Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-27 / 22. (3353.) szám

'PRAGAI-A\\G^AR-H1RIiAI> 5 1934 január 27, szombat fiz öreg bírák kényszer - nyugdíjazása Prága, január 26. Mintegy három éve an­nak, hogy a csehszlovák sajtó egyre erély-*- gebben kezdte követelni az öreg hivatalno­kok és bírák nyugálomájnyba helyezését, hogy az ilyen módon megörült helyeidre fiatal erők jöhessenek. Az állama közigazgatásban ez a követelés nem is okozott nagyobb gondot, mert egyrészt a teljes nyugdijat jelentő kor­határon túl levő magas állású hivatalnok ön­ként is igyekezett nyugállományba vonulni, másrészt a hivatali főnöknek mindig volt módja ennek megsürgetésére. Nem úgy a bíráknál, miután a bíród prag­matika szerint a biró akarata ellenére nyug­állományba nem helyezhető, bármilyen idős is legyen- Ezt az elvet akarja áttörni a kor­mánynak a szenátusban most tárgyalt s annak alkotmányjogi bizottsága állal már elfogadott javaslata. A kormány ezt a törvényjavaslatot .1031 tavaszán nyújtotta be a szenátusiba® és hogy az alkotmányjogi bizottság teljes mér­tékben átérezte, hogy milyen fontos elv meg­változtatásáról van szó. az kitűnik abból, hogy a javaslatról csak a bizottság teljes három éven át tárgyalt. Ezt a javaslatot is a közvéleménynek, kü­lönösen a sajtónak ama követelése szülte, hogy az öreg bírák adják át helyüket fiatal erőknek- Már pedig ez a követelés nagyon felszínes volt. Köztudomású ugyanis, hogy ép­pen a bírói szakmában mai napig sem sike­rült betölteni valamennyi rendszeresített he­lyet, vagyis az öreg birák igazán nem állottak s nem állanak az ifjabbak érvéinyesü lésének útjában. Tudjuk azt is. hogy a „közvélemény" különösen egyes idős legfe’ső bírósági tanok elvonulását szerette volna látni, ami időköz­ben ugyancsak megtörtént. Ilyképpen nem egészen fölösleges az a kérdés, hogy az egész javaslatot nem kellene-© elejteni, mert hiszen gyakorlati baszna úgyszólván semmi, emellett régi, jólbevált elvet megváltoztat * A javaslatot a szenátusi alkotmAnyblzottság által elfogadott szövegében alább ismertet­jük : Az első paragrafus első bekezdése katego­rikusam kimondja, hogy a bíró köteles nyug­állományba menni, ha életének hatvanhete­dik évét betöltötte. A bíró akarata ellenére .azonban csak a fegyelmi tanács jogerős hatá­rozata alapján helyezhető nyu.frdii.ba. A második bekezdés szerint 1937 január elsejétől a hatvanhétéves korhatár hatvanhat, I 1940. január 1-től hatvanöt évre csökken. A második paragrafus szerint a fegyelmi 1 tanácsi határozatot a legfelső bíróság fegyelmi tanácsa adja ki. amennyiben a legfelső bíró­ságnál miiködő bíróról vám szó. ideértve a legfelső bíróság elnökét és alel nőkéit és a felsőbíróságok elnökeit is; a felső bíróságok mellett megszervezett fegyelmi tanács mond­ja ki a határozatot az összes többi biró ese­tében. A fegyelmi tanács nem-nyilvános ülé­sen határoz A harmadik paragraffus elrendeli, hogy a fegyelmi tanácsnak a határozatát ama naptó' számított nyolc napon belül kell kiadnia. amse lyen az érdekelt biró hatvanhetedik életévét betöltötte, feltéve, hogy nyugdíjba helyezését maga nem kérte. A határozat egyébként ki­zárólag azt állapítja meg. hogy az érd ekeit: nyugdíjba helyezését nem kérte s ezért hiva­talból tartósan nyugdijazandó. A határozat meghozatala napján lép életbe s az ellen jog­orvoslatnak helye nincs. A negyedik paragrafus szerint a nyugdíjba helyezés legkésőbb ama napot követő hónap utolsó napján történik meg, amelyben a fe­gyelmi tanács határozatát meghozták. Ha ez a nap a hónap első napjára esett, ugv a nyug­díjazás ugyanezen hónap utolsó napjával tör­ténik meg. Az ötödik