mersz-e Mary“-hen kiosztott- egy kicsike kis szerepet egy táncbetéttel. Péchv Erzsi, Vaály Ilona, Orosz Vilma mellett játszottam s a kritikusok nagy része megfeledkezett arról, hogy én i* játszot­tam. Pedig hogy vártam a kritikákat! — Az első rendes szubrett-szerepet az , Éva grófnődben kaptam. Mit tagadjam, nem nagyon tetszettem. Sovány, vékony kis gyereklány vol­tam, öesze-viesza lö esztendős. A legjobban az a, kritika fájt, hogy az egyik kritikusom azt irta, hogy még sok tejet kell innom. f a győzelemhez tanulni. Meg is vettem a könyveket, de persze nem tanultam. Megvallom, nem hittem abban, hogy Ábrahám komolyan tette ezt a megjegy­zést, El is telt pár hónap s egyszer reggel 7-kor cseng a telefon. Ábra-hám Pál beszél Bécsböl. Azonnal jöjjek Becsbe. Szerződésre van kilátá­som, azt mondta: „Most megcsinálhatod a sze­. (*) A losonci Magyar Dalegylet hangverse­nye. Losonci tudósitónk jelenti: A losonci Ma­gyar Dalegylet ezévi szezonnyitó hangverse­nyét műsoros előadással és táncmulatsággal kötötte egybe. A dicsőséges múltú dalegylet Riszner Ede karnagy vezetésével több műsor- számot adott elő, újból tanúbizonyságot téve úgy a női, mint a férfi-karok kitűnő kondició- jánói. Az egy,felvonásom. szind arabok sikerei­ben a következő szereplők osztoztak: Herold Irén, Mikiién Bözsi, Kositzky Ilona, Antali-k Ilona, Droet Mária, Diviaczky József, Illés Jó­zsef, ifj. Engel István, Löwy József és Kállay József. A hangverseny a Polgári Kör színpa­dán folyt le nagyszámú hallgatóság előtt, utá na pedig hajnalig tartó táncmulatság követ­kezett. (*) Komáromi szerzők estje a Jókai Egyesü­letben. A Jókai Egyesület érdekes tervet vált valóra: sorozatos előadásokban mutatja be a komáromi zeneszerzőket. Vasárnap délután 6 óraikor lesz az első előadás, amelyen dr. Szijj Ferenc, Sobmidt Viktor, K. Ledermayer Ilona, Mrhola, Gyuszi, Seress Rezső müvei szerepel­nek a Dalegyesület, dr. Barta Lajoeré, dr. Ro- homyi Oszkár né, Bofcrossy Manci, Dalos Mik­lós és Tökölyi Gusztáv előadásában. Bevezetőt mond dr. Borka Géza, (*) Magyar művészek római sikere. Buda­pestről jelentik: A római nemzetközi egyház- művészeti kiállítás elnöke Hóma-n Bálint ma­gyar közoktatásügyi miniszternek a követke­zőket irta: „Meleg üdvözletemet fejezem ki a megcsodált magyar kiállítás és a római ma­gyar intézet művészeinek sikere alkalmából, akik Rómáiban szívták magukba a művészi ihletet. (*) Egy Bemard Shaw-kritika. Bemard Shaw egy újságíró kérdésére ezt mondotta: „Az én bolond hirem olyan m-egokobitlan, mint Lord Byroné, 'hogy költő, Shakeepeare-é, hogy jó drámaíró. Az előbbi műkedvelő vitatkozó, az utóbbi filozofáló lírikus volt, Nem azért mon­dom ezt, hogy ezzel a két alakkal magamat összehasonlitsam, mert biztosan elismeri ön is, hogy messze felettük állok, én egyedül azért sajnálom az embereket, mert senkinek sem le­het az a szerencséje, hogy G. B. Shaw legyen.4­lencsédet...41 Megint nem hittem benne, de azért papával együtt vonatra ültünk s még az-* nap Becsbe utaztunk. A Grand Hotelben Ábra.-* hám Pál fogadott. Kezet fogott velem s már vonszolt, is a zongoraszobába. Elém tette a ,.My( golden baby44 kottáját angol szöveggel azt mondta: — Rózsiká.m, egy óra múlva itt lesz Préger Miksa, a híres szinigazgató. Neked ezt, a dalt kitünően kell tudnod, táncolnod is kell rá. Bámultam: „De Palikám, ez lehetetlen!44 — Schluee, ezt meg kell csinálnod, — .'/.