Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-11 / 35. (3366.) szám
A pozsonyi cádiá tnayyac ácá^ának Ueéi truisoca: Vasárnap, február 11.-én: 18.15— 18.30 ALbreoht Sándor beszél a zenehallgatás művészetéről. 18.30—19.00 Volkmann Róbert, b-moll zongora- triója, op. 5 (Largo, un pochetto piu mceso — Ritornell. Andante. Allegretto — Allegro eon brio.) Előadják: Groer József, zongora, Gáspárét Tibor, hegedű és Simandl József, cselló. 22.25— .-22-10 Magyar hírszolgálat. Hétfő, február 12.-én; 10.10—10.15 Magyar hírszolgálat. 13.45— 13.55 Hírek. 15.15— 18.25 Boris néni mesél. 18.25— 18.45 Thierné Url Mária énekhaugverse- nye. Zongorán kiséri Macudzinszki Sylvia. Műsoron Liszt Ferenc szerzeményei: Loreley, Ha álmom mély, Ha én dus király volnék. 18.45— 19.00 Dr. Rudas Simon előadása: A munkabírásról. (*) Dr. Komhauser Dezsőné hangversenye Budapesten. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Dr. Komhauser Dezsőné, a. tehetséges kassai énekesei, aki három év óta folytatja énektanulmányait Budapesten, február 12-én, hétfőn este 8 órakor a budapesti Zeneakadémián a Kentner—Országh— Friss-trió hangversenyének keretében dalestét ad. Dr. Kornkauser Dezsőné nek, a,ki Kornau Anni néven lép föl ezen a hangversenyen, ez lesz első budapesti bemutatkozása, melytől a beavatottak nagyon sokat várnak. (*) Móricz Zsigmond hat uj könyve. Budapestről jelentik: Móricz Zsigmond, a legtermékenyebb magyar iró a közeljövőben egyszerre hat könyvvel jelenik meg az Atbenaeumnál. E sorozat három kötetével teljessé válik a Bethlen-trilógia. Első könyve e hatalmas alkotásnak a „Tündérkert". Ennek folytatása „A nagy fejedelem'1 és a trilógia harmadik könyve ,-A nap árnyéka". Ezeken a köteteken kívül más uj müvein keresztül a társadalom széles rétegeit mutatja be. „Az asszony beleszól" cimü regénye Budapest életének a rajza. A „Fecskék fészket raknak" cimü könyve arról a második nemzedékről szól. amely szinte észrevétlenül cseperedik fel a szülői fészekben és uj fészket rak magának. Végül e sorozatban jelenik meg „A bo dog ember" cimü regénye is. az egyingü ember története, akinek egyebe nincs, csak a boldogsága. Ez a legszebb Móricz-könyv, csúcspontja mindennek, amit a nagy magyar iró eddig alkotott. Az uj Mó- ricz-sorozat első kötete már megjelent. (*) Szigeti József Londonban előadta Hubay Liszt-átiratát. Londonból jelentik: Nagy közönség előtt hangversenyzett, megint Szagé1 i József, a világhírű magyar hegedűművész és Paganimi-müve- ken és Beethoven Kreait-zer szonátáján kívül óriási sikert aratott Hubay Jenőnek egy uj müvével. Hubay hegedűre irta át Liszt Ferenc egyik rapszódiáját és a londoni közönség ezt a magyar müvet zugó tapssal fogadta. (*) Az „Édes cllenség“-et nagy sikerrel hozták szinre Szepsiben az ifjúsági műkedvelők. Szepsi tudósítónk jelenti: Őrián Árpád magyar nemzeti párti titkár rendezésében a szepsi magyar ifjúság szin- előadással egybekötött táncmulatságot tartott az Ínségben szenvedő szep6i gyermekek javára. Az ifjúság a táncmulatság előtt Bónyi Adorján „Édes ellenség" cimü háromfelvonásofc darabját hozta szinre nagy sikerrel. A főszerepet művészi tökéletességgel Tóth Sárika játszotta és a közönség szűnni nem akaró tapsviharral honorálta játéikát. Góts Irén alakítása szintén rendkívül tetszett és a közönség őt is melegen ünnepelte. Dittel kicsi, a régi szepsi műkedvelő gárda tagja és mint ilyen mindig elsőrangút nyújtott. Ezúttal is valósággal remekelt a színpadon. Külön ki kell emelni K'ein Annus művészi alakítását, ki biztos játékával és rögtönzött megjegyzéseivel magával ragadta a közönséget. Klein Piri kis szerepét is kitünően formálta meg. A férfiszerepekben Jánossy Géza és Góts Ottó produkáltak valódi művészetet, de igen jó volt Szabó Jenő és Szűcs Károly és Pergej István alakítása is. (*) Hangosfilm készül Az ember tragédiájából. Londoniból jelentik: Az ember tragédiájának bécsi nagy bérmutatója egyszerre i félik eltet te a külföld érdeklődését. Londoni | jelentés szerint a newyorki Metro-GoMwyn elhatározta, hogy még a tavasszal hangosfilmet csináltat Az ember tragédiájából. A film- társaság egy millió dollárt szánt a monumentális film elkészítésére. A gyár máris elküldőt te megbízottait, hogy a szükséges előmunkálatokat végezzék el- A hangosfilmnek fővonzóereje lesz, hogy Évát Greta Garbó játssza, Adámot John Banryimore, Lucifert pedig Liomet Barryimoire (az angolszász színpadok két legnagyobb dTámai színésze). A film több változatban készül és Metro-Goldwyn ígéretet tett, hogy magyarnyelvű változatban is előáll itt alja- — Ugyancsak Lmodonból jelentik, hogy az Olaszországban nagy sikerrel vendégszer eplő „Magyar Szivárvány" színtársulat Angliába is meghívást kapott. Stohl ismert színházi ügynökség már leküldte megbízottját Génuába, hogy a „Magyar Szivárvány" igazgatójával, Békeffy Lászlóval a szükséges tárgyalásokat megkezdje. 14 1984 február 11, vafiáamap. £gfii lSpoimn A magyar testnevelés és sportélet legfőbb szerve: a Testnevelési Tanács A lóversenyfogadásokra kivetett adó, mint az embersport pénzügyi biztosítéka — A magyar OTT hatásköre Budapest, február 10. (A P. M. H. munkatársától.) A modern állam életében a kormányzati tényezők igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a testnevelés s a sport ügyének, ■mert felismerték e tényezőknek nemzetnevelő szerepét, társadalmi hatásait. Ezért mindenütt megfelelő szervezettséggel fejlesztik a testnevelés ügyét. Különösen a háboru-ntáni időkben látjuk a modern állam azon törekvését, hogy törvényes biztosítékokkal szilárdítsák meg s mozdítsák elő a testnevelés ügyét. A magyar állam ebben a tekintetben jóval megelőzte a külföldet. Az 1913. évi XIII. törvénycikk megállapította a testnevelés fontosságát s ezen túlmenően annak anyagi fedezetét is biztosította olyan módon, hogy a törvény szerint adót vetett a lóversenyfogadásokra és ezen adók nagy részét a testnevelés céljaira rendelte fordítani. Ezzel a törvényes intézkedésével megalapította az úgynevezett testnevelési alapot. Ezt a törvénycikket ugyan időközben hatálytalanították, az 1924. évi III. törvénycikkben azonban újból helyreállították. Ez a testnevelési alap ma is a magyar testnevelés legelső pénzügyi biztosítéka. A magyar testnevelés alapjait az 1921. évi LIIL törvénycikkben fektették le. Ez a törvény úgynevezett kerettörvény, amely meghatározza az iskolába járó, valamint az isko- lánkivüli ifjúság testnevelését, a társadalmi sportegyesületek működésének célkitűzéseit. Elrendeli, hogy az iskolai testnevelés részére uj tantervet keli előkészíteni, törvényesen biztosit ja az iskola nkivüli ifjúság sportszer- vezkedését. Elrendeli, hogy testnevelési főiskolát kell. létesíteni. A sportterek és sportintézmények létesítése céljából szabályozza a kisajátítási jogot s rendelkezik aziránt, hogy amennyiben az állam pénzügyed megengedik, Budapesten Nemzeti Stadiont kell létesíteni. Végül meghatározza a legfőbb spoTthatóság- nak, a Testnevelési Tanácsnak a megalakítására vonatkozó intézkedéseket. A törvény végrehajtását a kultuszminiszterre bízták, aki 1624-ben adta ki 9000. szám alatt a testnevelési törvény végrehajtási utasítását. Úttörő volt Magyarország abban a tekintetben is, hogy a testnevelés további céljaira szükséges pénzösszeg előteremtésére 1925-ben törvényi alkotott, amellyel az embersport 't is megadóztatja progresszív utón. Az ilyen módon befolyt pénzösszegeket a Nemzeti Stadionra, a Testnevelési Főiskolára, az olimpiai játékok költségeire s végiül a sport testületek tám ogatására fordítják. Törvényes intézkedés utján igy vált az uj intézmény, az Országos Testnevelési Tanács, a magyar sportélet s testnevelés ügyének legfőbb szervéivé. A tanács, mint a kultuszminisztérium véleményező szerve, nemcsak a testnevelési alap kezelésére tesz javaslatokat, hanem a kultuszminiszter megbízásából valamennyi sportág felett főfelügy eleti jogot nyert. Időközben a sport nemzetközi kérdései is a tanács hatáskörébe kerültek oly módon, hogy a magyar sportolók csakis a Testnevelési Tanács előzetes engedélyével indulhatnak külföldi versenyeken. Kibővült működési köre azáltal is, hogy 1928 óta átvette az olimpiai bizottságnak működését is. A Testnevelési Tanács munkáját különféle szákbizottságok utján készíti elő. Ezek: 1. Az első bizottság az iskolák mindenfajta testnevelési és sportügyeivel foglalkozik. 2. A -második bizottság a sportszövetségek és egyesületek kérdéseit tárgyalja. 3. A harmadik bizottsághoz az iskolánkivülli ifjúság testnevelési és sportügyei tartoznak. 4. A negyedik bizottság a nemzetközi s olimpiai ügyeket tárgyalja. 5- Az ötödik bizottság a főiskolák s egyetemek ügyeivel foglalkozik. Az ügyek állandó viteléit tiszteletbeli állást! tisztviselők irányítják a fizetést élvező tisztvi* selői kar támogatásával. Az ügyek nagy részét a rendszeres s gyakori elnöki tanácsüléseken intézik el. Az átfogó nagy kérdéseket az ősz- szes tagok jelenlétében, úgynevezett teljes üléseken tárgyalják, amelyeken a tanács harminc állandó tagján kívül külön meghívottak is részt vesznek. A Testnevelési Tanács néhány ér előtt az Alkotmány-uccában emeletes házat vásárolt, amelyben a tanács adminisztratijv helyiségein kívül az összes sportszövetségeknek hajlékot biztosítottak, a futbaill-sziövetség kivételével!, amelynek külön székháza van. Helyiségek vannak itt azonkívül az olimpiai előkészület céljaira, továbbá itt van a testnevelési főiskola sportorvosi intézetének II. számú rendelője is. A tanács tudományos nívójú szaklapot Is ad ki „Testnevelés" címen, amelynek sportorvosi melléklete is van. A folyóirat az idén hetedik évfolyamába lépett Kiadásában, illetve támogatásával a testnevelés és sport köréből számos értékes, tudományos munka jelenik meg. A milánói jéghokkibajnohságok és a magyar — olasz vivómérhőzé- sek tanulságai Prága, február 10. Az elmúlt héten lkát jelentősebb sportesemény történt. Az egyik a magyar— olasz vivómérkőziée Budapesten, a másik jéghokki- világbajnoki&ágok Miiánóban. A magyar vívók szereplése egy szinte példátlan hegemóniának első lényeges megtörése. A magyar jéghokki'zók kiestek a világbajnokság további küzdelméből, de szereplősük az eljövendő győzelmek jegyében folyt le és nemcsak