paragrafus kimondja, hogy ama bíráknál, akik a törvény életbelépése napján a hatvanhetedik életévüket már betöltötték, 9 nyolc napos határidő a törvény hatályba­lépése napjától számítódik. Ez a rendelkezés analóg érvényes az első paragrafus második bekezdésében említett korhatár csökkentés­nél Végül a hatodik paragrafus kimondja azt, hogy a jelen törvény intézkedései a legfelső közigazgatási bíróság tagjaira is érvényesek. A törvény váratlan megalkotása következ­tében' esetleg nagyobb számú bírónak kellene otthagynia munkahelyét, ami a bíráskodás kárára volna, ezért a hetedik paragrafus úgy tervezi, hogy a törvény csak kihirdetése nap­ját követő hónap elsején lépne hatályba. * Emditett&k már és hivatalos statisztikák te A rákospalotai rablógyilkos bevallotta, hogy előre készült a borzalmas bűncselekményre A gyilkosságot megelőző éjszaka is Déneséhnél aludt az áldozat — A bestiális merénylet megdöbbentő részletei Budapest, január 26. (Budapesti szer­kesztőségünk teletem jelentése.) Dénes Ferenc újpesti szobafestő*egéd, - akit Varga Lajos baroniíikereske<lö meggyilkolása miaJt a na­pokban elfogtak, — eddigi vallomásaiban folyton azt hangoztatta, hogy a vére® bűntet­tet veszekedés hevében, nagy felind uÚjságá­ban követte el. A nyomozás adatai és számos tanúvallomás azonban megcáfolta Dénesnek ezt az állítását. A vizsgálóbíró ma ismét ki­hallgatta Dánest s elébe tárta a nyomozás ál­tal öss*egyiij<ött adatokat és a tanúvallomá­sokat, amelyeknek hatá9a alatt Dénes végre bevallotta, hogy a gyilkosságot előre megfon­tolt szándékkal követte el, meri azt hitte, hogy Vargánál nagyobb pénzösszeget fog találni. Varga már szombaton is Dénesék „vendége" volt A dráma újabb borzalmas részletei — amint az utóbb kihallgatott tanuk vallomá­sából összeállították — minden képzeletet fe­lülmúlnak. Kitűnt, hogy Dénes Ferenc, mi­után szombaton est© egy újpesti kocsmában találkozott régi ismerősével Varga Lajossal, a borozgatás után Kazinczy-utcai lakására vitt© aludni az öreg embert Tehát már szombaton is ott aludt a csirke- árus, egy ágjban későbbi gyilkosával, né­hány lépésnyire csak Dénesnétöl és a há­rom kisgyermektől. Ezzel megdőlt Dénesnének az a vallomása, hogy „vasárnap éjszaka, amikor felriadt ál­mából, egy idegen férfit látott férje mellett az ágyban". Annyira nem volt Dénesné előtt idegen ez a férfi, — Varga Lajos — hogy a szombati éjszaka után Varga adott 2 pengőt húsra és tejre Dénesnének, később elment borért, majd barátságos beszélgetés közben együtt idd o^áltak ezész délután, amikor aztán a szobafestősegéddel együtt eltávoztak hazul­ról­„Négyszáz pengő van nálamu Tulajdonképpen vasárnap este érlelődött meg Dénes fejében a gyilkosság gondolata, mialatt együtt ült áldozatával egy újpesti ! ám, de a gyerekkocsi egyik kereke rossz, nem bírja majd el a súlyos terhet. Dénes félrevon­ta a korcsmárost és megkérdezte: — Nincs véletlenül egy gyerekkocsihoz va­ló kereke? — Nincs — felelte a korcs már os. Dénes a fejét csóválta. De azért nem tágí­tott a gyerekkocsi megoldástól. ts miközben a legapróbb részletekig ponto­san tervezgette a gyilkosságot, tovább mula­tozott áldozatával. Most derült ki az is, hogy amikor Dénesné vasárnap hajnalban fel­riadt álmából és lát: a, amint férje baltá­val üti Varga fejét, kiugrott az ágyból. — „Vigyázz, nehogy a gyermekek meglássák", intette a Jérje és _ ..tovább dolgozott". Az asszony erre magához szorító ta síró kisgyerekeit és a fal felé fordította fejüket, hogy no lássák, mit művel az apjuk. Reggeltől estig, végig Újpesten és Palotán... A külvárosi dráma legborzalmasabb része következett ezután. Dénes Ferenc tudta, hogy