Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)
1934-01-27 / 22. (3353.) szám
'PRAGAI-A\\G^AR-H1RIiAI> 5 1934 január 27, szombat fiz öreg bírák kényszer - nyugdíjazása Prága, január 26. Mintegy három éve annak, hogy a csehszlovák sajtó egyre erély-*- gebben kezdte követelni az öreg hivatalnokok és bírák nyugálomájnyba helyezését, hogy az ilyen módon megörült helyeidre fiatal erők jöhessenek. Az állama közigazgatásban ez a követelés nem is okozott nagyobb gondot, mert egyrészt a teljes nyugdijat jelentő korhatáron túl levő magas állású hivatalnok önként is igyekezett nyugállományba vonulni, másrészt a hivatali főnöknek mindig volt módja ennek megsürgetésére. Nem úgy a bíráknál, miután a bíród pragmatika szerint a biró akarata ellenére nyugállományba nem helyezhető, bármilyen idős is legyen- Ezt az elvet akarja áttörni a kormánynak a szenátusban most tárgyalt s annak alkotmányjogi bizottsága állal már elfogadott javaslata. A kormány ezt a törvényjavaslatot .1031 tavaszán nyújtotta be a szenátusiba® és hogy az alkotmányjogi bizottság teljes mértékben átérezte, hogy milyen fontos elv megváltoztatásáról van szó. az kitűnik abból, hogy a javaslatról csak a bizottság teljes három éven át tárgyalt. Ezt a javaslatot is a közvéleménynek, különösen a sajtónak ama követelése szülte, hogy az öreg bírák adják át helyüket fiatal erőknek- Már pedig ez a követelés nagyon felszínes volt. Köztudomású ugyanis, hogy éppen a bírói szakmában mai napig sem sikerült betölteni valamennyi rendszeresített helyet, vagyis az öreg birák igazán nem állottak s nem állanak az ifjabbak érvéinyesü lésének útjában. Tudjuk azt is. hogy a „közvélemény" különösen egyes idős legfe’ső bírósági tanok elvonulását szerette volna látni, ami időközben ugyancsak megtörtént. Ilyképpen nem egészen fölösleges az a kérdés, hogy az egész javaslatot nem kellene-© elejteni, mert hiszen gyakorlati baszna úgyszólván semmi, emellett régi, jólbevált elvet megváltoztat * A javaslatot a szenátusi alkotmAnyblzottság által elfogadott szövegében alább ismertetjük : Az első paragrafus első bekezdése kategorikusam kimondja, hogy a bíró köteles nyugállományba menni, ha életének hatvanhetedik évét betöltötte. A bíró akarata ellenére .azonban csak a fegyelmi tanács jogerős határozata alapján helyezhető nyu.frdii.ba. A második bekezdés szerint 1937 január elsejétől a hatvanhétéves korhatár hatvanhat, I 1940. január 1-től hatvanöt évre csökken. A második paragrafus szerint a fegyelmi 1 tanácsi határozatot a legfelső bíróság fegyelmi tanácsa adja ki. amennyiben a legfelső bíróságnál miiködő bíróról vám szó. ideértve a legfelső bíróság elnökét és alel nőkéit és a felsőbíróságok elnökeit is; a felső bíróságok mellett megszervezett fegyelmi tanács mondja ki a határozatot az összes többi biró esetében. A fegyelmi tanács nem-nyilvános ülésen határoz A harmadik paragraffus elrendeli, hogy a fegyelmi tanácsnak a határozatát ama naptó' számított nyolc napon belül kell kiadnia. amse lyen az érdekelt biró hatvanhetedik életévét betöltötte, feltéve, hogy nyugdíjba helyezését maga nem kérte. A határozat egyébként kizárólag azt állapítja meg. hogy az érd ekeit: nyugdíjba helyezését nem kérte s ezért hivatalból tartósan nyugdijazandó. A határozat meghozatala napján lép életbe s az ellen jogorvoslatnak helye nincs. A negyedik paragrafus szerint a nyugdíjba helyezés legkésőbb ama napot követő hónap utolsó napján történik meg, amelyben a fegyelmi tanács határozatát meghozták. Ha ez a nap a hónap első napjára esett, ugv a nyugdíjazás ugyanezen hónap utolsó napjával történik meg. Az ötödik paragrafus kimondja, hogy ama bíráknál, akik a törvény életbelépése napján a hatvanhetedik életévüket már betöltötték, 9 nyolc napos határidő a törvény hatálybalépése napjától számítódik. Ez a rendelkezés analóg érvényes az első paragrafus második bekezdésében említett korhatár csökkentésnél Végül a hatodik paragrafus kimondja azt, hogy a jelen törvény intézkedései a legfelső közigazgatási bíróság tagjaira is érvényesek. A törvény váratlan megalkotása következtében' esetleg nagyobb számú bírónak kellene otthagynia munkahelyét, ami a bíráskodás kárára volna, ezért a hetedik paragrafus úgy tervezi, hogy a törvény csak kihirdetése napját követő hónap elsején lépne hatályba. * Emditett&k már és hivatalos statisztikák te A rákospalotai rablógyilkos bevallotta, hogy előre készült a borzalmas bűncselekményre A gyilkosságot megelőző éjszaka is Déneséhnél aludt az áldozat — A bestiális merénylet megdöbbentő részletei Budapest, január 26. (Budapesti szerkesztőségünk teletem jelentése.) Dénes Ferenc újpesti szobafestő*egéd, - akit Varga Lajos baroniíikereske<lö meggyilkolása miaJt a napokban elfogtak, — eddigi vallomásaiban folyton azt hangoztatta, hogy a vére® bűntettet veszekedés hevében, nagy felind uÚjságában követte el. A nyomozás adatai és számos tanúvallomás azonban megcáfolta Dénesnek ezt az állítását. A vizsgálóbíró ma ismét kihallgatta Dánest s elébe tárta a nyomozás által öss*egyiij<ött adatokat és a tanúvallomásokat, amelyeknek hatá9a alatt Dénes végre bevallotta, hogy a gyilkosságot előre megfontolt szándékkal követte el, meri azt hitte, hogy Vargánál nagyobb pénzösszeget fog találni. Varga már szombaton is Dénesék „vendége" volt A dráma újabb borzalmas részletei — amint az utóbb kihallgatott tanuk vallomásából összeállították — minden képzeletet felülmúlnak. Kitűnt, hogy Dénes Ferenc, miután szombaton est© egy újpesti kocsmában találkozott régi ismerősével Varga Lajossal, a borozgatás után Kazinczy-utcai lakására vitt© aludni az öreg embert Tehát már szombaton is ott aludt a csirke- árus, egy ágjban későbbi gyilkosával, néhány lépésnyire csak Dénesnétöl és a három kisgyermektől. Ezzel megdőlt Dénesnének az a vallomása, hogy „vasárnap éjszaka, amikor felriadt álmából, egy idegen férfit látott férje mellett az ágyban". Annyira nem volt Dénesné előtt idegen ez a férfi, — Varga Lajos — hogy a szombati éjszaka után Varga adott 2 pengőt húsra és tejre Dénesnének, később elment borért, majd barátságos beszélgetés közben együtt idd o^áltak ezész délután, amikor aztán a szobafestősegéddel együtt eltávoztak hazulról„Négyszáz pengő van nálamu Tulajdonképpen vasárnap este érlelődött meg Dénes fejében a gyilkosság gondolata, mialatt együtt ült áldozatával egy újpesti ! ám, de a gyerekkocsi egyik kereke rossz, nem bírja majd el a súlyos terhet. Dénes félrevonta a korcsmárost és megkérdezte: — Nincs véletlenül egy gyerekkocsihoz való kereke? — Nincs — felelte a korcs már os. Dénes a fejét csóválta. De azért nem tágított a gyerekkocsi megoldástól. ts miközben a legapróbb részletekig pontosan tervezgette a gyilkosságot, tovább mulatozott áldozatával. Most derült ki az is, hogy amikor Dénesné vasárnap hajnalban felriadt álmából és lát: a, amint férje baltával üti Varga fejét, kiugrott az ágyból. — „Vigyázz, nehogy a gyermekek meglássák", intette a Jérje és _ ..tovább dolgozott". Az asszony erre magához szorító ta síró kisgyerekeit és a fal felé fordította fejüket, hogy no lássák, mit művel az apjuk. Reggeltől estig, végig Újpesten és Palotán... A külvárosi dráma legborzalmasabb része következett ezután. Dénes Ferenc tudta, hogy a Kazinczy uccai lakásban nem maradhatnak tovább, a holttestet tehát el kell tüntetni. így történt azután, hogy hófőn reggel Dénes zsákba takarva begyömöszölte Varga holttestét a kis gyerekkocsiba és elindult hazulról. Leendő anyáknak kellő figyelmet kel! forditamok arra, hogy bélmükö- désük rendben legyen, ez pedig a természetes „Ferenc József" kese- rüviz használata által érhető el. Nőorvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi „Ferenc József" vizet, mert könnyen bevehető és rend kivül enyhe hatása gyorsan és minden kellemetlenség nélkül jelentkezik. A „Ferenc József" keserüviz gyógy- szertaraKoan, arogériákban és fűszer üzletekben kapható. korcsmában. Italosak voltak már mindketten és az öreg csirkeárus egyszerre csak dicsekedve felkiáltott: — Nincs semmi baj, nem kell búsulni, négyszáz pengő van nálam. Dénes ebben a pillanatban határozta el, hogy megöli és kirabolja öreg barátját. Felugrott az asztaltól, kiment a félreeső helyre és mire visszajött, már lejátszotta magában az egész gyilkosságot, annyira, hogy már arról is gondoskodott, hogyan tünteti majd el Varga Lajos holttestét A gyerekkocsi! Ebben viszi el hazulról- Igen Világos nappal volt Nagy kockázattal járt volna mingyárt túladni a holttesten. A szo- bafestősegéd elhatározta, hogy estig tologatja a városban a holttestet és amikor már besötó* tedik, akkor rejti csak el áldozatának holttestét a palotai szemétgödörben. Hétfőn reggeltől késő délutánig járta a gyilkos az újpesti és palotai uccákat, maga előtt tolva a gyerekkocsit. Többször betért a korcsmákba is, ekkor Varga Lajos holt- testo kint maradt a korcsma előtt a gyerekkocsiban. Persze ki gyanította volna, hogy mit takar a gyermekkocsiban a rozsdabarna zsákrongy?! Dénesné is bíróság elé kerti'? Amíg a férj így ,sétált", Dénesné összecsomagolta Varga Lajos ruháit és a véres ágyneműt egy zsákba, nehogy a költözködésnél valaki észrevegye a véres holmit. Uj lakásukban, a Verbőczy-uccábaD kicsomagolta a vére® zsák tartalmát és éppen hozzá kezdett a nyomok eltüntetéséhez, amikor a kitűnő szimatu újpesti detektív, Pál Mihály bement a Vcrböczy-uceai ház udvarára és elfogta a gyük őst. A vizsgálatot vezető rendőrségi tényezőknek az a benyomásuk,- hogy a gyilkos szobafestő felesége is részes bizonyos mértékig a gyilkosság ügyében. Előreláthatóan Dénesné is a bi- _róság elé kerül. Pozsony paffan»t!a éttér! a városi költségvetés részletes tárgyalására Arkauer Is vált tiltakozása is FSrstar elfogadott indítványa Pozsony, január 26. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Pozsony város képviselőtestületének tegnapi rendkívüli közgyűlésén esti órákban Arkauer István szólalt fel, aki a magyar nemzeti párt képviseletében bírálta a napirenden szereplő költségvetést Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzeti párt ép úgy, mint az országos keresztényszocialista párt a városi önkormányzat biztosításának és minél teljesebb kiépítésének álláspontján ált Rámutatott arra, hogy a régi bevált és még teljesen munkaképes városi tisztviselők és alkalmazottak egész seregét Idő előtt nyugdíjazták, aminek következménye azután az lett, hogy a város nyugdijkötelezetíségei ez évben négy és egynegyed millióra emelkedtek, holott 1922-ben ez a teher még csak mintegy másfél millió koronát tett ki* A szónok nem osztja a polgármester opfcimiszti- kus felfogását Kéri hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a munkanélküliség kérdésének s követeli. hogy közmunkákkaJ kenyérhez juttassák a munka nélkül lévőketMa délután három órakor folytatták a tegnap este megszakított közgyűlést. A mai vita első szónoka Kovács Béla szlovák néppárti képviselőtestületi tag volt. Kovács a laikus polgármester-rendszer ellen tört ládzsát beszédében, majd hosszabban foglalkozott az országos hivatal memorandumával, s bár élesen bírálja a költség- vetést, végül mégis bejelenti, hogy azt a szlovák néppárt meg fogja szavazni. Kovács beszéde után Förster Viktor keresz- tenyszociaiista alpolgármester és társai írásbeli indítvánnyal javasolják, hogy a költségvetés általános vitáját fejezték be és térjenek át a részletes vitára. A polgármester az indítványt szavazás alá bocsátja. Huszonnégy szavazattal négy ellenében a közgyűlés elfogadja Försterék indítványát azzal a megszorítással, hogy az általános vitára már föliratkozott szónokok: Vaverka, Fleisch- hacker és Singer képviselőtestületi tagok még elmondhatják beszédeiket. Vaverka Unitas házcsoport-beli képviselőtestületi tag hibáztatja, hogy a bevételeket az 1332. évi adóbevételek alapján állították össze, pedig a mai súlyos viszonyok mellett az adóbevételek legalább másfél millióval fognak csökkenni. Ezért inkább a kiadási tételeket kellett volna még jobban leszállítani s elsősorban a városi tisztviselők fizetésének kárára. Lapzártakor az ülés még folyik. D mitrov tüdögyulledfct kapott. Torsiért inleméifék! Kopenhága, január 26. A P öli tiken béri in l tudósítójának jelentése szerint Dimitrov, a gjujto- gatási per bolgár vádlottja tüdőgyulladást kapóit és valószínűleg rabkórházba szállítják. Ugyanaz a tudósító jelenti, hogy Torglert, a másik felmentett vádlottat az oraniemburgi gyíijtőtáborba szállították. LEGÚJABB SPORT X A budapesti gyorskorcsolyázóverseoyen győzött Winter 19 p. 54.6 mp. alatt. 2. Hídvégi 19:59.9. 3. Belházy 20:13.1. 4. Orcáéin. 5. Engel. 6. Dr. Erdélyi. 7. Lindner. 8. Mosánszky. 9 Bihari- Kimmerling feladta. ezt bizonyítják, hogy jelenleg olyan túlságosam öreg birák már nincsenek is aktív szolgá latban. Ellenben a köz-igazgatásban még' mindig élénk számú vezető hivatalnokot láthatunk, aki már régen megérett a teljes nyugdíjra. Pedig a takarékossági törvények módot nyújtanak ezek nyugdíjba helyezésére i*- Igaz ugyan, hogy a gazdasági válság e téren uj helyzetet teremtett, amely következtében a. megürülő helyekre fiatal erők nagyon gyéren vethetők fel. Erűnek következtében a „fiatal erőket az öregek helyére" elv egyszerűen megvalósíthatatlan. Az írott, a tételes törvény azonban mégsem annyira kemény a közigaz[ gatás aggkoru hivatalnokaival szemben, mint ■ amilyen keménység érezhető ki a bírák ©se lében az éppen ismertetett törvényjavaslatból. Úgy gondoljuk, hogy valami szebb, ayugod- tabb formát is lelhetne adni a kényszennyug- dijaiztatásnak, mint a fegyelmi tanácsok nyolc nap alatt hozandó döntését. Ennél a módszernél tapintatosabb, jobb megoldás volna a törvény erejénél fogva való nyugdijbahelyezée is. A fegyelmi tanács határozatának közbeik - j tatása úgy tűnik fel - ha Figyelmen kívül i is hagyjuk a ezentiniéntáli- és esztétikai ! szempontokat, amelyek ©•->•. uukás élet al- I konyán ugyanét'aU !'ó, számottevő tényezők — mintha a javaslat szövegezője érezve, hogy itt valami kemény dolgot müveit, egy más tényezői, a fegyelmi tanár csőt is felelőssé akarná tenni a kényszernyug- díjazásért. A kormányjavaslat nem sürgős. Reméljük, hogy a szenátus plénuma megtalálja további tárgyalásai folyamán a kellő módosításokat, melyek nélkül a javaslat mai szövege, ha törvényerőre emelkednék, — indokolatlan és teljesen fölösleges fájdalmat okozna Justieia istenasszony igen sok érdemes papjánakDr, Tömöri János, \