óit rám Abrahám Pali s már rá is vert. a zongorára. Egy óra múlva jött a Préger, énekeltem, tán-* colta.m és — nem lett semmi a szerződésből. Nem tetszettem Prégeruek. Egy kisebb szerepet volt csak hajlandó nekem adni, (le azt viszont én nem vállaltam. Másnap hazajöttünk. Megint pár hónap telt el, közben egy bukott darabban, a „Hajrá Hollywoodéban olyan döntő sikert arattam, hogy akkor már én is kezdtem hinni magamban. Ekkor már éreztem, hogy benn vagyok, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy az igazgatók más ham gon beszélnek az emberrel, helyesebben nem „beszélnek44, hanem (.megbeszélnek44^ Láttam, hogy azt játszhatom, amit. csak akarok. — S én nem játszottam. Ekkor már vad ener­giával tanultam németül s rövidesen kimenteni Berlinbe. Megint találkoztam egyszer a híres Rotteréknál Max Prégerrel a ugyanazt a számot, a „My golden baby“-t énekeltem s táncoltam el neki. Ekkor már egészen más arcot vágott. Igen rövid volt: — Diese Rolle wirst doclr n-ur Du t-pielen. (Ezt a -erepet mégis csak Te fogod játszani.) — Lipcsében kezdtem, a berlini Mctropol Theaterben folytattam, köziben öt filmet csinál­tam .* angolul tanultam. Mert éreztem, hogy ne­kem még tovább kell fejlődni. Londonban is én játszottam a „Ball im Savoy‘4-t, akkor már 300 márkás gázsim volt, — köszönöm, már nem pa­naszkodhatott! ... Valóban, ez szép karrier. Azt. hittem, a kis Bársony Rózsi meg vau elégedv \ A fejét rázza: — Most franciául tanulok ... (elgondolkodik, ki,< szünetet tart,...) Higyje el, rettenetesen ne­héz egy magamfajta színésznőnek. Az borzasztó, hogy ahány országban próbálkozik az ember, nemcsak uj nyelvet kell tanulnia — ez volna még a könnyebb — hanem egészen elölről kell! kezdeni a közönség meghódítását.... ... 24 évet törékeny lány. Nem látszik több­nek 20 évnél. Gyerekes kék szemei vannak' s olyan energia, olyan munka-készség van ben­ne, mint egy vérbeli katonában, akit mindig uj ég uj hódítási tervek foglalkoztatnak. Sándor Dezső. ! (*) Dr. Kornhauser Dezsőné budapesti hang­versenysikere. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Február 12-én folyt le a budapesti Zeneaka­démia nagytermében a Kerntlec-Országh-Friss- trió hangversenye, amelyen a kassai származá­sú dr. Kornhauser Dezsőné, Gervay Erzsi ta­nítványa mutatkozott be a budapesti közön­ségnek. A hangverseny meleg sikert hozott Komán Anninak (ilyen néven lépett pódiumra dr. Kornhauser,né), akiről a budapesti lapok a lég elismer őb hangon emlékeznek meg. A Nem­zeti Újság igy ir: „Az est másik érdekessége Kornau Anni hangversenyének,esnő szereplése volt. A művésznő hangja szép terjedelmű, fi­nom szoprán, amelynek különösen magasabb fekvésekben van vivő ereje. Kornau Anni mü- sorszáma.it meglepően stiláris kidolgozásban szólaltatta meg.44 A Függetlenség azt irja a hangversenyről, hogy Kornhauser Dezsőné hangja lágycsengésü és hogy a művésznő tö­kéletes interpretáló. A Budapesti Hírlap meg­állapítja, hogy a nidüvésznöovSc olyan sikere volt, hogy a közöreég ráadásokat kért. Ha­sonlóképpen Írnak a többi lapok is és a Pester Lloyd megállapítja, hogy a művésznő szoprán­jának igen szép a csengése, énektechnikája jól érvényesült, előadása pedig igen kellemes. (*) A SzMKE reprezentációs kulturestélyt rendez Léván. A Sziovenszkói Magyar Kultur Egylet március 10-én Léván, a városi színház­ban nagy kulturestélyt készül rendezni. Az ér­dekes műsor kellemes meglepetésekkel fog szolgálni. Az estély iránt máris élénk érdeklő­dés tapasztalha tó a vidéken is, mert .a SzMKE nek ez lesz az első reprezentáló megnyilatko­zása a Garamvölgy központjában, Léván. (*) Leoncavallo hagyatékában igen érdekes levelezést és zenei kéziratokat találtak, többek között a Bajazzók kéziratát és egy uj operá­hoz készült föijegyzéseket. (*) Négy világhírű francia író közös szkecs- cset ir. A párisi Matin jelentése szerint négy francia iró most dolgozik egy szeocsen. ame­lyet: Parisban nemsokára be fognak mutatni. A négy iró neve világmárka és pedig a követ­kezők: Jaques Dévai. Maurice Mae terűnek. Pi.erre Benőtt és Paul Mór and.

Next

/
Oldalképek
Tartalom