a Kazinczy uccai lakásban nem maradhatnak tovább, a holttestet tehát el kell tüntetni. így történt azután, hogy hófőn reggel Dénes zsákba takarva be­gyömöszölte Varga holttestét a kis gyerek­kocsiba és elindult hazulról. Leendő anyáknak kellő figyelmet kel! forditamok arra, hogy bélmükö- désük rendben legyen, ez pedig a természetes „Ferenc József" kese- rüviz használata által érhető el. Nő­orvosi klinikák vezetői egybehangzóan dicsérik a valódi „Ferenc József" vizet, mert könnyen bevehető és rend kivül enyhe hatása gyorsan és min­den kellemetlenség nélkül jelentkezik. A „Ferenc József" keserüviz gyógy- szertaraKoan, arogériákban és fűszer üzletekben kapható. korcsmában. Italosak voltak már mind­ketten és az öreg csirkeárus egyszerre csak dicse­kedve felkiáltott: — Nincs semmi baj, nem kell búsulni, négyszáz pengő van nálam. Dénes ebben a pillanatban határozta el, hogy megöli és kirabolja öreg barátját. Felugrott az asztaltól, kiment a félreeső hely­re és mire visszajött, már lejátszotta magában az egész gyilkosságot, annyira, hogy már arról is gondoskodott, hogyan tünteti majd el Varga Lajos holttestét A gyerekkocsi! Ebben viszi el hazulról- Igen Világos nappal volt Nagy kockázattal járt volna mingyárt túladni a holttesten. A szo- bafestősegéd elhatározta, hogy estig tologatja a városban a holttestet és amikor már besötó* tedik, akkor rejti csak el áldozatának holt­testét a palotai szemétgödörben. Hétfőn reggeltől késő délutánig járta a gyilkos az újpesti és palotai uccákat, maga előtt tolva a gyerekkocsit. Többször betért a korcsmákba is, ekkor Varga Lajos holt- testo kint maradt a korcsma előtt a gyerek­kocsiban. Persze ki gyanította volna, hogy mit takar a gyermekkocsiban a rozsdabarna zsákrongy?! Dénesné is bíróság elé kerti'? Amíg a férj így ,sétált", Dénesné összecso­magolta Varga Lajos ruháit és a véres ágyne­műt egy zsákba, nehogy a költözködésnél va­laki észrevegye a véres holmit. Uj lakásukban, a Verbőczy-uccábaD kicsoma­golta a vére® zsák tartalmát és éppen hozzá kezdett a nyomok eltüntetéséhez, amikor a ki­tűnő szimatu újpesti detektív, Pál Mihály be­ment a Vcrböczy-uceai ház udvarára és elfogta a gyük őst. A vizsgálatot vezető rendőrségi tényezőknek az a benyomásuk,- hogy a gyilkos szobafestő felesége is részes bizonyos mértékig a gyilkos­ság ügyében. Előreláthatóan Dénesné is a bi- _róság elé kerül. Pozsony paffan»t!a éttér! a városi költségvetés részletes tárgyalására Arkauer Is vált tiltakozása is FSrstar elfogadott indítványa Pozsony, január 26. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Pozsony város képviselőtestületének tegnapi rendkívüli közgyűlésén esti órákban Arkauer István szólalt fel, aki a magyar nem­zeti párt képviseletében bírálta a napirenden szereplő költségvetést Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzeti párt ép úgy, mint az országos keresztényszocialista párt a városi önkor­mányzat biztosításának és minél teljesebb ki­építésének álláspontján ált Rámutatott arra, hogy a régi bevált és még teljesen munka­képes városi tisztviselők és alkalmazottak egész seregét Idő előtt nyugdíjazták, aminek következménye azután az lett, hogy a város nyugdijkötelezetíségei ez évben négy és egy­negyed millióra emelkedtek, holott 1922-ben ez a teher még csak mintegy másfél millió ko­ronát tett ki* A szónok nem osztja a polgármester opfcimiszti- kus felfogását Kéri hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a munkanélküliség kérdésének s kö­veteli. hogy közmunkákkaJ kenyérhez juttassák a munka nélkül lévőket­Ma délután három órakor folytatták a tegnap este megszakított közgyűlést. A mai vita első szónoka Kovács Béla szlovák néppárti képvise­lőtestületi tag volt. Kovács a laikus polgármes­ter-rendszer ellen tört ládzsát beszédében, majd hosszabban foglalkozott az országos hivatal memorandumával, s bár élesen bírálja a költség- vetést, végül mégis bejelenti, hogy azt a szlovák néppárt meg fogja szavazni. Kovács beszéde után Förster Viktor keresz- tenyszociaiista alpolgármester és társai írásbeli indítvánnyal javasolják, hogy a költségvetés általános vitáját fejezték be és térjenek át a részletes vitára. A polgármester az indítványt szavazás alá bo­csátja. Huszonnégy szavazattal négy ellenében a köz­gyűlés elfogadja Försterék indítványát azzal a megszorítással, hogy az általános vitára már föliratkozott szónokok: Vaverka, Fleisch- hacker és Singer képviselőtestületi tagok még elmondhatják beszédeiket. Vaverka Unitas házcsoport-beli képviselőtes­tületi tag hibáztatja, hogy a bevételeket az 1332. évi adóbevételek alapján állították össze, pedig a mai súlyos viszonyok mellett az adóbevételek legalább másfél millióval fognak csökkenni. Ez­ért inkább a kiadási tételeket kellett volna még jobban leszállítani s elsősorban a városi tisztvi­selők fizetésének kárára. Lapzártakor az ülés még folyik. D mitrov tüdögyulledfct kapott. Torsiért inleméifék! Kopenhága, január 26. A P öli tiken béri in l tu­dósítójának jelentése szerint Dimitrov, a gjujto- gatási per bolgár vádlottja tüdőgyulladást kapóit és valószínűleg rabkórházba szállítják. Ugyanaz a tudósító jelenti, hogy Torglert, a másik felmen­tett vádlottat az oraniemburgi gyíijtőtáborba szál­lították. LEGÚJABB SPORT X A budapesti gyorskorcsolyázóverseoyen győ­zött Winter 19 p. 54.6 mp. alatt. 2. Hídvégi 19:59.9. 3. Belházy 20:13.1. 4. Orcáéin. 5. Engel. 6. Dr. Erdélyi. 7. Lindner. 8. Mosánszky. 9 Bihari- Kimmerling feladta. ezt bizonyítják, hogy jelenleg olyan túlságo­sam öreg birák már nincsenek is aktív szolgá latban. Ellenben a köz-igazgatásban még' min­dig élénk számú vezető hivatalnokot látha­tunk, aki már régen megérett a teljes nyug­díjra. Pedig a takarékossági törvények módot nyújtanak ezek nyugdíjba helyezésére i*- Igaz ugyan, hogy a gazdasági válság e téren uj helyzetet teremtett, amely következtében a. megürülő helyekre fiatal erők nagyon gyéren vethetők fel. Erűnek következtében a „fiatal erőket az öregek helyére" elv egyszerűen megvalósíthatatlan. Az írott, a tételes törvény azonban mégsem annyira kemény a közigaz­[ gatás aggkoru hivatalnokaival szemben, mint ■ amilyen keménység érezhető ki a bírák ©se lében az éppen ismertetett törvényjavaslatból. Úgy gondoljuk, hogy valami szebb, ayugod- tabb formát is lelhetne adni a kényszennyug- dijaiztatásnak, mint a fegyelmi tanácsok nyolc nap alatt hozandó döntését. Ennél a módszer­nél tapintatosabb, jobb megoldás volna a tör­vény erejénél fogva való nyugdijbahelyezée is. A fegyelmi tanács határozatának közbeik - j tatása úgy tűnik fel - ha Figyelmen kívül i is hagyjuk a ezentiniéntáli- és esztétikai ! szempontokat, amelyek ©•->•. uukás élet al- I konyán ugyanét'aU !'ó, számot­tevő tényezők — mintha a javaslat szövege­zője érezve, hogy itt valami kemény dolgot müveit, egy más tényezői, a fegyelmi tanár csőt is felelőssé akarná tenni a kényszernyug- díjazásért. A kormányjavaslat nem sürgős. Reméljük, hogy a szenátus plénuma megtalálja további tárgyalásai folyamán a kellő módosításokat, melyek nélkül a javaslat mai szövege, ha tör­vényerőre emelkednék, — indokolatlan és tel­jesen fölösleges fájdalmat okozna Justieia is­tenasszony igen sok érdemes papjának­Dr, Tömöri János, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom