Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-18 / 41. (3372.) szám
10 ^m^.MAG^RHlRLS& 1054 febroAr 18, rasána^ „Koniferum" valódi borókabogyó párlat élvezése gátolja az erek elmeszesedését s lassítja az öregedés folyamatát, v,SJovlik“ Trencin. bánt ki. még pedig úgynevezett elvi kérdés miatt. pcv ítélet körül ütközött meg egymásai két eíjcn'tétes világnézet: a régi és az »j Ausztria. Bék'iÖH. mög egxvzerü uecai demonstrációról volt szó. agy nevezett tiltakozó tüntetésről, atne- űyet a szoeiaüf-lák rendeztek. A tüntetés azonban elfajult, a tüntetők kény omoltak az igazságügyi palotába, törni-zuzni kezeltek és egy- 6z-er csak felesa,pótt a. iáiig az igazságügyi palota. tetőzetén, kz volt a jeladás az általános zürzava rra. Mindenki az neeára tódult. felvonult a kato- naeáés a rendőrség, hogy megfékezze a dühöngő tömeget, a külvárosokból pedig ezer és ezer IV’Fegyvérzett munkás indult a belváros feló. Megállj tol Iák a villamosokat ég beszálltak a fegyveres munkások. A gyárakban ás leállt a munka és a gyári munkások teherautókon robogtak a város fele. ahol ok kor már javában állt a- harc a rendőrök és a munkások között. Négy napig tartott a véres harc. amelynek ' alti mikét oldalon számos halálos áldozata votl, az Opera tájékán úgy fütyültek a golyók, mint néhány év előtt a pia vei csatatéren. Drótsövények torlaszolták Pl az egyes fontosabb unva torkolatokat. gépfegyveres katonák és gép- fegyveres munkások néztek farkasszemet egymással a Ringen, a külvárosokban, a házak ablakaiban gépfegyverek voltak felállítva, az arénákon vadul száguldoztak a sebesültszállító autók. Béyié határában a munkásőrség’ elállta ' gaz 'országutakat- és senki sem juthatott át ezen ' V kordonon, napokig megbénult a forgalom. S nem volt telefonszolgálat. A világlapok tudósítói Pozsonyban a Savoy- és Caríton-kávéházban tanyáztak és innen tudósították lapjaikat, azoknak a kó«za híreknek az alapján, amelyek átszivárogtak Bécsből. Ez a forradalom egészen sajátságos módon ért véget, — kifulladt. Egyszerűen. Talán nem hangzik cinikusan, ha azt mondjuik, hogy a forradalmárok megunták a. lövöldözést, a, munkások vezetői azt. mondták, hogy rém volt- más céljuk, mint az erejüket megmutatok a kormány pedig kijelentette, hogy sikerült megfékeznie a dühöngő tömeget, A tömeg a hét Végén abbahagyta a felkelést, állítólag a bar- •ri kád okró! egyenesen kimentek a Wienei'wald- ba ásványvízzel és vajaskenyérrel, folytatni ott. ahol abbahagyták. ..Véres incidensnek” nevezték a lapok ezt a forradalmat, amely „'elsimult”. Az államhatalom nem ért, el száz- százalékos győzelmet, mert kénytelen volt őlyan kompromisszumot kötni a felkelőkkel; ami már vereségnek is mondható. Az igazi vereség mégis a szociáldemokratáikat érte.'akik ikijátszották az úgynevezett, nagy adut. Az államhatalom most már minden erejével azon volt, hogy megszüntesse azt az államot az államban, amelyet a. felfegyverzett szociáldemokrácia jelent. A lefegyverzés fokozatosan történt. de nem egészen. A szocialisták el voltak készülve erre az utolsó .harcra és készültek a forradalomra. Régi gömöriek Irta: Harsányi