Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-16 / 39. (3370.) szám

6 VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyel- országba és Bulgáriába még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap** pozso­nyi kiadóhivatala, Lőrinckapu-ucca 17., II. (Central passaga). Ilyen útlevelek meghosz- szabbltását is vállaljuk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki- adóhivatal: Prága, Panská ul. 12., III. em. Kiskunfélegyháza mauzóleumot emel Móra Ferenc hamvainak Kiskunfélegyháza, február io- A vá­ros képvi&előteatüle'te gyászközgyiilést tartott a város nagy szülöttje, Mára Pereme emléké­re. A közgyűlés elhatározta, hogy az elhunyt nagy író hamvairól nem mond le és azt alkal­mas időpontban Szegedről Kiskunfélegyházá­ra hozatja, ahoj a nagy íróhoz méltó díszes mauzóleumban helyezi el. A város vezetősége egyúttal elrendelte, hogy a ldskunfélegyházai iskolákban minden évben Móra Ferenc em- léiknapot kell tartani. A városháza tornyán két hétig gyászlobogó hirdeti a s/ájjőváros nagy gyászát Móra Ferenc edhunyta fölött. <5RS£ESI-MAGtaRHI IiLA& Suvich kedden érkezik Budapestre Budapest, február lő. (Buda^pestó szerkesztősé-'' güaiik tele#oajeilenté6e>) Suvich olasz államtitkár kedden érkezik Budapestre. Az olasz államférfi előreláthatólag három napot tölt Magyarországon. Suvichoí megérkezésekor a pályaudvaron nagy ünnepélyességgel fogják fogadni, Gömbös Gyula miniszterelnök vezetésével az egész kormány meg­jelenik fogadására. Ezenkívül a kormányzó külön kihallgatáson fogja fogadni és ebédet ad tisztele­tére, majd Gömbös miniszterelnök és Kánya kül­ügyminiszter estélyt adnak a miniszterelnökségen, azután estély lesz az olasz követségen és az Ope­raházban díszelőadás. Politikai és diplomáciai kö­rök értesülése szerint Suvich Mussolininak azzal a megbízásával jön Budapestre, hogy a két orszá­got érdeklő valamennyi külpolitikai és gazdasági kérdést a magyar hivatalos körökkel letárgyalja. Hat embert tartóztattak le eddig a ruszinszkói rendtörvényes ügyben Az ungvári rendőrség Jelentése U u g vá r, február 15. (Szerkesztőségünk táv­irati jelentése.) Mint a P. M- H- legutóbbi szá­mában jelentette, az ungvári rendőrség szé­leskörű összeesküvő szövetkezetét, leplezett le. Ebben az ügyben az ungvári rendőrség ma jelentést adott ki és közli a letartóztatottak neveit is Ezek a következők: Simkovics Va- szil, másnéven Spermák erdőfeliigyelö, aki a vizsgálat adatai szerint a debreceni politikai hatóságokkal volt összeköttetésben, S®akáes Mihály volt csendőr, Kosta Vladimír volt cári tiszt, Siiroky Gyula podihorjáná lakos, Karnagy Pál suskói lakos és Kuni ez Nándor ungvári diók. Szakácsot akkor tartóztatták le, amikor Mezőkászonynál át akarta lépni a magyar ha­tárt. Simkovicg erdöfel ügy élőnél bélyegzőt ta­láltak, amelyen körirat volt a következő szö­veggel: „Magyar Királyi Titkos Levente Légió Feléőmagyarországon“. Simkovicsnál gyűjtő- ivet is találtak, amelynek segítségével a tár­saság tagjai pénzt igyekeztek gyűjteni állító­lag Kárpátalja el&zakitásának céljaira. Irta: MEUBAUER PÁL — REGÉNYFOLYTATÁSUNK - an.fa.gtor. lód ás miatt — kimaradt. — A Komáromi Dalegyesület tisztújító közgyű­lése. Komáromi tudósítónk jelenti: A koszorús Oalegyesiilet most. tartotta meg hetvenegy edik évi rendes