az olasz és a magyar, hanem a prágai és világsajtó ás elismeréssel adózott a magyarok szereplésének. Ez a hét talán nagyon jelentős is lesz a magyar sport e két ágának történetében. Karrier indult ée tört meg ezen a héten. Az eddig semmibe vett, !e- kiceinylett magyar jéghoktoizók egyszeriben a világklasszisba küzdöttek magukat. A verhetetlennek hitt magyar vivók elvesztették országközötti mérkőzésüket és az egyéni versenyben is az olaszok ve rekedték fölénybe magukat. A magyar sportnak ez a két jelensége korántsem lokális jellegű, hanem minden ország egyetemes sportjának életében így van Az egyik sportág évekig a vezető helyen tartja magát, győzelmet-győzelem re halmoz, a másikról alig hallani valamit, aztán egyszerre megtörik a népszerű és eredményes sportág hegemóniája és helyébe a másik, az eddig alng ismert, kevéseredményü lép. Mi az okozója ennek? 1 A sportban ugyanngv, mint az élet egyéb megnyilvánulási formájában egy bizonyos határt érhetünk csak el: a teljesítmény legmagasabb fokát. A teljesítmény legmagasabb fokán lévő győzelmet- tartó, csak keveset fejlődhet-, mozdulatai csiszolódnak, határozottabbak lesznek, de a nyers, győ zelmet kierőszakoló erő helyett apró finomságokban éli ki magát és erről még a küzdelemben sem tud lemondani. A teljesítmény legmagasabb fokát azonban nem lehet örökké tartani, mert a győzelme t-tartó mellett ott van a győzelmet akaró s ez örök törtetésben akarja magához ragadni a hegemóniát. Helyzete aránytalanul könnyebb. Mert amiig a hegemóniát tartónak nincs tovább, nincs mit nyernie, addig az ellenfélnek még van egy lépése: a vereségből a győzelembe. A fejlődés itt is a tökéletlenebbet ösztönzi, mint minden egyében, ahol az alacsonyabb fejlődési fokon lévőben meg van a képesség a felsőbbrendüt követni. Minden országban meg van a játszó sport, mely ben nem az eredményen, hanem a tömegen van a hangsúly és a küzdő-sport, mely nem a tömeget, hanem az eredményt hangsúlyozza. Von ezenkívül a sportnak egy harmadik formája is, — és ez a leg- eszményibb —, ha nagy tömegek játszák a sportot és egyben van egy bizonyos gárda, mely az eredményeket eléri. Magyarországnak éppen az a nagy hátránya a sportban, hogy csak egy bizonyos küzdő gárdát tud kinevelni, míg tömegei nincsenek. Ez nagy baj, mert emiatt nem rendelkezik a megfelelő sportember-tartalék fölött s ha egyes sportágainak legjobbjai kimerülnek, nincsen pótlás. Az asztalitenisz után ugylátszik a vívás kerül erre a sorra Magyarországon. Nincs kizárva, hogy a magyarok két „házlsportja" helyett, a viizípoló mellett, most a jégbokki lesz, amelyben tökéletesen tartják majd a hegemóniát. A magyar sportnak legkifejezőbb sajátsága az a vehemens előretörés, mely néha magához ragadja a világhegemóniát, azonban nem tudja megtartani, mert nem fektet súlyt a tömegnevelésre, hanem csak az első gárdát tartja fontosnak, ezt képezd és nem számit, arra, hogy a küzdőképesség néha az életkörülmények, másszor a kor miatt kimerül. Ha mérleget készítünk a magyar sport teliesit- ményeiről, észrevehetően láthatjuk a győzelmek és vereségek hirtelen felszökő és meglepetésszerűen zuhanó görbéjét: a magyarok Európa első birkózó nemzetei közé tartoztak, — most alaposan gyérek a magyar sikerek: a magyar asztali-teniszezők ugyan még tartják a hegemóniát, de tulajdon képpen asztali-tenisz már nincs is Magyarországon. nagyszerűek voltak a magyar súly atléták: ma már nem töltik be Európában vezető szerepüket- ... Ezt a sort még számtalan sikerrel és kudarccal lehetne bővíteni, de nem akarjuk a száraz statisztikus szerepét betölteni. Magyarország a hét két eseményéiből levonhatja a maga jól megbecsülendő tanulságát: a játszó- és küzdő sport mellett ki kell építenie minden sportágában ennek a kettőnek a szintézisét. A sport általános hegemóniáját, melyet ez ideég még egyetlen nemzet sem tartott, az fogja elérni, mely először tudja megvalósifani a tömeg és az egyéni sportolók között a teljes összhangot. Kelen István. )( Kocsis Magyarországra költözik. Budapestről jelentik: Kocsis Géza, a pozsonyi Ligeti, majd a prágei Bo.'jheniians válogatott csatára, aki a nyáron az Újpest kötelékébe lépett és vasárnap már Budapest színeiben szerepei Rómában, magyar állampolgárságot kér. Kocsis felesége és kisfia a közeljövőben Budapestre költözködnek. (*) Az ember tragédiája bécsi előadásáról bo* eredeti művészi beszámolót a Magyar Minerva februári száma. A Magyar Minervának a napokban megjelenő 2. számában a szorosan vett szépirodalmi részen kiviil ismét több értékes tanulmánynyal találkozunk. Különösen nagy érdeklődésre tarthat számot dr. Farkas Geiza egyetemi tanárnak eredeti beszámolója Madách Imre drámai költeményének bécsi előadásáról, amely a jövő hónapban éri meg a Burgtheaterben szokatlan rövid idő alatt 25. előadását. A kiváló magyar iró és nagy ne vü tudós a költői értéken túl a felülmúlhatatlan színpadi rendezésben, a kísérő zene szépségében s a nagyszerű öeszjá tóidban látja a darab nagy sikerének titkát, amely „már nem annyira bölcsészeti munka, mint vallásos misztérium —- persze a középkori színvonalon túl messze a gondolat magasságába fejlesztve". Benyovszky Károlynak a pozsonyi születésű Kempelen Farkasról négy tudással megirt tanulmánya és Reményi József amerikai naplója a legszélesebb körben kelthet elismerést. Farkas Geiza érdekes fantasztikus regénye. Kristály István és Tichy Kálmán elbeszélései, Áprily Lajos, Dsida Jenő és Kováts Béla versei és eleven kritikai rovat egésziti még ki a tartalmas számot, amelyet a kiadóhivatal (Pozsony, Kei tész-ucca 1.) 3 korona póstabélyeg ellenében küld meg a megrendelőnek. A havonta 36 oldal terjedelemben megjelenő folyóirat előfizetési ára fél évre 15, egész évre 30 korona. (*) A bécsi színá eak leszállítják a helyárakat. A bécsi színházak közül hetet értesített az cvsztrák minisztertanács minapi határozatából a kultuszminisztérium, hogy — miután e színházakat kultúrát szolgáló intézményeknek minősitették — felmentik őket a vigalmi és fényűzés? adó fizetése alól. Ez a hét magánszínház most, mint Béesből jelentik, elhatározta. hogy — a vigalmi adó terhétől szabadulva — belyárait 8—15 százalékkal leszállítja. (*) Meghalt Fodor Zobeltitz. Berliniből jelentik: Fedor Zobeltitz, egykor híres és nagyon sokat olvasott regényíró hetvenhét éves korában meghalt. Zobeltitz katonatiszt vol^ majd katonai folyóiratot adott ki és mind jár* első regényével nagy sikert aratott Leghíresebb regényeinek témáit a katonai és társadalmi életből merítette. „Die Johanniter" „Das zweite Gesdhiledht" világsikert aratod Az utolsó tizenöt évben nem szerepelt nyili*Á nosflág előtt és feledésbe merültA nyugatszlovenszkói magyar színház műsort KOMÁROMBAN: Vasárnap este: Áprilisi vőlegény. Héttő: Áprilisi vőlegény. Kedd: Régi orfeum. Szerda: Ember a híd alatt.