Zsolt Vannak még a régi jé világból való urak koz-; fordította oldalfélt. Míg a. szekér megfordult *záz- tiink, akiknek memóriája valóságos kincsesbányája ! nyolcvan fokot. Utána a másik, litánia a harmadik- a zamatos magyar alakok zamatos adomáinak. Ami- j Akárcsak a mádi zsidó. A lovacskák bandukoltok két alább elmondok például, azoknak szerzőjéül j tovább hűségben. De most már visszafelé, ne is számítson engem senki. Szerzőjük Jankovich ' Valamikor este igen szidhatta egymást a há- Oító, aki megélte azt a régi Mikszáth-izii világot. í rom atyafi, hogy minek aludtak el: ott vannak ötágúnk korabeli ember legfeljebb utána meséibe- egy napi íit után, ahonnan elindultak, ti, ha nem olyan jóízűen is. * Az utolsó mondat Az utolsó, a harmadik Forradalom — ainely- rék paöztitáisait még nem elkerült eltakarítani vagy kireparálni — annak a, történelmi fejezetnek utolsó mondata volt. amelyet Acller revolvergolyója nyitott Ausztria történetében. A véres és elkeseredett harcról majd egy távolabbi kor fog ítéletet mondani, annyi azonban bizonyos, hogy ez a három forradalom nemcsak a kis Ausztria, de egész Európa tragikumát, kifejezi. — Az uj francia trónkövetelő egy portugál földműves. Az Azori-iszigetek St. Aiitooio nevű falucskájában Joaehim Ca.peto portugál alattvaló mint francia trónkövetelő jelentkezett. Az egyszerű földműves 1868-bán született és állítólag bizonybani tudja, hogy dédapja a dauNn. XVI. Lajos tragikus sorsú fia volt. A Írén köve telő előadása szerint a daufin ál'lltó- 3ag St. Antoniohn menekült és 1804-ben itt született .Mária nevű leánya, akinek fia. Autó* odo Francisco Ca.pct Vasconoelles. a jeienlegi trónkövetelő apja volt. Ca-potornak nyolc élő gyermeke van. A legiílősebbiiknek neve Loaiis. A francia ..trónvároimányos” csendes termé- eaetil ember, állandóan hangoz tatja, hogy egy jó l érmést egyelőre többre becsülne a francia trónnál. Például Szenti vány i Árpádot. Híres-nevezetes ember volt » maga idejében 68- mörbeji Sívníftá-nyi Árpád. Későbbi éveiben honatya gyanánt szolgálta a -köz dolgát, a delegációba is bekerült, de fiatalabb kocában, mikor meg nagy jókedvvel ágaskodott benne a természet, többet törődhetett azokkal a tréfákkal, amelyeket mindig nagyon szereteti. Nagy nimród is volt Árpád bátyáink az Ur színe előtt és a legtöbb kópéság, amelyet elkövelclt. jéizii vadászataiból származott, (tömör igen jó birodalma a vadászatnak, A megye rengetegei közül olykor napokig nem került elé Szén ti vány i Árpád, pajtásaival ott járta a Minit és csak néha bukkant ki az országidra. Hogy milyen egy felsőgömöri országút? Andalító nyugalom ül a mély vágásban, két oldalt meredeken emelkednék a páfrány©? aljú fenyvesek, oldalt tisz- lavizii erecskc csordogál, ennek fecsegéséből, rigó- fiittyböl, surranó mókus neszéből rakódik össze az, amit csendnek hívunk. Csak nagyritkán kerepel bele ebbe a csendbe a messziről közelgő szekér- zörgés; baktató szekerek jönnek, csendesen haladva valahová Debsina irányába. Ilyen szekerekkel találkozott egyszer Szentirány i Árpád, ahogy a gyalogcsapáson kibukkant a rengetegből. Jöttek a falusi