közgyűlését az egyesület székházában. Fü- löp Zsigmond elnök évi jelentésében beszámolt ez 1033. • óv gazdag eseményeiről, amelynek kiemel­kedő pontja volt a pünkösdi dalünnepség és jubi­leum, amikor Szlove-nszkő dalosai adtak két napra egymásnak találkozót. Az elnöki jelentés után pénz­tárosi beszámoló következett, végül tisztika rvála.sz- lás. A Dalegyesület egyhangú lelkesedéssel ismét Fülöp Zeigmondot választotta meg elnökéül. Társel­nök Bartos Frigyes, ügyvezető elnök Kovádh Tiha­mér, titkár i’fj. Nagy' János, karnagy Stdhmidt Vik­tor, b. titkár Derzs Béla, jegyző ifj. Rózsa Pál és Htlber János, ügyész dr. Kállay Endre, pénztáros Vörös Béla, ellenőrök Patkó Flóris, Czike Zsig­mond, háznagy Herczegih István, zászlótartó Wán- ■kay László. — Papon aükancellár a berlini magyarok bálján. BérBnből jelentik: Az idei berlini Magyar Bál nemcsak társad almi, de egyúttal politikai szenzáció erejével is hatott. A bál az Esiplanade-szállóiban folyt le s azon megjelent Papén al kancellár, Ceruitti olasz köret és Tauisdhnitz berlini osztrák követ is. Papén alkancelilár bárom órán át egy asztalnál ülve, bizalmas beszélgetést folytatott az osztrák kö­vettel. — Elkobozták a vasutasok hivatalos lapját. Az államügyészség a „Csehszlovák vasutas al­kalmazottak lapja" cimü szaklapot elíkdboz- 1at+a. A Károdul List y, a K ram ár pár t lapjá t ugyancsak elkobozták. — Zsidó hitközségi választás Vágujhclyen- A A'áigiujhelyi zsidó hitközség választmánya legutóbbi üléséin választotta meg az uj elöljá­róságot a következők személyében; dr. Spitzer Gyula ügyvéd elnök, Reiss Samiu gyáros és Eisenberg Ödön alelinökök, a többi. tagok: Juőt Samu, We-iss lápét és Euidhs Gyula kereske­dők, Bünger Jakab bankhivatalnok és Engels- inann Samu vendéglős. Az iskolaszék tagjai: BrüÜl Salamon, Braun Oszkár, Haas Károly, Lengyel Miksa, Műnk Sándor, dr. Kvitt Miksa, Sdhwarz Henriik, Wister Géza és Steim Sán­dor. — Magánjelentés a pozsonyi terménytőzsdéről. Pozsonyi.szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata szilárd volt. az árak azon­ban nagyrészben változatlanok maradtak. A forga­lom szűk keretek között mozgott. — Két híres amerikai mozisytár tanul­mányútja Európában. Nóráim Tailmiadge és Peggy Wood, a két ismert amerikai mozi- sztár Parisba érkezett. Mind a ketten európai körutat tesznek. Mint az újságíróknak elmon­dották, elsősorban Németországot és Orosz­országot, a két. szélsőség birodalmát akarják tanulmányozni. . — Agyongázolta a vásáros kocsija. Kékkői tudó­sítónk jelenti: Filip János dacsókeszi gazda kocsi­ján a kékkői országos vásárra igyekezett és mivel alaposan beezeszelt, erős tempóban hajtotta a ko­csit. A vadul vágtató lovak elütötték a gyalogosan haladó Petrovios Pál lukanényei lakost. Petrovice a kocsi alá került és a kerekek a szó szoros értelmé­ben megspalpolták. A súlyosam sérült embert Kék­kőre szállították; majd a balassagyarmati kórház­ba vitték. A kórházi főrovos kijelentette, hogy a sebesült állapota reménytelen és elrendelte, hogy szállítsák haza. Petrovice Pál lakásán néhány órai szenvedés után meghall. Filip János ellen megindí­tó dák az eljárást. Ugye, mindenki emlékszik még Anatole Francé Párt ütő angyalok című csodálatos re­gényére, amely egyetlen év alatt meghódította az egész világot. Emlékeznek