Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-01 / 26. (3357.) szám
11 lft84 február 1, osfttartttk. A lengyel ét az angol uén versenye a skandináv piacokért V ia r s ó, jamiár 31. A lengyel és az angol eaón elkeseredett, vereenye a ökandimáiv pia- cotlöórt már több év óta folyik. Az igen étke kiüzdeliemine élénk világot vöt aiz 1933 ée 1932 évekbe® a két állam által a skandináv államokba szállított ezénimiemnyiségokről kósziiljt kimiuitatáis. Lengyel ország 1933-ba® 4.4 miliő Svédországiba Norvégiáiba Dániába Finnországba Anglia »zénk 1933 változ- % miliő tonna 1.9 + 45.3 09 + 13.7 2-8 -f 36-8 0.47 - 0.2 Lengyelország i v i t « 1 e 1933 váUtoz. % millió tonna 2.3 - 136 0.8 - 9.7 0.7 - 45.0 0.43 4- 19.5 tonina szenet szálll'i'tobt a skandináv államoknak, ugyanakkor Anglia pedig 6-2 millió tonnát. Míg Anglia saénkivitele a skandináv államokba 1932-be® 31.5% -ka] emelkedett. Lengyel ország kivitele ugyanakkor 18.9%-kal iTán.yatilobt. östszehasonlitásnl wzoílgáilijom az alábbi kámmitatáe: Lengyelország kiviteli© tékáit csupán Finnországba emelkedett, a többi skamdiná/v államba viszont igen nagy mértékben csökkent, különösen Dánia Mé igen nagy a hanyatlás. Ezzel szembe® Anglia szánkivitele jelentősen emelkedett a skandináv álilamok félé, alho] különösen a svéd piac ellátásában van nagyon is feltűnő ©mielkiedés. Anglia finnországi kiivi- tele viszont alig váltoizott valamit. □ Az európai fapiac feszültsége. A nemzetközi fapiacokon egyre élesedik a fatermelő országok versenye. Különösn a skandináv államok és Lengyelország faikivitele hódit uj piacokat. Lengyelország vágotttfia-exportja tavaly kétszerese volt a tavalyelőttinek és a bódítás az orosz fakivitel rovására ment. Oroszország ezzel szemben a német fapiacot özönlött© él. A lengyel-német megegyezés folytán ezen a télen uj nehézségek fognak támadni. Románia exportja hanyatlóban van, Csehszlovákia pedig most a német és a távolabbi nyugati piacokért küzd□ A fogyasztási szövetkezetek az Englis- torvezet ellen. A csehszlovák szövetkezetek prágai központja jelenti: A fogyasztási szövetkezetek ugyan minden olyan ténykedést örömmel üdvözölnek, ami a gazdasági élet megélénkltését célozza, de nem tudnak teljesen egyetérteni azokkal a tervezett intézkedésekkel, amelyeket több oildiailról javasoümalk. A fogyasztási szövetkezetek edutasitják. hogy a behozatalt megnehezítsék a kivitel javára. A. fogyasztási szövetkezetek központja óvja a kormányt az áremeléstől, mert ez maga után vonná, hogy a vásárló közönség fogyasztási ereje még jobban megcsappanjon. A fogyasztási szövetkezetek központja a stabil valuta politikáját követi és ebben teljesen megegyezik a szakszervezetek irányával. □ A raspiacok helyzete. A szezón mostani szünetelése mellett, a vaspiaookon a leltározási munkálatok is nagyfokú nyugalmat és üzlet tetem séget idéztek elő a világ vaspiacain. Ehhez hozzájárul, hogy a vaskartell miég nem tudott megegyezni a kereskedőkkel. A vas- termelés ezévben nem alakult ki egységesen- Anglia. Oroszország és Belgium termelése gyarapodott, mig Csehszlovákia, Németország, Franciaország, Luxemburg és Lengyelország termelése a tavalyi nívón maradit. Az amerikai vastermelés az egész kapacitásinak szintén csak 30 százalékát reprezentálja. Csehszlovákiában ez idő szerint bét kohó van üzemben. Ebből három Wítkowílaban, kettő Bérg és Hüttennél, egy a Prágai Vasnál és egy Alsóbrezován. A kormánynak ama kísérletei. hogy a kart el lerakat lenyomja, a vásárlók tartózkodó magatartását idézték elő, mert be akarják várni a kormány végleges intézkedéseit. □ Norvégia kiilforgailma 1933-ban. (Móból jelentik: Norvégia a miufttév decemberéiben 51.3 millió n. korona értékű árut importált, mivel szemben a kivitel 50 millió koronát ért el az előző év hasonló hónapjának 57.8 milliós bevitelével, illetve 61.6 milliós kivitelé- vel szemiben- A mérleg ilyeniformán 1.3 milliós beviteli többlettel zárult az előző év hasonló hónapjának 3-8 milliós kiviteli többié- j tével szemben. Az elmúlt 1933-as év bevitele 663-3 millió norvég koronát tett ki az 1932-es év 690.4 milliós bevitelével szemben, mig a kivitel összege ugyanekkor 557.7 (568.6) millió koronára rúgott. A mérleg tehát az 1932-es év 121.8 milliós passzívumáról a múlt évbe® 105-6 millió norvég koronára csökkent pás szí- vummal zárult. □ A nemzetközi cukorpiac Ianyhaságát a kubai és a jávai cukoregyezségek bizonytalansága okozza. Az Unió felszólította a nép- szövetséget egy nemzetközi oukorkonferencia 1 összehívására, mert, az amerikai és az angol érdekeket össze akarja egyeztetni, illetve hozzá akarja idomítani az ottawai egyezményhez. A nemzetközi cukoirtan ácsnak brüsszeli ülésén már megtárgyalták az amerikai kívánságokat. D Tugosztáv-alháii kereskedelmi kapcsolatok. Tiranából jelentik: A napokban nagyobb jugoszláv bizottság érkezett Tiranába, hegy a juigCBizláv-albán kereskedelmi kapcsolatok kimélyitéaéiről táirgyalásokat kezdjen. A bizottság tagjai között van a Jugoszláv Exportbank képviselője is, ment nevezett bank Tiranában fiókot akar nyitni Jugoszlávia albániai kivitelének fejlesztésére. A legutóbb megkötött alibám-jugoszláv kereskedelmi szeraőclés- ben Jugoszlávia kötelezte magát, hogy 2-6 millió aranyfrank értékű albán árut vesz át, amivel szemben Albánia a jugoszláviai áruk bevitelét megfelelő mértékben emeli. Q Brazília monopolizálni alkarja Bulgária kávéimportját. Szófiából jlentik: Jólórtesült körök szerint a. brazil kormány ajánlatot tett a bolgár pénzügyminisztériumnak nagyobb meny- nyiségü kávénak kompenzációs utón való átvételére. Brazília a kávéért megfelelő meiinyi- fcégü bolgár mezőgazdasági terméket venne <it. A koanponzációs üzlet meg kö tésének egyedüli, feltételéül Brazília azt szeretné kikötni, hogy Bulgária kötelezze magát arra. hogy csak Brazíliától vesz át kávét, még pedig eredeti árakon. Bulgária kávébevitele az utóbbi években állandóan hanyatlott és 1932-ben mindössze 608 tonnát tett ki 17.31 millió lóvá értékben. Az importált kávét nagy részben Csehszlovákiából, Hollandiából és Olaszországból, jelentéktelenebb mennyiségben pedig Németországból szerezte be. Q Az állami „kereskedelmi" fizietek fejlesztése Oroszországban. Rigából jelentik: A szov- jetkormány 1934-ben az állami „kereskedések** nagyszabású fejlesztését és kiépítését akarja kér észtül vinni. Ezekben az üzletekben tudva- lévőleg ,szabadon megállapitott** — vagyis igen magas árakon adják él az egyes cikkeket. Ez év első felében a szovjetunió majdnem valamennyi nagyok városában az uj üzletek százait akarják megnyitni, amelyekben élelmiszereket. — kenyeret is! — gyapotszöveteket és egyéb közfogyasztási cikkeket fognak árusítani. Az ipari üzemek munkásait vásárlási könyvecskék utján ellátó üzletek számára, a múlt évben megállapitott árumennyiségeket I utalják csak ki ez év-ben, a többi áruikat pedig I az állami üzleteknek adják át szabad forgalom utján való eladásra. így tehát az uj szovjetté™- szerint az állami üzletek egyre nagyobb jelentőséget nyernek az eddigi elosztó üzemekkel szemben. Az állami üzleteknek nagyöbb- mennyiségü áruellátásával kapcsolatban az árak csökkenését is szeretnék elérni, ami megfelel a szovjet ama újabban követett kereskedelempolitikájának, -hogy belföldön a szabad és a kötött forgalom közötti árkülönbségeket kiegyenlítse. Az állami üzletek árai eddig mindenesetre annyira, magasak, hogy azokat a nagy tömegek megfizetni nem tudják. □ Fizetésképtelenségek. Haíacs Dezső kereskedő Barin, passzíva- 54.000. aktíva 32.000 korona. 4ő%- ot ajánlott föl. □ Csőd. A következő csődöt köali'k: i<fjSdhreiiber Vince kereskedő, Nemsova Trémesén mellett. ÉRTÉKTŐZSDE Nem egységes a prágai értéktőzsde Prága, január 31. A részvénypiac iránti érdeklődés jóval alább hagyott és majdnem teljes mértékben a beruházási piac felé fordult, ahol főkéül az állami papírok emelkedtek. A beruházási értékek iránt mutatkozó kereslettel szembe® áll egy bizonyos fokú áruhiány, úgyhogy a jegyzések lényegese®, magasabbak voltak éts a vásárlási ordróknak teljesen nem lehetett éLeget tenni. Ezekben a vásárlásokban nemcsak a spekuláció, hnnean a közönség is élénk rész tv est A beruházási piac javuló tendenciáját az a körülmény is befolyásolja, hogy a kamatláb csökkenésével számolnak, ami a tőzsde véleménye szerint a kormány pénzügyi Intézkedéseinek gazdasági téren való kedvező kihatását jelentené Az áremelkedések áll ampa piróknál 050 koronától 1 koronáig terjeditek A részvénypiacon csekély üzlet mellett .lemorzsolódó volt a tendencia, azonban a Lanyha irányzat dacára a piac ellenálló erőt mutatott, úgyhogy csak Schoelller vesztett 35 és Noixl- baihn és Cseh-Morva 10 koronát, mig a tői)bi eltolódás jelentéktelen volt. Ezzel azembem Nordhnhn bonnok 20 koronás nyereségre tettek szert és egyéb emelkedések 3—10 koronáig terjedtek. Valuták: Holland 1362.—, jugoszláv 43.30, német 805.—, belga 471.—, magyar 479.50. román 17.85. svájci 665.50, dán 473.—. angol 110.50. spanyol 268.50, olasz 184.40, északamerikai 21.30, norvég 530.—, francia 135.70, bolgár 20.40, svéd 545.50. lengyel 388.50. osztrák 398.50. + A prágai devizapiacon London 0.30. a skandináv egységek 1.80. Alexandria. 0.50. Heleingfors 0.15, Montreal 0.10, Tallin 10 koronával gyengült. Brüsszel 0.32, Zürich és Madrid 025 koronával javult és Newyork változatlan. + Szilárd a budapesti értéktőzsde. Élénk üzlet mellett szilárd volt az Irányzat. A* árfolyam- fejlődés nem volt egységes, mert a szilárd nyitás után egyes értékeknél átmenetileg gyengülés állt be, azonban később bizakodó hangulat lett úrrá a tőzsdén és ez zárlatig tartott. Az érdeklődés előterében szénpapirok, cukor, vasúti és villany.mü- vek állottak. A tőzsde a részvény-piacon szilárd irányzattal zárult. A szilárdkamatozásu papírok piacán a forgalom csekély volt. Később itt is barátságos volt az alapirányzat és a legtöbb érték itt is javult. Hadikölosönök a legmagasabb napi árfolyamokat jegyezték. 4- Csendes a bécsi értéktőzsde. Az üzlet szülte határok közt mozgott. NordbaJhn. Magyar Általános Kőszén, Magyar Vasutforgalom szilárd volt. mig néhány ipari részvény letöredezett. Egyébként a változások nem voltak jelentékenyek. A kulisz jegyzéskülömbözetei csekélyek voltak. A beruházási piacon javulás állt be. + Szilárd a berlini értéktőzsde. A tőzsde a kancellár tegnapi beszédének hatása alatt áll. amely » külföldi sajtóba® élénk visszhangra talált. A tőzsde ezzel kapcsolatban élénken üdvözölte az angol közvetítési javaslatot, amely a leszerelésre vonatkozik. A vásárlási ordrék nagyobbak voltak a tegnapiaknál és a-z érdeklődés előterében gép- és autórész vények állottak. A birodalmi vasút részvényei félszázalékkal javultak. Monténénté- kek, teleőszlléziaí papírok, barnaszénértékek, Gel- eenkirche n -rée zvén yék, kálipapirok, IQ- Farben, villanyértékek 1—2 százalkos javulást értek el. A német vas kereskedelem papírjai 2 pontos javulást tudnak elérni. A pénzpiacon egy kis feszültség állott 'be. Árutőzsde 4 A brünni terménytőzsdén jó látogatottság é« tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: 88/84 Ikg-os morva búza 137—139, 80/81 kg-os búza 134-136, 77/79 kg-os 139—133,, 79/81 kg,-os 128—130, 72/74 kg-os 81—82.. válogatott árpa 82—85, príma árpa. 78—81, takarmányárpa 75—78. zab 61—63, Duna rizs ab Pozsony 90—94, sárga Viktória borsó 220—240, borsó 140—160. lencse 220— 200, morva mák 500—530, holland kömény 610 660. morva lóhere 1000—1100, plombáit vörös ló here 1375—1450, fehér lóhere 400—600. morva In cérna 7éO—800, plombáit 1050—1150. ehető búi gonya 28—32, édes laza morva széna 46—48, fél édes laza morva széna 41—43, szlovenszkói szén; 37—39, morva lóhereszéna 50—52, rozscsépszaLma 32—34, búzadara 238—248, búzaliszt OIIH 225- 235, OH 220—230, nullás liszt. 215—225. 65 száza lékos príma rozsliszt 140—145, köles 140—150, takar mánymel asz 60—65. búza takarmányliszt 75—78 rozstakarmányliszt 68—70, buzakorpa 64—67, rozs korpa 61—63, elvámolt amerikai zsir 900—910 morva vaj (egynyolcad-egynegyed kg-os csomago lás) 1650—1700, (5 kg-os csomagolás és 50 kg-os hordó 1600—1650, friss morva tojás 34—36 60 darabomként. + Nyugodt a prágai cukoripar. Nyereárajegy zés Auseig loko 54—54.25 korona-. Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes fór galoim mellett a következő árakat érték el: birka 7—10, kivételesen 10.50, vidéken vágott belföldi borjú 5.50—6.50, kivételesen 7.—, gyengébbmínő- ségü áru 4—5, Prágában vágott belföldi borjú 6— 7, kivételesen 7Ü5, vidéken vágott belföldi sertés 6.90—7.30, Prágában vágott belföldi sertés 7.75— 8.30, hízott sertés 8.70—9.40, szalonna 8.75—10.75, malac 9—10 korona. Ma-rhahusárak: ökör eleje 5.50— 9.—, hátulja 6—10.50, bika 6—6.40, tehén eleje 4—7. hátulja 5—8, növendékmarha 5.50—6 korona.-)- A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat jegyezték: búza 193, rozs 160—58, zab 145—163, búzaliszt 31.70—32.70, rozsliszt 21.90—22.90. buzakorpa 12.30—12.50, rozs- korpa 10.50—10.80, Viktória borsó 40—45, kis ehető borsó 32—36. t a kanmán yboreó 19—22, pehi&ka 16.50— 47.50. lóbab 16.50—17. bükköny 15—16.50. lenpogácöa 12.60. szárazszelet 10.30—10.40. burgonya reszelék 10.80, ehető burgonya 1.40—í-50 márka. budapesti értéktőzsde árfolyamai: Magyar Nemxetl Bank tegnap 141.ma 141.Bauxít. t 24.50 25.50 Hungária Malom • — a — Beocsln . . * 18.— Drascbe • •--.•-Magnes.it • • 1 90.— Magyar általános K5szén 269.?75.— Salgó . • • « 21.21.30 37.Urikány . . . • • 35.Franklin . . •--.—C8iky . • . , * Me7.$srA*tf*9&ír1 Gépei » — Magyar Fegyver * 57.76 57.— Gan* Danubius ■ • 10.80 11.50 Hoflierr • . • — .-.-Lá ng . . . » Magyar Acél . * • 9-19.— # • ■ ,-Magyar Lámpák % A •-— . ^ Vagóngyár . % « P--.-6.7 5 Coburg • . «--. — Ri ma . • . • « • 20.20.60 Hazai Fa . » •--.-- ’ .-Óf a faipar . . *--. — 6..-“ Nasehitíi . • 1 • • 63.64.-* Levante . . •--.-—. — Hova , ... >--.-ib.7 » állam varat • • • • — . —-Tr ösat . . • • oo fOlO c»ío6 74 .60 Magyar Cukor 79.75 Izzólámpa . . • « * 274.274.56 Részvénysör • •--.---.-Hu ngária mfltrágya a--.-10 .50 Szikra . . . a • 9 —*■.-—-Pa píripar . . a 9--.---.-Fé ltén . . < • 105.105.Gumml . . » « • * 33.50 31.75 Moktár . . « • • * A urasai tőzsde deviza leesések: ma tegnap Hív. pénz ám pénz ám • !< '' Alexandria 107.80 108.40* 108*10 10O0 7 Amsterdam : 258.1362.1358.1362.2 V. Athén . . . _,_--.--7 Bel grad . . 46.14? 46.392' 46.147 46.392 7% Berlin . . . 801.75 104.25 801.75 804.25 4 Brüssel . . 471.15 '72.85 470.90 472.10 3% Budapest , 589.76 591.75“ 589.75 591.75“ éy. Buen. Aires 557.563.—* 557.563.— ' 6 Bukarest . 20.0b 20.25“ 20.05 20.25' 6 Danzig . . 663.50 066.50“ 663.50 666.50“ 3 Helslngfors 46.50 46.90 46.65 47.05 Kopenhagen 471.474.— 472.50 475.50 l* Kowno . . 339.341.-* 389.— 341.6 Lissabon . 97.60 93.40 97.60 98.40 3S London . . 105.40 105,— 105.70 106.80 2 Madrid . . 272.25 274.25 272.— 274.6 Mailand . . 177.60 178.40 177.60 178.40 8 Montreal . 20.94 21.06 21.04 21.16 314 New York . 21.075 21.175 21.075 21.175 2 Oslo . . . 530.60 583.60 532.— 635.3* Paris . „ . 132.70 133.10 132.70 133.10 2% Riga ... 651.50 654.50* 651.50 554^0’ 5% Rio de Jan. 184.188.—* 184w— 188.—* Sotta . . . 24.40 24.50* 24.40 24.50* 7 Stambut . . 16.05 16.15* 16.05 iai6 Stockholm . 544.50 547.50 546.549.— 2% Tallinn . . 598.— 602.—* 608.612.—' 5% Warschan . 379.50 581.50 379.60 381J50 5 Wien . . . 474.25 475.75* 474.25 475.75* 5 Zürich . . 665.657.— 664.75 656.75 2 ____-_____-f- A budapesti terménytőzsdén — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti — az irányzat tartott. Hetvenhét kilogramos tiszavidéki búza 8.10—825, felsöti6zai búza 7.90—8.10, egyéb búza 7.80—7.90, rozs 4.40—4.50, ókukorica 8.25— 8.35, ujkukorica 6.65—6.70, zab 8.35—8.55. Kötött devizák: január 31. január 30. pénz áru pénz áru Athén 18.50 19.10 18-50 19.10 Budapest 458.— 4.02.— 458.— 462.— Tallin 531 — 539.— 531.539.— Riga 517.— 523.— 517.— 508.— Szófia 23.90 24.10 23.90 24.10 1 Bóce 385,— 388.— 385.— 33S,-r A prágai értéktőzsde árfolyamai: pénz áru pénz áru ina tegnap Nrer«méaykölc»ön • • • %-25 63.75 82.75 83.75 8%-ot beruházási kOlortJo 88 85 84.85 88.25 — 6%-os beruházási kOlos- 1928 83.75 84.25 82.75 83-75 Lisztkölcsön ...................... 6%-o» konvertálható kölesein 84. — 84.50 83.50 — ■ ~~ 6%-os Inv AlUmkölesön . . 82.25 82.75 81.75 82.25 5%-oa ilbunkOloön 1928 . . 75.— —75.75 76.26 4%-os KMsn-odarberfrf . . 59.25 —88.25 58.75 •4V4%-os pótjáradék . . . . —■ — — 64.— — 4.2%-os pótjáradék .... 61.— 61.50 60.— 60.50 4-%oa pötjáradék ... 60.75 61.25 h9.75 60.25 3.50%-Oí pótjáradék . . . 52.50 —.— 52.— —.— Hadikölosönkártalanitis . . 48.65 49.15 47.75 48.25 5%-os morv* orsrágos kölcsön 74.75 76.75 74.75 75,76 3%-os háború előtti adóssiir. — 6%-os cseh jeltólog bsok 102.75 103.75 102.75 103.76 6%-os morva jelzálog és orííázos bank . . . . — 4%-os Ka-ssa-oderbergi 1889 . Csehstlovák Nemseti B»nk 4400.— 4450.— 4400.—4500.— Nordbahn ........................... 3760.- 3780.- 3770.-3790.tí ordbahn Bonnok ■ * * . ——.— — Cseh Cukoripar . . , , . 686.— 689.— 685.— 690.— SchöUer .................... . 1770.- 1780.- 1780 -Ü00.— Ho rvát Oukor 90.— 92.— 88,— 90.— Aussiger Finomító < , . , 915.— 925.— 910.— 920.— Xriiik .................... . 615.- 625.- 616.- 618.Pr ágal Malmok.................. 1320.— 1330.— 1310. —1315.— Ko lim Műtrágya . « , . . 292.- 296.- 294.- 300.— Kolini Kávé..........................214.- 216.- 215.- 217.Ko liul Stes* . . i ■ , . 1850.- 1870.- 1350.-1870.— Tejipar .............................H7ö-~ H85.- 1190.-1200 Au sslgi Vegyi .805.— 807.— 805.— 807.— Budsveisi Sör....................... 2200.— 2300. — 2100.- 2200.— Königsbofer Cement .... 860.— 870.— 865.— 875.— Cseh-Morva Kolbcn-Danök . 138?.- 1400.- 1395.-1405.— Brünn! Gépek.....................* .'1.- 72.- 70.- 72.Ft inghoffer Nyugateseh Síén , . . . . 808. 812. 308,— 318.— Alplne .......................* . 42 ~ 43.- 42.- 44.Be rg és HOtten.................. 1400.— 1410.— 1400.—l4l0— Fö ldi........................... , . 475.- 477.- 478.- 476ÍPr ágal Vm..................... , 600.— 610.— 600.— 610.— Sk oda . . 638.- 637.- 630.- 634.— Foísonyi Kábel • n . , , 480.— 490.— 480.— 485.— ínwald ....... 66.— 68.— 65.— 67.— Ollescbaal Papír ..... 550.— 555.— £47.— 549 —-