szekerek liba sorban, összesen valami három. Mindegyiken egy-egv falusi, még pedig az utreudészeíi kihágás flagráns állapotában: alva. Ott feküdtek kiki a maga szekerén, mindegyiknek arcára borítva széleskarimáju kalapja. Szenderegtek a döcögő szekér kedves ringatásá- ban édesdeden, a mokány lovacska pedig ment hűségesen az orra után. amerre az országnt vezette. Szeiitiványi Árpád hátraintett vadászpajtásainak, hogy csitt. Már tudta, milyen tréfát csinál. — Alusznak a. haszontalanok a szekéren, — sug- ln, hátra — ami szigorúan tilos. Majd megbüntetem őket. Odament az élen haladó szekérhez, megfogta a lovacska gyeplőjét és lassan, óvatosan fordította, Jó cimbora volt a régiek közül Hanvay Józsi is, csak volt neki egy főbenjáró hibája: a fukarság. Kétezer holdon gazdálkodott, de ingóivá sin szálanként a fogvájót. Nem is nagyon sokat, hozott a birtok, mert régi mondás, hogy pénzt csak pénzzel lehet keresni, már pedig neki úgy fájt minden befektetés. mintha a fogát hozták volna. Sajnálta a szántótól a trágyát, a gyümölcsöstől a hernyózást, a véleménytől a gyomja 1 ó-napszámot. Olyan is lett az eredmény. Az Ő termése mindig rosszabb lett a másénál. Ezért aztán a gazdasági cselédeket okolta és rosszul bánt velük. Azok persze hamarosan megunták .hogy rossz bér tetejébe még pirongalásí is kaplak. Elszökdöstek. A parádés kocsisa éppen olyan nap szökött meg, amikor nagy dísszel látogatóba akart volna menni valahová. Haragudott nagyon Hanvay Józsi. Elhatározta magában, hogy ez nem is fog többet előfordulni. Addig spekulált, amíg ki is eszelte a módját. Mikor az újonnan szegődtetett parádés kocsissal ment valahová látogatóba, ő maga bement a kúriára. a kocsis azonban ahelyett, hogy betért volna a konyhára, ottmaradt a bakon. -Megy oda a kulcsárné: — Szálljon le csak, fiain, kap egy pohár bort. A kocsis csak a fejét rázta, ü nem száll le. — Ne okoskodjon hát, mit kéreti magát? Száll- | jón le. — Szállnék én, — bökte ki végül bánatosan a kocsis — csakhogy nem szállhatok. — Miért nem? A kocsis nagy pironkodva megvallotta, hogy miért nem. Mert Iíanvay Józsi csak dolmányt adott rá, nadrágot már nem. övtől lefelé pokrócba csavarta magát a kocsis, úgy iilt a bakon. Piíykés dolmányban, nadrágfa lan ul, igazán nem szökhetett meg. így old oila meg a problémát Hanvay Józsi. Nem csak hogy magához láncolta a kocsist, de mint zsugori ember, még keresett is a dolgon. Egy kocsis- nadrág órát. Frontharcosok hajdan A kassai honvédegylet regélő irattára — A harcokban! „tett" *es“ részvételtől a polgári temetkezési számlákig Kassa február közepén. Elmúlt idők holt doku- ímenhumai jutottak a karcai Kazinczy Társaság tulajdonába. A két hatalmas, porlepte irat-csomag értéke a mai kor Megrázta fia- előtt- talán letmérkö- tctle.nül csekély. Aki azonban a magyanság históriai sorsát, középeurópai misszióját- európai jelentőségét a- megáUiithatatlan idő folyamában szemléli; aki a nemzet lelkű kdének .inponderábiliáit bizakodva kutatja: az érdeklődéesevl tudja- átfutni a porraIfeelett. sárgult irntköhegeket, is. „Abauj-Torna vármegye és Kassa város honvéd- egylete” évenkinli