Sarriette könyv­táros rokonszenves alakjára, aki a d’Espar- vieu-család 300.000 ezer kötetet számláló könyvtárát tartja rendben, amíg egy szép na­pon kezdenek eltűnni a könyvek. Hiába in­dul'meg a hajsza a tolvaj után, -- láthatat­lan marad és nemsokára kiderül, Ihogy nem is ember. Itt. kapcsolódik be a történésbe a pártütő angyalok szellemes meséje, amely oda kőnk Indái, hogy Sarriette könyvtáros végre is az örültek házába jut. Nos hát, ez a Saríette most valóiban kilé­pett az őrültek házából és------perli a halott An atole France-ot, perli a pártütő angyalo­kat, perli megdöbbentő végzetét, perli a fele­ségét, perel mindent, ami perelhető és még azt sem lelhet mondani, hogy mániákus, mért valóiban úgy történt, hogy a pártütő angyalok tönkre tették ezt az embert, aki „A Sorbonne archiváriusa és paMografusa" büszke elmét viselte. Nem lehet ma már pontosan megáUa- pitani, hogy történt, de a történet rendkívüli, akár jobbról bálra, akár fordítva nézzük. Lemoine-mak hívják ezt az embert, aki most, tizenegy évi őrültekháza után megjelent Párisban és perel. Ez a Lemoine a Pártütő angyalok című regényben a Sarietté névre halgat és most nemcsak az őrültek házából, hanem a regényből is kilép és azt mondja a földi bíróság előtt: „Normális, józan ember voltam. Engem Anatole Francé tett tönkre, amikor megírt. Nem éltem, amíg meg nem irt, mert addig Lemoine nevű rendes francia kispolgár voltam, de Anatole Francé pártütő angyalai belekényszeritettek egy regényes történésbe, könyvlopásba, hajszába, amely tönkretett. A pártütő angyalok addig hajszol­tak, amíg nem voltaim Lemoine, hanem Sar.ri- ette, — megsemmisítettek az éleiben, hogy a nyomdafesték örök életét kényszeritlliessék rám: kérem, én ábba őrültem bele, hogy en­gem Anatole Francé megírt. Kérem a hatott iró elitélését!“ Első pillanatra azt fogják mondani, hogy nem lett volna szabad kiengedni az őrültek házából Lemoine urat, mert, íme, tényleg őrült. Aki ismeri a Pártütő angyalokat, el fog gondolkozni ezen az uj regényen, amelyet szabadon Anatole Francé után az élet talált ki. A dolog ugyanis úgy történt, hogy abban az időben, amikor Francé a Pártütő angyalok témájával foglalkozott, a francia h ad ügy- minisztériumiban. — ahol. Lemome .mint könyvtáros teljesített szolgálatot, — kezdtek fontos akták és könyvek eltűnni és bár az egész titkos rendőrséget mozgósították, nem tudtak a tolvaj nyomára akadni. Lemoine kétségbeesett. A boulevard-sajtó kémkedés­ről dörgiött és az ügy kezdett nagy hullámo­kat verni. AuatoJ Francé azonban úgy tett, mint minden nagy iró és az élet egyik érde­kes esetét irodalmi témának fogta fel. Külö­nösen szerette a kissé groteszk és nem egé­szen épelméjű típusokat, és ezért gondolkozás nélkül tollára szúrta Lemoine urat, a hadügy­minisztérium könyvtárosát, akit Sarrieítenek nevezett el a .regényben és halhatatlanná tette. Most már: az élet regényét, illetve a regény életét rekonstruálni kell. Lemoine küzdött a bulvár-sajtó gyanúsításai ellen. Ez az egy­szerű élethez tartozik. Egyszerre azonban ez az élet megkétszerződött és az ellenségesen démoni légiók megsokszorozódtak, mert Francé regénye világsikert aratott. Francé a könyvlopás egyszerű históriájába azonban — azért volt Francé — belevitte az angyalo­kat, akik, forradalmat szítanak: a pártütő angyalokat, akiknek keze bent van a könyv- lopási játékban és akiket a párisi titkos rend­őrség nem tud elcsípni. Francé beleinetafizi- kázott Lemoine ur egyszerű kispolgári életé­be, tulvilági színeket kevert bele az egyszerű agy színskálájába, szellemi fúriákat mozgósí­tott, démonok légióit hajtotta Lemoine után. Lemoine urnák nem volt sem éjjele, sem nap­pala. Rohant a bulvár-sajtó és Anatole Francé fúriái, rohant az ismeretlen tolvajok és a pártütő angyalok elől. Szegény jeleotékteleu fejében minden gondolat összezavarodott: Lemoine lassan, de kérlelhetetlenül átvediett Sarriette úrrá. Sarriette ur pedig a regény­ben megőrül: beleőrül a pártütő angyalokba. Lemoine nr pedig beleőrült Sarriette urba. Tudta, hallotta, látta, hogy Sarriette urat az egész világon olvassák. Mindenütt vele talál­kozott: a Szajna mentén a könyvárusoknál, a párisi bulvárokon, a vidéken, kirándulások alkalmával, amikor családjával a terrászokon és a csendes erdőszélen el akarta fogyasztani a vajaskenyerét, a hadügyminisztériumban és a sziuházban, a belföldön és a külföldön ... Lemoine ur nem tudott megmenekülni Sar­riette űrtől, másik Énjétől, akibe Anatole Francé jóvoltából beleveszett. Aztán jött a tragédia második és kényszeritő része: a pártütő angyalok testet öltöttek Lemoine- Sarriette fejében, ő tudta, hogy nincs menek­vés, ebbe épp úgy bele kell őrülni, mint. a könyvtáros a regényben. Anatole Francé szuggeszciéja oly ellenállhatatlan volt, a nagy iró oly kérlelhetetlenül rajzolta meg a sze­gény könyvtáros útját 300.000 kötet és párt­ütő angyalok közt, hogy Lemoine urnák nem maradt választása: ezen az utón kellett halad­nia. annál is inkább, mert Sarriette világhírű lett, mig Lemoiue-t senki sem ismerte. Hogy merte volna egy névtelen kisember meg­hazudtolni Anatole France-ot? A szerepek felcserélődtek: Leinoine szabályszerűen meg­örült, — nem tudta akaratát szembe állítani és érvényesíteni France-al szemben. Charen- tanban, az őrültek házában teljes tizenegy éven át küzdött Sarriette úrral, azaz Anatolé France-al. Most kiszabadult. Az orvosok esze* rint meggyógyult; legyőzte Sarriette-tet Első dolga volt gyógyulását olyan tattel hi« zonyitani, amelyre csak egy őrült képest perli a halott Anatole France-ot. Számon akarja kérni tőle tönkretett életét és az őrül* tek házában végigszenvedett tizenegy évet, Leimoine-Sarriette azt állítja, hogy nem ő volt az őrült, hanem Francé. Azzal terheli a nagjj írót, hogy lelki gyilkosságot követett el, amb kor arra kényszeritette, hogy megőrüljön, Lemoine könyvtáros földi bdróság elé idézi $ pártütő angyalokat, mert nem tudja meg­különböztetni egymástól az életet és a meta­fizikát. ö állt modellt Francé regényéhez?; Ezt csak ő állítja. Ha Francé védekezhetne, azt momdána: „Kedves uram, ön valóban őrült, önnek Charentonban a helye. Mit tehet Sarriette arról, hogy ön nagyzási hóbortból vállalta az ő szerepét? Mit tud ön, szegény kispolgár pártütő angyalokról?" Ezen a ponton azonban Lemoine kispolgár félbeszakítja Anatole France-t és felhördül;. „ön az őrült! Most bebizonyította! Azzal, hogy pártütő angyaloknál beszél, holott minden kispolgár jól tudja, hogy ilyenek a földön nem léteznek ... Uram, én megfogtam önt, le a világhír magaslatáról, szálljon le közénk, a kispolgár bírák