Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-28 / 23. (3354.) szám

1934 január 28, vasárnap

13

5MGAlMAfitARHTEtL3»

Pályázati hirdetmény

a prágai, brünni és pozsonyi magyar menza kedvezményeire az 1933-34. tanév második felére

Mindazon szlovcmszkói ős ruszinszkói ina- j gyár nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmányaikat prágai, Imin ni vagy pozsonyi főiskolán végzik és az 1983—34. tanév II. felében díjtalan vagy félárai étkezési kedvezményben részesülni kívánnak, kérvényüket a Nagyibizottság Elnökségének cizemve, az alábbiak tekintetbe vételével, 1934. február 12.-ig Janson Jenő tanár, Bratislava-Pozsony, Safarik-tér 4, T. 6. címre küldjék el.

I. A bélyegtelem kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendiben a következőket:

1. a kérelmező vezeték és keresztnevét. 2. az egyetem helyét és nevét, 3. a fakultás teljes megnevezését, 4. az immatrikuláció keltét, 5. hányadik félévre iratkozik be, 6. állandő lakhely, 7. illetőség, 8. vallás, 9. teljes születési dátum, 10. az esetleges élvezett ösztöndíj vagy más segély, 11. nyilatkozat, hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja, 12. a tandíjmentesség kelte és száma, 13. ifjúsági egyesületi tagság igazolása.

fi. A díjtalan vagy féláru ellátás kedvezményében csak azon szegéinysorsu főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredményes előhaladást tudnak igazolni és erkölcsi magaviseletük kifogástalan. Ezért.

i eredetiben vagy hiteles másolatban melléklendők:

1. oly szegémységi-vagyontalansági bizonyítvány, amilyet a főiskola a tandijelengedés iránti kérvényhez megkövetel, 2. tanulmányi eredményt igazoló iratok (az első éveseknél érettségi a magasabb évfolyamunknál kollokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyítvány).

Dijtalan vagy féláru kedvezményt a kedvező elintézés reményében csakis oly főiskolai hallgatók kérhetnek, akiknek a tanulmányi előmenetel alapján tandijelengedésére igényük van.

Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottság határozatának közlésére ajánlási 'bélyeggel ellátott és megcímzett válaszboríték csatolandó.

Február 12.-ike után érkező vagy hiányosan felszerelt kérvényeket a bizottság nem vesz figyelembe. A beérkező kérvények is természetszerűen csak annyiban lesznek figyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja engedni és a bizottság megokolás nélkül is redukálhatja az igényeket. Az esetleg megadott kedvezmény másra át nem ruházható és a menzafbizottság határozatával bármikor meg is vonható.

Bratislara-Pozsony, 1934. január hő.

AZ ELNÖKSÉG.

Csodás idő a Magas Táfrában

A magaslatokon melegen süt a nap, mialatt a ködbeburkolt völgyekben keményen fagy

Késmárk, január 27. Az már szinte közhely a Magas Tátra minden ismerőjének, hogy télen sokszor heteken át a legcsodásabb napsütésben fürdenek a tátrai telépek, amikor a szepesi síkság zárnánkós hidegben, felhők alatt didereg. Ezt már minden tátrai vendég megfigyeih-Hte, ha. Tátraszéplak és Tátraifüred között a tátrai körúton sétált. Az a csodás idő azonban, ami most van fent, szinte páratlan. Ragyogó napsütés reggeltől estig, de éjjel sem száll le a hőmérő az őszi temperatura alá és így oly meleg van fent, egy hete, mint szeptemberben. A Pop- rádvölgyben ellenben szakadatlanul hideg van, dacára annak, hogy nincs köd. csak finom kékes pára. Lent is ragyogó napsütés van, de mihelyt a nap elbújik, dermesztő hideg uralkodik.

Vessük össze Tátraszéplak és Késmárk hőmérsékletét (Celsius fokban) az elmúlt napokban:

Tá traezéplak Késmárk január 21. reggel — 4.2 — 3.7

délben — 2.0 -f 1.0

este — 8.4 — 7.8

január 22. reggel — 11.6 — 10.0

délben — 3.0 — 1.5

este — 7.4 — 9.1

január 23. reggel — 6.2 — 15.0

délben -f 2.0 0.0

este — 4.4 — 9.2

január 24. reggel — 4.2 — 13.8

délben + 4.0 0.0

este — 1.8 — 9.2

január 25. reggel — 1.2 — 13.8

délben + 6.0 -f 3.7

este — 1.8 9.0

január 26. reggel 0.0 — Jő.O

Látjuk, hogy január 21-én meg Tátraszéplakon egész nap hidegebb volt, mint Késmárkon, ha csak kevéssel is. Ez a. természetes időjárás. Január 22-ón azonban kialakult a tátrai kiima azon csodás formája, amelyet vertikális hőinverziónak nevez a tudomány. Még reggel kissé hidegebb volt fent a hegylejtőn, de délben már melegedett és azontúl nap-nap után a 380 méterrel magasabban fekvő tátrai fürdőkben sokkal melegebb volt, mint lent a síkságon. Nappal a különbség nem olyan nagy, mert a nap sugárzása kiegyenlíti; mihelyt azonban a nap

leszáll, a völgy hirtelen lehűlt, míg a hegylejtők melegek maradnak.

Mi a magyarázata ennek a jelenségnek? Az, hogy a hideg levegő a hegylejtőkről egész nap és éjjel lefolyik a völgybe, ott megreked és csak lassan tud a Poprád szűk szorosain át a lengyel síkságra kifolyni. Minthogy szélnek nyoma sincs most, semmi sem kavarja fel ezen hideg tó tükrét és így napokon, heteken át megmarad, dacára a nappali napsütésnek.

A Tátra lejtőin ellenben a nap, — amely ott fent persze sokkalta intenzivebb, mint a völgyben, — felmelegit mindent, minden fa, kő magába szívja a meleget, éjjelen át pedig kiadja. A meleg levegő szintén mint egy tó úszik a völgy hideg tava felett. cte a két réteg nem keveredik. A völgyet kb 900 méter tenger feletti magasságig a hideg tó hullámai nyaldossák, a hegylejtőt ellenben a kideglevegőtó felett -elterülő meleglevegőtó éri el és igy fent -tavaszi vagy őszi meleg uralkodik.

De tévedés volna azt hinni, hogy ez a meleg a tátrai lejtők, völgyek havát különösebben bántaná. Csak onnan párolog (nem olvad!) el a hótakaró egy kevéssé, ahová erősen süt a nap. Ahol laposan fekszik a hó, ott teljesen érintetlen, különösen az árnyékban. A múlt heti szél által összepréselt havat a nap és a száraz levegő teljesen fellazította és igy azt a csodát iö élvezhetjük, hogy a nehány napja még teljesen pőrére fújt, kőkemény lejtőkön ismét kitűnő ponhavat találunk, noha nem is havazott.

H.

— „Kalapácsos támadás a bucsi templom előtt".

Párkányi tudósítónknak január 20-iki számunkban megjelent ily című Ilire helyreigazításaként a következők közlésére kérték föl lapunkat: A tudósitó Marosa János és Mancsa András gazdalegé* nyéket nevezi meg, mint akik kalapáccsal Sóki József legényre támadtak, holott a valóság, hogy Sóki József lesben állt a templomkerités egyik oszlopánál, s amikor Marosa János odaért, egy kalapáccsal orvul rátámadt és többször ráütött. Marosa András, a megtámadott test vér öccse, bátyja segítségére sietett, a támadó kezéből kicsavarta. a kalapácsot és a két. testvér az orvul támadót a tőle elvett kalapáccsal alaposan helybenhagyta.

SZTOHÁZ-KönyvKabTÜRA

„József legendája"

Strausz Richárd-bemutató a budapesti Operában

Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Húsz év előtt a párisi Grand Opera az orosz cári balett közreműködésével előadta Straoiss Richárd „József legendáját". A párisi opera magának vindikálta azt a dicsőséget, hogy elsőnek adjon otthont a német zenesszeTző számára. Tamara Karsavina állott az orosz balett élén. Hol van azóta az orosz cári balett és hol van azóta az a politikamentes művészi atmoszféra, amely 1914- ben a békevilág és a háborús előkészületek szoros mesgyéjén iyen német-francia-orosz entente cordiale-t tudott még utoljára létrehozni?

Valóban csak a legendák világában volt ez lehetséges és igy a „József legendájában is. A gróf Harry Kessler és Hugó von Hof- mannsthal szövegére irt szimifónikus táncköltemény tárgyát a bibliából meríti és néma színpadon illusztrálja Putifárné és József történetét. Strauss ekkor már túl volt legmerészebben előretörő egyfelvonásos müveinek — a Sutoménak és Elektrának — bemutatóin és a komor, idegfeszitő, hátborzongató problémák után „A rózsalovag" sajátos bája, csípősen fanyar humorában és „Az úrhatnám polgár" Ötleteiktől sziporkázó paródiájának zenei kifejezésmódjai vonzották képzeletét. Férfi- kora delén, ereje teljében, de már egy bizonyos leszrürődöttség és színpadi rutin egyensúlyában készült ez az elevensodru, a drámai realitástól minden taktusban lüktető, tömör- fényü, diadalmasan harsogó, bűvös melódiák fátylától keresztülszőtt muzsika. A meleg, de nem túlfűtött színekben fürdő hatalmas zenekar pompásan kitenyésztett szólamai inkább az egyiptomi hét kövér esztendőt, mint a perzselő egyiptomi sivatagot idézik. De a maga korában ra/ffináltnak mondott, választékosán fűszerezett harmóniák nem homokra, hanem a tonalitás kimért medrébe vannak beágyazva. A József legenda zenéje biztosan áll, zajlik és előretör még akkor is, ha nem színpadi partot mos; annál inkább tudja azonban életnedvet nyújtó gyökereivel azt táplálni.

A budapesti Operaház előadása gazdagon valósítja meg a zeneszerző vízióit. A zenekar Fleischer Antal impulziv nagyvonalú vezetése alatt teljesen kivirul, minden regiszterében világosan s zuggeszt ív csendül fel. Walter Rózsi érdekes feladatot kapott Putifárné megszemélyesítésében, amelyet ösztönös, szikrázó nőiességével és még ballerina-korszakából emlékezetes kitűnő mimikával old meg az ezxittal némaszereplő kitűnő drámai énekesnő. Fokról-fokra, a helyzetnek megfelelőien enged fel hideg közönye az ártatlan pásztor- fiú láttára és változik mohó kielégülést követelő, tomboló extázissá. A passzivitás kontrasztjában jól alkatmazkodott hozzá Zsedényi Károly, mint József. Bájos volt Szalay Karola, mint keleti táncosnő. A kisebb szerepekben Mally Győző, Kiss Ilona, Zőbisck Ottó, Jászai András, valamint az egész balett együttes kitünően állta meg helyiét. Közülük is kiemelkedett az ökölvívók jelenetében Brada, Kőszegi és Harangozó. Ciepünszky balettmester tömegjelenetekben kiváló rendezése és koreográfiája, úgyszintén Fiilöp Zoltán dús színezésű díszlettervei és jelmezei, valamint Toluav Pál ötletesen megépített színpada biztosítják a lelkiismeretesen betanított előadás sikerét.

★

A budapesti hangversenyélet egyik meglepetése volt Weingartnerné Studer Carmen szereplése a Budapesti Hangverseny-Zenekar élén. A fiatal művésznő mindeddig csak férje jelenlétében e zseniális Beetlioven-dirigens szuggesztivitása alatt és mint tanítvány szerepelt. Most megmutatta, hogy immár kibontakozásban van egy nagyszerű iskolázottság retortáján kikristályosodott, üdén sugárzó, szendeségóben energikus vonzó egyénisége. Nagy eszményeket szemelőtt tarló, benső tűzzel meggyőző vezénylése a „Sors“-sziim«fdanában mindvégig lebilincselő volt, pedig itt összehasonlítási alapot nyújtott azoknak, akik ilyen alkalmakkor elmulaszthatatlannak tartják rámutatni arra, hogy Félix Weiugartner- nek éppen e m'i tomácsolása tartozik legkiválóbb teljesítményei közé.

Vécscy Elvira bárónő, az Operába® szóló- táncosnője önálló táncestjén káprázatos technikai készültségről, poétikus képzelő erőről és pompás humorérzékről tett tainubizoyságot. Dekoratív megjelenése, érdekes egyénisége teljesen magával ragadta a közönséget.

Dr. VÁRADI MIKLÓS.

(*) A kassai Kazinczy Társaság legközelebbi vitaestje. A kassai Kazinczy Társaság január 31-én, szerdán fél 9 órai kezdettel a Schalkház-szállló kistermében tudományos vitaestélyt rendez.. Tárgy: A. diktatúrák paragrafusai a krízisben. Előadó: őr. Neményi Károly. Belépés dijtalan.

(*) Harmos Károly előadása Komáromban. A

Jókai Egyesület téli ciklusa alatt zenei ég prózai kniblturelőadások egymást váltják. Most. vasárnap, január 28-án Ilarmos Károly főgiiinná- ziumi tanár, festőművész tartja meg előadását o titokzatos Lojo-emberekről, amelyek a boldogság típusát képviselik. Karmos Károly, a fantáziák embere egy különleges embertípust mutat be s egyben társadalmi szatírát mond el. Kisérőmii- sorul zeneszám és népdalkórus lesz.

(•) Kassai műkedvelők eredeti operettbe mutatója. Kassáról jelentik: Színházi életünkben nem mindennapi esemény az eredeti bemutató. Épp ezért szélesebb körben kelt érdeklődést ifj. Másika Miklós saját szerzeményű operettje, amelyet február 4-én, vasárnap délután a Kazinczy Társaság műkedvelői a kassai városi színházban mulatnak be. A változatos és élénk jelenetekben gazdag színdarabot, melynek szövegét és zenéjét ifj.. Másika Miklós irta, a legjobb műkedvelők játszák, a tömegjelenet-ekben pedig a jóhirii Lyra-dalkör tagjai léppnek fel. Az operett összes táncait Pecbár László tanította be, mig az első felvonásban lévő palotás K, Kemenszky Erzsébet tánctanárnő művészetét és Ízlését dicséri. A főszerepet B. Girsik Ibolya, Isépy Nala, Masika Joli, Marosey Lajos, Harsányi József, Pechár László, Császár Ferenc és Lengyel Ferenc játszák. A bővített színházi zenekart Hemerka Iván Gyula vezényli. A rendezést Marossy Lajos a tőle megszokott szakavatott- ságtgai] végzi. Az operettelőadás iránt már a legnagyobb érdeklődés nyilvánul meg, ezért tanácsos a jegyiekről előre gondoskodni. Jegyek elővételben Vitéz A. könyvkereskedésében válthatók.

(*) A Rozsnyói Dala-egy let jubiláns hangver- senye. Tudósítónk jelenti: Ez év őszén lesz huszonöt óve. hogy Rozsnyói Dalosegylet megalakult. Az egylet a negyedszázados évfordulót ősszel, az alakulási dátum napján díszközgyűléssel fogja megünnepelni. amelyre a testvéregyesületeket is meghívja. Most, a farsangi évadiban, a szokásos évi nagyobb stílű rendezése keretében is ünnepi mii- sorral lép a közönség elé.. A hangverseny műsorát most állította össze a Dalosegylet elnöksége s azt az alábbiakban közölhetjük: 1. a) Üdvözlő dal, énekli a férfikar, b) Ünnepi beszéd, mondja Pobl Károly elnök. 2. Lányi: Dal a dalról, énekli a férfikar. 3. a) Dvorak: Szláv tánc. b) Zsadányi: Boka kesergője. Hegedűn előadja: Várady Jenő, zongorán kíséri: Sikur Jánosné. Strauss: Kék Duna ke- ringője, énekli a férfikar, Giesl Alajos zenekarának kíséretével. 5. Delly-Szabó: Népdalegyveleg. Férfikar. G. Lőrincz Miklós: Halad a technika. Vígjáték. Játszák: Kengyel Sándor, Schopp Béla, Szedlák Zoltán. Adóm Gyula, Kudhta Ferenc. — Szünet. — 7. Harmat: Népdalok, énekli az alkalmi vegyeskar. 8.. Ziegler: Szerenád. Férfikar. 9. Radó- Ilniczky: Vadvirágos tarka ut. Tenorezóíó. Énekli:

Február lO-én