rendbe állított li’«t«.i kerültek a kipusztult negyvcnnyolca-s ..frontharcosok” szerény hagyatékaként a Kazinczy Társaság múzeumi gondoskodásába. A. végtelen múlandóság érzése száll fel finom por és enyhe penószszag alakjában a hon védegylet irataiból. Az ., igazoló iratok”, a törzskönyviek, jegyzőkönyvek, levelek, pénztári naplók tömegei azonban a mai szemlélő égő szeme elé lítósan égy misztikus képet is oda varázsolnak: az ön,feláldozás, az eszmékért küzdő, vérző katonák. ágyuk óé hadak, kenyéríulat nélkül maradt hadastyán-ok ée özvegyek soraiból kirakodó szimbolikus képet. A tűnődő iratok főként az utóbbiakról regéinek. Pihentető érzés néhány pillanatra (meghallgatni ezt a némasággá- halkult beszédet. A legvastagabb koieg 1861-ből való. Alig tizenkét év múlt el akkor Világostól. A ..Jegyzőkönyv” lapjai erről az esztendőről már regélni kezdenek. A „MarltiiUs 20 án 1861-lk évben tartott Választmányi 0yülé«s“-en jelenlévők. Benkő Lajos elnök. Balogh János jegyző, Hollcnder Gyula pénztárnok. Cornides Lajos, Major János. Szád Lajos, Zemányi Rezső választmányi tagok már a következőiképpen tanácskoznak: .,1. számi. Szüksége forogván fenn azon intézké- dősnek, hogy a folyó évi Martiné 19-én tartott, egyleti gyűlés alkalmával megalapított egyleti alap- elvek. minden érdekelt egyleti tagnak nőm különben a" már megalakult más megyei Honvéd Segély ző Egyleteknek, tudomására juttassák. Határoztatok ezen egyleti gyűlés által elfogadott és mega lupi tetet alapé!veknek az említett célból! kinyomtatása ŐÖO példányban ...“ Ez az első választmányi összejövetel már lerakta, a-z egyesület későbbi működésének majdnem egyetlen, de mindvégig legfontosabb alapját is: ..A választmány az alapél vek 18, §. által a segélyezés alapját tevő pénzgyűjtő* tekintetéből, a' már egyleti gyülésileg is mega lapított fölhívás kiséretébe- ná aiáiirási ivek kiboesájtására fel lévén hatalmazva- ennek folytán határoztatott, a megalapitoitt fölhívás kíséretében! aláírási iveknek pénzgyüjtés te kintetébőli ld nyomatába és azoknak későbbi kiosztása ...” A jól íelsujfásozott mondatok mögött a további lapokban le ott lappang az egyszerű, derék szándék: segíteni a- kejivérükét vesztett hűre esőkön, az évtized előtti harci erőfeszítések károsultjain, a •bujdosó, tépett- honvédeken. Az egyesület a, pénztárkönyvek, -a jegyzőkönyvek adatai szerint derekasan meg is felelt ennek a főcéljának. Miután meghatározták, hogy „kik legyenek az említett alapelvek 2. értelmében ezen egylet kötelezett tagjaivá befogad ható egyének ...“, hosszú ideig’ csak segély ügyekkel, kérelmekkel és azok elintézései találkozunk a-z iratok között. Nevek tolonganak, kisebb és nagyobb összegek vigasztalnak a- lapokon. A. derék Btibelényi Antal volt abauji védse-reg- bell közvitéz segélyezésért folyamodott. Ügyében „határoztatott. Tekintetbe vétetvén ezen egyénnek, -minit félkamu bénának munkaképtelensége s va- gyoutalan-sága. további beállításig havonként négy. azaz ezámiszéróul 4 forintokkal határoztatott segélyezni ...” 0 az első segélyezett. Utána hihetetlen számban tolonganak az „egyének”, akik nagyon is rá lelhettek szorulva, a. honvédek egyletére, mert alig találkozik közöttük egy is. akinek a kérelme visszautas itta-t ott” volna így kap még ugyanebben az 1861. évben segélyt Sedtovics Ágoston volt- honvéd-tizedes, akinek .jobb- karja ..a’ harcokban tetemesen megsérült”; Háncs Fotelt mind Volt honvédliszt, aki „az 1848—49. évi harcokban jobb lábának egy részét el vesztet te, jelenleg. — vagyontalan és családos éltére — alkalmazás nélkül van ’6 mind a' mellett is fedhetetlen jelieméi (havonként 15 forintot); Hoffmanovics Miksa volt honvédtiszt, „tekintetbe vétetvén a csatákban kapott több sebei és nyomasztó helyzete; Dorcsák István vol közhonvéd, „minthogy -a. múlt 1848—49. években folyt harcokban balkezét elvesztette”: Gábor Vince volt lengyel légióbeli tiszt, ki ..jelen ben köztünk minden alikalma-zta-t-ás nélkül ól”; Bodnár János volt honvédtizedes. aki „Budavár bevételénél egy véletlen esés folytán oly sérülést kapott, melynek következtében orőab munkára képtelen lett, továbbá jelenben a válás ztnánynál küldőnél szolgálatot .teljesít”; s a sors- ó bajtár- ■sak olyan tömege, hogy nevüktől és enlóküktől nyüzsögnek a jegyzőkönyvek lapjai. Érdekes Kerekes József volt fecmvődtist esete. „Személyesen megjelenvén a választmány gyűlésben, azon kérelmét nyilvánitani, moszerin1, a-’ választmány nyújtson segédkezet kérelmezőnk jegyzői állomása visszas-zere-zhetésében; mire nézve határoztatott: A választmány folyamod) kérelmét támogatandó erkölcsi befolyásától kitUhetőleg kísérletet- is’ tett ,e tárgyban; azonban a rép saa.- bad választási jogából következett ereünéayek által -kísérletét- megtörőttnek kényszerülvm látni: az eredményt mindazáltal, habár az nem kedvező is, kérelmezővel tudatni a jegyzői hivatala bízta”. Traun Alajos volt német légióbeli kanosnak is 10 a. é. -fr. segélyt juttatott, mivel a budosó német- legény beigazolta, hogy „ő az 188—46-iki években... tettlegesen szolgálatokat, tett. A későbbi években a segélyezések í-ogmak. 1861-ben, az egyesület működésének elő évében Szentpétery Sándor volt honvéd őrnagy ..emetésé- vel találkozunk. A válaeetra^y kikíiHőtteineik költsége Makmnera, a •temetésre oda- és vissza 18 l'OT.int 51) krajcárt tett ki, amely „A. értét,ii összes •költségeknek az egylet pénztárából leemő kifizetése elhia t-ároztátik ’s uta-lványoztatik”. * Vissza kötözzük az 1861. év iratait és k&be vesz- sziik az utolsó év, az 191á. év alig mardenyi írását. amely már egy szürke borítékban is jól megkapni. A közbeeső évek irattöinegéből még a- kezünkbe •akad egy-egy. ma már szinte egzó'tiknsmk tetsző irás. vagy feljegyzés. Ó mutatio rerurr! Itt van Krúdy Gyulának, a budapesti honvédanötház elnökének levele, amelyben közli, hogy a fossa! hou- v ód szobor leleplezésére maga. nem mehet le, de ott lesznek Bíró András hadnagy, Vajda András és Beregszászy Ferenc őrmesterek. Ili van 4 régi újságok halott tömege. Honvédigazoló el-jtrások és. iiyomtatványok kimúlt dandárjai. Tör*köuyvék (J.S-ÖÜ ben ’ 360 nevet tartalmaz). Átiratok beadványok porladó légiói. Érdeklődésünket tniá: alig ébreszti fel egy paksaméba. gyászjelentések, köszönő levelek, Andrássy Dénesitől és hozzá-ji intézve, a rendszeresen megérkező évi 2000 fordít, hálájaképpen. Még a krasznaliorkal mauzóleum szép ro- inantik-ája is meglógvánt: Andrássy Franceca hamvainak ..Münchenből -leendő hazabozatala és Krasz- na-Horka-Váralján a számára eone.lt maiisoléum- ba való eltemettetése” foglalkoztefja az egyesület választmányát.. Andrá-ssy Dénes, a honvédek, pártfogója, könnyes, meghatott köszönő levelién nyugtázza a részvétet. Kibontjuk az utolsó csomagot, amely yz 1012. óv számát viseli. Mit találunk benne? Meliorisz István temetkezési intézetének számláját. Istenben boldogult Sztra-ka János 48-as honvéd netóéré egy miivirágkoszoru rendelés szerint 10 korona. Kifizetve. Továbbá egy „Jegyzék. Újévi üdvözlő kártyák. akiktől adományt, kér az egylet, 8 kor. 70 f‘‘. De már a 85 darab 2 filléres bélyeggel együtt. Végül a-z ..Istenszem” gyógyszertár receptjei, vagy tizenöt darab. Beteges, öreg honvédek számára. Egy üveg Diana sósborszeszre. (Ez többször is.) Máriace-lli csenpekre. Aztán megint ceeppekre, .,fórráza-tra”. megint sósborszeszrci cseppekre és megíht forrázatra. Végül, Uraim bocsá’. de unt lehet tenni, a vörössapkás harcos feje fölött bizony elrepült- az idő: 2 kor. 14 fillérért hashajtóra! Összekötözzük a terjedelmes csomagot, A kripta ajtaját kegyelettel, emlékezve zárjuk vissza. Befelé forduló oldalán a felidézett, felejthetetlen évszám: 1848. (d—ó) Erős küzdelmek folytak az ótátrafüredi bridzsverseny döntőjéért Ólátraffíred, február 17. Az ótátrafüredi bridzsverseny folytatását nagy érdeklődés kíséri \ íred a második versenynap eredményei befolyásai vannak arra. hogy mely csapatok kerülnél a döntőbe. A prágai IC-bridzsklu;bnak sikerült uj. eredeti és egyéni ászkombinációjával a teschCni és a kassai kaszinó-team felett, győzelmet aratni és a döntőbe bekerülni. Rajtuk kívül a döntőt-e jutottak erős küzdelem után Briten (Tallér) nyak’ ponttal. Briten (Tugendhat) hét, Britener Le se ve re in öt. Mühriseh-Ostrau (Bórák) hét, Pozsony (KufléV) hat. Kassa (dr. Sipos) öt és Kassa (dr. Reiss) öl; ponttal. A csehszlovákiai bajnokság dini éjében ezenkívül a Tátraserleg védője, a Magyar Országos Bridzs-szövetség csapata is játszani fog, mert a résztvevő csapatok nagy számára való tekintettel úgy a csehszlovák bajnokságot, mint a nemzetközi serlegversenyt egyidejűleg bonyolítják le. Azok a csapatok, amelyek az elődöntőben harmadik és negyedik helyre kerültek — Aussig, Tren- cséu. Mfthriscih-Ostrau (dr. Mandl), KrSSa (dr. Schwartz), Kassa-Kaszinó, Jagerndorfi és Tesohen —- egy másik versenyben fognak a szövetségi serlegért játszani. A budapesti serlegvédő csapat, amely nemzetközi nevű és klasszisjátékosokból áll, írár megér- kezolt ötátrafüredre és a versenyek vasárnap be- következö befejezése után a Grand Iíolelben még exhibiciós játékokat fog bemutatni, melyekben egy szövetségi válogatott, csapattal fog szembekerülni. A budapesti csapat tagjai: Keleti, dr. Sváb, dr. Farlas. Ferenczl. Bokor és dr. Kiss. A budapestiek játéka iránt az ótátrafüredi verseny vridégeiuék körében rendkívül nagy az érdeklődés. m