asztala elé... Nincs bíró, aki ne mondaná ki, hogy ön való az őrültek házába és hogy végzetes tévedés volt, engem odacsukni!..." Anatole Francé azonban úgy áH a bírál előtt, mint egy pártütő angyal. Mosolyog, kissé cinikusan, kissé keserűen és mindent- tudóan, mint világhírű regényeiben és végül halkan megjegyzi: — Ne firtassuk azt a kérdést, hogy ki az őrült, ön-e, vagy én. Látja, ez a kérdés a mozgatója az emberiség történetének. A Le- moin e-Ms.poígárok tömege egyszer azt mond­ja, hogy a pártütő angyalt máglyára kell kül­deni, majd ha ez a tömeg kiszabadult saját kora őrültekházájából, ugyanazt a pártütő angyalt isteníti. Velem is megesett. Nincs uj a nap alatt. Ajánlom magamat, uraim ... Párisban a pert ennek dacára le fogják folytatni. Lemoine kispolgár követeli. Vájjon lesz-e bíró, aki ebben a perben Ítéletet mer hozni és elmarasztalja Anatole France-ot örökbévalójogytiglan, mert halhatatlanná tett egy kispolgárt? ^ Félreértésből a rendőrség „ostrom alá vette*' a palánkai posta­hivatalt Munkács, február 15. Majdnem végzetessé válha­tó félreértés tartja izgalomban a város lakosságát. A szerdára virradó éjszakán a Munkács köz\ ellen közelében levő Palánka postahivatala előtt egy em- ; bér ment el, aki észrevette, hogy a postaépület be­járója tel van törve s az épület belsejéből különfé­le neszt és emberi hangokat hallott. Azonnal érte­sítette a munkácsi rendőrséget, mely csakhamar a helyszínre érkezett és a postahivatal bejáratából felhívást, intézett a benlévökhöz, hogy adják meg magukat. Válaszként benntről fegyver dördült el, a golyó azonban szerencsére senkit nem talált. He­ves tűzharc fejlődött ki. A hatóság emberei segít­ségért küldtek, tizenöt rendőr, azonkívül katona­ság vonult ki a helyszínre. Csak heves tűzharc utón tudtak az ostromlók behatolni a postaépület­be, ahol, nagy meglepetésre banditák he'yettoaz egyik asztal alatt Vrábely Károlyt, a postahivatal halálrarémiilt szolgáját pillantották meg, aki resz­kető hangon közölte, hogy a rendőröket a tolvajok­nak hitte és meg akarta védeni a postahivatalt. A tűzharcban 6enki nem sebesült meg. Vrábely ruháját néhány golyó átlyukasz-otta. A tolvajokat, valószinüleg éppen Vrábely riasz­totta meg, úgy hogy azok zsákmány nélkül voltak kénytelenek menekülni. — Egy pozsonyi cselédleány öngyilkossága. Po­zsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: P. Janka 17 éves cselédleány ma reggel Lamacsi-ul 13. szá­mú lakásán öngyilkossági szándékból kinyitotta a gázcsapot, majd az ablakfára felakasztotta magát Mire rátaláltak, már halott volt. Holttestét beszállí­tották a bonctani intézetbe. Tettének okát. ne.m is­merik. — Négyszáz éve dohányoznak a nők. Neiwyork­ból jelentik: Egy tudományos folyóirat szerint & legrégibb dohányzó nőről egy 1555-iki krónikus szól; ez nikaragnai nőkről szól, akik dohány teker­cseket. szívtak. Kétszáz évvel később brazíliai do­hányzó nőkről szól több feljegyzés; ezek szerint, a brazíliai nő pa-piresomagba göngyölt dohányt szí­vott, öt ven évvel később már Észak-Amerikában is voltaik dohányzó nők: ebéd után dohányzás mel­lett tereferéltek. A 10. század elején a feljegy­zések szerint mán- Euró pában is elterjedt a nők do­hányzása, noha legtöbbnyire titokban gyakorolták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom